AZ ORRHANGZÓS BESZÉD ÉS TERÁPIÁJA

Készítette: Földházi Péterné

Előadás vázlat

I. Az orrhangzós beszéd meghatározása Fajtái,etiológia II. Az ajak- és szájpadhasadék(archasadék) Gyakorisága, okai, formái, következményei III. Az archasadékosok gondozása Logopédiai terápiák IV. A zárt- és kevert orrhangzós beszéd terápiája

I. Az orrhangzós beszéd meghatározása

• Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik.

Az orrhangzós beszéd fajtái

• Nyílt orrhangzós beszéd ( rinofónia-, ill. rinolália aperta) az élettanilag adott nazális rezonancia kórosan megnövekszik és orrhangzós színezetűek lesznek az orális hangok is. (Magyarban az m, n, ny hangok a nazális hangok) • Zárt orrhangzós beszéd (rinofónia-ill. rinolália clausa) esetében a nazális színezet csökkent, az m, n, ny hangok helyett homorgán orális mássalhangzók (zárhangok) képződnek: b, d, gy.

• Kevert tipusú orrhangzós beszéd (rinofónia -ill. rinolália mixta): Az m, n, ny hangok nazális rezonanciája csökken vagy eltűnik, az orális hangok viszont nazális színezetűek lesznek.

Nyílt orrhangzós beszéd okai

Szájpadelégtelenség (velofaringeális inszufficiencia) okozza - a lágyszájpad záróműködése nem zavartalan.

A szájpadelégtelenség okai

Organikus okai:

• • Veleszületett: Ajak-és/vagy szájpadhasadék (archasadék) a szájpad veleszületett rövidülése vagy bénulása • • mély orrgarat Szerzett: bénulások

Funkcionális okai:

Veleszületett: mentális károsodással, nagyothallással együtt megjelenő Szerzett: hegesedés, megszokás következményeként fennálló nazális színezetű beszéd.

Zárt orrhangzós beszéd okai

Organikus oka:

A megjelenés helye alapján: - elülső: orrpolip, orrkagyló túltengés - hátsó: tumor, adenoid vegetáció Átmeneti funkcionális ok: nátha

Kevert orrhangzós beszéd okai

A nyílt és zárt orrhangzós beszéd okai egyszerre állhatnak fenn.

Pl. orrkagyló túlburjánzás a nyílt orrhangzós beszéd funkcionális formájával együtt.

II. Az ajak - és szájpadhasadék (archasadék)

Összetett fejlődési rendellenesség, a magzati életben elmarad az arc- ill. szájpad nyúlványok záródása.

Ha a záródási zavar a terhesség 5-7.hetében következik be ajakhasadék, ha a 7-9. héten, szájpadhasadék jön létre.

Gyakorisága

• 2 ezrelék - 500 élve született csecsemő közül 1.

• Emberfajtánként változik: afrikai származásúaknál ritkább, Ázsia, Izland zárt lakosságában gyakoribb. • A fiúknál kétszer olyan gyakran fordul elő, mint lányoknál, akiknél inkább szájpadhasadék alakul ki.

Oka

• Örökletesség, vírusfertőzés, az anya hasi röntgen vizsgálata, fenitoin szedése, dohányzása,alkohol fogyasztása, mechanikus trauma, stressz a terhesség alatt.

Formái

• Ajakhasadék szájpadhasadékkal vagy anélkül – egyoldali, kétoldali, komplett, inkomplett • Izolált szájpadhasadék – csak az uvulát érintő,vagy a lágyszájpad különböző mérvű V formájú hasadéka, vagy submucosus hasadék

Submucosus szájpadhasadék

Szindrómák • Pierre Robin –sz. mikrognathia, a nyelv hátrahelyeződése, U alakú hasadék.

• Sedlackova -sz. szájpadrövidülés, cardiális és az arcon jelentkező elváltozások

Robin-szindróma

A beszédszervek,melyek érintettek lehetnek archasadék esetén

• Garat,orr, szájüreg -rezonátor üreg. A hang megformálása és felerősítése, valamint a hangszalag szintjén létrehozott hangadás megváltoztatása.

• Fülkürt - a középfül szellőzéséről gondoskodik.

• Passavant redő - a garat hátsó falán található, fontos szerepe van a hasadékos gyermek beszédkompenzációjában.

• Szájüreg - itt találhatóak a legfontosabb beszédszervek - ajkak, fogak, állkapocs, kemény - és lágyszájpad, nyelv. Szinte minden hang itt képződik a magyarban.

• Ajkak - egy körkörös izom segítségével képesek nyitásra, zárásra,kerekítésre,csücsörítésre. (Evés, ivás, nyelés, beszéd) p, b, m -ajakhangok.

• Alsó állkapocs – az ajkak nyitása, zárása, a szájüreg tágítása és szűkítése a magánhangzók képzésében játszik szerepet

• Nyelv – optimális működése a hangképzésnek alapvető feltétele. Nagyon gyakran a nyelv állása határozza meg, hogy a különböző hangokat hogyan képezzük.

• Kemény szájpad - a szájüreg felső, csontos határát képezi.

• Lágyszájpad (ínyvitorla/velum) - a szájüreget elválasztja az orrüregtől (nyelés, beszéd) Lehetővé teszi, hogy keletkezzen.

beszédnél a levegő csak a szájon át távozzon, és az orrüregben mellékzönge ne

A beszédszervek változása ajak és szájpadhasadék esetén Ajak

A felső ajak nem zárult, a körkörös izomzat (m. orbicularis oris) fejlődési rendellenessége részleges vagy teljes. Teljes ajakhasadék esetén ez a körkörös izom az orrszárnyakon tapad.

Állkapocs - és/vagy keményszájpad

érintettsége miatt az

orr

külső képletei is rendellenesen fejlődnek, ami légzészavart okozhat. Az

állkapocs

rendellenessége miatt a hasadék közelében lévő

fogak

gyakran nem jelennek meg, túl kicsik maradnak vagy ferdén nőnek.

Teljes ajak - és szájpadhasadék esetén a lágyszájpad normálistól.

is hasadt és gyakran rövidebb. A körkörös izomzat nem záródott, az izmok rossz helyen tapadnak és lefutásuk is eltér a

Az ajak - és szájpadhasadék következményei

Hatása a beszédizmokra

- Ha a hasadék nem operált vagy operáció után nagy kiterjedésű illetve vastag heg keletkezett, vagy az izmokat nem sikerült jól egyesíteni szájlégzés alakul ki, ami gyakori megfázást és nem megfelelő beszédlégzést eredményez.

- A körkörös gyűrűs izom nem mozog megfelelően, ezért a felső ajak petyhüdt (hypoton) lesz.

- Az arcmimika nem kifejező - A nyelv vagy hátrahúzódik (hasadék kitöltése) vagy előre a fogak közé. Nem mozog megfelelően, ezért nem veszi fel a beszédhez szükséges pontos helyzetet. Nyelvlökéses nyelés gyakori.

- A táplálék felvétel nehezítetté válik.

Hatása a hallásra

• Sérülhetnek a szőrsejtek.

• Nem szellőzik jól a középfül, mert a lágyszájpad rendellenesen tapadó izmai nem tudnak nyeléskor együttműködni,ezért zárva marad a fülkürt.

• A lágyszájpad hasadéka elzárhatja a fülkürt nyílását, emiatt középfülgyulladás alakulhat ki, mely vezetéses nagyothalláshoz vezethet, ami miatt a hallópályák az első életévben korlátozottan tudnak érni. Ez a beszéd - és nyelvi fejlődés késését vagy zavarát eredményezi.

Hatása a normális orrlégzésre

• A bejutó táplálék folyton ingerli az orr nyálkahártyáját.

• Orrsövénydeformitás, hegképződések, a túl nagy orrgarattérben megnövekedett orrmandulák miatt szájlégzés alakul ki az orrlégzés helyett.

• A szájlégzés miatt megnövekedett fertőzés veszély.

Hatása a beszéd - és nyelvi fejlődésre

• Hipernazalitás jön létre, mert az orr belső része rendellenesen fejlődött, valamint nem jön létre a velofaringeális zár a lágyszájpad működés képtelensége miatt, amit az izomzat nem megfelelő egyesítése, vagy a túl nagy felületű hegek okoznak.

• Nazális turbulencia akkor jön létre, amikor a lágyszájpad és a hátsó garatfal közötti távolság minimális. Hallható surranó zörej figyelhető meg, különösen a mássalhangzóknál (pl. sz, s, g, k, t)

Artikulációs zavarok

• A magánhangzók a hipernazalitás következtében elveszítik tisztaságukat, érthetőségüket. a  á vagy o • • • A zárhangok (p,b,t,d) ejtése nem lehetséges a levegő orron át szökése miatt, mivel nem tud létrejönni a szájüregben a megfelelő levegőnyomás. Ezek a hangok m, n- re hasonlítanak.

Sérülhetnek az ajakkal képzett magán - és mássalhangzók a felső ajak korlátozott mozgékonysága, a hegképződés vagy a rendellenes szájtornác miatt. ( o ,u, s,

p, b)

Fogfejlődési rendellenesség esetén pl. az f, v hangzása eltér a megszokottól. Az s hang esetén a szabályos képzésben a fogaknak nincs szerepe, de befolyásolják a képzést, a hang torzul, sípolóvá, lággyá válik.

• A beszédszervek pontos és finom koordinációja, különösen a nyelvé nem jól működik, ezért torz ejtés alakul ki (pl. interdentális).

• • • Gyakori a sztereognozis - a szájtéri érzékelés zavara.

Beszédhang helyettesítés Kompenzációs beszédhang - helyettesítés A képzés a lágyszájpad területére hátracsúszik:

t



k, d



g, v



h

A garatfalhoz hátracsúszik: p, t, k, g, sz, z, c, s, zs, cs, r plusz zörejjel egészül ki. A folyamatos beszéd gyors, összefolyó, monoton, bátortalan.

• A beszédfejlődés késik • Késhet a mondatok megjelenése • A holofrázis időszakából nehezen lépnek tovább (Zadzkova) • Rövid távú emlékezetük gyengébb az átlagosnál (Kovács-Pregitzer)

A hangadás zavarai

• Az orron át szökő levegő kompenzálására a gyermekek túlzott beszédlégzési technikát építenek ki, ez megerőlteti a hangszálakat, ami hangszalagcsomók kialakulásához vezethet.

Grimaszok - mimikai artikulációs együttmozgás

• Orrfintorral, felsőajak felhúzásával vagy a homlok ráncolásával igyekeznek segíteni a zár létrehozásában - különösen a sziszegők ejtésénél. • Szokássá válhat, hogy a nyakon és fejen feszülések alakulhatnak ki, melyek negatívan befolyásolhatják a gyermek egész testi-lelki állapotát.

A beszédhang észlelési hibái

• Vezetéses hallászavar miatt a beszédhangok vagy szavak felismerése, azonosítása, megtartása problémát jelent, csökken az auditív megkülönböztető képesség.

III. Az archasadékosok gondozása

Hasadékos- team:

• Szakorvosok: fül-orr-gégész-foniáter, audiológus, plasztikai (mikro) sebész, szájsebész, ortodontus,gyermekszakorvos, genetikus, gyermekneurológus • Pszichológus • Logopédus • Szakgyógypedagógus

A LOGOPÉDIAI TERÁPIA

Célja: A tiszta artikuláció, a csengő hang, a folyamatos érthető beszéd kialakítása.

A beszédtanulást befolyásoló tényezők

• az anatómiai viszonyok: a hasadék kiterjedtsége, a fogazat állapota • idegrendszeri sérülés, esetleg centrális károsodás széleskörű tünetrendszerrel • a hallás épsége az ajak-, a nyelv-, az orrgarat izomzatának fejlettsége • A mozgásos koordinációs képesség a nagy - és finommotorika • területén • a nyelés rendellenessége • az auditív percepció fejlettsége • a mentális fejlettség szintje • a familiáris tendenciák • a gyermek kontaktus készsége, feladattudata, feladattartása, motiváltsága • a környezet szerepe, • a műtétek időpontja • a korai fejlesztés időpontja vagy terápia kezdete • az esetleges hospitalizáltság • a logopédus tudása

Tanácsadás

• A logopédus a születés után kapcsolódjon be a kezelési folyamatba.

• Biztassa a szülőket a kommunikációs készség fejlesztésére. (ének, beszéd, mondóka). Ajakmasszázs, ajkak mozgatása, szopómozdulatok kiváltására tanítsa meg az anyát.

• A fogak megjelenésével a rágás szorgalmazása. • 10-15 hónapos kortól az ajak és nyelvhegy mozgatásával hangjátékokba való bevonás.

Megelőzés, korai fejlesztés

• 18-24 hónapos kortól indul játékos helyzetben • A szülő aktívan bekapcsolódik a foglalkozásba, s a napi életbe beilleszkedő beszéd stimulációval megelőzhető a gesztusnyelv kialakulása a verbális kommunikáció helyett.

Vizsgálat

(Bittera Tiborné: Az orrhangzós beszéd vizsgálata)

• Anamnézis: familiáris adatok, beszédfejlődésre vonatkozó

kérdések, a beszédhiba kialakulásának története, korábbi terápiák, műtétek

• Beszédszervi állapot rögzítése és a működés megfigyelése • A beszédhangok kiejtésének vizsgálata • Hosszú, nehezen tagolható szavak kiejtésének vizsgálata • Szeriális rendezési készség vizsgálata • A hallási differenciáló képesség vizsgálata • Beszédpercepció és beszédemlékezet vizsgálata • Grammatikai rendszer vizsgálata • Spontán-ill. összefüggő beszéd vizsgálata • Rajzkészség, finommotorika megfigyelése • A viselkedés és a magatartás megfigyelése a vizsgálati helyzetben • Kiegészítő vizsgálatok • Orr-fül-gégészeti -, audiológiai vizsgálat, EMG vizsgálat leletei

Ruth Becker programja

Célja - a 1;6 -3;0 év közötti hasadékos kisgyermekek beszédfejlődésének elősegítése, - a súlyos beszédhiba kialakulásának megelőzése és a csengő hang kialakítása.

Gyakorlatok

• Légzés szabályozás gyakorlataival érjük el a levegő kibocsátás akaratlagos szabályozását, a helyes beszédlégzés kialakítását, az orális hangok képzésének előkészítését.

• Auditív differenciálás: zörejek, hangok felismerése, megkülönböztetése később egy adott hang kihallása a hangsorból alapozza meg a későbbi auditív önkontroll kialakulását.

• Vizuális orientációs gyakorlatok készítik elő a tükör előtti gyakorlást. • Ajak – és nyelvgyakorlatok a beszédszervek mozgásosságát fejlesztik előkészítve a hangfejlesztést • Hehezetes és magánhangzó gyakorlatok az orrhangzós színezet leépítését és a lehetőségekhez képest pontos magánhangzóképzést segítik elő.

Wulf – féle terápia

A fonetikai szint kiépítésére koncentrál • Tanácsadás felkészít az intenzív beszédterápiára – home training • Előkészítő gyakorlatok az aktív beszédszervek (ajak-,nyelv-, szájpad-, torok-, garat - és gégeizmok) és az egész test izomzatának laza, könnyed mozgását kívánják kialakítani. A műtét előtt és után más-más gyakorlatok.

• Ajakgyakorlatok – a felső ajak erősítése • Állkapocsgyakorlatok - az ajak és nyelvmozgás szétválasztását szolgálják • Nyelvizmok mobilizálása – pöszeterápiában alkalmazott gyakorlatokkal történik. Fontosak a pszeudo és garat képzés kiküszöbölését elősegítő gyakorlatok.

• Szájpadlás, műtött szájpadrész, garatizmok aktiválása a „h” gyakorlatok kifejezetten a rinofoniás színezet megszűnését segítik elő.

• A beszédlégzéshez szükséges izmok

működésének rendezése

Cél: a szájon át történő beszédlégzés fejlesztése (fúvógyakorlatok, kifelé sóhajtás, nyögés, ki-be lehelés) -Légzést célzó gyakorlatok - fúvás

-Levegő belégzése, fenntartása, kifújása -A levegő megtakarítására szolgáló gyakorlatok

• A külső gégeizmok aktivizálása Ásítás, nyelés, nyögés, kiáltás, suttogás, éneklés.

• Belső gégeizmok ( a két

hangszalag) tréningje

Hangadási gyakorlatok • Hallási differenciálás • Beszédgyakorlatok

Gerebenné Várbíró Katalin programja

Célja -a habilitációt végző team szakembereinek együttműködésével minden nyelvi szint kiépítése (a pragmatikai kivételével) -az életkornak megfelelő kommunikációs készség kialakításával az egészséges személyiség fejlődés elősegítése.

Feladatok

• Az artikulációs bázis fejlesztése • Szenzoros differenciálás • Az anyanyelv helyes használata • Személyiség formálás • Szakemberek közötti együttműködés

A program szakaszai

• Előkészítő – alapozó kezelési

szakasz

Adatgyűjtés, vizsgálat, tanácsadás, alapgyakorlatok (ajak-, nyelv-, szájpad-és légzéstorna)

Intenzív (műtét utáni) beszédjavító szakasz

• Artikulációs mozgások fejlesztése – az előkészítő szakasz elemeire épít • • Ajaktorna Nyelvtorna • Légzéstorna • Rezonancia gyakorlatok • Szájpad torna • Szenzoros differenciálás • Hangfejlesztés – magánhangzók, majd mássalhangzók . A

mássalhangzók fejlesztési sorrendjét, és a hibás ejtésvariációihoz a javítási útmutatót megadja.

• Rögzítés és motoros differenciálás • Automatizálás

Kiegészítő logopédiai terápia Pszichoszociális fejlesztés

motiváció, önbizalom, önkontroll, az akaraterő érvényre jutásának elősegítése

Bittera Tiborné: pösze orrhangzós terápia

A terápiás program részei:

1. kisgyermekek kezelése – előkészítő rész

• Heti egy alkalom , home-training. Cél: a pszeudo képzési mód kialakulásának elkerülése.

Feladatok:

• a beszéd tartalmi oldalának fejlesztése • akusztikus percepció fejlesztése • a beszédszervek izmainak funkció-gyakorlása, különös tekintettel a lágyszájpad izom aktivizálására • nagymozgások, finommotorika fejlesztése, különös tekintettel az izomtónus szabályozására • a terápia gerincét adó légző-, fúvó gyakorlatok minél korábbi integrálása a beszédbe

2. orrhangzós – pösze terápia

előkészítő része kibővül (szükség esetén kiegészítő terápiák – diszlexia, diszgráfia) Felépítése megegyezik a pösze terápiával. Az óra • vokális gyakorlatokkal, az óra legelején, melynek célja a vokálisok nazális mentes ejtése • fúvó-, légző gyakorlatokkal, melynek célja a levegő elülső szájüregbe irányítása • lágyszájpad-gyakorlatokkal, melynek célja a lágyszájpadizomzat erősítése. Hang –és szótaggyakorlatok a p,t,k zöngétlen zárhangokkal.

Hangfejlesztés elve: elemeire bontjuk a fejleszteni kívánt hangot.

Rögzítés

Célszerű kezdetben az á, a, e, é hangokkal rögzíteni, mert az orrhangzós beszédben a legnazálisabbak a szűk résű és ezen belül is a hátul képzett vokálisok. A felső nyelvállású magánhangzók erőteljesebb lágyszájpadzárt kívánnak meg.

Automatizálás- sokáig eltarthat.

3. Utógondozás

szerepe, hogy a pubertás idejére felkészítse a hasadékosokat a zavartalan kapcsolatteremtésre.

Az intenzív fejlesztés eredményeként a gyermek beszéde alakilag és tartalmilag elfogadhatóvá válik. Artikulációjuk azonban még merev, komoly artikulációra irányuló figyelemmel, lassan tudnak csak tisztán beszélni. Centrális károsodás vagy beszédgyengeség tünet együttesének fennállása esetén tovább folytatódik a terápia.

A pöszeség és az orrhangzós beszéd terápiájának eltérései

• Korábban kezdődik a gondozás (tanácsadás, korai fejlesztés) • Hosszabb időt vesz igénybe (2 év) • A szülő segítsége meghatározó.

• A légzésgyakorlatoknak nagyobb a jelentősége.

• Az előkészítő gyakorlatokban helye van az egész testre kiterjedő mozgásfejlesztésnek (nagy-mozgások, finommotorika)

• A hallási differenciálás fejlesztése a zörejek, zenei hangok elkülönítésével indul, a beszédhangoké pedig sajátos elemeket is tartalmaz. Így a normál és a paraláliás ejtés elkülönítésén kívül a rinofóniás és az orális színezet, valamint a normál és a hasadékosokra jellemző hibás ejtés eltérésének észrevetetése is cél.

• A hangfejlesztés sorrendje is más mint a pöszéknél.

• A rögzítési sorrendben célszerű a Fehérné által ajánlottak szerint haladni, hogy a nagyobb száj- és állmozgás megvalósulhasson. (Wulff-terápia) • A motoros differenciálásban a pöszeség terápiájától eltérő szempontok is érvényesülnek.

Beszédjavító készülék

• Az orvosilag ellenjavalt, meghiúsult vagy hegesedés miatt sikertelen műtét esetén ajánlják. Szűkíti a velofaringeális nyílást, ezáltal az orrhangzós színezet csökken.

A zárt orrhangzós beszéd terápiája

• organikus ok fennállása esetén orvosi feladat. • Funkcionális formánál a logopédiai gyakorlatok célja a lágyszájpad túlságosan feszes zárának lazítása, illetve a nazális rezonancia kifejlesztése.

A kevert típusú orrhangzós beszéd terápiája

• Főleg a nyílt komponens etiológiájának tisztázása a lényeges. • Organikus ok megszüntetésének rendezése szakorvosi teendő. • A funkcionális esetekben a nyílt orrhangzós színezetet logopédiai munkával kell megszüntetni. • A prognózis az okok függvénye.

Felhasznált irodalom

• Becker, R. és munkatársai: Ajak és szájpadhasadékos kisgyermekek korai fejlesztése Fordította: Gereben F-né • Bittera Tiborné: Az orrhangzós beszéd terápiája II. Logopédiai Napok Konferencia. Sopron 1996.

• Gerebenné Várbíró K.: Az orrhangzós beszéd javítása OPI. Bp.1980.

• Prof. Dr. Hirschberg Jenő: Ajakhasadék, szájpadhasadék – a kezelés és gondozás alapelvei – OAM 2007.

• Prof. Dr. Hirschberg Jenő: Az ajak- és szájpadhasadékos gyermekek gondozása a háziorvosi gyakorlatban LAM. 2004.

• Sandra Neumann: Beszélgessünk együtt – Logopédiai tanácsadó ajak-és szájpadhasadékos gyermekek szülei számára – A magyar kiadás szerkesztője: F-né Kovács Zs. Bp. 2006.

• Vassné dr. Kovács Emőke: Az orrhangzós beszéd www.logotanszek.barczi.hu/publikácio/orrhangzos