idegĂŠlettan5mozgĂĄskĂłrtan - Orvosilabor 2010 :::::: Powered
Download
Report
Transcript idegĂŠlettan5mozgĂĄskĂłrtan - Orvosilabor 2010 :::::: Powered
A mozgatórendszer
betegségei
Paresis, plegia
Paresis: az izomerő gyengülése
Plegia (paralízis): izombénulás
Eloszlása szerint:
Monoparesis/plegia
Paraparesis/plegia
Tetraparesis/plegia
Hemiparesis/plegia
A sérülés helye szerint:
centrális paresis/plegia
Perifériás paresis/plegia
A centrális és perifériás
paresis/plegia jellemzői
CENTRÁLIS
PERIFÉRIÁS
ELOSZTÁSA
mindig izomcsoportban
egyes izomban vagy izomcsoportban
IZOMTÓNUS
Hipertóniás - spasztikus
hipotóniás -petyhüdt
SAJÁT REFLEX
fokozott
csökkent vagy nincs
KÓROS REFLEX
(pl.: Babinski)
IZOMATRÓFIA
EMG: elektromos
izomelfajulási
reakció
van
kisfokú, késői
(az inaktivitás miatt)
nincs
nincs
kifejezett, korai
(70 – 80 %)
van
A centrális paresis/plegia okai
- A központi idegrendszer (agy, gerincvelő)
károsodása
agyi érkatasztrófa/sztrók (ischaemia,
trombózis, embólia)
koponya- vagy gerincsérülés
gyulladás
tumor
toxikus ok (pl. alkohol)
sclerosis multiplex (SM) – autoimmun eredetű
demielinizáció
Little – kór (infantilis cerebrális paresis/ ICP)
A perifériás paresis/plegia okai
- a gerincvelői reflexív sérülése
-motoneuron betegsége
poliomyelitis anterior acuta
perifériás ideg sérülése
porckorongsérv
mono- és polineuropathiák (diabetes, alkohol,
vitaminhiány (B,E), gyulladásos kórfolyamatok (HIV, lepra),
autoimmun betegségek (SLE), daganat)
neuromuszkuláris szinapszis zavara
botulizmus
(a toxin gátolja az acetilkolin
szekrécióját)
myasthenia gravis (az acetilkolin receptorok ellen
termelődő autoantitest)
- izombetegségek
Fokozott izomműködéssel
(görcskészséggel) járó állapotok
1.) Centrális eredetű görcskészség- epilepsziák
2.) Az - motoneuron ingerküszöbének csökkenése –
tetanusz
3.) A neuromuscularis szinapszis zavara
a.) kolinészteráz-bénító mérgezés (harci gázok,
rovarirtó- mérgezés)
b.) fokozott ingerlékenység (a vérplazma Ca2+tartalmának csökkenése) – tetánia
4.) A harántcsikolt izom betegségei
Epilepsziák 1.
motoros komponensek, eszmélet- és tudatzavar,
szenzoros és vegetatív jelenségek
fokális epilepsziás kisülések keletkeznek az
agyban, amelyek gyorsan szinkronizálódnak és
generalizálódnak
Kiváltó tényezői: posttraumás hegek,
keringészavarok (subarachnoideális vérzés,
trombózis vagy embólia okozta agyi infarktus),
agyi térszűkítő folyamatok (tumor, metastasis,
lymphoma), mérgezések (alkohol, drogok),
terhességi toxaemia, gyulladásos folyamatok
(meningitis, encephalitis), hypoglykaemia
Epilepsziák 2.
grand mal (GM) típusú epilepszia
petit mal (PM) típusú epilepszia
tudatzavar (absence)
tic (pislogás, rágási automatizmusok)
Jackson-típusú epilepszia
eszméletvesztés, generalizált tónusos-clonusos görcsrohamok,
elesés, széklet- és vizeletürítés
a gyrus precentralis fokális sérülése (tumor, tályog, heg)
görcsroham az arcon, ill. valamelyik végtagon
temporális epilepszia
normálistól eltérő érzékelés, összetett pszichés élmények
(deamy state) és tudatzavar
sztereotip motoros reakciók (babráló kézmozgások, rágó, nyelő
mimikai mozgások
vegetatív jelenségek (pupillatágulat, nyálfolyás, izzadás).
Extrapyramidális mozgászavarok
(a bazális ganglionok betegségei)
HYPOTONIÁS
HYPERKINESIS
Dopamin túlsúly
CHOREA (VITUSTÁNC)
HYPERTONIÁS (RIGID)
HYPOKINESIS /AKINESIS
Dopamin hiány
PARKINSON SY.
-végtag disztális részén
gyors csapkodó mozgás
- izomtónus
chorea major
(Huntington)
- nyugalmi
öröklődő, 40 év felett
manifesztálódik
chorea minor
streptococcus-utóbetegség
gyermekkorban
- rigor,
tremor
- állási- járási instabilitás
- mimikaszegény arc,
monoton,halk, kifejezéstelen
beszéd
Extrapyramidális mozgászavarok
(a bazális ganglionok betegségei) 2.
HYPOTONIÁS HYPERKINESIS
HYPERTONIÁS (RIGID)
HYPOKINESIS /AKINESIS
Ballismus (hemiballismus)
Egyéb hipertóniával járó
betegségek:
- nucleus subthalamicus sérülése
- a végtagok proximális részében
hirtelen fellépő dobáló, csavaró
mozgás.
- akaratlan, csavaró jellegű
mozgás a végponton megreked
abnormális testhelyzet felvétele
athetosis
(végtag distalis vége proximális
vége törzs)
torticollis spastica
(nyak- és vállizmok fej)
Ataxia
A mozgáskoordináció zavara
Cerebelláris (efferens) ataxia (a kisagy károsodása)
Szenzoros (afferens) ataxia (az érzőrendszer – általában
gerincvelői hátsó köteg – károsodása)
Tünetei:
a
- tartási- és egyensúlyzavarok (törzsataxia)
- finommozgás zavarai (végtagataxia)
- dysmetria, deviáció, intenciós tremor
- skandáló beszéd
- kakasjárás (szenzoros ataxia),
tengerészjárás (cerebelláris ataxia)
Apraxia
a beteg tudata tiszta, izomereje, mozgáskoordinációja
megtartott, mégsem tud korábban megtanult,
begyakorlott mozgásokat elvégezni
Ha a beteg a mozgásokat magától képes elvégezni,
de felszólításra nem a mozgás terve és
végrehajtása közötti kapcsolat zavart (premotoros
area zavara)
Ha az elemi, egyszerű mozgások megtartottak, de az
összetettebb mozgások programja, terve hiányzik
kiterjedtebb agykérgi károsodás (pl. Alzheimer kór)