Transcript EPILEPSZIA - ElettanMSC

EPILEPSZIA
Készítette: Vas Gyula
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS




Az epilepsziás betegséget már az ókori orvosok is ismerték. Innen
származik az egyik elnevezése is, a morbus sacer, azaz „szent
betegség”.
Az ókorban az epilepsziás betegséget istenek ajándékának
tekintették, az érintetteket nagyfokú tisztelet övezte. Az ókor két
leghíresebb betege Julius Caesar és Nagy Sándor volt. A híres
irodalmárok közül Flaubert, Dickens és Dosztojevszkij érdemel külön
említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg van Gogh
volt. Ismert epilepsziás beteg még Alfred Nobel.
A XIX. századig ezt a betegséget a genitáliák megbetegedésének
tartották, egészen konkrétan a maszturbáció következményének.
Férfiaknál kasztrációval, nőknél a csikló megcsonkításával igyekeztek
gyógyítani.
Az epilepszia régi magyar nevei: frász, nyavalyatörés, sülykór. A
frászkarika egy babonás népi gyógyító eljárás volt egyes vidékeken,
amikor a görcsbe esett csecsemő fejét egy különleges tésztából
sütött karikán bújtatták át.
MI AZ EPILEPSZIA?
Az epilepszia az agyban kialakuló betegség, melyet
legalább két alkalommal előforduló, spontán
jelentkező, más betegséghez nem köthető
görcsroham határoz meg. A görcsrohamot egyes
neuron csoportok kóros túlműködése, a
gátlóhatás alól felszabaduló ingerületvezetése
váltja ki.
 Ennek a túlműködésnek a következménye, hogy
bizonyos időnként, amikor ez a túlműködés
hirtelen kritikus mértéket ölt ún. rohamok
keletkeznek.

AZ EPILEPSZIA GYŰJTŐFOGALOM
Epilepsziás rohamot okozhat az agyat érő
bármely átmeneti vagy tartós ártalom.
 A rohamok nagyon különböző
megnyilvánulási formákban jelentkezhetnek,
attól függően, hogy az agy milyen területén
keletkeznek, milyen agyi működést
érintenek, mennyire, és milyen
agyterületekre terjednek ki.

ALKALMI ROHAM VAGY EPILEPSZIA ?

Alkalmi roham (acut symptomás roham):
az agy átmeneti kóros állapotának tünete
Alkohol-, drogmegvonás
 Hipoglikémia
 Láz


Epilepszia betegség: az agyban tartós epilepsziás
működészavar áll fenn → spontán ismétlődő
rohamok
AZ EPILEPSZIA TÜNETEI
Az epilepszia legjellemzőbb tünete az
epilepsziás roham, amely valamely agyi
működés hirtelen és átmeneti
felerősödéséből (vagy ritkábban a működés
kieséséből) áll. A rohamok bármilyen, az agy
által szabályozott folyamatot érinthetnek.
 A különböző gócokban zajló kisülések más
és más tünetegyütteseket produkálnak.

EPILEPSZIÁS ROHAMOK TÍPUSAI
Generalisált (teljes agyat
érintő) rohamok






Tónusos
Klónusos
Tónusos - klónusos
Atóniás
Absence
Myoclonus
Fokális=partialis (csak
egy bizonyos agyterületet
érintő)rohamok



Simplex partialis
Komplex partialis
Partialis indulású,
secunder
generalisálódó roham
A ROHAMOK JELLEMZŐI
A tónusos roham: olyan izomaktivitás, amely az érintett testrészt, vagy
végtagot bizonyos helyzetben rögzíti. Rendszerint éjszaka fordul elő. Maximum
1 percig tartanak, általában tudatzavar is kialakul.
A clonusos roham: szabálytalan aszimmetriás izomrángások tónusos szakasz
nélkül. Tudatzavarral nem jár.
Tónusos-klónusos roham (akkor alakul ki, ha az epilepsziás izgalom a roham
során mindkét félteke kiterjedt területeit bevonja)
a) Tónusos szakasz
A beteg sokszor üvöltésszerű hangot hallat, eszméletét veszti, elesik, a test izmai
megfeszülnek.
b) Klónusos szakasz
Az egész testre kiterjedő rángások alakulnak ki, gyakran előfordul, hogy a beteg
elharapja a nyelvét és bevizel. A rosszullét néhány perctől 5-10 percig tarthat,
miután a beteg többnyire tájékozódásképtelen, zavart, nem vagy nehezen beszél,
és amikor lassan magához tér, súlyosan fáradt, feje fáj, gyakran érez később
izomlázat.
A ROHAMOK JELLEMZŐI
A myoclonusos rohamok
Hosszabb periódusokban ismétlődnek, a felső végtagok szimmetrikus ritmusos rángásával
zajlanak. Ez a rohamforma sokszor terápiarezisztens, a betegek elbutulnak, intelligenciájuk
nem fejlődik ki.. A görcsöket nem kíséri tudatzavar.
Az absence:
Néhány másodpercig tartó, egy nap akár 20-50 alkalommal lejátszódó tudatzavar, melynek során
szemhéjrángás (görcsös pislogás) és esetleg más izmok rángása (mioclónus) jelentkezik.
Rendszerint a figyelem ellazulásával, monoton helyzetekben, álmosság hatására jelentkeznek.
Nehezen észlelhető, gyermekeknél gyakran a koncentráció zavarának, tanulási zavarnak gondolják.
A simplex parciális rohamokban elemi motoros, sensoros és autonóm jelenségek zajlanak.
Komplex parciális rosszullét:
Rövid tudatzavarral jár, a beteg környezettel való kapcsolata elvész, többnyire nem is emlékszik a
rosszullétre. A roham alatt magatartási változások, automatikus sztereotip mozdulatok (pl.
ruhasimogatás, ütögetés, nyeldeklés, stb.) figyelhetők meg, miközben csámcsogás, rágás,
csücsörítés, cuppogás jelentkezik. Ez a rosszullét többnyire nem jelent baleseti veszélyt, a beteget
(és a hozzátartozókat) inkább lelkileg viseli meg. Az érzelmi szféra leggyakoribb tünete a félelem,
szorongás, jelentkezhetnek hallucinációk is.
AZ EPILEPSZIA TÍPUSAI

Tüneti
(symptomás)epilepszia:


Az epilepszia valamilyen
helyi agyi szerkezeti
eltérés, az agyat érő
különböző természetű
károsodás környezetében
alakul ki.
Okai:





sérülés, agydaganat
gyulladás,
vérellátási zavar, vagy
bevérzett terület
fejlődési rendellenesség
A rohamok csak bizonyos,
(akár több évi) késedelmi
idő után jelentkeznek.
AZ EPILEPSZIA TÍPUSAI

Idiopátiás epilepszia:

Nincs előzetes
agyszerkezeti eltérés, az
elváltozás genetikus
eredetű, öröklődő. Az
elváltozás molekuláris
szinten, az idegsejteken, a
másik idegsejttel való
kommunikációban fontos
mikronos nagyságrendű
receptorain, ill. a sejt
ingerületi folyamataiban,
ioncsatornákban van.
AZ EPILEPSZIA KIALAKULÁSÁNAK OKAI
1.
2.
3.
Genetika (Ha mindkét szülő epilepsziás, a gyermekük 4-5 %-ban epilepsziás
lesz. Egyeneságbeli rokon epilepsziás betegsége esetében a gyermek 20 %-nál
fordul elő alkalmi roham.)
Elektrolit egyensúly felborulása
- kálium hiányos állapotok,
- vércukorszint hirtelen csökkenése,
- hypoxiás (oxigénhiányos) állapot,
- anyagcsere elváltozások,
- enzim zavarok,
- egyes belszervi betegségek (veseelégtelenség, májkóma).
Idegrendszert érintő betegségek
- agyhártyagyulladás,
- agyvelőgyulladás (vírus vagy baktérium),
- agytályog,
- egyéb fertőzések
AZ EPILEPSZIA KIALAKULÁSÁNAK OKAI
4.
Toxikus ártalmak
- a szerves és szervetlen mérgek,
- a veseelégtelenség,
- a terhességi toxikózis,
- gyógyszer, alkohol, drogok.
5.
Traumák
- agyrázkódás,
- agyzúzódás.
Általában kisgyermekkori traumák után alakulnak ki az epilepsziás gócok.
6.
Agyi keringési zavarok
- tromboembóliás folyamatok,
- agyi infarktusok
- agyvérzések
7.
Daganatos megbetegedések
- primer agydaganat (az agyban alakul ki),
- ritkábban a szekunder (áttét, szórás) agydaganat váltja ki.
DIAGNOSZTIKAI LÉPÉSEK

Anamnézis
Általános belgyógyászati, neurológiai és pszichés status felvétele

Haematológiai, szerológiai és egyéb „rutin” laboratóriumi vizsgálatok

EEG







Negatív EEG nem zár ki epilepsziát
Pozitív EEG megfelelő klinikum nélkül nem bizonyít epilepszia betegséget
EEG alvásmegvonás után vagy alvás alatt
Tartós EEG / video monitorozás
CT,
MRI
AZ EPILEPSZIA KEZELÉSE

Gyógyszeres kezelés


Műtéti kezelés






még kísérleti stádiumban van, de lényege a vagus idegen keresztül történő agyi
ingerlés
Ketogén diéta


ha legalább két antiepileptikum kipróbálásra került és két év leforgása alatt a beteg
nem lett rohammentes, úgy a beteget el kell utalni műtéti lehetőségek vizsgálatára.
A leggyakoribb epilepszia műtét a halánték lebenyi epilepszia (TLE) műtéti kezelése,
nagyon jó eredménnyel operálható (a betegek mintegy 70%-a rohammentes lesz)
Mély agyi ingerlés


az epilepsziák kezelésében alapvető, a betegek közel 2/3-a rohamentessé tehető,
Elsősorban gyermekkori epilepsziák esetében alkalmazzák,
A ketogén diéta alatt megváltozik az anyagcsere és az energiaforgalom, változik a
sejtfal összetétele, és változások következnek be a víz- és elektrolit-háztartásban.
Magas zsírtartalmú, alacsony fehérje és szénhidrát tartalmú ételek fogyasztása során
ketonok keletkeznek a szervezetben, melyek segítenek a rohamok számának
csökkentésében
Pszichoterápia
Kognitív rehabilitáció (képességfejlesztő terápia)
GYÓGYSZERES KEZELÉS
A betegek jelentős részének hosszú évekig,
kisebb részüknek egész életében gyógyszert kell
szedniük. A betegség hatékony gyógyszeres
kezelése először a bromidok alkalmazásával
kezdődött a XIX. sz. közepén. Mára több mint
15
epilepszia
ellenes
gyógyszert
(antiepileptikumok-AE) ismerünk.
Vannak széles spektrumú (pl. valproát), vagy
csak egy adott szindrómában hatásos (pl.
ethosuximid) szerek.
ANTIEPILEPTIKUMOK
Régi (1. generációs)









Phenobarbitál (1912)
Phenytoin (1938)
Primidon (1952)
Ethosuximid (1953)
Sulthiam (1963)
Carbamazepin (1963)
Valproát (1968)
Clonazepam (1975)
Clobazam (1986)
Új (2. generációs)










Vigabatrin (1989)
Oxcarbazepin (1990)
Zonisamid (1990)
Lamotrigin (1991)
Gabapentin (1993)
Felbamát (1993)
Topiramát (1995)
Tiagabin (1996)
Levetiracetám (1999)
Pregabalin (2004)
AZ AE-K HATÁSMECHANIZMUSA

Általában passzív diffúzióval jutnak át a bélcsatornán, felszívódásuk közel teljes és független az
étkezéstől.

Elsősorban a már kifejlődött krónikus izgalmi állapotot befolyásolják.

Csökken az aberráns sejtek excitabilitása (ingerlékenysége) vagy fokozódik a környezeti gátlás, ami
gátolja az epilepsziás roham kialakulását (antikonvulzív hatás).

Az antikonvulzív hatás tüneti és nem oki jellegű, nem gyógyítja meg a beteget. Nagy valószínűséggel
az antiepileptikumok nem gátolják meg az epilepsziás működészavar kifejlődését.

Az antikonvulzív hatás valamely ioncsatorna (vagy -csatornák) forgalmának közvetlen vagy közvetett
befolyásolásával jön létre.



Feszültségfüggő Na-csatornák gátlása
 az inaktív állapotú csatornához kötődik, így a nyitási frekvencia csökken
 frekvencia-függő gátlás
 alkalmazható: parciális és tónusos- klónusos generalizált rohamban; absence-ban nem
T-típusú feszültség-függő Ca-csatornák gátlása
 ezeknek a csatornáknak fontos szerepük van a thalamicus neuronoknak absence-ban
megfigyelhető aktivitásában
GABA szint növelése
 Benzodiazepinek: Cl-csatornák nyitási frekvenciája nő
 Barbiturátok: a nyitási idő nő

Az antiepileptikumok molekuláris szinten különböző struktúrfehérjékhez,
intracelluláris
jelvivőkhöz
vagy
enzimekhez kötődnek. Ennek
eredményeként megváltozhat a receptorok térszerkezete és működése,
módosulhat a neurotranszmitterek szintézise, felszabadulása, visszavétele,
lebomlása és a receptorhoz való kötődés.

Az antiepileptikumok molekuláris hatása hálózati szinten abban nyilvánul
meg, hogy csökken az excitáció, erősödik a gátlás, blokkolódik a kóros
ingerület terjedése. Ezek a mechanizmusok – külön-külön vagy együttesen
– visszaszorítják a kóros izgalmi állapotot és megfelelő hatékonyság
esetén megakadályozzák az epilepsziás roham kifejlődését.

Bizonyos szerek izoláltan csak egyetlen folyamatra hatnak, más molekulák
aktivitása több mechanizmusnál is érvényesül.

Az antiepileptikus kezelés ajánlott tartama a rohammentesség elérése
után általában 3 év. A kezelés végén a gyógyszercsökkentés nagyon
lassan (hónapok, akár egy év alatt) kell, hogy történjen.





Az első generációs antiepileptikumok nagy része elsőként
választható bizonyos formakörökben, monoterápiában is
adható.
Az „új” AE-kat az elmúlt 10-15 évben fejlesztették ki és azt
várták tőlük, hogy hatékonyabbak lesznek és
alkalmazásukkor kevesebb mellékhatás várható.
A betegek mintegy 60%-a már az első jól megválasztott
gyógyszerrel tünetmentessé tehető.
Az epilepsziás betegek 70%-nál monoterápiát alkalmaznak,
azaz ezek a betegek csak egyféle AE-t kapnak.
Racionális biterápia : két különböző támadáspontú
gyógyszert kombinálnak egymással (rendszerint Na-csatorna
blokkolót és GABA-erg szert), ez általában egy
elsőgenerációs és egy „új” AE kombinációját jelenti.
GABA AZ EPILEPSZIA GYÓGYÍTÁSÁBAN
Gamma-amino-vajsav:
többnyire gátló hatású
neurotranszmitter
 specifikus transzmembrán
receptorokhoz kötődik mind a
pre- mind a posztszinaptikus
neuronok membránján
 a kötődés ioncsatornák
megnyílásához vezet,
melyeken vagy negatív töltésű
kloridionok áramlanak be, vagy
pozitív töltésű kálium ionok
áramlanak kifelé a sejtből
GABA-szint növelése: AE-k egyik
hatásmechanizmusa

KANNABINOID FÉK AZ AGYBAN

CB1-RECEPTOR:



külső és belső kannabinoidok
kötőhelye
Preszinaptikus membránon találták
2-AG:






Belső kannabinoid – ingerületátvivő
anyag
Posztszinaptikus idegsejt termeli
Csak a „küldő” idegsejt túl nagy
aktivitása esetén termelődik – ha a
szinapszisban túl sok egyéb
ingerületátvivő anyag van
2-AG a CB-1-hez kapcsolódva gátolja
a neurotranszmitter kibocsátást
A negatív jelátvitel célja a küldő
idegsejt túlzott aktivitásának
kontrollja
Lehetőség az epilepszia
gyógyításában? – hozzászokás
veszélye
IRODALOMJEGYZÉK







http://hu.wikibooks.org/wiki/Jegyzetek_medikusoknak/Gy%C3%B
3gyszertan/Antiepileptikumok
http://www.epilepszia.hu
Halász Péter: Az epilepszia korszerű gyógyszeres kezelése; LAM
1995
Szupera Zoltán: Az epilepszia gyógyszeres kezelése; Ideggy. Szemle
2004
Mit kell tudnunk az epilepsziáról? Összeállította: Békés Judit és
Halász Péter – 2010
Epilepszia: Dr. Arányi Zsuzsanna, Semmelweis Egyetem Neurológiai
Klinika
A belső kannabinoid jelzés Természet Világa, 2009. április