Transcript stilisztikax

A költői nyelv
Tartalom
Forma
Esztétikum
(Szépség)
Képszerűség
Hanghatások
Elrendezés
STILISZTIKA
A költői nyelv képszerűségének eszközei
a közlés képfelidéző ereje, érzelemkifejező volta
alapvető eszközei a szóképek (trópusok, névátvitelek).
új gondolati, érzelmi, hangulati
többlettartalom válik
lehetségessé
a köznyelv is használja
(kabátujj, áresés, szamárfül)
köznyelvi formáktól eltérően
tudatosabb, megformáltabb,
többértelműbb
metafora
névátvitel
egyezés
vagy
A kettő
közötti tartalmi, hangulati
mely csak
a tudatunkban
hasonlóság
(azonosításon
és alapján alakul ki, s nem mindig
különbözőségen alapuló)
egyértelmű
közös jegy
(= képzettársítás)
Három eleme van
(Lecsüngő, göcsörtös, vékony)
Szokásos
fogalmi sík
(megnevezés)
Alkalmi képi sík
(megnevezés)
Szerkesztettsége
szempontjából
Szófajok,
mondatbeli viszonyok
szerint is lehet többféle
kezed
elalvó nyírfaág
Teljes
Egytagú
„száll az idő” (igés, A-Á viszonyú),
csak a
szerepel a hasonlító
„kezed elalvó nyírfaág”, „szemed tenger”,
képi sík
és a hasonlított is
„szonettem
nyakék”
(főnévi,
A-Á
viszonyú),
„dunnába
butt
fönn
a
magas”,
„vasvilág a rend”, „ütött az óra”
jelenik
(képi és fogalmi sík
„amott ül egy túzok magában”
meg
is)
„néma föld” (melléknévi, jelzős), stb.
Szerepelhet önmagában (elemi kép),
alkothatja egy összetett, komplex kép elemét is
Az a metafora, amely tárgyi, természeti elemet,
elvont fogalmat élőként mutat be, emberi
tulajdonsággal
fel
(mindent ruház
behálóz)
közös jegy
(tud fonni, mint az ember)
Célja a mondanivaló megelevenítése
megszemélyesítés
fogalmi sík
alkalmi képi sík
hálót fon
az est
„hálót fon az est”
„az este már a fák közt markolász”,
„beszél a fákkal a bús őszi szél”,
„az ősz olyan gondatlan rossz gazda”
Ha mindhárom elem (fogalmi, képi sík és közös
jegy) együttesen szerepel egy megfelelő nyelvi
formulával
hasonlat
közös jegy
rendületlen
mint
fogalmi sík
nyelvi formula
légy (te)
alkalmi képi sík
szikla
„légy, mint szikla rendületlen”
lehet összetett mondat
lehet egyszerű mondat eleme
„mint befagyott tenger, olyan a sík határ”
„kóbor kutyaként jár a szél”
metonímia
a képi és fogalmi sík összekapcsolása nem
hasonlóságon alapul, hanem érintkezésen
Az érintkezés lehet térbeli, időbeli
kapcsolat, ok-okozati viszony, faj-nem
és rész-egész felcserélése
(szinekdoché)
közös jegy
a metonímia mindig
egytagú, csak a képi
fogalmat nevezzük meg
(rész-egész)
fogalmi sík
alkalmi képi sík
egy zörgő kabát
(ember)
„a sarkon reszket egy zörgő kabát”,
„jó házból való”
„szájára vette a falu”
szinesztézia
az érzékterületek összekapcsolásán alapuló kép
„nehéz szag”
„harsog a rózsabokor”
„sűrűérzéki
csöndés
ropog”
stílushatása az egyidejű, összetett
hangulati benyomások rögzítésén alapul
összetett költői képek, alakzatok
komplex kép
a egy kép egyszerre
hat szemléleti,
hangulati és fogalmi
szinten is
allegória
a képi eszközök sokszor egész
rendszert alkotnak, egymásból
bomlanak ki.
szimbólum
elvont fogalmat érzéki képpel
társít, alapja metafora vagy
megszemélyesítés, de ez
egész gondolatsorrá bővül,
gyakran az egész szövegen
(annak nagyobb részletén)
keresztül bomlik ki
a képzettársítás
távoli, a látomásra
épít, elemeiben
nem, csak teljes
egészében
értelmezhető
„a semmi ágán
Petőfi:
ül szívem,
Minek nevezzelek,
kis teste hangtalan
Föltámadott
vacog, köréje gyűlnek
Ady költészete, francia szimbolisták
szelíden, s nézik, anézik
tenger,
a csillagok”
Vajda: A virrasztók
A nyelvi elrendezés szerepe a költői nyelvben
alakzatok (schema): a nyelvi elemek elrendezésének jellegzetes módjai
Ismétlés
Kihagyás
Felcserélés, helyettesítés
Ismétlés
nyomósítás, indulat kifejezése
Legegyszerűbb forma: szóismétlés
„csak ment, ment, meg se állt”
polyszindeton
kötőszóismétlés
„most tél van és csend és hó és halál”
figura etymologica
tőismétlésen alapuló eszköz
„világ világa”, „halálnak halálával halsz”
Halmozás
azonos mondatrészek ismétlődnek
„ütötte, vágta”
Gondolatritmus
teljes gondolat, mondatrész vagy mondat ritmikus
visszatérése
önállósult formája a refrén
Anafora
sorok vagy ütemek elején visszatérő szó, szószerkezet
„Az nem lehet, hogy annyi szív … Az nem lehet, hogy ész, erő …”
Az ismétléssel rokon sajátos eszközök:
Párhuzam
azonos vagy hasonló szerkezetek egymás mellett
„felszántom a császár udvarát, belévetem hazám búbaját”
lehet hangzásbeli, érzelmi-hangulati,
lehet a képek szintjén, szövegrész vagy egész
szöveg összefüggésében
Ellentét
„áldjon vagysajátságos
verjen sorsváltozatai:
keze, itt élned, halnod kell”
paradoxon
a képtelenségig
fokozott ellentét
chiasmus
oxymoron
kizáró ellentét
tükörképes, keresztező
elhelyezkedés
„testvérünk
voltál,
s lettél
apánk”
„te sem
haltál meg
népem
nagy
halottja
„bölcselkedő
oktalanság”
Kihagyás
Vonatkozhat
elhallgatás, célzás, utalásszerű érintés
szóra (egytagú metaforára),
mondatra,
szövegre,
pl.: a balladák szaggatottsága.
„szöghaját is megsimítja, nehogy azt higgyék, megbomlott”
Juhász Gyula: Milyen volt című verse
Sajátságos formája az allúzió
rájátszás: idézéssel vagy rá jellemző nyelvi
formával utal valakire vagy valamire
„nem bántja többé az Egy gondolat”
Felcserélés, helyettesítés
Elemei lehetnek
Szokatlan szórend (inverzió)
Eltérő mondatrend
Megszakított szerkesztés
befolyásolják a mondat ill.
szöveg modalitását
(feszültséget keltenek és
oldanak)
Rokon eszközök:
felkiáltások,
költői kérdések,
megszólítások
Elrendezés kérdése az íráskép is.
A sorszerkezet követheti a mondatszerkezetet, de el is térhet tőle
soráthajlás (enjambement).
Ezekre a stíluseszközökre is jellemző, hogy együttesen, komplex
módon is kerülhetnek alkalmazásra, így hatásuk egymást erősíti.
Hanghatáson alapuló eszközök
a szöveg egészének hangzásvilága teremt harmóniát
hangszimbolika
a különböző hangok túlsúlya sajátságos
többletjelentést ad, hangulatot teremt,
felerősíti a tartalmat
alliterációmély hangok szomorúságot,
szókezdő hangok
mélabút
összecsengése
sugároznak
„ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón…”
„barlangjában belöl bömböl a mord medve”
a pergő hangok dinamizmusa
„trombita harsog, dob pereg, indul a csatába a sereg, előre”
Hangalakzatnak fogható fel a rím
sorvégi hangok összecsengése
Alaprímek:
páros rím
keresztrím
ölelkező rím
bokorrím
félrím
a
„Jöhet
hogy
emlékezni
„Mert
teidő,
ilyen
vagy
ők olyanok
a
„Ígéretekkel,
„Fosztja
az
ősz
kényszerekkel
a sfákat,
hűvösödik már,
aa
„Istenem,
istenem,
jómint
fiu volt.
bátrabb
dolog
lesz,
és neki az
érdeke
más
Ölel
be
kell
magához
gyújtani.
atervezni
világ. - b
Engemet
szeretett
meg a bort, b
bátrabb
újisCsak
hont
a mult- egyedül
időkben
s Lecipeled
az igazság
aa
a idegállapot
kályhát,
egyszer
adja meg
hozod,
magát,
b
ennivaló
volt,
hogyha bomolt.”- ?”
fürkészni,
mint
vagy
megfogalmazás”
ba
S örökre
kárhozott
mint aa jövendőben
hajdani…”
az ember.”
ax
ba
bx
aa
A hangok egyezése szempontjából:
Minimálisan egy szótagos, de
lehet korlátlan
tiszta rímek (mgh és msh is megegyezik)
önrím (egy szó ismétlődik)
rag- és képzőrím
asszonánc (ha a hangok csak részlegesen azonosak)
kancsal rím (csak egy-egy mgh azonos)
kecskerím (mgh vagy msh helyet cserélnek)
„Én bús
szívem
vidámsága
„hegyezem
históriás
ais
fülem,
énekben
ül-e
„vala”
a lomb
alatt fülemüle”
„hogyha
a hold
„ez
rá
tanít,
fátylat
az
ereszt,
istenit”
lánnyá
válik, sírni kezd”
„hű
rokon
–
húrokon”
Lelkem édes kívánsága”
„csodálkozol a kokainistán, s nem érted, gondolkozzál az okain is tán, és megérted”
ált. értelemben valamilyen
folyamat idő vagy térbeli
tagolódása, elemek
szabályszerű visszatérése
Ide tartozik a ritmus kérdése
Ritmusalkotó tényezők a verselésben a hangsúly és az időérték
háromféle verselés
hangsúlyos verselés
(magyarban
ütemhangsúlyos)
időmértékes verselés
Sajátságos az ún. szabadvers
Hangsúlyos
és hangsúlytalan
szótagok
Mindkettő
verselés
megfigyelhető
Versszerű
sorokba
tördelt
szöveg,
nincs
Rövid
és hosszú
szótagok
szabályos
szabályos
váltakozása.
Alapegysége az ütem
egyszerre.
Általában
rímes.
kötött
ritmusa,
tagmondatokból,
váltakozása.
Alapegysége
a versláb.
(1mondatokból
hangsúlyos és
1,2,
vagy
hangsúlytalan
épülnek fel a3ritmikus
Általában rímtelen.
szótag).
Általában rímes.
alakzatok.
szimultán verselés
Költői szóhasználat
A költői nyelv
új összefüggésbe helyezi a köznapi szavakat,
jelentéstöbbletet társít,
asszociációs köröket hoz létre.
Szavak szintjén fontossá válhat:
Mondatok és szöveg szintjén
Helyesírási kérdések
Sajátságos eszköz a képvers
Szófajok aránya
Jellegzetes szavak egy–egy költőnél
(kulcsszavak)
Mennyire
fejti ki a témát (vö. a
Stílusrétegek
használata
kihagyás stilisztikai
értékével)
Archaikus,
tájnyelvi,
szakszókincsbeli
Mondatok
hossza,
típusai,
(alá-fölé
nagybetűs
írásmód,
fonetikus
elemek
felhasználása
vagy
írás,mellérendeltség)
írásjelek,
központozás
Nominális
(névszói)
vagy
verbális
teljes vagy
részleges
hiánya
(igei) jellege
Közlésmódok használata (egyenes,
függő, szabad függő beszéd)