Transcript Magyarország gazdaság- és

Gazdaságtörténet
Szolnoki Főiskola
2010/2011-es tanév I. szemeszter
Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős oktató:
Dr. Fülöp Tamás főisk. docens
Elérhetőség: Fsz/33-as iroda
Fogadóóra: Kedd 11.30-12.30
Tel.: 20/4669672
E-mail: [email protected]
Tantárgyi tematika
1. A tantárgy és a követelmények bemutatása. Bevezető előadás: A
nemzetgazdaság tőkés átalakulása a 18-19. században. Iparosodás,
gazdaság, társadalom a 18-19. századi Európában.
2. Magyarország helyzete a 19. század első felében. Reformkor, forradalom,
szabadságharc. A tőkés gazdaság fejlődési feltételei. A kiegyezés és a
polgári állam létrejötte. A kiegyezés gazdasági következményei. A külföldi
tőke beáramlása.
3. Demográfiai változások, a népességnövekedés sajátosságai a 19. században.
Az oktatás szerepe, a szakképzett munkaerő megteremtésének előfeltételei.
4. A modern bankrendszer kialakulása a 19. század végén. Bankrendszer,
pénzügyi- és hitelezési folyamatok. Az infrastruktúra modernizációja. A
modern közlekedés kiépülése: a vasútépítés. A bel- és külkereskedelem
jellemzői.
5. A mezőgazdaság átalakulása Magyarországon a 19. század második
felében. A modern gyáripar kialakulása. A magyar iparfejlődés sajátosságai.
A nemzetgazdaság modernizálása. A nemzetgazdaság főbb mutatóinak
elemzése. Növekedési ütem, foglalkoztatási szerkezet. Új jelenségek a
századforduló után.
6. Gazdasági helyzet az első világháború és a forradalmak idején.
Magyarország a Versailles-i békerendszerben, Trianon hatása a magyar
gazdaság- és társadalom fejlődésére. Területi veszteségek és lakosságszámcsökkenés.
7. A nemzetközi politikai, gazdasági kapcsolatok átalakulása 1920 után. A
népszövetségi kölcsön és a stabilizáció (1920-1929). Az 1930-as és 40-es évek
világgazdasági tendenciái, a gazdasági válság hatása a magyar gazdaságra.
8. Az ország gazdasága 1929 és 1944 között, kilábalás a gazdasági válságból. A
háborús készülődés és fegyverkezési program. Területi revízió,
gazdaságélénkülés, háborús konjunktúra az 1930-as évek végén. A világháború.
9. Magyarország helyzete a második világháborút követően. Politikai helyzet,
veszteségek. Az 1945. évi földreform. A gazdasági élet újraindításának lépései.
A közellátás, az ipari termelés, a közlekedés helyreállítása.
10.Választások, infláció és stabilizáció 1945-1946-ban. Az állami tulajdon részleges
kiterjesztése és a hároméves terv. A békeszerződés.
11.A kommunista hatalomátvétel és a radikális államosítások. A kommunista
diktatúra kiépítésének gazdasági következményei, a tervutasításos
gazdaságirányítás és a hároméves terv befejezése.
12.A gazdaságfejlődés útjai a tervutasításos gazdaságirányítás időszakában, az első
ötéves terv és az erőltetett iparosítás. Belpolitikai viszonyok és társadalmi
körülmények az 1950-es évek elején Magyarországon.
13.Agrárpolitika és szövetkezetesítés, a mezőgazdaság helyzete a tervutasításos
gazdaságirányításban.
14.Változások a gazdaságirányításban 1953 és 1956 között. Nagy Imre
reformpolitikája. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956 őszén.
15.A Kádár-rendszer gazdaság- és társadalompolitikája. A magyarországi
rendszerváltozás.
Követelmények:
Félév végi szóbeli kollokvium
(december második hetében írásbeli vizsgafeladatok - vizsga
előfeltétel, de megajánlott jegy lehetősége!)
Kötelező irodalom:
Dr. Balázs György: Magyarország gazdaságtörténete 18481944. PHARE. Szolnok, 1998.;
Fülöp Tamás: Magyarország gazdaságtörténete 1945-1989. (I.
rész) A magyar gazdaság története 1945 és 1956 között.
Szolnoki Főiskola, Szolnok, 2003.
Az előadások anyaga – letölthető formában a belső hallgatói
információs rendszerből
Ajánlott irodalom:
Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság
története Magyarországon 1848-1944. Tankönyvkiadó,
Bp., 1988.
Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története.
Maecenas, Bp., 1994.
Honváry János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete
a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, Bp.,
1996.
Magyarország agrártörténete. Szerk.: Orosz István, Für
Lajos, Romány Pál. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1966.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században.
Osiris, Bp., 2002.
Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története a XX.
században. Szöveggyűjtemény I-II. köt. Osiris, Bp.,
2003.
Európa és Magyarország
helyzete az ipari
forradalom évszázadában
Iparosodás, ipari forradalom
Európa az ipari forradalom
évszázadában
A 18. sz második fele: Nyugat-Európában és
az atlanti térség országaiban mélyreható
gazdasági-társadalmi változások kezdődnek
Európa Nyugati felén a XIX. században
kiteljesedik az ipari forradalom
Az átalakulások jellege:

A változások a világgazdaság menetét döntően
befolyásolják:
 modern gyáripar, kereskedelem, mezőgazdaság,
infrastruktúra kialakulása
A társadalom foglalkoztatási szerkezetének és
a nemzeti jövedelem termelésének gyors átalakulása

A folyamatok eredményeként komplex
nemzetgazdasági-társadalmi átalakulásról lehet
beszélni
 Az iparosodás a korábbi gazdasági rendszerek
forradalmi átformálódását hozza
Az ipari forradalom elméletei:





Rostow: Lineáris fejlődés: hosszú előkészítő
történelmi folyamatok következménye, ismeretek,
szaktudás, tőke felhalmozása után induló
felemelkedés („take-off”), majd termelés felfutása,
tömegtermelés, tömegfogyasztás
Gerschenkron: Elmaradottság-elmélet: centrumperiféria-félperiféria
Szociológiai irányzat: Emberi tényező:
magatartásforma (vállalkozói kedv, technika iránti
fogékonyság)
Wallerstein: Világgazdasági rendszerek: európai
központú, onnan táguló világgazdasági rendszer
Forradalmi jelleg: Leírható-e a jelenség a
Az iparosodás előfeltételei – avagy:
miért épp Anglia?

Polgári átalakulás (1640) [személyes szabadság és
jogegyenlőség, kiváltságok eltörlése, alkotmány]

Az ipari forradalom kísérőjelensége: a demográfiai robbanás

Az iparosodást megelőzi a mezőgazdasági termelés technikai
fejlődése [felszabaduló munkaerő]

Az iparosítás anyagi feltétele: a gazdaságban a
felhalmozott tőke jelenléte [Anglia: 16-17. század:
távol-keleti kereskedelem]

A társadalomban tapasztalható vállalkozási kedv

A technikai-technológiai kihívásokra adott válasz – az
újítás, a találmányok: a gőzgép, mint jelkép

A tőke gyors megtérülését biztosító befektetési terület
[Anglia: pamutipar, textilipar – majd továbbgyűrűzik:
bányászat, vasút]

Az átalakulás második fázisának vezető szektorai: a
nehézipari ágazatok, a bányászat és a vasút fejlődése

Az „önfenntartó” növekedés lehetősége – a vezető
szektorok gyors fejlődése maga után vonja a többi
ágazat és az egész nemzetgazdaság fejlődését – az
iparosodás hatása továbbgyűrűzik
Az iparosodás következményei
– Kihívás és Válasz





Az ipari forradalom több hullámban kibontakozó folyamat
[különböző területei: vasút, szénbányászat, vegyipar,
kommunikáció, ma is tartó folyamat]
Az egyes országokban eltolódnak az iparosodás vezető
szektorai – a később érkezőknél más ágazatok veszik át a
vezető szerepet [a később indulók előnye: fejlettebb
technológiai szint]
Az iparosodás „kihívás”, amely valamilyen választ igényel a
még nem iparosító országoktól
[fegyverkezés] – az iparosítók és a leszakadók (perifériális
helyzetbe kerülők)
az atlanti térség előnyei [Anglia, Belgium, Franciaország,
majd az USA is] napjainkig megmaradnak
Globális folyamatok világméretű átalakulás
 Kontinentális
munkamegosztás – KeletEurópa szerepe: felvevőpiac, nyersanyagés élelmiszertermelés
 Egységesülő
világgazdaság: aranyalapú
pénzek, globális válságok
 A folyamatok „exportja”: gyarmatosítás
A
leszakadó térségek feszültségei –
jelenkori problémák…
A magyar nemesi reformmozgalom
A
19. század eleji liberális nemesi(!)
reformmozgalom – a polgári átalakulást
1830. Széchenyi: Hitel – modernizáció,
rendszer-átalakítás (reformjavaslatok)
A
társadalom feszültségei
nemesi árutermelés problémái, jobbágykérdés,
1831-es kolerafelkelés, nemzeti önállóság
A
reformországgyűlések
nemzeti nyelv, ősiség-, nemesi kiváltságok-,
jobbágyság eltörlése, polgári jogegyenlőség,
sajtószabadság, közteherviselés, stb.
Polgári forradalom és szabadságharc
Megindul a polgári, alkotmányos átalakulás
 V. Ferdinánd 1848. ápr. 11-én szentesíti a
törvényeket

Batthyány Lajos vezetésével önálló, független magyar
minisztériumok, alkotmányos monarchia, nemzeti
önállóság
Habsburgok monarchiája nem engedheti a magyar
polgári átalakulás megvalósítását
 1848. dec.: Ferenc József trónra kerülése –
ellentámadás: szabadságharc
 Az államjogi kapcsolatok:

1849. márc. – olmützi birodalmi alkotmány
1849. ápr. 14. a Habsburg-ház trónfosztása

Katonai vereség, összeomlás, megtorlás
A Habsburg birodalom egysége
fennmarad

A Habsburgok közép-európai uralmi pozíciójuk
megtartása végett nem engedik a magyarok
függetlenségét és elszakadását
megkezdik Magyarország beolvasztását a birodalomba

A „jogeljátszás elméletére” hivatkozva
neoabszolutista, önkényuralmi kormányzási
rendszert vezetnek be
Magyarországot kerületekre osztják, újra egyesítik a
birodalom tartományait

Ezzel hosszú évekre megreked a magyar polgári
átalakulás – passzív ellenállás, emigráció
I. Ferenc
József
császár
1848-ban
A 19. század végi mo-i gazdaságitársadalmi átalakulások kerete:
 Az
ország nem autonóm nemzetállamként
lép az iparosodás és polgárosodás útjára
 Következmények: előnyök és hátrányok
 „Kész” elemek átvétele
 Külföldi tőke beáramlása
 A birodalom földrajzi, gazdasági,
társadalmi, etnikai heterogenitása
A tőkés gazdaság fejlődési
feltételei 1849-1867
1849 következményei:
a polgári átalakulás megakad
 önkényuralmi
kormányzás,
beolvasztás
(Haynau)
 Központosított közigazgatás 1850-es évek
eleje: Karl v. Geringer, majd Albrecht főhg.
 Mo-t kerületekre osztják (titkosrendőrség)
 pátens
 Alexander von Bach

Közös gazdasági keretek kiépítése
osztrák minta alapján
 1849 végén: földadó
 1850. április: általános jövedelemadó
 1850. október 1: közbülső vámsorompó
eltörlése (1754. Mária Terézia ) – egységes
birodalom
 dohánymonopólium, sör- és pálinkaadó

Az önkényuralmi kormányzás
jellegzetességei:
A
a gazdaság és társadalom átalakulása
zajlik
 A polgári állam működése javul (nem csak
hátrány!)
 Fontos
előrelépés:
„közteherviselés”,
kiváltságok megszűntetése
 A polgári-liberális intézményrendszer elemeit
a Habsburgok abszolutista kormányzása
vezeti be!
A nemzetközi politika eseményei
 Az
1850-es években megrendül a
Habsburgok közép-európai monarchiája
 1853-56 krími háború
 1859 Solferino
 1866 Königgrätz – német egység
 Uralkodó: igény a birodalom gazd.-i, pol.-i
megerősítésére
 Magyar politikai-gazdasági elit: történelmi
Mo. egysége, iparosodás előnyeinek
kiaknázása
Az osztrák-magyar kiegyezés 1867-ben
 1849-1867
közt a magyar és osztrák
nemesi-uralkodói,
politikai-gazdasági
eliteket egymásra utalttá váltak
 Deák
Ferenc vezetésével 1867-ben
megszületik a Kiegyezés (Ausgleich)
 Valós
erőviszonyokra
épülő
kompromisszum
A Kiegyezés jellemzői:
Kiindulópont: az 1723-as Pragmatica Sanctio
 Egyszerre garantálja:

a Habsburg birodalom sérthetetlen egységét
a magyarok önállóságát és függetlenségét
Eredmény: bonyolult alkotmányos államalakulat
 Alkotmányos monarchia, perszonálunió (K u K)
 Ferenc József (1848-1867-1916)
 Közös érdekű és vitelű ügyek: külügy, hadügy,
pénzügy (közös minisztériumok)
 Delegációk (60-60 fő)
 1868-ban Horvátország

Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere (1867. XII. tc.)
Uralkodó – császári és apostoli király
Közös
hadsereg
Közös
minisztertanács
Delegációk 6060fő
Birodalmi
felsőhágyűlés
képviselőház
z
Osztrák kormány
tartományok
Közös minisztériumok
külügy hadügy pénzüg
y
Magyar országgyűlés
Főrendi
Képviselőház
ház
Magyar
kormány
Megyék, törv.hat. jogú városok,
főv.
Járások, rend. tan. városok
községek
sabor
horvát
bán
horvát
megyék
Fiume
I. Ferenc József
osztrák császár és
magyar király
(1848-1867-1916)
A közös államalakulat gazdasági
működése
arányos hozzájárulás: KVÓTA (3070%) – később (40-60%)
 a magyar fél átvállalja a korábbi
államadósság egy részét
 rendezik a monarchia kereskedelmi
ügyeit:
10
évente
megújított
kereskedelmi
és
vámszövetséget
kötnek

Korabeli karikatúra a közös pénzügyekről
 Közös
pénzrendszer (Korona) (1878:
Osztrák-Magyar Bank)
 A monetáris politika alapja: párhuzamos
valutarendszer (papír
és
ezüstpénz
együttes használata)
 1892:
Wekerle
Sándor
vezetésével
aranyalapra helyezik a K-t
 A 19. sz vége: a forgalomban a papírpénz
válik dominánssá, a pénzforgalom döntő
része bankjegy lesz
A fiskális politika, az állam rendszeres
bevételi forrásai:
Az államháztartás egyensúlyához és az állam
működéséhez biztosítani kellett az állam bevételi
forrásait
 nagy az államháztartási deficit: 272 millió Ft (+ a
közös államadóság átvállalt része: évi 2 millió)
 Bevételi források:

egyenes adók (22%)
állami vasúti jövedelmek (24%)
fogyasztási adók (16%)
monopóliumok

Az állami bevételek 1900-ra 2,5-szörösükre
emelkedtek,
ennek ellenére az államháztartás
Az állami vagyon és szerkezete:
 Az
állam vagyona a Kiegyezéskor elérte a 0,5
milliárd Ft-ot, ez a századfordulóra több mint
3 milliárdra nőtt
 Összetétele:
vasutak 60%
utak, hidak, kikötők 12%
bányák, ipari üzemek 15%
erdők 8%
ingatlanok, épületek 5%
A külföldi tőke beáramlása
alacsony állami bevételek és belső
tőkefelhalmozás: változásokhoz külföldi tőke
kell
 1867 után megindul Mo-ra a külföldi tőke
beáramlása (Ny-ról K felé)
 Tőkeexportőr: Ausztria (nem valódi
tőkeexport)
 Ausztria a 20. sz. elejére összesen 5,5 mrd K-t
helyez ki külföldre, ebből Mo-ra érkezik: 4,7
mrd K
 Nincs „határátlépés” és átváltás

A külföldi tőke beáramlásának
típusai:
Államkölcsönök (több mint 50%-a külföldön, a
19. sz végére eléri az 5 mrd. K-t, főszerep:
Rotschildok)
 Mo-i záloglevelek és községi kötvények
 Jelzáloghitelek
 Mo-i vasútépítés kötvényei (kb. 70%-a külföldi
kézen)
 Külföldi tőke szerepe a mo-i pénzintézetekben és
 Ipari vállalatokban kb. 42%-os az első időben a
részesedésük, de ez a magyar ipar fejlődésével
mérséklődik

Demográfiai változások
és az oktatás
A demográfiai viszonyok
jellemzői a 18-19. században
18. sz.: lassú népességnövekedés (Ny-Euban már gyorsabb)
 A növekedés forrása ekkor még
tradicionális

– (bevándorlás, soknemzetiségűvé válás,
magyarság aránya 50% alatt)

Demográfiai átmenet a 19. sz-tól
– Belső szaporodási ráta növekedése
(születésszám növekedése, halálozás
csökkenése)
A demográfiai viszonyok sajátosságai:

viszonylag magas szaporodási ráta
– (évi 11‰)
– korai házasodási szokás – megnyúló
termékenységi periódus
– nagycsaládok (de létezik „születésszabályozás”:
„egykézés” (Ormánság) birokelaprózódás,
megélhetés
– Tiszazugi arzénes gyilkosságok

mindemellett magas halálozási arány is!
A magyarországi
népességgyarapodás a 19. sz-ban
Magyarország népességének gyarapodása 1787-1910
év
millió fő
1787
9,3
1869
13,6
1880
13,8
1890
15,3
1900
16,8
1910
18,3 (22,1)
Népességcsökkentő tényezők a korszak
folyamán:






A háborúk ekkor már nem
Az éhínség (egyre ritkábban): 1816, 1846-47.
középkori típusú járványok (pestis már nem, de a
himlő és a kolera: 1873-as kolera járvány)
magas gyermekhalandóság (betegségek, tbc)1.000 újszülöttre 200 egy éven aluli haláleset
alacsony átlagéletkor: 1900-ban kb. 37 év
(alacsony szintű orvosi ellátás) – a halálokok
megnevezésénél 40%-ban még mindig: „egyéb”
1880-tól jelentős kivándorlás (kb. 1,5 millió fő USA)
A magyarországi népességnövekedés a 19. században
millió fő
25
22,1
20
15
10
13,6
13,8
1869
1880
15,3
16,8
18,3
9,3
5
0
1787
1890
1900
1910
1910/a
Kivándorlók
csoportja
Fiume
kikötőjében
A társadalom szerkezetének
jellemzői a 19. sz. elején
tradicionális formák továbbélése
 a társadalom 90%-a kötődik a
mezőgazdasághoz
 feudális örökség:

– városi polgárság alacsony száma
– nemesi, volt nemesi réteg jelentős száma
A népesedési folyamatok egyéb jellemzői

a tradicionális társadalomszerkezet
átalakulása: városiasodás
– átalakul a mo-i városszerkezet is (civitas,
oppidum)

gazdasági átalakulásokkal összefüggésben:
jelentős urbanizációs folyamat
(agrárnépesség bevándorlása a városokba)
– városkép átalakulása: iparterületek,
munkásnegyedek létrejötte
paraszti társadalom felbomlása
 Budapest

A népesedési folyamatok egyéb jellemzői
belső migráció (a lakosság 1/3-a máshol él
és dolgozik, mint ahol megszületett)
 a népsűrűség aránytalanságai csökkennek:
betelepülések a korábban lakatlan
területekre (1850: 40 fő/km2; 1910: 64
fő/km2 )
 a 19. sz. második fele: belső vándorlás a
Habsburg birodalmon belül (megélhetés,
munkalehetőség)

Család, háztartás és a nemek
viszonya
A mo-i családszerkezet: ny-i és k-i jellemzők
 paraszti társ.-ban, nemzetiségeknél:
többgenerációs nagycsaládok
 Háztartások: fogyasztási közösségek
(önellátás)
 Nemek viszonya aránytalan: 19. sz.
„férfitársadalom”, nők egyenjogúságának
hiánya
 Nem megszokott jelenség a válás: vallási
tradíciók (Polgári anyakönyvvezetés: 1895
Társadalmi mobilitás - asszimiláció

A társadalmi felemelkedés útjai:
– Oktatás
– Vállalkozás
– Asszimiláció

Magyarosodás – asszimiláció:
– Nemzetiségek „magyarosítása” (oktatás,
kultúra)
– Zsidóság asszimilációja: a társadalmi
hierarchiában való emelkedés feltétele
– névmagyarosítás
Magyarország etnikai viszonyai 1880-1910 (Horváto. nélkül)
1880
1910
millió fő
%
millió fő
%
magyar
6,4
47
9,9
54
román
2,4
17
3
16
szlovák
1,8
14
2
11
német
1,8
14
1,9
10
szerbhorvát
0,6
5
0,7
4
kárpátukrán
0,3
2
0,5
3
egyéb
0,2
1
0,4
2
Felekezeti megoszlás Magyarországon a dualizmus időszakában
1869
1910
Római katolikus
45,8%
49,3%
Református
14,9%
14,3%
Evangélikus
8,1%
7,1%
Görög katolikus
11,6%
11,0%
Görög keleti
15,2%
12,8%
Unitárius
0,4%
0,4%
Izraelita
4%
5%
0
0,1%
Egyéb
A magyarországi zsidóság helyzete
A magyarországi zsidók számának alakulása
ezer fő
a lakosság %-a
1850
250
2,1
1869
542
4,0
1880
625
4,6
1890
707
4,7
A magyarországi zsidóság asszimilációja
magyarnak vallja magát:
1880-ban 58,5%-uk
1890-ben 63,8%-uk
Társadalmi térhasználat,
időfelfogás, fegyelmezés
A közösségi élet új színterei: közterek,
korzók, középületek, színház, kávéházak
 Időfelfogás: az órához, s nem az
évszakokhoz, napszakokhoz kötött
életritmus (menetrend)
 Társadalmi fegyelmezés – csendőrség,
börtönök (magántulajdon védelme)

A magyarországi oktatásügy
fejlődése a 19. században
Az oktatás feladata a modern polgári
államban: a szakképzett munkaerő
megteremtése
 Leküzdendő akadály: analfabétizmus

Az analfabétizmus arányai Magyarországon
/a 6 évesnél idősebb korosztályok esetében/
1869
1890
férfi
59,2%
33,8%
nő
74,9%
53,5%
Az analfabétizmus felszámolása: az
Eötvös-féle népiskolai törvény
1868/38. tc.
általános tankötelezettség 6-12 év
között (15 éves korig: ismétlő
népiskola)
 népiskolák építése minden 5.000-nél
népesebb településen (ha nincs
felekezeti iskola)

A népiskolák tantárgyai










a) hit- és erkölcstan;
b) olvasás és írás;
c) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek
ismerete;
d) nyelvtan;
e) természettan és természetrajz elemei, figyelemmel az
életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb
részének szülői tartoznak.
f) hazai földleírás és történet;
g) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és különösen
a kertészet köréből;
h) a polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése;
i) ének;
k) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatra.
A törvény végrehajtásának
problémái:
1869: 2,3 mill. tanköteles korú gyermek
 Ellentmondások:

– mindössze 13.600 iskola
– a tankötelesek alig 50%-a látogatja az iskolát
(települési szokások, agrár-jelleg)
1900-ra javul a kép: 2,7 mill. tanköteles
korú gyermek 90%-a jár iskolába
 17 ezer iskola, 44 ezer tanító

A népiskolák és tanítók számának változásai
1869
1890
népiskola
13.788 db
16.805 db
tanítók
17.794 fő
24.908 fő
A közép- és felsőszintű oktatás:
elmarad színvonalú, latinos-jellegű humán
műveltséget adó középiskolák
 6 oszt. polgári, 8 oszt. gimnázium, 6-8. oszt.
reáliskolák (szegregáció)
 kevés, a kor követelményeinek megfelelő
szakmai-jellegű középiskola (alacsony szintű
pénzügyi, gazdasági, ipari, kereskedelmi képzés)
 Felsőoktatás: szűk keretek, egyoldalú képzési
struktúra (jogi, teológiai hallgatók magas, ill.
mérnök, közgazdasági és orvostanhallgatók
alacsony száma)

A társadalom iskolázottsága a
századforduló után:
Iskolázottsági szint Magyarországon 1920-ban
Végzettség
%-ban kifejezve
felsőoktatásban végzett
0,9
középiskola 8 osztálya
2,6
írni-olvasni tudott
84,8
csak olvasni tudott
1,3
sem írni, sem olvasni nem
tudott
13,9
A gazdasági
infrastruktúra változása
A modern bankrendszer, közlekedés
és kereskedelem kiépülése
A gazdasági infrastruktúra kiépítése KEu-ban az átalakulások legfontosabb
részét képezte.
 Ny-Eu-ban a fejlődés fő mozgatója a
nagymértékű iparosítás volt
 Kelet-Közép-Eu-ban a tőkés átalakulás
legdinamikusabb ágazatai a
bankrendszer, a közlekedés és a
kereskedelem
 Ezek kiépülése 1867 után, a külföldi
tőke beáramlásával indul

A modern bankrendszer kialakulása
Mo.-on alacsony a belső tőkefelhalmozási
szint
 Az átalakulások és az iparosodás
finanszírozása a modern bankrendszer
révén
 Feladata: a külföldi tőkék beáramlását és
a gazdasági életbe juttatását biztosítani

A 17-18. sz. hitelrendszerei:
térben és társadalmilag is igen zárt
 lokális,
helyi
alapon
szerveződő
hitelfolyamatok

o azonos
társadalmi
csoportba
személyes
ismerősök
adtak
egymásnak. (Széchenyi hitelei)
tartozók,
kölcsönt
„intézményi”
hitelezés
(egyházi
alapítványok, árvapénztárak, városok)
 Ezek
a
hitelek
esetlegesek,
kiszámíthatatlanok, magas kamatozásúak,
rövid lejáratúak, s a szükségesnél kevesebb

A modern bankrendszer felépítése:

A legfelső szint: a központi jegybank funkciója
o pénzkibocsátás, árfolyam-szabályozás.
o A birodalom központi bankja: 1816: Osztrák Nemzeti
Bank. Pesti fiók megnyitása: 1851. 1878: OsztrákMagyar Bank
Második szint:
 Szakosodott
pénzintézetek (kereskedelmi és
hitelbankok
(Credit
Mobilier),
jelzáloghitelintézetek)

– Áruhitel, váltóleszámítolás, értékpapír kibocsátás

takarékpénztárak, hitelszövetkezetek
o lakossági
megtakarítások
(1840:
Pesti
Hazai
Első
1867-1873:
1867
Magyar
Általános
Hitelbank
(Creditanstalt, Rotschildok)
 1868 Angol-Magyar Bank
 1869 Franco-Magyar Bank
 1871 Magyar Általános Földhitel Rt.
 1872 Municipális Hitelintézet
 Sajátosság: nagybankok, felülről, külföldi
tőkével (hiányos szerkezet)

A bankalapítások jellemzői:
Jelentős tőkeerő, koncentráltság
 Az 5 nagybank együttes tőkeereje: 280
millió K (az összes hazai pénzintézet
tőkeerejének 50%-a!!!)
 Spekulatív eszközök, bankalapítási láz
(gründolás)
 1873-ban 637 bank működött Mo-n!!!
 Csak a bankrendszer felső szintje épül
ki

1873. május 9.
bécsi tőzsdekrach: az európai hitelélet
összeomlik
 a külföldi tőke elhagyja az országot
 Bankok sora jut csődbe:

o 26 bank és takarékpénztár, 74 pénzintézet
tűnik el
Egyedüli túlélő: Magyar Általános
Hitelbank
 Újabb fellendülés: 1880-as évektől

A bankrendszer fejlődése a válság után
Új tendenciák: tőkebeáramlás, vidéki
fiókhálózat kiépítése
 Tőkeemelések a már meglévő bankoknál
 Eredmény: univerzális nagybankok
 1900-as évek: a bankok a vállalati szféra
felé is nyitnak (részvényjegyzés, személyes
kapcsolat)
 Mezőg. finanszírozása: agrárcentrikus
bankrendszer

A magyar biztosításügy:






Előfeltétel: magángazdaság megerősödése
1857 - Első Magyar Általános Biztosítótársaság
(Lévay Henrik)
1867 után: külföldi (osztrák, olasz) tőkével
Eleinte a mezőg.-hoz kapcsolódóan (jég-, tűzkár,
állatállomány)
Az ált. társadalombiztosítás hiánya: az ipari
munkásság köreiben az önsegélyezés (baleseti,
árvasági és rokkantpénztárak)
A biztosítások modernebb formái csak 1900 után
(életbiztosítás, vagyonbiztosítás)
Gazdaságpolitika, állami
gazdaságszabályozás
1873 előtt: liberális gazdaságpolitika –
szabad verseny, szabad kereskedelem
 A válság után: igény az állami szabályozásra
– piacszabályozás, versenykorlátozás, állami
szerepvállalás
 Gazdaságpolitikai vita: agrárius-merkantil
ellentét (érdekcsoportok)
 Érdekképviseletek: GYOSZ, OMGE

Lónyai Menyhért –
az Andrássykormány pénzügyminisztere
A közlekedés fejlődése
A közlekedés szerepe: infrastruktúra,
áruforgalom,
kereskedelem,
mezőg.-i
termékek piacra jutása (külső piacokra
alapozott agrárfejlődés)
 A változás motorja: vasúthálózat kiépülése
 Vasút és gazdaság kapcsolata
(szénbányászat, vas- és fémipar,
gépgyártás, stb.) – továbbgyűrűző hatás

A modern vasúthálózat kiépülése
 1838-tól:
részvénytársaságok
 1846. júl. 15.: Pest-Vác
 1847. szept. 1.: Pest-Szolnok
 Széchenyi: Pest-centrikus vasúthálózat
 1850-től: birodalmi érdekek, Pest-Bécs
vonal
 1867 után: fő- és szárnyvonalak
kiépítése
A szolnoki vasútállomás a 19. sz. végén
A vasútépítés jellemzői a Dualizmus
időszakában:
Állami
támogatás:
kamatbiztosítási
garancia [spekuláció]
 1867-73 között 4000 km vasút (évente 600
km!)
 1900-ra európai szinten is fejlett, 17.000
km-es hálózat
 mellékvonalak: magántársaságok
 1880-tól a veszteséges vonalak állami
kézbe kerülnek (Baross Gábor, MÁV)

o új zónatarifa és árudíjszabás
Baross Gábor
(1848-1892)
a „Vasminiszter”
Karikatúra a vasút-államosításról
A közlekedés más ágai:

Hajózás:
o tengeri hajózás: Fiume fejlesztése
o balatoni hajózás (Széchenyi)
o folyami hajózás: folyamszabályozás Vásárhelyi
Pál tervei alapján (Al-Duna, Tisza: 1890-ig
112 átvágás 500 km rövidítés), gőzhajózás
elterjedése

úthálózat fejlesztése
Folyamszabályozási munkálatok
(kubikosság)
A városi közlekedés fejlődése
Az urbanizációval párhuzamosan
 Villamoshálózat
 1896: Millenniumi földalatti kéregvasút (a
kontinens első földalattija)


Hidak építése
A hírközlés fejlődése a 19. sz-ban
a
királyi
postaszolgálat
fejlődése
(közlekedési viszonyok javulása), levelek,
csomagok növekvő száma
 távíró
 telefon (központ) 1891.

A magyarországi
kereskedelem átalakulása
A belkereskedelem jellemzői 1867 előtt:






Hagyományos formák
Az árupiacokra
– a regionális árkülönbségek
– a helyi árképződés sajátosságai jellemzőek
Korlátozás: céhek és megyei limitatio-k
Agrárnépesség önellátó
Kereskedelmi formák (áruforgalom):
– házaló vándorkereskedő – szatócs
– Vásárok - évente 6-700 helyen, 2500-3000
alkalommal
1851:
császári
pátens
a
kereskedelem
A kereskedelem modern formái 1867
után
A kereskedelem új színterei:
o 1855. Pesti Borcsarnok
o 1858. Gabonacsarnok
o 1864. Pesti Tőzsde (áru- és értéktőzsde)
 A századforduló után:
– elterjed a szakosodás
– megjelenik a hálózati kereskedelem
 20. század: szaküzletek, áruházak
– 1911 Párisi Nagyáruház


Foglalkoztatási szerkezet változása:
o Bp. a lakosság 7%-a,
o Vidék 3%-a foglakozik kereskedelemmel

Szövetkezeti kereskedelem
– értékesítési, fogyasztási szövetkezetek
o 1898. Hangya Szövetkezet
o 1904. Általános Fogyasztási Szövetkezet
A külkereskedelem alakulása
Jelentősége nagyobb (agrárexportra utalt
ország)
A
Monarchia eltérő adottságú és
fejlettségű részek közös vámterülete
 a gazdasági kapcsolatok a komparatív
előnyök alapján
 A külker. áruforgalom döntő része a
birodalmon belül!
– Import 85%-a, export 75%-a
 Egységes vámterület, közös valuta

A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete:
100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
32,1%
77,0%
8,2%
4,8%
59,7%
18,2%
Export
mezőgazdasági termékek


Import
ipari nyersanyagok
iparcikkek
Export: döntően feldolgozatlan mezőgazdasági termékek
Import: kb. 70%-a kész termék, iparcikk
A magyar külkereskedelem
sajátosságai:
Nem valódi értelemben vett külker.!
 Az áruforgalom szerkezete aránytalan
 Az áruforgalom mérlege zömmel passzívum
 Tényleges vámkülföld: a századforduló után
Németország (kb. 10%)
