Transcript Verbovszky Réka

6. tétel: A beszédhangok
csoportosítása: a magánhangzók
és a mássalhangzók
Készítette: Verbovszki Réka
1/b, páros hét, szerda, 13:55-15:30
Forrás: A magyar nyelv könyve
A beszédhangok csoportosítása
Magánhangzók (vokálisok)
Mássalhangzók (konszonánsok)
A különbségeket közöttük a következőképpen összegezhetjük:
magánhangzók
mássalhangzók
1. a magánhangzóknak
szótagalkotó erejük van;
a mássalhangzók a
szótag szerkezetében
magánhangzókhoz társulnak;
2. tiszta zöngehangok;
vagy tiszta zörejhangok, vagy
a zörejhez zönge is társul
3. nyíláshangok;
képzésükkor nyílás
keletkezik a szájüregben
akadályhangok, képzésükkor
akadály képződik a gégefőben
vagy a szájüregben
A magánhangzók:
A magánhangzó olyan beszédhang, melynek
képzésekor a tüdőből kiáramló levegő
megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály
nélkül távozik a szájüregből.
 Tiszta zenei hang: zönge;
 Harmonikus részhangok alkotják;
 A nyelv vízszintes mozgása szerint, a nyelv
függőleges mozgása szerint, az ajkak működése
szerint osztályozzuk
 Ezenkívül mennyiségi szempontból időtartam
szerint is csoportosítjuk őket
A nyelv vízszintes mozgása szerint:
 elöl képzettek (palatálisak): képzésükkor a
nyelv előretolódik  magas
 hátul képzettek (velárisak): képzésükkor a
nyelv hátrahúzódik  mély
Magas magánhangzók: e, é, ö-ő, ü-ű, i-í
Mély magánhangzók: á, a, o-ó, u-ú
A nyelv függőleges mozgása szerint:
Legalsó nyelvállású:
Alsó nyelvállású:
Középső nyelvállású: e-é, ö-ő, o-ó
Felső nyelvállású: i-í, ü-ű, u-ú
A rövid változatok ejtésekor a nyelv izmai
ernyedtebbek, a nyelvhát laposabb: ez a széles
ejtés. A hosszú magánhagzók ejtésekor az izmok
feszesebbek, a nyelvhát domborúbb: szűk ejtés.
Az ajkak működése szerint:
 ajakkerekítéses (labiális)
 ajakkerekítés nélküli (illabiális) = ajakrésesek
Mennél magasabb nyelvállású a magánhangzó, annál
erőteljesebb az ajakkerekítés.
Mennél alacsonyabb nyelvállású a magánhangzó, annál
tágabb az ajakrés; a legtágabb ajakréssel képzett hang az
á.
Ajakkerekítéses magánhangzók: a, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű
Ajakkerekítés nélküliek: á, e, é, i-í
Az ajakkerekítés végbemenetelekor az a döntő mozzanat,
hogy az ajkak körkörös izmai összehúzódnak-e vagy sem.
A magánhangzók rendszere:
Kettőshangzók: kettőshangzónak vagy diftongusnak
két magánhangzó egy szótagos kapcsolatát
nevezzük. A kettőshangzókat aszerint
osztályozzuk, hogy nyitódó vagy záródó jellegűeke.
A nyitódó diftongusban az első magánhangzó
zártabb, a második nyíltabb.
A záródó diftongusban az első magánhangzó a
nyíltabb, a második a zártabb.
Diftongusok a magyar köznyelvben nincsenek, csak
a nyelvjárásokban fordulnak elő.
A mássalhangzók:
A mássalhangzó olyan beszédhang, melynek
képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a
szájüregben akadályba ütközik.
Csoportosításuk:
 hangszalagok működése
 képzés helye
 képzés módja
 nyelvcsap és lágy szájpad működése
 mennyiség
 időtartam szerint
A hangszalagok működése szerint:
1. zöngések (hangszalagok rezegnek)
2. zöngétlenek (hangszalagok nem
rezegnek)
Zöngés-zöngétlen mássalhangzó(párok):
Ahogy a képen látható, a zöngés m,n,ny
orrhangoknak és az l,r,j folyékony hangoknak nincsen
fonéma értékű zöngétlen párjuk. Zöngétlen h-nak pedig zöngés
párja.
A képzés helye szerint:




Ajakhangok (labiális hangok)
Foghangok (dentális hangok)
Szájpadláshangok (palatális hangok)
Gégehang (laringális)
A képzés módja szerint:




Zárhangok (plozívák)
Réshangok (spiránsok)
Zár-rés hangok (affrikáták)
Pergőhangok (tremuláns)
1.
Zárhangok: a) beszélőszervek összetapadnak,
megakasztják a kitóduló levegőáramot. A levegő ezt a zárat
felpattantja, így zörej keletkezik  felpattanó zárhangok
b) a levegő nem pattantja fel a zárat, az orrüregen keresztül
távozik a levegő  orrhangú zárhangok
2.
Réshangok: a) a beszélőszervek szűkületet alkotnak, és az
ezen kitóduló levegő zörejt okoz
b) oldalsó réshang
3. Zár-rés hangok:
Képzésük záralkotással kezdődik, és résalkotással
fejeződik be. Ide tartozik a dz-c, a dzs-cs és a gy-ty.
A réselem jelenlétéről magunk is meggyőződhetünk,
ha kiejtjük egymás után az alábbi szópárokat:
add – adj ott – pötty
4. Pergőhangok:
Egyetlen ilyen hangunk az r. Ejtésekor a nyelv
hegye a felső fogsor mögött pereg.
A lágyszájpad és a nyelvcsap működése
szerint:

szájhang (orális hangok)

orrhang (nazális hangok)
A szájhangok képzésekor a nyelvcsap elzárja az
orrüreget, az orrhangok képzésekor pedig szabadon
hagyja az orrüreg felé vezető utat.
A mássalhangzó osztályozásának egyéb
szempontjai is vannak. A szájüregbeli
artikuláció középső, ha a jellemző zár vagy
rés kb. a szájüreg középvonalán keletkezik,
pl.: a t,s ejtésekor.
Oldalsó, ha ettől eltér, pl.: az l esetében. Ekkor a rés
a nyelv széle és a felső zápfogak között formálódik.
A fonetikában bevett szokás az l és a j hangot
likvidáló, azaz folyékony hangnak nevezni.
Tulajdonképpen a magánhangzók és a
mássalhangzók között nincsen éles
határ. A felső
nyelvállású magánhangzók után a
likvidák és
nazálisok következnek, melyek nagyon
közel állnak a
magánhangzókhoz képzésüket tekintve.
Magánhangzók rendszere térben ábrázolva:
Az ábra alapján jól szemléltethető a
magánhangzók rokonsága. Az első
függőleges sík a veláris hangoké,
a legalsó vízszintes sík a veláris hangoké, a
legalsó vízszintes csík a legalsó
nyelvállású
magánhangzóké. A magánhangzók
rendszere elkülönül ugyan a
mássalhangzókétól, kapcsolat
azonban van közöttük, méghozzá a
magánhangzórendszer sarkpontjai és a
zöngés réshangok között.
Mássalhangzók rendszere térben ábrázolva:
Az első függőleges sík a zárhangoké,
a második a réshangoké, a harmadik a
zár-rés hangoké. Az l és az r
rokontalan hang, a zár-rés hangoknak
sincsen annyi rokoni kapcsolatuk, mint
a többieknek.
Köszönöm a figyelmet!