Transcript Szomatizáció a gyakorlatban
Slide 1
BÉKÉS MEGYEI KÉPVISELŐTESTÜLET
PÁNDY KÁLMÁN KÓRHÁZ, GYULA
GYERMEKPSZICHIÁTRIAI RÉSZLEGE
SZOMATIZÁCIÓS ZAVAROK- AVAGY:
AMIKOR HALLGAT A LÉLEK,
MEGSZÓLAL A TEST
Dr.Fierpasz Zsuzsanna
2011.
Slide 2
Definíció
Általában a pszichoszomatika szemléleti mód:
lelki tényezőket, az egyén viselkedését és
élményeit felhasználja a testi betegségek
diagnosztikájában és terápiájában
Szűkebb értelemben azokat a betegségeket
jelöli, melyekben az organikus változásokat a
beteg pszichikuma is meghatározza.
Pl. „7 szent betegség”: asthma br., ulcus duodeni,
rheumatoid arthritis, colitis ulcerosa,
neurodermatitis, hyperthyreosis, hypertónia
essentialis
Slide 3
Definíció
Legszélesebb értelemben belevon minden
olyan esetet, melyben a testi panaszok
organikus háttere nem állapítható meg
Slide 4
Fogalmak
Szimulálás:
szándékosan betegséget színlel annak
érdekében, hogy valamilyen közvetlen
nyereséghez jusson
Színlelt zavar :
fizikális tünetek színlelése, a viselkedés
motivációja a betegszerep felvétele
Slide 5
Fogalmak
Konverziós zavar:
egy pszichoszociális konfliktus vagy
szükséglet fizikai tünetté konvertálódik
Pánik betegség:
rohamokban jelentkező szorongás, mely a
szívinfarktus tüneteit is utánozhatja
Slide 6
Fogalmak
Hypochondria:
Testi tünetek túlértékelése, súlyos betegségtől
való félelem és azzal való szinte állandó
foglalkozás
Hisztériás neurózis:
A szorongás olyan testi tünetté alakulása, mely
közlésértékű. Valamiképpen környezetnek szól.
Slide 7
Fogalmak
Szomatizációs zavar:
a betegnél összetett, több testtájra is kiterjedő
panaszok jelentkeznek, melyek több
szervrendszert érintenek.
Vizsgálatokkal organikus betegség nem mutatható
ki. Ha van is eltérés, az nem igazolja a megélt
szenvedést.
Organikus pszichoszindróma:
egy elsődleges testi betegség okoz pszichés
tünetet.
Slide 8
Szemléleti módok
Platon: „Mert az a legnagyobb hiba a betegségek
kezelésénél, hogy vannak orvosok csak a test, és
vannak orvosok csak a lélek gyógyítására.
Dualista szemlélet:
- csak fiziológiailag igazolható okok számítanak
tudományosan elfogadhatónak
- pszichológiai irányzatok csak lelki tényezőket
vesznek figyelembe.
Slide 9
Szemléleti módok
Komplex megközelítés:
-
A mentális betegségek biológiai, pszichológiai
és szociokulturális kóroki tényezők
kontextusában értelmezhetők
A szomatikus betegségek kialakulásában és
lefolyásában a lelki tényezőknek is szerepe
van
-
pszichoszomatikus szemlélet!
Slide 10
Szomatizáció
Az érzelmi zavarok elsődlegesen testi
tünetekben való megjelenítődése –
konvertálódása
az érzelmi zavar egyes tünetei manifeszt
módon jelen lehetnek, de nem dominálják a
tüneti képet
Slide 11
Szomatizáció
„orvosilag nem magyarázott tünetek”
A háziorvosi konzultációk 20-25 %-a ilyen
panaszok miatt jön létre
A beteg elégedetlen: „az orvosok nem tudják mi a
bajom”
Az orvos (eü. személyzet) tehetetlen és frusztrált
– rövid időn belül és gyakran visszajönnek a
betegek, vaskos kórlapok, rengeteg vizsgálat
Slide 12
Szomatizáció
Pszichológushoz irányítaná az orvos
„nem vagyok bolond, nekem tényleg fáj….”
„ az én gyerekem nem bolond…”
„nem lehet lelki eredetű az a panasz, amit
testileg érzek”
Slide 13
Szomatizáció: „önrontó kör”
Az emocionális arousal (izgalmi állapot)
(kóros stresszválasz hátterén)
A figyelmet a testi történésekre irányítja
A beteg a testi történéseket kórosnak minősíti
A tünetek az élményben felerősödnek
Interperszonális és
Tágabb szociális folyamatokba ágyazódnak
Betegszerep-viselkedéshez vezetnek
Slide 14
A szomatizáció folyamata
-
-
-
A pszichoszociális tényezők stresszként hatnak
Kilendítik a szervezetet a nyugalmi állapotból
Hármas válasz:
Emocionális ( feszültség, kontrollálhatóság, vagy
kontroll vesztés)
Vegetatív (neurohumorális, immun)
Viselkedéses (lemerevedéses, menekülés,
támadás)
Slide 15
Stressz
Minden életesemény
- Váratlan vagy/és intenzív érzelmi hatást idéz
elő
- Jelentős alkalmazkodást igényel
Pozitív életesemény is lehet!
Slide 16
Tartós vagy krónikus stressz hatása
az egyénre
Vegetatív rendszer kimerülése
Általános adaptációs szindróma (Selye J.)
- Alarmállapot (szimpatikus túlsúly)
- Rezisztencia állapot (paraszimpatikus
hatások)
- Kimerülési állapot (vegetatív szinten)
Érzelmi zavar kialakulása
A tartós kontrollvesztés szorongást, depressziót
idéz elő.
Slide 17
STRESSZ-HATÁSOK A
GYERMEKKORBAN 1.
-
-
A kontrollvesztés (tehetetlenség érzése) sokkal
több helyzetben jelentkezik
Aktuális ingerek összevetése az előző
tapasztalatokkal (hippocampus)
gyerekeknél kevesebb a tárolt információ
Érzelmek minősítése (amygdala)
inger-igény (genetikus)
új ingerre (változások) való reakció (öröm, vagy
feszültség)
Slide 18
STRESSZ-HATÁSOK A
GYERMEKKORBAN 2.
Kompetencia-igény
A helyzet feletti kontroll megtartása, vagy átengedése
Gyermekkorban a szülő a kompetens személy
- kisgyermek – a szülő jelenléte adja a
biztonságérzetet, távolléte már önmagában
stresszként hathat
- szorongó szülő (anya!) túl sok helyzetet ítél
veszélyesnek – reálisnál fenyegetőbb világ
képe épül be
- a szorongó szülő reakciója a váratlan helyzetekben
inadekvát - modellkövetéssel épül be
Slide 19
STRESSZ-HATÁSOK A
GYERMEKKORBAN 3.
A pozitív megküzdési stratégiák (coping)
gyermekkorban még nem alakultak ki
A megküzdési stratégiák kialakulásánál is
meghatározó a szülői modell
Slide 20
SZOMATIZÁCIÓRA
PREDISPONÁLÓ TÉNYEZŐK 1.
-
-
Biológiai
Fokozott hajlam a szorongásra (genetikus)
Egyéni biológiai reakciók (vegetatív válaszok)
Vegetatív visszacsatolás hiánya
Szervi vulnerabilitás
Slide 21
SZOMATIZÁCIÓRA
PREDISPONÁLÓ TÉNYEZŐK 2.
-
-
-
Pszichológiai
Biztonságot nem nyújtó anyai attitűd –
szomatizáló, szorongó, túlféltő, érzelmileg
elhanyagoló
Konfliktus telített családi-miliő
Pszichotrauma (sex-abuzus)
Gyermek személyisége
Slide 22
SZOMATIZÁCIÓRA
PREDISPONÁLÓ TÉNYEZŐK 3.
Szociokulturális
- Iskolai
túlzott elvárások
sorozatos kudarcok
- Család szociális gondjai
- Média hatások
szorongást keltő ingerek
feldolgozatlan információ-halmaz
- Társas támogatás hiánya
Slide 23
Szomatizációra hajlamos gyermekek
jellemzői
Fokozott hajlam a szorongásra (archaikus félelmek,
korábbi szomatizációk)
Az elvárásoknak mindenben megfelelni akaró (túl
lelkiismeretes, túl jó gyerek)
Perfekcionalista (teljesítményében maximalista)
Introvertált
Lazításra képtelen
Dependencia igényük fokozott
Alexitimiás jegyek: érzelmek megélésének és
kifejezésének gyengesége
Megküzdési (coping) mechanizmusok hiánya
Slide 24
Szomatizációra hajlamosító további
jellemzők (gyerekeknél is)
Katasztrofizáló gondolkodásmód
Fokozott szuggesztibilitás és önmegfigyelés
Külső információk iránti fogékonyság
Magyarázatkeresés bizonytalan tüneteikre
Egy szomatikus betegség átélése
Slide 25
Szomatizációra hajlamosító (vagy
azt megerősítő) szülői attitűdök
A gyermek a vele való foglalkozást vagy a
túlzott elvárások alóli mentesülést csak a testi
tünettel éri el
A szülői minta átvétele: csak a testi betegség
mentesít a kötelezettségek teljesítése alól
Slide 26
Szomatizáció – fenntartó tényezők
Fokozott önmegfigyelés
Csökkentett aktivitás, önkímélet
Másodlagos betegségelőnyök (pl iskolai hiányzások) –
betegszerep-viselkedést a környezet reakciója tovább erősíti
(rengeteg hospitalizáció, figyelem ráirányul, családi
konfliktusok elmaradnak)
Túlzott orvosi vizsgálatok, beavatkozások (nagy részük a
beteg/szülő! megnyugtatását szolgálja – pl: CT-t, labort kér
lázas (elhúzódó) fiú esete: rengeteg vizsgálat,
antibiotikumok, még tonsillectómia is - iskolai kortárs
konfliktusok, identitás problémák, családi miliő.
Medikalizáció
Slide 27
Szomatizációs zavarok
gyermekkorban
Minden korosztályban gyakori
De a felnőttkori diagnosztikus kategóriák nem
mindig használhatók!
Az egyes kórképek sajátosak és gyakoribbak
az életkortól függően
Slide 28
Szomatizációs zavarok
gyermekkorban
Csecsemő- és kisdedkor:
Hasfájás (köldök-kólika)
Étvágy- és alvászavarok ( veget. diszfunkció)
Óvodás- és kisiskolás kor:
Gastrointestinális zavarok (hasfájások,
pszichogén hányás, obstipáció)
Urogenitális zavarok (neurogén hólyag, enuresis)
Infekciókra fokozott hajlam a szeparációs
helyzetek okozta szorongás miatt
Slide 29
Szomatizációs zavarok
gyermekkorban
Iskoláskor:
Fejfájások (Tenziós típus: szomatizációs, Migrain:
stressz trigger faktor)
Infekcióra való hajlam az iskolai teljesítmény- és
szeparációs szorongás miatt
Serdülőkor:
Az iskoláskorra is jellemzők mellett
Anorexia nervosa, bulimia nervosa, affektív
zavarok
Slide 30
Szomatizációval összefüggő kórképek
-
-
-
Szomatoform zavarok
Hisztériás szomatoform zavarok
Konverziós zavarok
Szomatizációs zavarok
Szomatoform vegetatív diszfunkciós zavar
Szomatoform fájdalomzavar
Preokkupációs zavarok
Hypochondriázis
Test diszmorfiás zavar
Pszichifiziológiai zavarok
Pszichoszomatikus betegségek
Pszicho-neuroimmumológiai zavarok
Slide 31
Szomatizáció a gyakorlatban
-
-
-
Pozitív diagnózis
Néhány bizonytalan (nem jellegzetes) tünet,
gyakran több szervrendszerből
Krónikus lefolyás
Gondoljunk rá
Számtalan negatív vizsgálat
Gyakran váltott orvost
Súlyos panaszok – jó általános állapot
Szorongásos zavar (50%), depressziós zavar
(60%), személyiség zavar (60%)
Slide 32
A szomatizáció diagnózisát megerősítő
magatartási és kommunikációs jegyek
Beteg/szülő listával érkezik, tüneteket hosszabb
ideje figyelik
A panaszok „nem állnak össze” egységes képpé
Az anamnesisben gyakoriak a rövid ideig tartó
betegállományok
Hiába a számtalan vizsgálat és lelet, a
páciens/szülő elégedetlen, mert nincs meg
tüneteinek a valódi oka
Határozott „öndiagnózisa” van
Slide 33
A szomatizáció diagnózisát megerősítő
magatartási és kommunikációs jegyek
Minél több az ismeretlen eredetű testi panasz,
annál valószínűbb, hogy szorongás és depresszió
áll a hátterében
Hullámzó és szélsőséges érzelmi reakciók (sírás,
dühkitörések)
A beteg panaszai és tünetei erősen helyzet és
kontextusfüggőek. A nyugodt légkör
teljesítőképességét fokozza.
Képtelenek a szomatikus állapot érzelmi
jelentésének azonosítására
alexitímia = „nincs szó az érzelmekre”
Slide 34
Szomatizáció a gyakorlatban
A szomatizáló betegnek is lehet testi
betegsége!
Slide 35
Szomatizáció a gyakorlatban
Szervi betegségek kivizsgálása
Pszichiátriai betegségek keresése
depresszió, szorongásos zavarok, személyiség
zavarok
Pozitív diagnózis felállítása
Slide 36
Szomatizáció a gyakorlatban
Leggyakoribb tünetek:
- fejfájás
- hasi fájdalom, puffadás, émelygés, hányás
- űrítési problémák, dysuria
- gyengeség
- ájulásérzés, szédülés, zsibbadás
- mellkasi panaszok
- légszomj
- köhögés
- gombócérzés a torokban
- alvászavarok
- ….
Slide 37
A szomatizációs zavarok terápiája
-
-
-
A helyes orvosi hozzáállás:
A panaszt komolyan vevő, a szenvedést
elfogadó
A szervi ok keresését reális keretek között
tartó
Empatikus beszélgetések
Slide 38
Szomatizáció terápiája
-
-
-
-
Nehézségek
Eltúlozva előadott panaszok, gyógyulás hiánya, compliance
– az egészségügyi személyzet attitűdjét negatívan
befolyásolhatják – a beteg szenved!
A beteg személyiségébe „beleépül” a beteg szerep
A nem veszélyes panaszokat sem bagatellizálhatjuk
Ne vegyük el a beteg összes tünetét – rosszabbul lesz, és
újakat produkál
Beteg/szülő vizsgálatokat kér (ellenőrzés, tárgyalás –
kontroll)
Gyakori hullámzás, visszaesés (vaskos kórlapok)
Ne a panaszokra, hanem az állapotra figyeljünk
Slide 39
Leggyakoribb kommunikációs hibák
A tünetek negligálása: „nincs neked /
gyerekének semmi bajod/baja…” „ezeket csak
bebeszéli magának”
A beteget/családot azonnal pszichológushoz
irányítjuk
Slide 40
Ajánlott kommunikációs módszerek
Cél: a pszichoszociális problémák és a testi
tünetek közti összefüggések megértése
Elfogadás és megnyugtatás
Átkeretezés
Összekapcsolás
Együttműködés kialakítása
Slide 41
Elfogadás és megnyugtatás 1.
Célja: beteg/szülő nézeteinek megismerése
időt és lehetőséget kell erre adni
„van-e vmilyen betegség, ami miatt aggódnak…”
Korábbi vizsgálati eredmények átnézése,
szükséges vizsgálatok elvégzése
Részletes tájékoztatás a testi állapotról, amely a
megnyugtatás egyik alapja. Közérthető
tájékoztatás arról, hogy mi szól az aggodalmuk
mellett és mi szól azok ellen.
Slide 42
Elfogadás és megnyugtatás 2.
További műszeres vagy laboratóriumi vizsgálat
már csak indokolt esetben és mondjuk el, hogy
a leletek negativitása esetén melyik lesz az
utolsó vizsgálat.
Rákérdezni, hogy mi késztette a gyakori orvosváltásokra.
Tegyük nyilvánvalóvá, hogy a tüneteket
valósnak tartjuk és gyakran találkozunk
ilyen panaszokkal.
Slide 43
Átkeretezés 1.
Célja: a panaszok új értelmezési keretbe
kerüljenek a pszichoszociális háttér
feltérképezése után
Milyen körülmények közt jelentkezett először a
tünet, milyen volt akkor az élethelyzete.
Mi csökkenti és mi fokozza a tüneteit
Iskolában, vagy otthon jelentkezik
Akadályozza-e a tevékenységekben
Családi és iskolai körülmények, aktuális
feszültségforrások megismerése.
Slide 44
Átkeretezés 2.
Mondjuk el, hogy az általa/ a szülők által
említett panaszok gyakran társulnak
élethelyzeti nehézségekkel.
Közben figyeljük a páciens/szülő reakcióját,
hogyan fogadja jelzésünket.
Slide 45
Összekapcsolás 1.
Ismertessük a beteggel/szülővel, hogyan kapcsolódnak
össze pszichoszociális nehézségek testi tünetekkel.
Ne csupán lelki okokról beszéljünk, hanem élethelyzeti
nehézségekről. Ezt könnyebb elfogadni.
Pl: „miután leromlott a tanulmányi átlaga, nehezebb lett az
élete, többet kell tanulni, anya állandóan vitázik, sehova
nem engedi, nem gépezhet… Egyre lehangoltabbá vált. A
rossz hangulat, a reménytelenség érzése testi tünetekkel is
járhat.”
„ szülők házassági krízise, állandó veszekedések, gyerek
lehangolttá, szorongóvá vált, befulladt, köhögött, hányt –
nyugalmas időszakokban tünete nem volt”.
Slide 46
Összekapcsolás 2.
Tünetváltásra figyelni!
pl: amorosus konfliktus – mellkasi
panaszok,”megszakad a szíve”, majd hányások,
„ezt már nem lehet benyelni” – iskolai kortárs
konfliktusok, iskolai bántalmazás
Ha a betegnek a funkcionális panaszai mellett
egyéb organikus vagy pszichés betegsége is
van, erről is kapjanak részletes tájékoztatást és
ezt külön kezeljük.
Slide 47
Együttműködés kialakítása 1.
Célja: a páciens és a szülő bevonása, a
helyzettel való megküzdés serkentése
Lista felállítása a megoldandó problémákról.
Súlyozzuk ezeket.
Egyszerre csak 1-2 problémával
foglalkozzunk.
Mérjük fel, van-e olyan hozzátartozó, akinek a
segítségére számíthatunk, akire
„támaszthatjuk”.
Slide 48
Együttműködés kialakítása 2.
Javasoljunk stresszkezelő módszereket pl:
autogén tréning
Ismertessük az önmegfigyelés önrontó körét
Ilyenkor ne a testére figyeljen, hanem figyelje
meg milyen helyzetben jelentkezik a tünet,
milyen gondolatok futottak át épp a fején és
hogyan viselkedett ezután…
Slide 49
Együttműködés kialakítása 3.
Beszéljünk meg rendszeres találkozási
időpontokat
Jelezzük, hogy a teljes tünetmentesség nem
mindig érhető el.
Ha több szakember is részt vesz a kezelésben,
legyen egy, aki integrálja.
Slide 50
Szomatizáció gyakorlati terápiája
1.
Gondozás
Beteg érezze, hogy figyelnek rá, elfogadják,
gondozzák – hisztrionikus / nárcisztikus
és/vagy dependens személyiség
Ne legyen iatrogénia (kivizsgálás / kezelés)
Csökkenjen az egészségügy terhelése
Slide 51
Szomatizáció gyakorlati terápiája
2. Diagnózis megbeszélése
-
-
A szükségesnek ítélt vizsgálatok negatív, panaszokat
nem magyarázó eredményei megismerésekor a
magyarázat tartalmazza:
Nem veszélyes és nem ritka betegség
Panaszok valóban kellemetlenek, megnehezítik az
életét
A betegség közös munkával kezelhető
Szükség esetén nevezzük meg – szomatizáció, stb
Legyen gyakorlatias, ne vádló, vonja be a beteget!
Slide 52
Szomatizáció gyakorlati terápiája
3. Rendszeres találkozások ütemezése
Fontos, hogy egy állandó orvos legyen
Szoros követés kell, hogy segítsünk a tünetek elviselésében, és
ellenőrizzük, nem jelenik-e meg más betegség
Rendszeres találkozások – a panaszok súlyosságához igazítva
A beteg megkapja a figyelmet, nem kell új tüneteket
produkálnia, de figyeljük nincs-e új esetleg organikus tünet
A hívások, ügyeleti ellátások csökkenjenek
Rövid, de alapos fizikális vizsgálat – organikus betegség
felismerésére
A testi tünetek felől haladjunk a beteget nyomasztó
pszichoszociális problémák felé
Slide 53
A szomatizációs zavarok terápiája
-
-
A gyermekpszichiáter feladatai:
A pszichopathológiai háttér feltárása
Pszichoterápiás terv kialakítása – a
személyiségjegyek okozta nehézségek figyelembe
vételével
A pszichoterápiára gyakran nem motiváltak
Verbális és kognitív terápiára kevésbé alkalmasak
Nonverbális terápiák sikeresebbek
Slide 54
A szomatizációs zavarok terápiája
-
-
-
A pszichoterápiák közül a leggyakrabban
használtak:
Relaxációs tréning
Biofeedback-tréning
Belátásos terápiák
Kognitív terápiás módszerek (öninstrukciós
tréning)
Analitikus módszerek
Családterápia!!!
Támogató csoportok
Slide 55
A szomatizációs zavarok terápiája
FONTOS:
A gyerek betegségére vonatkozó szülői attitűd
megismerése és „kezelése”
A szülő szorongásszintjének, szomatizációjának
tisztázása
Elutasítja-e a tünetek pszichogén hátterét, vagy
megerősíti a gyereket a tünethordozásban
A pszichoszomatikus betegeknél a szomatikus
állapot és kezelés követése is feladata a
pszichoterapeutának
Slide 56
A szomatizációs zavarok terápiája
Gyógyszeres kezelés pszichiátriai
indikációból:
Csak középsúlyos vagy súlyos tünetek
esetén indokolt
Slide 57
A szomatizációs zavarok terápiája
PLACEBO
Kondicionáláson alapuló: az orvos és a
gyógyszer a gyógyulással társul
Markáns hatást válthat ki – ha erősen képes
ingerelni az érzékszerveket ( pl szín, szag)
Orvosság – közvetíti a hozzá kapcsolódó
szimbólumokat – pl: gyógyító erejét
Slide 58
A szomatizációs zavarok terápiája
-
PLACEBO
Fontos a környezet is, amiben a gyógyszerszedés
(placebo) történik
Beadás feltételei
Szervezetbe juttatás módja
Rendelés mikéntje
Atmoszféra
Pl: mit mondunk, mosolygunk rajta, megjegyzések…
Slide 59
Szomatizáció – pszichoterápia célja
Adaptív coping stratégiák
Kommunikáció fejlesztése
Társas kapcsolatok fejlesztése
Adaptív beállítódás
Slide 60
Terápiás megközelítések
Behaviorista nézőpont:
A szomatikus tünetek jutalmazóan hatnak,
A beteget távol tartják a szorongást keltő
helyzetektől, konfliktusoktól
És biztosítják számára a megfelelő figyelmet,
törődést
Slide 61
Terápiás megközelítés
Kognitív nézőpont
A tünet kommunikációs eszköz ( másképpen
nem kifejezhető érzelmek közlése a
külvilággal):
A feszültség azért konvertálódik testi tünetté,
hogy a beteg számára elfogadható és
kényelmes módon kommunikálhassa
problémáját
Slide 62
Terápiás megközelítés
Pszichodinamikus megközelítés:
Tudattalan, szorongást keltő konfliktust tükröz
a tünet
A szorongás oldására jön létre a konvertálódás
testi tünetté
Slide 63
Terápiás módszerek
Megerősítésen alapuló:
Megfosztják a beteget a tünet jutalmazó
jellegétől.
A tünet mentességet jutalmazzák.
Konfrontáción alapuló:
Nyíltan közlik a tünetnek nincsenek szervi okai,
Igyekeznek eltántorítani a betegszereptől
Slide 64
Terápiás módszerek
Szuggesztión alapuló: (gyakran hipnózisban)
Határozottan biztosítják a beteget, hogy tünetei
elmúlnak
Belátáson alapuló:
A szorongást keltő konfliktusok tudatosítása és
átdolgozása
Slide 65
Szomatizáció
Életmód:
- Testmozgás
- Élvezhető hobbi
Slide 66
Szomatizáció - megelőzés
Önismeret, kommunikáció, stresszkezelés
fejlesztése
Korai kiemelés
Pszichoszomatikus szemlélet, gyógyító
beszélgetés
Slide 67
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Kardiovaszkuláris
betegségek
Ischaemiás szívnbetegségek
Hypertónia
Gyomor-belrendszer
betegségei
Gyomo- és nyombél fekély
Irritábilis colon szindróma
Colitis ulcerosa
Légzőrendszer betegségei
Asthma bronchiale
Hyperventillációs tün.csop.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Fejfájások
Tenziós fejfájás
Migrain
Endokrin zavarok
Hyperthyreosis
Premenstruális disstressz
tünetcsoport
Bőrgyógyászati betegségek
Ekzema
Psoriasis
Slide 68
Köszönöm a figyelmet!
BÉKÉS MEGYEI KÉPVISELŐTESTÜLET
PÁNDY KÁLMÁN KÓRHÁZ, GYULA
GYERMEKPSZICHIÁTRIAI RÉSZLEGE
SZOMATIZÁCIÓS ZAVAROK- AVAGY:
AMIKOR HALLGAT A LÉLEK,
MEGSZÓLAL A TEST
Dr.Fierpasz Zsuzsanna
2011.
Slide 2
Definíció
Általában a pszichoszomatika szemléleti mód:
lelki tényezőket, az egyén viselkedését és
élményeit felhasználja a testi betegségek
diagnosztikájában és terápiájában
Szűkebb értelemben azokat a betegségeket
jelöli, melyekben az organikus változásokat a
beteg pszichikuma is meghatározza.
Pl. „7 szent betegség”: asthma br., ulcus duodeni,
rheumatoid arthritis, colitis ulcerosa,
neurodermatitis, hyperthyreosis, hypertónia
essentialis
Slide 3
Definíció
Legszélesebb értelemben belevon minden
olyan esetet, melyben a testi panaszok
organikus háttere nem állapítható meg
Slide 4
Fogalmak
Szimulálás:
szándékosan betegséget színlel annak
érdekében, hogy valamilyen közvetlen
nyereséghez jusson
Színlelt zavar :
fizikális tünetek színlelése, a viselkedés
motivációja a betegszerep felvétele
Slide 5
Fogalmak
Konverziós zavar:
egy pszichoszociális konfliktus vagy
szükséglet fizikai tünetté konvertálódik
Pánik betegség:
rohamokban jelentkező szorongás, mely a
szívinfarktus tüneteit is utánozhatja
Slide 6
Fogalmak
Hypochondria:
Testi tünetek túlértékelése, súlyos betegségtől
való félelem és azzal való szinte állandó
foglalkozás
Hisztériás neurózis:
A szorongás olyan testi tünetté alakulása, mely
közlésértékű. Valamiképpen környezetnek szól.
Slide 7
Fogalmak
Szomatizációs zavar:
a betegnél összetett, több testtájra is kiterjedő
panaszok jelentkeznek, melyek több
szervrendszert érintenek.
Vizsgálatokkal organikus betegség nem mutatható
ki. Ha van is eltérés, az nem igazolja a megélt
szenvedést.
Organikus pszichoszindróma:
egy elsődleges testi betegség okoz pszichés
tünetet.
Slide 8
Szemléleti módok
Platon: „Mert az a legnagyobb hiba a betegségek
kezelésénél, hogy vannak orvosok csak a test, és
vannak orvosok csak a lélek gyógyítására.
Dualista szemlélet:
- csak fiziológiailag igazolható okok számítanak
tudományosan elfogadhatónak
- pszichológiai irányzatok csak lelki tényezőket
vesznek figyelembe.
Slide 9
Szemléleti módok
Komplex megközelítés:
-
A mentális betegségek biológiai, pszichológiai
és szociokulturális kóroki tényezők
kontextusában értelmezhetők
A szomatikus betegségek kialakulásában és
lefolyásában a lelki tényezőknek is szerepe
van
-
pszichoszomatikus szemlélet!
Slide 10
Szomatizáció
Az érzelmi zavarok elsődlegesen testi
tünetekben való megjelenítődése –
konvertálódása
az érzelmi zavar egyes tünetei manifeszt
módon jelen lehetnek, de nem dominálják a
tüneti képet
Slide 11
Szomatizáció
„orvosilag nem magyarázott tünetek”
A háziorvosi konzultációk 20-25 %-a ilyen
panaszok miatt jön létre
A beteg elégedetlen: „az orvosok nem tudják mi a
bajom”
Az orvos (eü. személyzet) tehetetlen és frusztrált
– rövid időn belül és gyakran visszajönnek a
betegek, vaskos kórlapok, rengeteg vizsgálat
Slide 12
Szomatizáció
Pszichológushoz irányítaná az orvos
„nem vagyok bolond, nekem tényleg fáj….”
„ az én gyerekem nem bolond…”
„nem lehet lelki eredetű az a panasz, amit
testileg érzek”
Slide 13
Szomatizáció: „önrontó kör”
Az emocionális arousal (izgalmi állapot)
(kóros stresszválasz hátterén)
A figyelmet a testi történésekre irányítja
A beteg a testi történéseket kórosnak minősíti
A tünetek az élményben felerősödnek
Interperszonális és
Tágabb szociális folyamatokba ágyazódnak
Betegszerep-viselkedéshez vezetnek
Slide 14
A szomatizáció folyamata
-
-
-
A pszichoszociális tényezők stresszként hatnak
Kilendítik a szervezetet a nyugalmi állapotból
Hármas válasz:
Emocionális ( feszültség, kontrollálhatóság, vagy
kontroll vesztés)
Vegetatív (neurohumorális, immun)
Viselkedéses (lemerevedéses, menekülés,
támadás)
Slide 15
Stressz
Minden életesemény
- Váratlan vagy/és intenzív érzelmi hatást idéz
elő
- Jelentős alkalmazkodást igényel
Pozitív életesemény is lehet!
Slide 16
Tartós vagy krónikus stressz hatása
az egyénre
Vegetatív rendszer kimerülése
Általános adaptációs szindróma (Selye J.)
- Alarmállapot (szimpatikus túlsúly)
- Rezisztencia állapot (paraszimpatikus
hatások)
- Kimerülési állapot (vegetatív szinten)
Érzelmi zavar kialakulása
A tartós kontrollvesztés szorongást, depressziót
idéz elő.
Slide 17
STRESSZ-HATÁSOK A
GYERMEKKORBAN 1.
-
-
A kontrollvesztés (tehetetlenség érzése) sokkal
több helyzetben jelentkezik
Aktuális ingerek összevetése az előző
tapasztalatokkal (hippocampus)
gyerekeknél kevesebb a tárolt információ
Érzelmek minősítése (amygdala)
inger-igény (genetikus)
új ingerre (változások) való reakció (öröm, vagy
feszültség)
Slide 18
STRESSZ-HATÁSOK A
GYERMEKKORBAN 2.
Kompetencia-igény
A helyzet feletti kontroll megtartása, vagy átengedése
Gyermekkorban a szülő a kompetens személy
- kisgyermek – a szülő jelenléte adja a
biztonságérzetet, távolléte már önmagában
stresszként hathat
- szorongó szülő (anya!) túl sok helyzetet ítél
veszélyesnek – reálisnál fenyegetőbb világ
képe épül be
- a szorongó szülő reakciója a váratlan helyzetekben
inadekvát - modellkövetéssel épül be
Slide 19
STRESSZ-HATÁSOK A
GYERMEKKORBAN 3.
A pozitív megküzdési stratégiák (coping)
gyermekkorban még nem alakultak ki
A megküzdési stratégiák kialakulásánál is
meghatározó a szülői modell
Slide 20
SZOMATIZÁCIÓRA
PREDISPONÁLÓ TÉNYEZŐK 1.
-
-
Biológiai
Fokozott hajlam a szorongásra (genetikus)
Egyéni biológiai reakciók (vegetatív válaszok)
Vegetatív visszacsatolás hiánya
Szervi vulnerabilitás
Slide 21
SZOMATIZÁCIÓRA
PREDISPONÁLÓ TÉNYEZŐK 2.
-
-
-
Pszichológiai
Biztonságot nem nyújtó anyai attitűd –
szomatizáló, szorongó, túlféltő, érzelmileg
elhanyagoló
Konfliktus telített családi-miliő
Pszichotrauma (sex-abuzus)
Gyermek személyisége
Slide 22
SZOMATIZÁCIÓRA
PREDISPONÁLÓ TÉNYEZŐK 3.
Szociokulturális
- Iskolai
túlzott elvárások
sorozatos kudarcok
- Család szociális gondjai
- Média hatások
szorongást keltő ingerek
feldolgozatlan információ-halmaz
- Társas támogatás hiánya
Slide 23
Szomatizációra hajlamos gyermekek
jellemzői
Fokozott hajlam a szorongásra (archaikus félelmek,
korábbi szomatizációk)
Az elvárásoknak mindenben megfelelni akaró (túl
lelkiismeretes, túl jó gyerek)
Perfekcionalista (teljesítményében maximalista)
Introvertált
Lazításra képtelen
Dependencia igényük fokozott
Alexitimiás jegyek: érzelmek megélésének és
kifejezésének gyengesége
Megküzdési (coping) mechanizmusok hiánya
Slide 24
Szomatizációra hajlamosító további
jellemzők (gyerekeknél is)
Katasztrofizáló gondolkodásmód
Fokozott szuggesztibilitás és önmegfigyelés
Külső információk iránti fogékonyság
Magyarázatkeresés bizonytalan tüneteikre
Egy szomatikus betegség átélése
Slide 25
Szomatizációra hajlamosító (vagy
azt megerősítő) szülői attitűdök
A gyermek a vele való foglalkozást vagy a
túlzott elvárások alóli mentesülést csak a testi
tünettel éri el
A szülői minta átvétele: csak a testi betegség
mentesít a kötelezettségek teljesítése alól
Slide 26
Szomatizáció – fenntartó tényezők
Fokozott önmegfigyelés
Csökkentett aktivitás, önkímélet
Másodlagos betegségelőnyök (pl iskolai hiányzások) –
betegszerep-viselkedést a környezet reakciója tovább erősíti
(rengeteg hospitalizáció, figyelem ráirányul, családi
konfliktusok elmaradnak)
Túlzott orvosi vizsgálatok, beavatkozások (nagy részük a
beteg/szülő! megnyugtatását szolgálja – pl: CT-t, labort kér
lázas (elhúzódó) fiú esete: rengeteg vizsgálat,
antibiotikumok, még tonsillectómia is - iskolai kortárs
konfliktusok, identitás problémák, családi miliő.
Medikalizáció
Slide 27
Szomatizációs zavarok
gyermekkorban
Minden korosztályban gyakori
De a felnőttkori diagnosztikus kategóriák nem
mindig használhatók!
Az egyes kórképek sajátosak és gyakoribbak
az életkortól függően
Slide 28
Szomatizációs zavarok
gyermekkorban
Csecsemő- és kisdedkor:
Hasfájás (köldök-kólika)
Étvágy- és alvászavarok ( veget. diszfunkció)
Óvodás- és kisiskolás kor:
Gastrointestinális zavarok (hasfájások,
pszichogén hányás, obstipáció)
Urogenitális zavarok (neurogén hólyag, enuresis)
Infekciókra fokozott hajlam a szeparációs
helyzetek okozta szorongás miatt
Slide 29
Szomatizációs zavarok
gyermekkorban
Iskoláskor:
Fejfájások (Tenziós típus: szomatizációs, Migrain:
stressz trigger faktor)
Infekcióra való hajlam az iskolai teljesítmény- és
szeparációs szorongás miatt
Serdülőkor:
Az iskoláskorra is jellemzők mellett
Anorexia nervosa, bulimia nervosa, affektív
zavarok
Slide 30
Szomatizációval összefüggő kórképek
-
-
-
Szomatoform zavarok
Hisztériás szomatoform zavarok
Konverziós zavarok
Szomatizációs zavarok
Szomatoform vegetatív diszfunkciós zavar
Szomatoform fájdalomzavar
Preokkupációs zavarok
Hypochondriázis
Test diszmorfiás zavar
Pszichifiziológiai zavarok
Pszichoszomatikus betegségek
Pszicho-neuroimmumológiai zavarok
Slide 31
Szomatizáció a gyakorlatban
-
-
-
Pozitív diagnózis
Néhány bizonytalan (nem jellegzetes) tünet,
gyakran több szervrendszerből
Krónikus lefolyás
Gondoljunk rá
Számtalan negatív vizsgálat
Gyakran váltott orvost
Súlyos panaszok – jó általános állapot
Szorongásos zavar (50%), depressziós zavar
(60%), személyiség zavar (60%)
Slide 32
A szomatizáció diagnózisát megerősítő
magatartási és kommunikációs jegyek
Beteg/szülő listával érkezik, tüneteket hosszabb
ideje figyelik
A panaszok „nem állnak össze” egységes képpé
Az anamnesisben gyakoriak a rövid ideig tartó
betegállományok
Hiába a számtalan vizsgálat és lelet, a
páciens/szülő elégedetlen, mert nincs meg
tüneteinek a valódi oka
Határozott „öndiagnózisa” van
Slide 33
A szomatizáció diagnózisát megerősítő
magatartási és kommunikációs jegyek
Minél több az ismeretlen eredetű testi panasz,
annál valószínűbb, hogy szorongás és depresszió
áll a hátterében
Hullámzó és szélsőséges érzelmi reakciók (sírás,
dühkitörések)
A beteg panaszai és tünetei erősen helyzet és
kontextusfüggőek. A nyugodt légkör
teljesítőképességét fokozza.
Képtelenek a szomatikus állapot érzelmi
jelentésének azonosítására
alexitímia = „nincs szó az érzelmekre”
Slide 34
Szomatizáció a gyakorlatban
A szomatizáló betegnek is lehet testi
betegsége!
Slide 35
Szomatizáció a gyakorlatban
Szervi betegségek kivizsgálása
Pszichiátriai betegségek keresése
depresszió, szorongásos zavarok, személyiség
zavarok
Pozitív diagnózis felállítása
Slide 36
Szomatizáció a gyakorlatban
Leggyakoribb tünetek:
- fejfájás
- hasi fájdalom, puffadás, émelygés, hányás
- űrítési problémák, dysuria
- gyengeség
- ájulásérzés, szédülés, zsibbadás
- mellkasi panaszok
- légszomj
- köhögés
- gombócérzés a torokban
- alvászavarok
- ….
Slide 37
A szomatizációs zavarok terápiája
-
-
-
A helyes orvosi hozzáállás:
A panaszt komolyan vevő, a szenvedést
elfogadó
A szervi ok keresését reális keretek között
tartó
Empatikus beszélgetések
Slide 38
Szomatizáció terápiája
-
-
-
-
Nehézségek
Eltúlozva előadott panaszok, gyógyulás hiánya, compliance
– az egészségügyi személyzet attitűdjét negatívan
befolyásolhatják – a beteg szenved!
A beteg személyiségébe „beleépül” a beteg szerep
A nem veszélyes panaszokat sem bagatellizálhatjuk
Ne vegyük el a beteg összes tünetét – rosszabbul lesz, és
újakat produkál
Beteg/szülő vizsgálatokat kér (ellenőrzés, tárgyalás –
kontroll)
Gyakori hullámzás, visszaesés (vaskos kórlapok)
Ne a panaszokra, hanem az állapotra figyeljünk
Slide 39
Leggyakoribb kommunikációs hibák
A tünetek negligálása: „nincs neked /
gyerekének semmi bajod/baja…” „ezeket csak
bebeszéli magának”
A beteget/családot azonnal pszichológushoz
irányítjuk
Slide 40
Ajánlott kommunikációs módszerek
Cél: a pszichoszociális problémák és a testi
tünetek közti összefüggések megértése
Elfogadás és megnyugtatás
Átkeretezés
Összekapcsolás
Együttműködés kialakítása
Slide 41
Elfogadás és megnyugtatás 1.
Célja: beteg/szülő nézeteinek megismerése
időt és lehetőséget kell erre adni
„van-e vmilyen betegség, ami miatt aggódnak…”
Korábbi vizsgálati eredmények átnézése,
szükséges vizsgálatok elvégzése
Részletes tájékoztatás a testi állapotról, amely a
megnyugtatás egyik alapja. Közérthető
tájékoztatás arról, hogy mi szól az aggodalmuk
mellett és mi szól azok ellen.
Slide 42
Elfogadás és megnyugtatás 2.
További műszeres vagy laboratóriumi vizsgálat
már csak indokolt esetben és mondjuk el, hogy
a leletek negativitása esetén melyik lesz az
utolsó vizsgálat.
Rákérdezni, hogy mi késztette a gyakori orvosváltásokra.
Tegyük nyilvánvalóvá, hogy a tüneteket
valósnak tartjuk és gyakran találkozunk
ilyen panaszokkal.
Slide 43
Átkeretezés 1.
Célja: a panaszok új értelmezési keretbe
kerüljenek a pszichoszociális háttér
feltérképezése után
Milyen körülmények közt jelentkezett először a
tünet, milyen volt akkor az élethelyzete.
Mi csökkenti és mi fokozza a tüneteit
Iskolában, vagy otthon jelentkezik
Akadályozza-e a tevékenységekben
Családi és iskolai körülmények, aktuális
feszültségforrások megismerése.
Slide 44
Átkeretezés 2.
Mondjuk el, hogy az általa/ a szülők által
említett panaszok gyakran társulnak
élethelyzeti nehézségekkel.
Közben figyeljük a páciens/szülő reakcióját,
hogyan fogadja jelzésünket.
Slide 45
Összekapcsolás 1.
Ismertessük a beteggel/szülővel, hogyan kapcsolódnak
össze pszichoszociális nehézségek testi tünetekkel.
Ne csupán lelki okokról beszéljünk, hanem élethelyzeti
nehézségekről. Ezt könnyebb elfogadni.
Pl: „miután leromlott a tanulmányi átlaga, nehezebb lett az
élete, többet kell tanulni, anya állandóan vitázik, sehova
nem engedi, nem gépezhet… Egyre lehangoltabbá vált. A
rossz hangulat, a reménytelenség érzése testi tünetekkel is
járhat.”
„ szülők házassági krízise, állandó veszekedések, gyerek
lehangolttá, szorongóvá vált, befulladt, köhögött, hányt –
nyugalmas időszakokban tünete nem volt”.
Slide 46
Összekapcsolás 2.
Tünetváltásra figyelni!
pl: amorosus konfliktus – mellkasi
panaszok,”megszakad a szíve”, majd hányások,
„ezt már nem lehet benyelni” – iskolai kortárs
konfliktusok, iskolai bántalmazás
Ha a betegnek a funkcionális panaszai mellett
egyéb organikus vagy pszichés betegsége is
van, erről is kapjanak részletes tájékoztatást és
ezt külön kezeljük.
Slide 47
Együttműködés kialakítása 1.
Célja: a páciens és a szülő bevonása, a
helyzettel való megküzdés serkentése
Lista felállítása a megoldandó problémákról.
Súlyozzuk ezeket.
Egyszerre csak 1-2 problémával
foglalkozzunk.
Mérjük fel, van-e olyan hozzátartozó, akinek a
segítségére számíthatunk, akire
„támaszthatjuk”.
Slide 48
Együttműködés kialakítása 2.
Javasoljunk stresszkezelő módszereket pl:
autogén tréning
Ismertessük az önmegfigyelés önrontó körét
Ilyenkor ne a testére figyeljen, hanem figyelje
meg milyen helyzetben jelentkezik a tünet,
milyen gondolatok futottak át épp a fején és
hogyan viselkedett ezután…
Slide 49
Együttműködés kialakítása 3.
Beszéljünk meg rendszeres találkozási
időpontokat
Jelezzük, hogy a teljes tünetmentesség nem
mindig érhető el.
Ha több szakember is részt vesz a kezelésben,
legyen egy, aki integrálja.
Slide 50
Szomatizáció gyakorlati terápiája
1.
Gondozás
Beteg érezze, hogy figyelnek rá, elfogadják,
gondozzák – hisztrionikus / nárcisztikus
és/vagy dependens személyiség
Ne legyen iatrogénia (kivizsgálás / kezelés)
Csökkenjen az egészségügy terhelése
Slide 51
Szomatizáció gyakorlati terápiája
2. Diagnózis megbeszélése
-
-
A szükségesnek ítélt vizsgálatok negatív, panaszokat
nem magyarázó eredményei megismerésekor a
magyarázat tartalmazza:
Nem veszélyes és nem ritka betegség
Panaszok valóban kellemetlenek, megnehezítik az
életét
A betegség közös munkával kezelhető
Szükség esetén nevezzük meg – szomatizáció, stb
Legyen gyakorlatias, ne vádló, vonja be a beteget!
Slide 52
Szomatizáció gyakorlati terápiája
3. Rendszeres találkozások ütemezése
Fontos, hogy egy állandó orvos legyen
Szoros követés kell, hogy segítsünk a tünetek elviselésében, és
ellenőrizzük, nem jelenik-e meg más betegség
Rendszeres találkozások – a panaszok súlyosságához igazítva
A beteg megkapja a figyelmet, nem kell új tüneteket
produkálnia, de figyeljük nincs-e új esetleg organikus tünet
A hívások, ügyeleti ellátások csökkenjenek
Rövid, de alapos fizikális vizsgálat – organikus betegség
felismerésére
A testi tünetek felől haladjunk a beteget nyomasztó
pszichoszociális problémák felé
Slide 53
A szomatizációs zavarok terápiája
-
-
A gyermekpszichiáter feladatai:
A pszichopathológiai háttér feltárása
Pszichoterápiás terv kialakítása – a
személyiségjegyek okozta nehézségek figyelembe
vételével
A pszichoterápiára gyakran nem motiváltak
Verbális és kognitív terápiára kevésbé alkalmasak
Nonverbális terápiák sikeresebbek
Slide 54
A szomatizációs zavarok terápiája
-
-
-
A pszichoterápiák közül a leggyakrabban
használtak:
Relaxációs tréning
Biofeedback-tréning
Belátásos terápiák
Kognitív terápiás módszerek (öninstrukciós
tréning)
Analitikus módszerek
Családterápia!!!
Támogató csoportok
Slide 55
A szomatizációs zavarok terápiája
FONTOS:
A gyerek betegségére vonatkozó szülői attitűd
megismerése és „kezelése”
A szülő szorongásszintjének, szomatizációjának
tisztázása
Elutasítja-e a tünetek pszichogén hátterét, vagy
megerősíti a gyereket a tünethordozásban
A pszichoszomatikus betegeknél a szomatikus
állapot és kezelés követése is feladata a
pszichoterapeutának
Slide 56
A szomatizációs zavarok terápiája
Gyógyszeres kezelés pszichiátriai
indikációból:
Csak középsúlyos vagy súlyos tünetek
esetén indokolt
Slide 57
A szomatizációs zavarok terápiája
PLACEBO
Kondicionáláson alapuló: az orvos és a
gyógyszer a gyógyulással társul
Markáns hatást válthat ki – ha erősen képes
ingerelni az érzékszerveket ( pl szín, szag)
Orvosság – közvetíti a hozzá kapcsolódó
szimbólumokat – pl: gyógyító erejét
Slide 58
A szomatizációs zavarok terápiája
-
PLACEBO
Fontos a környezet is, amiben a gyógyszerszedés
(placebo) történik
Beadás feltételei
Szervezetbe juttatás módja
Rendelés mikéntje
Atmoszféra
Pl: mit mondunk, mosolygunk rajta, megjegyzések…
Slide 59
Szomatizáció – pszichoterápia célja
Adaptív coping stratégiák
Kommunikáció fejlesztése
Társas kapcsolatok fejlesztése
Adaptív beállítódás
Slide 60
Terápiás megközelítések
Behaviorista nézőpont:
A szomatikus tünetek jutalmazóan hatnak,
A beteget távol tartják a szorongást keltő
helyzetektől, konfliktusoktól
És biztosítják számára a megfelelő figyelmet,
törődést
Slide 61
Terápiás megközelítés
Kognitív nézőpont
A tünet kommunikációs eszköz ( másképpen
nem kifejezhető érzelmek közlése a
külvilággal):
A feszültség azért konvertálódik testi tünetté,
hogy a beteg számára elfogadható és
kényelmes módon kommunikálhassa
problémáját
Slide 62
Terápiás megközelítés
Pszichodinamikus megközelítés:
Tudattalan, szorongást keltő konfliktust tükröz
a tünet
A szorongás oldására jön létre a konvertálódás
testi tünetté
Slide 63
Terápiás módszerek
Megerősítésen alapuló:
Megfosztják a beteget a tünet jutalmazó
jellegétől.
A tünet mentességet jutalmazzák.
Konfrontáción alapuló:
Nyíltan közlik a tünetnek nincsenek szervi okai,
Igyekeznek eltántorítani a betegszereptől
Slide 64
Terápiás módszerek
Szuggesztión alapuló: (gyakran hipnózisban)
Határozottan biztosítják a beteget, hogy tünetei
elmúlnak
Belátáson alapuló:
A szorongást keltő konfliktusok tudatosítása és
átdolgozása
Slide 65
Szomatizáció
Életmód:
- Testmozgás
- Élvezhető hobbi
Slide 66
Szomatizáció - megelőzés
Önismeret, kommunikáció, stresszkezelés
fejlesztése
Korai kiemelés
Pszichoszomatikus szemlélet, gyógyító
beszélgetés
Slide 67
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Kardiovaszkuláris
betegségek
Ischaemiás szívnbetegségek
Hypertónia
Gyomor-belrendszer
betegségei
Gyomo- és nyombél fekély
Irritábilis colon szindróma
Colitis ulcerosa
Légzőrendszer betegségei
Asthma bronchiale
Hyperventillációs tün.csop.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Fejfájások
Tenziós fejfájás
Migrain
Endokrin zavarok
Hyperthyreosis
Premenstruális disstressz
tünetcsoport
Bőrgyógyászati betegségek
Ekzema
Psoriasis
Slide 68
Köszönöm a figyelmet!