Transcript Gyermekkori pszichopatológia

Gyermekkori pszichopatológia
Zeley Réka
klinikai szakpszichológus
PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés,
Pszichopatológia
2010. április 30.
A gyermekkori zavarok felosztása
1.
2.
3.
4.
Mentális retardáció
A fejlődés zavarai (részképesség-zavarok)
Átfogó fejlődési zavarok
Neurotikus és viselkedészavarok
1. Mentális retardáció
Definíció:
Abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés,
amely a fejlődés során megjelenő készségek
romlását eredményezi
A személy teljesítménye az életkorának és
kulturális csoportjának megfelelő szintjéhez
képest jelentősen elmarad
(IQ<70, felnőtt IQ átlag = 100)
A DSM-IV-ben a II. tengelyen jelöljük
(együtt járhat más mentális zavarral)
•
•
•
Osztályozás:
1. Enyhe (debilitás)
2. Középsúlyos (imbecillitás)
3. Súlyos (idiotizmus)
4. Igen súlyos
Enyhe mentális retardáció (IQ = 50-70)
Lassabban, de elsajátítják
 Nyelvi fejlődés lassabb,
de végül megfelelő
szintre ér
 Önellátás
 Házimunka, gyakorlati
tevékenységek,
egyszerűbb munkák
 Elfogadó szociális
közegbe beilleszkedés
Probléma marad
 Iskolai teljesítmény
 Érzelmileg bonyolultabb,
összetettebb szociális
helyzetek
(partnerkapcsolat,
gyereknevelés)
Középsúlyos retardáció (IQ = 35-50)
 Felfogás, nyelvi készségek lassan
fejlődnek, alacsony szintre
 Motoros készségek fejletlensége
 Önellátásban felügyeletet
igényelnek
 Olvasás, írás, számolás
alapszinten megtanulható
 Egyszerű gyakorlati feladatok
kivitelezése irányítás mellett
 Részvétel egyszerűbb közösségi
tevékenységekben
 Teljesen független, önálló
életvitelre nem lesznek képesek
Súlyos mentális retardáció (IQ=20-35)
 Általában a motoros készségek is jelentősen
károsodottak
 Szoros felügyeletet igényelnek
 Nagyon egyszerű feladatokkal megbízhatóak
 Általában többet értenek a környezet
kommunikációjából, mint amennyit ki tudnak
fejezni
Igen súlyos retardáció (IQ < 20)
 Súlyosan korlátozott a nyelvi megértés
 Utasítások végrehajtására alig képes
 Mozgásképtelenség vagy nagyon korlátozott
mozgás
 Inkontinencia
 NV kommunikációt alig érti
 Állandó felügyeletet igényel
 Egyszerű gyakorlati feladatokra ellenőrzés
mellett képes
2. A fejlődés zavarai
(részképesség-zavarok)
 kezdetük többségében a csecsemő- és gyermekkorra
esik, bár gyakran csak a beiskolázáskor kerül felszínre
 a funkciók az átlagosnál lassabban fejlődnek, ám ez a
lemaradás idővel többnyire csökken, gyakran meg is
szűnik
 fiúknál gyakoribbak
1. beszéd és nyelv zavarai (beszédértés ill.
beszédprodukció)
2. iskolai teljesítményzavarok, tanulási zavarok (olvasás,
írás, számolás)
3. motoros készségek zavarai (koordináció)
1. A beszéd és nyelv zavarai –
A beszédprodukció zavarai

egyébként ép mentális fejlődés mellett a beszédfunkció a gyerek
korának megfelelőtől elmarad
Hangképzési zavarok (helytelen hangképzés, hangok felcserélése,
egyes hangok elhagyása (pl. szóvégi mássalhangzó)
Dadogás (hangok ismétlése, hangok elnyújtása, szünetek a szavakon
belül is, beszédblokád kísérő hangokkal vagy anélkül)
Hadarás (nagyon gyors beszéd a szavak hangképének elkenésével,
szótagok összemosásával, a beszéd folyamata nem ritmusos)
A kifejező (expresszív) beszéd zavara (hiányos szókincs, helytelen
szóhasználat, általánosító szavak gyakori használata („izé”),
hiányos mondatok, nyelvtani szabályok helytelen alkalmazása,
hangképzési zavarok)
A kommunikációs igény megvan, ezért a gyermek gyakran
mutogatással fejezi ki magát.
A nem verbális kommunikáció és a belső beszéd viszonylag
érintetlen.
.
1. A beszéd és a nyelv zavarai –
A beszédértés zavarai






egyszerű tárgyakat nem tud azonosítani (1-1,5 év)
egyszerű utasításokat nem követ ( 2 év)
nyelvtani szerkezeteket nem ért meg (2 év után)
nehezen érti a nem verbális jeleket (2 év után)
többnyire együtt jár a kifejező beszéd zavarával, és
előfordulhatnak egyidejűleg magatartási, érzelmi,
olvasási, számolási, írási, ill. tanulási zavarok is
a nem verbális kommunikáció viszonylag ép
2. Iskolai teljesítményzavarok
 Okuk elsődlegesen valamilyen biológiai
működészavar az agyban (az agy érésének
akadályozottsága, ill. az agyféltekék közötti
funkciók egyensúlyának hiánya) és nem
mentális retardáció vagy a tanulási lehetőségek
hiánya
 Fiúknál gyakoribb
 Olvasási zavar (Diszlexia)
 Írási zavar (Diszgráfia)
 Számolási zavar (Diszkalkulia)
Diszlexia
 hiányosan ismeri fel a betűket és a szavakat,
nem tudja a betűket szóképekké összerakni
 kisiskoláskorban kezdődik, és
gyakran társul a beszédfejlődés és
egyéb iskolai készségek
(írás, számolás) zavaraival
 az iskoláskorúak kb. 4%-ánál
fordul elő kisebb-nagyobb
mértékben
Leggyakoribb formái:
 betűk, szavak kihagyása
 hangok, szavak eltorzítása
 hangok, szavak betoldása
 hangok, szavak felcserélése
 fordított irányban való olvasás
 szokatlanul lassú olvasás, a szöveg tartalmát nem érti, nem emlékszik rá
Diszgráfia
 a helyesírási készségek és a
szavak betűzésének speciális
zavara egyéb funkciók (pl. olvasás)
relatív épsége mellett
.
Főbb jellemzői:
 az írás indításának nehézsége
 a kis- és nagybetűk elkülönítésének zavara
 a rövid és hosszú magánhangzók megkülönböztetésének nehézsége
 a finomabb árnyalatok (pl. kettős mássalhangzók) elkülönítésének
zavara
 a gyermek számára az írás szorongást kelt, és elkerülő magatartással
reagál
Diszkalkulia
 az elemi számolási műveletek
(összeadás, kivonás, szorzás,
osztás) zavara
 nehézséget jelent a számszimbólumok megértése,
felismerése
 a számok egymás közötti
viszonyainak megértése
 valamint a számokkal végzett
műveletek megértése
 a számok térbeli elrendezésének (pl. tizedes jelek) zavara
 nem jár együtt az olvasás és írás károsodásával
 az iskoláskorú gyerekek 6%-ánál fordul elő, általában 7-8
éves korban kerül felszínre
3. A motoros készségek zavara
 a motoros fejlődés sarkalatos pontjai (felülés, mászás,
járás) sorra késve jelennek meg
 a gyermek mozgása (írása és beszéde is) darabos,
ügyetlen
 a motoros koordináció fejlődésének zavara – finom és
durva mozgások is
 gyakran tanulási zavarral, impulzivitással is jár
 az iskoláskorúak kb. 6%-ánál jelentkezik, fiúknál 2-szer
gyakoribb
 a zavar hátterében minimális agyi károsodást
feltételeznek
3. A fejlődés átfogó zavarai (autisztikus
kórképek)
 a zavarok a gyermek magatartásának egészére
kihatással vannak, míg az intellektus viszonylag ép
 a kommunikatív készségek fejlődési zavara
 az érzelmi kötődések hiánya
 sztereotíp magatartási módok megjelenése
 érdeklődési kör beszűkült, sztereotíp
 a zavarok már kisgyerekkorban (5 éves kor előtt)
megjelennek




Autizmus
Asperger-szindróma
Rett-szindróma
Gyerekkori dezintegratív zavar
Autizmus
 már 3 éves kor előtt
feltűnik, és a személy
rendszerint egész
életében
mások gyámolítására
szorul
 eredete feltehetően
genetikai
 fiúknál 3-5-ször
gyakoribb
Esőember (1988)
Az autizmus tünetei
Vezető tünetek:
 az érzelmi kötődések hiánya:
nem viszonozza mások közeledését,
nem jelenik meg a szociális mosoly,
környezete iránt érdektelen, szemkontaktust
nem létesít, egyedül játszik, családtagjait is idegenként kezeli
 a kommunikáció sajátosságai: beszéde érthetetlen, tagolatlan, monoton,
sztereotip; önmagáról gyakran 3. vagy 2. személyben beszél.
A nem verbális kommunikációt nem használja, nem is érti.
 a magatartás sztereotipizáltsága: elemi és összetett
magatartásmódokban is megjelenik. Bizonyos tárgyakhoz kifejezetten
ragaszkodik, a változásokat nehezen tűri.
Járulékos tünetek:
2/3-uk mentálisan is retardált,
érzelmi labilitás, dühkitörések,
külvilág iránti közöny, jelentéktelen apróságok ugyanakkor hosszasan
leköthetik a figyelmét
szomatikus betegségekre is hajlamosabbak
•
•
•
•
Asperger-szindróma
 az autizmus egy formájának tekinthető
 a nyelvi képességek nem károsodnak, és súlyosabb
értelmi hanyatlás sincs
 a magatartás sztereotipizált
 az érdeklődés beszűkült
 a szociális kötődések zavartak
Temple Grandin PhD,
Asperger-szindrómás
agrármérnök
Rett-szindróma
 feltehetően genetikai eredetű kórkép, csak lányoknál
észlelték
 az addig normális fejlődés 1/2-2 éves kor között
megreked, leépülnek a már kialakult motoros és
kommunikációs kézségek
 megáll a fejkörfogat növekedése
 járásképtelenség
 súlyos mentális retardáció alakul ki
 jellegzetes kézmosásszerű sztereotip kézmozdulatok
jelennek meg
 szobatisztaság nem alakul ki
 elvész a társas érdeklődés
 gyakran epilepsziás rohamok is fellépnek
4. Neurotikus és viselkedészavarok
gyermek- és serdülőkorban
 Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar
 Magatartászavarok
 Érzelmi zavarok
 Szociális funkciózavarok
 Tic
 Ürítési zavarok
 Evészavarok
Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar
(ADHD – Attention Deficit Hyperactivity
Disorder)
A figyelmi funkciók primer zavara jellemzi:
 rövid figyelmi teljesítmény
 könnyű elterelhetőség
 perszeveráció
 befejezetlen dolgok
 koncentrációgyengeség
 feledékenység
 érdeklődés hiánya
További tünetek:
motoros nyugtalanság
impulzivitás
hiányos mozgáskoordináció
érzelmi labilitás, dühkitörések
•
•
•
•
Kialakulás, kezelés
Kialakulás okai
 genetikai tényezők
 biológiai tényezők (gyakori a minimális agyi károsodás)
 pszichoszociális hatások
Előfordulás, kórlefolyás
 Többnyire a 6. év előtt kezdődnek a zavarok.
 A tünetek általában a kor előrehaladtával enyhülnek, a
figyelemzavar azonban megmaradhat később is, ill. személyiségvagy magatartászavar alakulhat ki.
 Az iskoláskorúak 2-5%-ánál fordul elő.
 Fiúknál 3-szor gyakoribb.
Terápia
 gyógyszeres kezelés (központi idegrendszeri stimulánsok – Ritalin)
 pszichoterápia (elsősorban az érzelmi élet zavarainak korrekciójára,
a szülők aktív bekapcsolódása kívánatos, nevelői attitűdök
módosítása)
Magatartászavarok
Tartós, rendszeres viselkedésmódok
Agresszív
 mások jogainak durva megsértése
 agresszív, romboló megnyilvánulások, mások fizikai
bántalmazása
 morális kisiklások (iskolakerülés, lopás, hazudozás)
Opponáló
a korra jellemző mértéket messze meghaladóan kihívó,
dacos, engedetlen
ugyanakkor mások jogait tiszteletben tartja, nem
destruktív
társaival szemben is kötözködő, vitatkozó, frusztrációs
toleranciája alacsony, gyakran megsértődik, dühkitörései
vannak
•
•
•
Kialakulás, kezelés
Kialakulás
 Kiemelt jelentősége van a családi szocializációnak.
 Gyakoribb az intézetben, széthullott családban vagy alkoholista
szülőknél felnevelkedett gyerekek körében
Előfordulás, kórlefolyás
 Súlyosabb esetek az iskolások 10%-ában fordulnak elő, fiúk
körében 4-5-ször gyakoribb
 Gyakran felnőttkori magatartászavar bontakozik ki, legsúlyosabb
szövődményként szenvedélybetegség jelenik meg.
 Gyakran emocionális problémákkal, esetleg hangulatzavarral (pl.
depresszív magatartászavar) ill. szorongással, kényszerekkel vagy
fóbiákkal szövődik.
Kezelés
 egyéni- és családterápia
 gyógyszeres kezelés
Érzelmi zavarok
Gyermekkori depresszió
 17 év alatt: kb. 2% szenved depresszióban
 Serdülők: kb. 7% (serdülők közt kétszer annyi a lány)
 Oka: veszteségek, negatív életesemények, bántalmazás
Szorongás – speciális gyerekkori formák:
Szeparációs szorongás
A szeretett személytől való elszakadás extrém, kóros szorongást kelt, amely
túl gyakran, és az életkornak nem megfelelő mértékben lép fel
A gyerek állandóan amiatt aggódik, hogy elveszíti a szeretett személyt
Szeparációs rémálmok, fantáziák
A kényszerű eltávolodás szomatikus tüneteket, vagy heves emocionális
állapotot (sírás, szorongás) vált ki
Iskoláskorúak között 3-4%, lányoknál gyakoribb
Iskolafóbia
A kóros szorongás az iskolaszituációra vetül
A tünetek fokozatosan alakulnak ki: egyre inkább elhúzódik az iskolába
indulási idő
Leggyakrabban serdülőkor elején jelentkezik; gyakorisága 1-8%.
•
•
•
•
•
•
•
•
Kialakulás, kezelés
Kialakulás:
 a szülőkkel való kapcsolat, a családi élet
meghatározó szerepet játszik
 szorongó, ill. túlzottan aggódó,
túlkényeztető szülők gyermekeinél
gyakoribb a szorongás
Kórlefolyás:
 a tünetek gyakran maguktól oldódnak, más
esetben felnőttkorra agorafóbia alakul ki
Kezelés:
 leghatásosabb az egyéni pszichoterápiával
kombinált családterápia
 speciális deszenzitizáló kezelés, vagy
szorongáscsökkentő gyógyszerek
alkalmazása is szükségessé válhat.
Szociális funkciózavarok
A szociális kapcsolatteremtés zavarai – többnyire a gyermekkori szocializáció súlyos
ártalmaira utalnak (túl zárt, overprotektív családi légkör jellemző, súlyos nevelésigondozási hiba, bántalmazás, állami gondozás)
Szelektív mutizmus
 bizonyos helyzetekben (iskola, idegenek, külföld stb.) a gyerek nem beszél.
 az 5-6. életévben jelenik meg és viszonylag gyorsan megszűnik
 más esetben a tünetek 5-10 évig is elhúzódnak
Reaktív kötődési zavar
 a gyermek a környezettel való interakciót elutasítja, a gondoskodásra agresszióval reagál
 többnyire csecsemő- és kisgyerekkorban kezdődik; 1.tünet ált. a testi gyarapodás
lelassulása.
 inaktív, apátiás, nem nevet, későbbi a közeledésre nem reagál, félrehúzódik, a társas
játékokat nem szereti
Korlátlan kötődési zavar
fokozott kötődési igény, mindenkivel szemben megnyilvánul, „tapadós”
minden igyekezete arra irányul, hogy a környezete figyelmét magára terelje
kapcsolatai felszínesek
ált. 2 éves kor körül alakul ki és a gyermekkor végére többnyire megszűnik
később is megmaradhat a mély, tartós kapcsolatokra való képtelenség
•
•
•
•
•
Tic
 ismétlődő, gyors, sztereotip, nem ritmusos, nem célszerű mozgás
 leggyakrabban a szem és a száj körüli izmokban, ritkábban a nyak, kar, váll
izmaiban lép fel
 motoros tic: pislogás, grimaszolás, vállemelés, nyakhajlítás stb.,
önmagát ütögeti, tárgyakat szagolgat, tapogat, szökdécsel, obszcén
mozdulatokat végez
 vokális tic: torokköszörülés, orrszívás stb
szó vagy mondatok ismételgetése, saját- vagy mások szavainak
ismételgetése, obszcén szavak mondogatása
 akaratlagosan késleltethető, de egészében nem áll akaratlagos kontroll alatt
 alvás közben szünetel, stresszre fokozódik
 enyhe formái mindennaposak, gyermekeknél 10-20%-ban átmenetileg
előfordulhatnak
Tourette-szindróma:
 Éveken keresztül, naponta többször fellépő többszörös vokális és motoros
tic-ek
 Gyakran kényszerekkel, kényszergondolatokkal jár
 A betegség idült lefolyású, súlyosbodó és javuló periódusokkal
 A tünetek felnőttkorra is áthúzódnak. Súlyos formában életviteli
nehézségekkel, érzelmi problémákkal, öngyilkossági kísérletekkel járhat.
 Fiúk körében 3-szor gyakoribb.
Sztereotíp mozgászavarok
 nem célszerű, nem funkcionális, de ritmusos és
sztereotip mozgások
 állandó jellegű mozgássorról van szó (pl. fej kemény
tárgyhoz ütögetése, törzs ringatása, ujjak tördelése,
körömrágás)
 a mozgássor kisebb-nagyobb szünetekkel visszatér
 következményként előfordulhatnak sérülések
Kialakulás, kórlefolyás:
 általában 6-12 hónapos korban kezdődik
 a tüneteket feszültség, unalom, frusztráció fokozza
 mentális retardáció esetén a tünetek állandósulhatnak,
egyébként többnyire spontán oldódnak
Ürítési funkciók zavara
 A 4-5. év után is fennálló, a széklet- és vizeletürítés kontrolljának olyan
zavarai, melyek nem belszervi vagy neurológiai betegség ill. fejlődési
rendellenesség következményei.
Enurézis:
 min. 3 hónapon át heti több alkalommal előfordul bevizelés
 többnyire éjszakai tünet, nappal ritkább
 kialakulásában genetikai komponens, emocionális problémák, a
szobatisztaságra szoktatással kapcsolatos traumák is szerepet játszhatnak
 20%-ban egyéb pszichés zavar is fennáll
 a tünetek általában az idővel spontán elmúlnak, súlyosabb esetben negatív
énkép alakulhat ki
Enkoprézis:
 székletürítés történik szociálisan el nem fogadott helyzetben, 3 hónapon át
min. heti 1x
 általában a szobatisztasággal kapcsolatos szülői magatartás, túlzott
követelmények, túlzott gondoskodás mögötti érzelmi elutasítás áll a
háttérben
 7-8 éves korban a gyerekek 1,5%-ánál fordul elő, és fiúknál 3-szor
gyakoribb
 serdülőkorra általában magától megoldódik - a prognózis a szülői
magatartás függvénye (a büntető szülői magatartás korrekciójával)
Evészavarok
 A táplálékfelvétel minőségileg vagy mennyiségileg kóros,
amelynek következtében a gyermek súlygyarapodása
megáll, vagy veszít a súlyából.




Anorexia nervosa
Bulimia nervosa
Obesitas
Pica (nem élelmiszerek rendszeres fogyasztása)
Gyakran autizmus vagy mentális retardáció kísérője,
máskor önálló tünet.