Transcript Hallássérültek a magyar felsőoktatásban

A siketek jelnyelve és nyelvi
jogok
Nyelvpolitika
Előadó
Suri Andrea
III. évf., magyar szak
Nyugat-magyarországi Egyetem –
Savaria Egyetemi Központ
A jelnyelvről és annak
használatáról
• A vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája,
amelyet a hallássérültek (főként a siketek) használnak
• A jelelő általában artikulációval kíséri a jeleket
 Kivéve ha a jelelő siket
• Van egy sajátos hangtana, alaktana és mondattana
 Általában az adott nyelv nyelvtani sajátosságai jellemzik a
jelnyelvet
• Szókincse pontos nyelvtani szabályok szerint
rendeződik, így annak nyelvjárásai is lehetnek
• Tempója:
 A kézmozgás lassabb, mint az artikulációs mozgás, de a minden
szinten jelen lévő egyidejűségnek köszönhetően a jelelés és a
beszéd tempója közel azonos
→ Nem ritka eset az sem, hogy a jelelés gyorsabb
• A magyar jelnyelv nem a magyar nyelv vizuális formája,
hanem egy önálló nyelv
Kérem várjon, hívom a jelnyelvi
tolmácsot!
A daktil ABC hazánkban
A dialektusok
• Helytelen feltételezés, hogy a jelnyelv nemzetközi
 Valójában minden országnak van egy sajátos jelnyelve, amelyet
elsősorban a siketek használnak (vannak hasonló jelek egyes
jelnyelvekben de országonként eltérő)
• 7 dialektus létezik Magyarországon (ezek lassan
eltűnnek a sztenderdizálás miatt)
• Egy-egy siketiskolához kötődnek, megnevezésük ezt jelzi: váci,
pesti, kaposvári, soproni, szegedi, debreceni, egri
• Többek szerint a pesti a legkedveltebb, legelterjedtebb
→ A siket nyelvhasználók verbális repertoárja (nyelvi
készlete) ugyanolyan teljes és változatos-e, mint a halló
embereké?
Nyelv-e a jelnyelv?
• Sapir—Whorf hipotézis
• Az 1960-as évektől a tudósok elfogadják természetes
nyelvként
 De: a vélemények megoszlanak
• Az ENSZ egyezmény kimondja: nyelv fogalma magában
foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit
is
 „A fogyatékossággal élő személyek a mindenkit megillető módon
jogosultak sajátos kulturális és nyelvi identitásuk elismerésére és
támogatására, ideértve a jelnyelvet és a siketkultúrát.”
→ Nem fogyatékosság a jelnyelv használata
• Nyelvi kisebbséget alkotnak a jelnyelven kommunikálók
A Gestuno
• Siketek számára kialakított egységes nemzetközi
jelnyelv (pidgin nyelv)
• Nyelvcsalád: mesterséges nyelv
• Alkotója: Siketek Világkongresszusa (WFD)
• 1950-es években a WFD úgy határozott, hogy
nemzetközi bizottságot állít fel egy egységes nemzetközi
jelnyelv kidolgozására
• Első kiadás dátuma: 1951, Róma (Olaszország)
 Majd 1976, Washington D. C. (VII. WFD világkongresszus) újabb
szótár
• Kialakításakor nem törekedtek arra, hogy lefektessék
annak nyelvtani szabályait
 Habár a szókincse készen van, nyelvtanilag minden ember a
saját nyelve szerint használja a jeleket
„A” kiadvány
Út a parlamentig
• A jelnyelv nyelvként való elfogadásáért 200 éve küzd a
közösség
 Ebből az utolsó 20 év kiemelendő
• Ígéreteket korábban is kapott a közösség, azonban
érdemi előrelépés nem történt
• A javaslat megalkotását éveken át tartó komoly szakmai
munka előzte meg
• 2007-ben a Magyar Köztársaság ratifikálta az ENSZ
fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
egyezményt
• A törvényjavaslatot 2009. július 29-én nyújtották be
A törvény elfogadása - magyar
jelnyelvről és a magyar jelnyelv
védelméről
• 2009. november 9. (17.10)
• Egyhangúlag (369 igen, 0 nem, 0 tartózkodás)
• A fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény
rendelkezéseire tekintettel
• Előtte 2 hónapig törvénykezési eljárás
• Szociális és Munkaügyi Minisztérium által előterjesztett
(2009. július 31-én)
• Jogrendszerbeli változtatások miatt módosítják a
képviselői jogállásról szóló törvényeket, az eljárási
(közigazgatási, polgári és büntető) törvényeket, továbbá
a szabálysértési, a honvédelmi, a közjegyzői törvényt,
valamint a médiatörvényt
Rendelkezései és a fontosabb
dátumok (I.)*
•
„A törvényben – az Európai Unió tagországai közül Finnország után másodikként –
kimondják, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogait
pedig először rögzítik Magyarországon törvényben.
•
Meghatározza a siketvak személyek speciális kommunikációs rendszerek
tanulásához, valamint ezen eszközök alkalmazásával a tolmácsoláshoz való jogát
•
Előírja: amint ismertté válik a kisgyermek fogyatékossága, az orvos haladéktalanul
köteles tájékoztatni a szülőket (most nincs ilyen kötelezettségük).
•
2010. július 1: kötelezővé válik a közérdekű közlemények és hírműsorok, valamint
2010-ben naptári naponként legalább 2 óra időtartamban a filmalkotások, a gyermekés ifjúsági műsorok és a fogyatékos személyek számára készült műsorok
feliratozása, illetve jelnyelvi tolmácsolása. 2014-ig évente 2 órával (angol és holland
mintára) emelkedik ez, majd 2015-től teljes körű feliratozást, illetve jelnyelvi
tolmácsolást kell biztosítani.
* forrás: http://www.sinosz.hu/elfogadt%C3%A1k-vil%C3%A1g-legkomplexebb-jelnyelvi-t%C3%B6rv%C3%A9ny%C3%A9tmagyarorsz%C3%A1gon
Rendelkezései és a fontosabb
dátumok (II.)
•
2017. szeptember 1: a siket gyermekek számára kötelező lesz a magyar jelnyelv
oktatása a számukra létrehozott iskolákban, míg az integráltan tanuló hallássérült
gyerekek számára választhatóvá válik. kötelező lesz a kétnyelvű, bilingvális oktatás
megszervezése a siket gyermekek iskoláiban az ezt választó gyermek részére.
Hallássérült gyerekek szüleinek – legalább egy fő esetén – a tanintézménynek meg
kell szerveznie a jelnyelvi tanfolyamot, hogy ők gyermekeik elsődleges nyelvén
tudjanak kommunikálni.
•
2011. január 1: közszolgáltatási tevékenység során korlátlan számú, ingyenes
jelnyelvi tolmácsolást vehetnek igénybe a jogosultak. (A középiskolákban évi 120, a
felsőoktatásban szemeszterenként 60, a felnőttképzés keretében a képzési óraszám
20%-ban lehet majd ingyenes tolmácsolt órák). Ezeken felül további évi 120 óra,
szabadon felhasználható tolmácsolás segíti majd a hallássérült és a siketvak
személyeket.
2011. január 1: csak a 2010-ben készült névjegyzéken szereplő jeltolmácsok
vállalhatnak államilag finanszírozott tolmácsolást.
•
•
A törvény erős támaszt kínál azoknak a felsőoktatási intézményeknek, akik
elkötelezettek a magyar jelnyelv szakos, illetve a kétnyelvű oktatásban részt vevő
pedagógusok képzési programjainak a kidolgozásában és akkreditáltatásában (Terv:
2017. szeptember 1-jén munkába tudjanak állni).”
Európa Parlament
• Székhelye: Brüsszel (BLG)
• 1988. június 17.: Az EP elismerte a jelnyelvet
jogilag
 1998-ban ismételten
• 1985: EUD (European Union of the Deaf)
• Kósa Ádám (SINOSZ elnöke) a Fidesz-KDNP
első siket EP képviselője
 Célja: minden EU tagállamban elismerté tegyék a
jelnyelvet
 Fő akadály: a tagországokban eltérő jogi struktúra
→ Legkönnyebb megoldás: direktíva az EP részéről?
Jelnyelv az Európai Unióban
• A különböző tagországokban jogállásuk nem egyforma
 5 tagállamban hivatalos nyelvként:
a.
b.
c.
d.
e.
Ausztria (2005 óta)
Cseh Köztársaság (1988 óta)
Finnország (1995 óta)
Portugália (1997 óta)
Szlovákia (1995 óta)
 törvényben vagy más jogszabályban:
a.
b.
c.
d.
e.
f.
g.
h.
i.
j.
Belgium franciaajkú országrészében
Dánia
Egyesült Királyság
Görögország
Írország
Lettország
Németország
Norvégia
Svédország
Szlovénia
Más európai országokban
• Oroszország: orosz jelnyelv (osztrákon és a francián
alapul)
• Fehéroroszország: hányatott történelem
• Ukrajna: „a mai nemzetiségi és nyelvi sokszínűség
helyett inkább a nemzetiségi szempontból színes, ámde
nyelvileg homogén (mégpedig ukrán egynyelvű) állam
modelljét tekinti mintának.” [Csernicskó]
• Moldova: román jelnyelv nyugaton – orosz jelnyelv
keleten
• Bosznia-Hercegovina:
• Albánia:
hányatott történelem
• Macedónia:
volt Jugoszlávia részei
• Szerbia:
1 kézzel j.t ABC vs. 2 kézzel j.t ABC
A jelnyelv helyzete Európában
Jelmagyarázat:
Piros: nem elfogadott
Narancs: egyéb törvényi
rendelkezésekben
elfogadott
Zöld: alkotmányos szinten
elfogadott
Forrás:http://www.eud.eu/EUD_Sign_
Language-i-239.html
A jelnyelvek száma világszerte
•
•
•
•
•
Afrika: 25
Dél-Amerika: 27
Ázsia (csendes-óceáni térség): 34
Európa: 39
Közel Kelet: 13
Fogyatékosság típusa
Fogyatékosok száma
arányuk
Mozgáskorlátozott
251 560 fő
43,6%
Látássérült
83 040 fő
14,4%
Értelmi fogyatékos
56 963 fő
9,9%
Hallássérült, beszédhibás
60 865 fő
10,5%
Egyéb
124 578 fő
21,6%
577 006 fő
100%
Összesen
A KSH 2001-es adatai
A KSH 2001-es adatai
A jelnyelv helyzete hazánkban
jelenleg
• Szókincse mindössze háromezer
alapkifejezésből áll (összehasonlítás: a magyar
nyelv 30.000-ből)
• Sok hallássérült nem tud jelelni (siketekre nézve
ez az arány kb. 1/3, míg a nagyothallókra nézve
kb. 3/4*)
*Forrás: Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke
 Hallássérültek száma: 30.000-60.000
→ Magyarországon a SINOSZ hallássérültek egyesületének 55
fiókegysége működik, mintegy 12-13 ezer taggal
• A hallássérültek nagy része nem ismeri a rá
vonatkozó jogokat
→ Sokszor diszkriminálják, értelmi fogyatékosnak nézik
őket
A hallássérültek
továbbtanulásának
problematikája
• Jelenleg továbbtanuló hallássérültek száma: 118
fő*
* a 2007/2008-as tanév adata
→ Korábbi felmérésekhez képest ez pozitív – 2000ben 309 fogyatékkal élő fő 13%-a
• Sok hallássérült megriad a felsőoktatás
„szigorától”, a követelményektől, tart a
teljesítményben való lemaradástól
→ Sokan inkább szakmát tanulnak
Esélyegyenlőség (a jog és a gyakorlat
diszkrepanciája - a megkérdezettek
attitűdjei)
• 2003. évi CXXV. törvény 1 §-a szabályozza, jogilag előírt
• Társadalomban téves információk vannak a siketek
világát illetően, az előítéletek pedig diszkriminációhoz
vezetnek
• A megkérdezettek egybehangzó véleménye alapján:
Magyarországon nincs, a többi országhoz képest
elmaradottabb ezen a szinten
 „A paradigmaváltáshoz nemcsak biztató jogi szabályok, hanem a
hétköznapi emberek nagyobb perspektívájú látóköre is szükséges.”
 Biztatóbb vélemény: „mivel ahol nekem gondom volt, pozitívan álltak
eddig a dolgokhoz, létezik.. ha nem is minden téren… de legalább jó
fele haladunk”
→ A kulcs = idő („idő előrehaladtával… igen… ebben az
országban valamikor létezik… majd… nem most…
majd”)
Hogyan vélekednek az egészségesek a
hallássérültek továbbtanulásáról
(attitűdök)?
• Elsősorban a család, a szűk környezet
gondolkodik el
• A hallássérültek kultúrája ismeretlen előttük
 Szkeptikusság, közömbösség („szerintem sehogy… a
kívülállók közömbösek…”)
 „Szerintem bennük van a hiba (ti. az emberek többségében).
Azt gondolják, több idő és figyelem kell a hallássérültekre és
nekik megterhelő. De nem gondolkodnak, mert mindig van
megoldás.”
• „Az ép emberek tisztelik a hallássérültek
továbbtanulását, de sajnos kevesen tanulnak a
felsőoktatásban. De olyanokkal is találkoztam
már, hogy ezek minek tanulnak tovább - azok
tényleg nem is értenek minket.”
„… ember vagyok, semmi emberi
nem idegen tőlem, és ennek
tudatában fogom leélni az életemet
azzal az elhatározással, hogy
véghez viszem, amire elhatároztam
magam szívemben és eszemben!”
Válogatott szakirodalom:
•
Csányi Yvonne 2001. Általános irányelvek. In: Csányi Yvonne szerk. Fogyatékos
hallgatók a felsőoktatásban. Útmutató. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar. 13.
•
Csernicskó István 2009. Az ukrajnai oktatáspolitika a nyelvi asszimiláció
szolgálatában. Korunk. 2009/2, 33–40.
•
Halmai Gábor 2003. Az emberi jogokat védő magyarországi intézmények. In: Halmai
Gábor—Tóth Gábor Attila szerk. Emberi jogok. Budapest: Osiris. 190—253.
•
Hattyár Helga 2000. A jelnyelvek néhány jellegzetességéről. In: Földi Éva—Gadányi
Károly szerk. Vox Humana – Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára.
Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. 210—214.
•
Hattyár Helga 2006. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi
jelnyelv. In: Magyar nyelv. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó, 852—
906. (Társszerzők: Bartha Csilla és Szabó Mária Helga)
•
Kovács Krisztina 2003. Hátrányos megkülönböztetés tilalma. In: Halmai Gábor—Tóth
Gábor Attila szerk. Emberi jogok. Budapest: Osiris. 363—393.
•
Macdonald, Fiona—Weaver, Clare 2005. Emberi jogok. Tudod, miről van szó?
Budapest: Magyar könyvklub.
•
http://demoszthenesz.hu/cikkek/felsooktatas (Dr. Teleki Judit. Fogyatékos hallgatók a
felsőoktatásban.)
•
http://www.sil.org/silesr/2005/silesr2005-026.pdf
Köszönöm a figyelmet!