Transcript Arisztokrácia és a démosz küzdelme királyság

A démosz küzdelme a
hatalomért
ATHÉN
• Attikai-félsziget
• lakói: iónok
• A mükénei világ egyik legfontosabb
erődített városa
• nem vett részt a gyarmatosításban, ennek
ellenére kereskedett, kézműipara fejlődött
• Kikötője: Pireusz
• Fontos uralkodója: Thészeusz
• Nemzetségi arisztokrácia (arisztoi=kiváló)
kiszorítja a királyt a hatalomból, és helyét
választott képviselő: arkhón veszi át
• Társadalmi feszültségeket a görög
gyarmatosítás oldotta meg
megjelent
az olcsó Kis-Ázsiából származó gabona
• Arisztokrácia
élelmiszer-monopóliumát
érzékenyen érintette
• A középréteg (démosz=nép): kereskedők,
kézművesek,
hajósok,
földművesek
száma,
gazdasági
súlya
nőtt,
a
nemzetségi arisztokraták hatalma úgy
csökkent.
Arisztokrácia és a démosz küzdelme
• királyság megszűnését követően az
arkhón (először 1, majd 3, végül 9, majd
10) kezébe került a hatalom →
legfontosabb hivatali tisztség
• kezdetben életük végéig, majd 10 évre,
később évente választották
• arkhóni tisztséget csak arisztokraták
tölthették be
• Legfőbb bírói testület, az areioszpagosz
(Árész-dombján) tagjai a volt arkhónok→
végrehajtás
• államforma → arisztokratikus köztársaság
• démosz nem rendelkezik politikai jogokkal,
még a meggazdagodott kereskedők és
iparosok sem
• földművesek jelentős részét még mindig
az adósrabszolgaság fenyegeti
Kr.e
VIII-VII.
században
Hellaszban
megjelenik a türannisz (egyeduralom)
intézménye, mely a rendet próbálta
fenntartani az arisztokrácia és a démosz
között.
A türannosz
(egyeduralkodó)
általában olyan arisztokrata volt, aki a
démosz érdekeit képviselte.
Drakón (sárkány) arkhón, i.e. 621
• démosz
↔
arisztokrácia
ellentéteinek
csillapítására
• szigorú törvények írásba foglalása
„drákói szigor”
• ezek a törvények az arisztokraták érdekeit
védték
• eddig szokásjog alapján ítélkeztek, írott törvény
gátat szabott az önkényeskedésnek
• Lehetőséget
adott
a
törvény
előtti
egyenlőségnek
Szolón – Kr.e. 594.
arkhón
• eltörölte az adósrabszolgaságot,
felszabadította az adósrabszolgákat
• elengedte az adósságokat, teherlerázás =
szeiszaktheia
• Megtiltotta, hogy jövőben úgy adjanak kölcsön,
hogy valaki adósrabszolga lehessen
• politikai jogok alapja a származás helyett a
vagyon lett (1 mérő gabona=52,2 liter, 1 mérő
olaj = 39,4 liter)
• lakosságot vagyoni helyzet alapján 4
csoportba osztotta
• meghatározta az egyes csoportokba tartozók
milyen hivatalt tölthetnek be
4 vagyoni csoport, jövedelem
alapján
1.
2.
3.
4.
500 mérősök (500 mérő feletti gabona, olaj, bor):
háborúban
lovaskatonák,
kötelesek
az
államköltségekhez pénzben hozzájárulni (leiturgia),
közülük kerültek ki az arkhónok
Lovasok/Hippeisz (ló v. 300-500 mérő gabona, olaj,
bor): ők is lovas katonák voltak
Ökörfogatosok/zengiták (200-300 mérő gabona, olaj,
bor) gyalogos katonák: hopliták (nehézfegyverzetű
gyalogság) voltak a háborúban
Napszámosok/thészek (200 mérő alatti jövedelem)
semmiféle tisztséget nem viselhetnek, csupán
népgyűlés tagjai és ítélkezés alapján szólhatnak bele
az állam ügyeibe, könnyűfegyverzetű gyalogosok a
háborúban
• E besorolás szerint történt az adófizetés, a
tisztségviselés és a katonáskodás egyaránt.
Erre azért volt szükség, mert sem a tisztségek
betöltéséért, sem a katonáskodásért nem járt
fizetség, mindenkinek a saját jövedelméből
kellett megélnie.
• Eme besorolás miatt nevezzük a szolóni
alkotmányt timokratikusnak. A szó azt jelenti,
hogy az egyénnek a jogai a vagyonától
függenek, vagyis a gazdagok érdekeit szolgálja,
ugyanis az első osztályokba ebből kifolyólag
már nem csak az arisztokraták tartoztak, hanem
a gazdag kereskedők és iparosok is.
• növeli a népgyűlés (ekklészia) hatáskörét →
legszegényebb polgárok is részt vehettek,
évente 4x üléseztek, 20 év feletti athéni polgár
lehet a tagja
• A népgyűlésből a buléba (400-ak tanácsa) az
első 3 vagyonosztály szerint lehetett küldeni
képviselőket. (Logikus, hogy az 500-asok közül
többen voltak képviselve)
• Areioszpagosz tanácsa (volt arkhónok
tanácsa) - a végrehajtás, a törvény őrei
• sztratégosz: katonai tisztség(10 fő) tényleges
vezető
• arkhón: legfontosabb hivatali tisztség (9 fő)
• héliaia: esküdtbíróság (6000 fő – sorsolással)
• Szolón, olyan alkotmányt tartott ideálisnak
és az egyedüli helyesnek, ahol az ember
szabad, az egyénnek joga és kötelessége
a véleménynyilvánítás, de az illető
felelősségre vonható szavaiért és tetteiért,
vagyis a közösség és az egyén viszonya
kölcsönös.
• Csak az athéni születésű férfiak vehettek
részt a politikai életben, más poliszból
betelepülő idegenek (metoikosz) nem. A
metoikoszok elé gazdasági akadályokat
nem gördített.
• Demokrácia
(népuralom)
alapját
teremtette meg
• Demokrácia
→
olyan
politikai
berendezkedés,
amelyben
az
államhatalom (törvényhozás, kormányzás,
bíráskodás) nem az uralkodó vagy egy
kiváltságos réteg, hanem a nép kezében
van
Szolón idején az athéni politika
és társadalom
A Türannisz = zsarnokuralom (Kr.e 560510.)
• A probléma, hogy az arisztokraták elvesztik
egyedi jogaikat, a démosz pedig keveselte azt
• hatalmi űr » egyes politikusok egyeduralomra
törnek
• türannisz: zsarnokság, türannosz: zsarnok
• Peiszisztratosz (560-527) támogatta a démoszt
• (arisztokrata származású) magához ragadta a
hatalmat → zsarnokság (türannisz)
• ellenálló arisztokraták földjeit (megöltek v.
elmenekültek) kiosztotta a démosz között, hogy
növelje támogatói számát, általános
jövedelemadót vezetett be, állandó hadsereget
hozott létre
• Óriási építkezések (templomok, kikötő,
vízvezetékek)
• Vidékre „kiszálló” bíróságok.
• Adót vezetett be, amiből építkezéseit fedezte
(templom, vízvezeték, városfal)
• Építkezés → növeli tekintélyét, munkát jelent a
démosznak (kézművesek)
• Fejlődött Athén gazdasága
• Halála után nem sokáig áll fenn a türannosz
rendszere.
• Merénylet fiai ellen – a démosz elüldözi őket
(Hippiász és Hipparkhosz).
Kleiszthenész arkhón, i.e. 508
• Származás, vagy vagyoni besorolás
helyett a területi besorolás vált a
tisztségek betöltésének az alapjává, ezzel
a démosz vezető szerepét biztosította.
• 1 kerület (phülé) (szárazföldi, tengerparti,
városi)
• összesen 10 kerület volt
Kleiszthenész területi beosztása
• Elkülönítette
a
törvényhozást,
a
végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia,
bulé,
Areioszpagosz,
sztratégoszok,
heliaia).
• Politikai egység jött létre a démosz
vezetésével.
• Bevezette
a
cserépszavazást
az
egyeduralom visszajövetele ellen.
Népgyűlés = EKKLÉSZIA
•
•
•
•
legfőbb hatalom
minden athéni polgár részt vehetett
tv.hozás, háború-béke kérdésében dönt
minden fontos ügyben a döntő szó
kimondása
• sűrűn ülésezett, de nem folyamatosan
Ötszázak tanácsa = BULÉ
• tagjait a területi felosztás alapján sorsolták
• Törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek
• kisebb jelentőségű kérdésekben
dönthetett
Esküdtbíróság = héliaia
• 6000 fő, sorsolással
• fellebbviteli bíróság
• arkhóni ítéleteket vizsgálta felül
Areioszpagosz
• volt arkhónok tanácsának feladata a
tisztviselők ellenőrzésére szűkült
Sztratégosz (katonai vezető)
• nem sorsolták, hanem választották
• állam tényleges vezetője (10 fő)
• 1 éves hivatali idejük többször
meghosszabbítható a többi tisztséggel
ellentétben
Cserépszavazás (osztrakiszmosz)
• zsarnokság újjáéledésének
megakadályozása
• ha valakiről úgy gondolták, hogy
zsarnokságra tör, cserépszavazással 10
évre elűzhették Athénból (vagyona
megmaradt)
• 6000 szavazat kellett, hogy a szavazás
érvényes legyen
Kleiszthenész idején az athéni politika és
társadalom
Az athéni társadalom és a kleiszthenészi
alkotmány