Az észak-amerikai gazdasági centrum

dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected]

Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Amerika fogalma, térfelosztásai

Amerika fogalma, felfedezése, főbb adatai

    Elnevezés: – Amerigo Vespucci (név női változata: America) – Újvilág Felfedezés: – 30-40 ezer éve: Ázsia felől (indiánok ősei) Patagóniát is elérték – Viking halászok – 1492.: Kolumbusz (nem tudta, hogy Amerika)  Cabot (Észak-Amerika)  10 ezer éve: 1497.: John Amerika egésze – Kiterjedés: 42 millió km 2 (28%) (VR2.) – Lakosság: 870 millió fő (14%) Egy vagy két kontinens?

– Természet: két kontinens összekapcsolódása a földtörténet során – Társadalom: egy kontinens kettéválása a gyarmatosítás során

Amerika térfelosztásai (1 vagy 2)

Amerika Természetföldrajz: Észak, Dél Észak, Latin

Amerika térfelosztásai (3 vagy 4)

Észak, Közép, Dél természetföldrajz Észak, Közép, Dél társadalomföldrajz társadalomföldrajz

Észak-Amerika déli határai

  K, NY és É irányába egyértelmű határok (csak Grönland vitatható) Csak D-i határa kérdéses 1. Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói– USA határ (gyarmatosítástól 1849-ig)

2. Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA határ (Rio Grande)

3. Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül 4. Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD 6

Észak-Amerika méretei

    Grönland, Kanada, USA Terület: 22 mió km 2 – (≈ Latin-Amerika) – Európányi területű országok: Kanada VR2., USA VR4.

Népesség: 350 mió fő – Továbbra is nagy bevándorlás – De: egyre inkább elmarad Latin-Amerikától Viszonylag alacsony népsűrűség: 16 fő/km2 – Területileg szélsőségesen oszlik meg – BosWash, ChiPitts: 50–50 mió, SanSan: 38 mió 7

Az észak-amerikai világgazdasági pólus kifejlődése

88

Az USA kialakulása

     É-Am: rövid idő alatt gyors fejlődés – 400 éve: jelentéktelen periféria – Ma: gazdasági centrum, politikai szuperhatalom Első brit telep (1607): Jamestown (Virginia) USA igazi megalapítóinak puritán szellemisége – 1620: Mayflower (Új-Anglia – Massachusetts) – Igaz: sok vallási üldözött is érkezett – Konok kitartás, vállalkozó szellem, kemény munka – De: „vad” őslakosság kiűzése is – Emberfajták nem keveredtek (szemben Spo., Fro. gyarmatai) Kezdetben nehézségek: hajóút, fagy, éhínség, járványok XVIII. sz.: prosperáló 13 brit kolónia összefüggő területsáv – Svéd, holland gyarmatok kiszorultak 9

Brit gyarmati gazdálkodás

     Dél gazdasági alapja: nagy ültetetvényeken folyó árutermelés (dohány, indigó, rizs) – Eleinte az óceáni átkelés költségeit dolgozták le – 1619: első afrikai rabszolgák (Virginia) Észak: gazdasági alapja: halászat, fakitermelés, kézműipar (kevés művelhető föld) XVIII. sz.: „háromszög kereskedelem” – Délről Angliába: dohány, indigó, rum – Angliából (Afrikán át) Délre: rabszolgák Érdekellentétek Angliával – Adó – Brit hajózási, kereskedelmi monopólium – 1763.: királyi proklamáció 1776: Függetlenségi Nyilatkozat, 7 évnyi háború után USA megalakulása 10

Politikai hegemónia Észak-Amerikában

          Függetlenség után: nyugati terjeszkedés Mississippiig 1803.: Louisiana Franciaországtól 1819.: Florida Spanyolországtól 1818.: USA-kanadai határ 1845.: Texas (önként csatlakozott) 1849.: É-Mexikó (Kaliforniától Új-Mexikóig) 1853.: Dél-Arizóna Mexikótól 1867.: Alaszka Oroszországtól 1898: Hawaii-szk, Puerto Rico, Fülöp-szk.

– Ez már inkább világpolitikai szerep Terület (9,8 mió km – 50 tagállam (1959: 2 külbirtok is tagállam lett: Alaszka és Hawaii-szk.) – 2 önkormányzattal rendelkező terület: Puerto Rico, Északi-Mariana-szk.) – Stratégilailag fontos külbirtokok: Guam, Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szk.

2 ): VR4 (Oroszo., Kanada, Kína után) 11

Az USA a világhatalommá válás útján

Dinamikus fejlődés a vadnyugat hőskorát követően

  1861–1865 polgárháború: É győzelme, rabszolgaság eltörlése Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati országrészek felé – 1858: postakocsijáratok – Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése     1850 14500 km (leghosszabb, több mint NBr) 1910: 386000 km (történelmi csúcspont) 1869 San Francisco elérése 1883-ig 4 K-Ny-i vasútvonal – 1861: távíró SF és NY között 13

A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési pályájának tényezői

      Káprázatos ütemű haladás Óriási természeti erőforrások – Szabad földterület – Mezőgazdasági és ásványi nyersanyagok Bevándorlás mió fő)  humán erőforrások (1850: 23,2 Polgárháború  nincs import  van tőkeimport Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823) 14

Kezdetben: „amerikai álom” = szabad földfoglalás

  Nagy, családi farmméret (65ha) – Gazdálkodás gépesítése termelőeszközök iránt   állandó kereslet a mg-i műszaki fejlődés – Terménybőség  árutermelő farmok (önellátás helyett)  feldolgozóipar, élelmiszerellátás biztosítása – Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás  gyors városodás  tercier szektor Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása  városokban munkaerőhiány  magasabb városi munkabérek – Jólét  további bevándorlás  – Drága élőmunka  növekvő belső fogyasztópiac technológiai fejlesztés 15

Világgazdaság egyetlen Európán kívüli fejlett centruma az ipari kapitalizmus korában

     1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok Foglalkoztatás: még mg a legnagyobb De: termelési érték: ipar = mg X 2 – 1900: világ ipari termelésének 23,6%-a (NBr és No lemaradt) – Vastermelés 14%-a (NBr. után VR2.) 1900: világ legerősebb gazdasága Föld más nagyrégiói: periféria 16

Ipari specializáció

     Hatalmas egységes piac előnye  gyors tőkekoncentráció – Első óriásbankok – Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok Ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak környéke – Gyors urbanizáció – Városok szakosodása Nyugati központok – Csak kereskedelmi funkció XX. sz. eleje: új munkahelyek – XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak – I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű – De: közvélemény ellenezte (izoláció) 17

Válság és konjunktúra a II. világháború végére

     Később bevándorlás korlátozása 1929–1933: gazdasági válság (konjunkturális) – GDP 50%-ra csökkent – Bankok, iparvállalatok csődje – Munkanélküliség Kilábalás erőteles állami beavatkozással – F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal) Szövetségesek győzelme – Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök II. vh: konjunktúra – Világ ipari termeléséből 31,4% (1938)  55,8% (1950) 18

Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II. világháború után

    2 vh, hidegháború nyertese Közvéleménye elfogadja a globális szerepet – Világpiacra termelő tnc-k érdekei is Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában – Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén – 1940-es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség SZU felbomlása  (unilateralizmus) Korunk egyetlen szuperhatalma – 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan – 2002–2003 GDP 3,7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai kiadásainak 40%-a) 19

Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól, Távol-Kelettől)

    Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni szabadság) – Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése – Szűkebb hatókörű jóléti intézmények XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora – Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás – Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra 1970-es évek válsága  posztfordizmus – Magas a szolgáltatások aránya (76–78%) – Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%) – Magas színvonalú szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága) Multinacionális mamut vállalatok világméretű terjeszkedése, de erősödő KKV-szekor is – Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű – Cégek 87%-a 20 főnél kisebb  fogl 26%-a 20

Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője

    Ipari, majd információs társadalom Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2-2,5X-e) Népesség (300 mió fő): VR3 (Kína, India) GDP (világrészesedése ≈ EU) 21

Az észak-amerikai metropolizáció

Gyors városodás – Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930

4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 1820 1840 1860 1880 1900 1920 23 1940

Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági hasonlóság az EU ban és Észak-Amerikában

É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat, EU: középen sűrűsödő hálózat 24

A nagyváros–vidék kettősség Észak Amerikában

ország Városok aránya népesség USA (SMA) Kanada (CMA) 38% 45% GDP 49% 54% 25

A nemzetközi városhierarchia élén

  Világvárosok (John Friedman, 1986): – Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles – Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco Globális város (Saskia Sassen, 1991) – (1): New York (később Los Angeles is) 26

New York

      1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért  1664: angoloké Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlanti óceánnal 1840-es évek: 500 ezer, 2010: 8,5 mió fő – NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő – BosWas megapolisz 50 mió USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág Mekkája – Wall Street értéktőzsde (VR1), 10 legnagyobb reklámcég – 2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY Világpolitikai rang: ENSZ székhelye Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton)  potenciál szellemi 27

New York – Manhattan

    1,5 mió lakos, de 1,8 mió munkahely Felhőkarcolók: – Empire State Building (381m, 1931-től világrekord) – World Trade Center (412m, 2001-ig) Jövedelmi polarizáció – Átlagjöv országos átlag 2x-e – Lakosság 1/5-e szegénységi küszöb alatt (slumok, bűnözés) Kevert lakosság: – 30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27% afroamerikai, 10% ázsiai – Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb közösség, főként K-Eu-ból) – Szegregáció: Little Italy, Chinatown 28

Toronto

     Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye) XIX. sz.: „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar) 5 mió (Kanada legnépesebb városa) – Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció) – Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994) Ipar, keresk., pénzügyi élet vezető metropolisza – Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek, elektromos berendezések, atomerőművi fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar – Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay Street) Jelképe: CN Tower (553 m) 29

Városökológiai modellek

     Eu: feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni) – Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében – Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén – Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): – Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat – Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Chicago: kiváló terep városökológiai kutatások kiváló terepe – Etnikai tarkaság – Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre „Chicagói Iskola”: városökológiai modellek sorát dolgozzák ki 30

Burgess–Park-féle koncentrikus modell (1925)

   Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható 1. CBD (Loop): magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus 2. Átmeneti övezet: erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó 3. Ipari munkásság lakóöve: XIX. vége: kétlakásos bérház 4. Felsőbb osztályok lakóterülete: családi és társas ház, középosztály 5. Ingázótelepülések: elővárosok (szubu.) 6. Mezőgazdasági övezet: ellátóöv 7. Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Szukcesszió 31

Hoyt-féle szektorális modell (1939)

   Kérdés: mely városrészen élnek a magas státuszúak – Burgess modelljéből indult ki – 64 amerikai városon – 3 időpontra Eredmények – Koncentrikus körök helyett szektorok – A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Szektorok 1. City 2. Kereskedelem, könnyűipar 3. Alsó-rétegek lakónegyede 4. Közép-rétegek lakónegyede 5. Felső-rétegek lakónegyede 32

Harris–Ullman többmagvú modellje (1945)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok 33