Transcript Gimnasztika (Müller)

Gimnasztika
Készítette : Dr. Müller Anetta Ph.D
A Gimnasztika eredete:
A gimnasztika a
„gymnos” vagy
„gümnosz” latin
eredetű szóból
származik.
Eredeti jelentése:
mezítelen.
A gimnasztika célja:
A gyakoratok tanítása, tanulása során
olyan mozgáskészségek kialakítása illetve
a motoros képességek fejlesztése,
amelyek előmozdítják:
Az egészséges testi fejlődést,
Mozgáskultúrát fejlesztik,
Sportteljesítményt fokozzák,
Felkeltik a rendszeres mozgás iránti igényt
( életmód elem)
A gimnasztika feladatai:
Bemelegítés ( ált, és
spec.)
Mozgástanulás
gyorsítása
Balesetek, sérülések
elkerülése
Regenerálódást fokozprevenció
rehabilitáció
Képességek
megalapozása
Képességfejllesztés
gyorsítása
Képességek szinten
tartása
mozgásműveltség
bővítése
Egészség megőrzése
Pszichikai, erkölcsi
tulajdonságok
kialakítása
A gimnasztika jellemzői:
Az egészséges fejlődést biztosítja a gimnasztikai
gyakorlatok sokfélesége
A gyakorlatok életkornak, edzettségi állapotnak
megfelelően változtathatóak
Nem függ az időjárástól, évszakoktól
Kondicionális és koordinációs képességek
fejleszthetők
Fejleszti: ízületi mozgékonyságot,
hajlékonyságot, egyensúlyozási képességet,
ritmusérzéket
Egész testre hat, izoláltan is alkalmazható
A hatása pontosan adagolható
Minimális szerszükséglet.
A gimnasztika alkalmazási
területei:
Kisgyermekek,
óvodások
testnevelésében,
Közoktatás és
felsőoktatás kül.
Típusaiban,
Testnevelés és
sportünnepélyeken
Rekreációs céllal
végzett
foglalkozásokon
Versenysport, élsport.
Fegyveres testületek
Egészségügyi, kórházi
rehabilitációban.
A Gimnasztika alapfogalmai:
ALAPFORMA:
Egyszerű
testhelyzeteket,
Egy ízületben, egy
forgástengely körül
történő, egyirányú és
befejezett
mozgásokat.
Tovább nem bontható,
minden gimn.gyak.
Ezen alapelemek
összekötéséből jön
létre
EGYSZERŰ GYAKORLAT:
2 alapforma
kapcsolódik.
ÖSSZETETT GYAK:
3-nál több alapforma
kapcsolata
Gyakorlathalmaz:
A gyakorlatok,
spontán, rendezetlen
egymásutánisága
Gyakorlatsor: több
gyakorlat ütemenkénti
összekapcsolása,
egymásutánisága
Gyakorlatlánc: Olyan
gyakorlatsor, ahol az
előző gyakorlat
befejező helyzete a
következő gyakorlat
kiinduló helkyzete
lesz.
A gyakorlatok tartalma:
Gyakorlatokat, céltudatosan, a
hatásukért alkalmazzuk.
A célok elérésére tett gyakorlatok
jellemzik a gyakorlatok tartalmát:
Erősítő, nyújtó, ernyesztő.
Intermuszkuláris koordinációt
fejlesztő gyakorlatok
A gimnasztikai gyakorlatok
felosztása
Hatásai alapján:
Nyújtó,
Lazító
Ernyesztő
Erősítő
A gyakorlatok formája:
A gyakorlat külső
megjelenése, azaz
a látható és
érzékelhető
mozgás.
A Gimnasztikai gyakorlatok
felosztása:
Rendgyakorlatok ( óra szervezéshez szükséges)
Általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok
( szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok- eszköz
nélküli, eszközzel, kéziszer, egyéb, páros- és
társas)
Természetes ( járás, futás, emelés, hordás, ugrás,
húzás, tolás, kúszás, mászás, függeszkedés,
küzdőgyak., egyensúly gyak.)
Testnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal
( fogó és futójátékok, sor és váltóversenyek, egyéni
versenyek, küzdőjátékok, dobó és labdás játékok)
A gyakorlatok szaknyelve:
Gyakorlatok,
helyzetek,
mozgáselemek
szakkifejezése.
A test tengelyei:
Szélességi
Hosszúsági
Mélységi
Szélességi tengely
Hosszúsági tengely
Mélységi tengely
A test síkjai:
Oldalsík (szélességi tengely mentén)
Mellső-hátsó
Harántsík(hosszúsági tengely)
Bal-jobb fél
Mélységi(Oldal és függőleges síkra
merőleges)=Vízszintes
A szaknyelv alapelvei:
Egységesség elve
A legjellemzőbb sajátosság elve
A gyakorlatok szakleírása(cím, alcím,
kiindulóhelyzet,ütemszám, mozgás,
irány, kiterjedése, befejező helyzet)
Rajzírás szabályai:
Talaj
Testarányok:
Fej:1/7-1 négyzet
Törzs:2,5 négyzet
Láb:3,5 négyzet
Kar:2,5 négyzet
Test ábrázolása
Elölnézet
Hátulnézet
oldalnézet
Elölnézet
Oldalnézet
Hátulnézet
Vízszintes vonal= zárt fogás, zárt
állás
Félkörív= alsófogás
Vonal nyíllal= a mozgás
megindításának iránya
Körív nyillal: A körzés iránya
Félkörív nyillal:végtagok
helyzetcseréje
Vízszintes cikk-cakk: rugózás
Függőleges cikk-cakk:bokázás
Talajvonal alatti szám: ütemszám
Talajvonal alatti összekötő íves
vonal: egy ütem alatt kerül
végrehajtásra
Talajvonal alatti szám (2-3):
mozgásszünet
Talajvonal altti X: ismétlésszám, pl
2X
Talajvonal fölötti szám, pl90,
180:fordulat nagysága
+: ellentétes irányba, másik oldali
végtag.
Páros, társas gyakorlatnál:6, A,B:
Résztvevők száma, tagok
Statikus gyakorlatelemek:
TÁMASZOK
FÜGGÉSEK
VEGYES
HELYZETEK
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
TÁMASZOK:
Állások
Térdelések
Ülések
Fekvések
Kéz-és
lábtámszok
Kéztámaszok
Egyéb támaszok
Állások 16 db
1. Alap és vigyázzállás
2. Pihenjállás
3. Terpeszállás
4. Szögállás
5. Lábujjállás
6. Sarokállás
7. Zártállás
8. Lépőállások
9. Kilépőállások
10. Hajlított állás,
guggolóállás,
zsugorállás
11.
12.
13.
14.
Támadóállás
Védőállás
Lebegőállás
mérlegállás
Térdelések, ülések
Térdelés,
terpesztérdelés
féltérdelések
Térdelőülés
térdelőmérleg
Nyújtottülés
Lebegőülések
Hajlított- és
zsugorülések
Ülések
tornaszereken
Fekvések,kéz-és lábtámaszok
Fekvések
fekvőmérlegek
Guggolótámaszok,
Fekvőtámaszok
Térdelőtámaszok,
Hidak,
Kéztámaszok, , egyéb támaszok
Támaszok,
tornaszereken
Lebegőtámaszok
Kézállások
Támaszmérlegek
talajon és
tornaszereken
Alkartámsz
Fejállás
Tarkóállás
Felkarállás
Vállállás
spárgák
Függések, vegyes helyzetek
Függések
lefüggések
Függőtámasz
függőállás