Transcript Gazdaságpolitikai előadás
Slide 1
J H F
Ó
A
IGYELÜNK!
a világra
Slide 2
Max Weber német szociológus:
„Olyan politikusok kellenek,
akik nem a politikából, hanem
a politikáért élnek.”
Slide 3
TÉMAKÖRÖK:
•
•
•
•
•
A Világgazdaság helyzete
A nemzetközi pénzügyi-monetáris válság
A pénzügyi-monetáris válság kezelése
A magyar társadalom helyzete
A Magyar Nemzeti Bank helye és szerepe
Slide 4
A világgazdaság helyzete
A Pénzgazdaság és a termelő
gazdaság összehasonlítása
A megingás első jelei
Slide 5
A 20/80-AS VILÁG
A világ lakóinak a fejlett ipari
országokban élő 20%-a fogyasztja el
Földünk erőforrásainak 86%-át, míg
bolygónk többi lakójának jut az
erőforrások 14%-a.
Slide 6
A gazdasági válság jelei
Ma nem csupán pénzügyi krízis van –
vagyis a rendszeresen ismétlődő
gazdasági válságok egyike –,
mára a rendszer egésze ingott meg.
Slide 7
Az összeomlás jelei:
• Szisztematikusan elpusztítottuk a civilizáció
alapját képező termelő gazdaságot.
• Az USA szándékosan tette magát tönkre
belülről.
• A szabad kereskedelemmel tovább gyengítjük
magunkat.
• Az alapvető infrastruktúra működését
deregulációval, azaz a gazdasági szabályozás
feloldásával megbénítottuk.
Slide 8
Az összeomlás jelei:
• Az emberiség elért egy olyan ponthoz, ahol
a nemzetközi pénzügyi-monetáris rendszer
az összeomlás előtt áll.
• Az előttünk álló feladat:
meg kell mentenünk a termelő gazdaságot
a népek és nemzetek számára.
• Pénzgazdaság (krematisztika) helyett
közgazdaságot (ökonómiát)!
Slide 9
A globális válság 3 következtetése:
• Az európai civilizáció fennmaradását
annak köszönhette, hogy a
társadalom a termelés elsőbbségét
vallotta.
Slide 10
A globális válság 3 következtetése:
• A világgazdaság a termelő gazdaság
hosszú távú növekedésének
haladéktalan beindításával menthető
meg. Vissza kell térni a termelésre
orientált, rögzített valutaátváltással
rendelkező pénzügyi rendszerre.
(Példa: Bretton Woods 1946-1958)
Slide 11
A globális válság 3 következtetése:
• A gazdasági hanyatlás folyamatai csak
hosszú távú, tőkeigényes beruházásokkal
szüntethetők meg, főként az alapvető
termelő gazdasági infrastruktúrákban.
Ezen beruházásokat olcsó (1–2%-nyi
kamatozású) hosszú lejáratú (25–50 évig
tartó) hitelekkel finanszíroznák.
A szükséges tőke a szuverén
nemzetállamok és az általuk kibocsátott
hosszú távú hitelekből származna.
Slide 12
Új folyó fizetési mérleg bevezetése
A rögzített árfolyamú monetáris
rendszer új folyó fizetési mérleg
bevezetését kívánja meg
valutafedezettel.
A valuta fedezeteként az arany
szolgálna, unciánként legalább 1000
dolláros ár felett.
Slide 13
1. javaslat
•
•
•
•
•
•
Az alapvető termelő infrastruktúra fejlesztésének
finanszírozására:
elektromosenergia-termelés és -elosztás
vízgazdálkodás
termőföld újrahasznosítás
tömegközlekedés
városi közművek
általános egészségügyi és nevelési létesítmények,
programok
Slide 14
1. javaslat
(folytatás)
Ezen javaslatok azonnal és fő ösztönző erőként
hatnak a gazdaság sürgős helyreállításához,
valamint hozzájárulnak a munkaerő produktív
(termelő) formáinak kiterjesztéséhez is.
Jó alap lehet pl. a mezőgazdasági, a termékgyártó
és az ehhez hasonló jellegű vállalkozói
tevékenységek nagyarányú növekedéséhez is.
Slide 15
2. javaslat
• A Kelet- és Nyugat-Európa közti
kereskedelmi kapcsolatok nagyarányú
kiterjesztése.
• Eurázsiai együttműködés
(lásd Oroszország, Kína, India)
• Land Bridge („Földhíd”) program:
Nagy sebességű közlekedési és szállítási
hálózat Puszántól Rotterdamig
Slide 16
Land Bridge, a modernkori „Selyem út”
• A program lényege: a modern tudományos
eredmények alkalmazása a gazdaságban.
• Az áruk gazdaságilag interaktív módon való
szállításával (pl. nagy sebességű elektromágneses
elven működő rendszeren) a szállítási költségek
jelentős mértékben csökkenthetők vagy akár meg
is szüntethetők.
• A szállítási kapcsolatrendszer következtében a
szállítási és termelési útvonalak mentén a
gazdaság növekedése többletjövedelmeket
produkál.
Slide 17
A Pénzgazdaság és a termelő
gazdaság összehasonlítása
A pénzgazdaságnak teljesen mások
az alapvető törvényszerűségei, mint
a termelő (fizikai) gazdaságnak.
Slide 18
A termelő gazdaság, vagy valódi
közgazdaság (ökonómia) jellemzői:
• elsősorban az emberi szükségleteket
elégíti ki.
• tevékenységének súlypontja a
termelés, nem pedig a forgalom
Slide 19
A pénzgazdaság (krematisztika)
jellemzői:
• fő tevékenysége: pénzből még több pénz
előállítása
• a hangsúly a forgalmon és a pénzzel való
spekuláción van, nem pedig az értékelőállító termelésen.
Slide 20
Pénzgazdaság (krematisztika)
• A pénzgazdaság egyik legjellemzőbb
ismérve, hogy a gazdasági
folyamatok közvetítésére szolgáló
jelrendszer, vagyis a pénz, vagy
magántulajdonba vagy
magánellenőrzés alá került.
Slide 21
Pénzgazdaság (krematisztika)
• A magánpénzrendszer irányítói a
társadalom egészének szükségletei és
érdekei helyett önös érdekeiket
képviselik.
• A magánpénzrendszer motorja a
szervesen beépített kamatautomatizmus
(kamatos kamat), így ez a pénzrendszer
kényszernövekedésre van ítélve.
Slide 22
Pénzgazdaság (krematisztika)
A reálgazdaság azonban nem képes a
kamatok fizetéséhez szükséges, azok
fedezetéül szolgáló termékek és
szolgáltatások előállítására.
Slide 23
A megingás első jelei
• Földünk ökonómiailag is egy véges
rendszer, így annak egyetlen
alrendszere sem növekedhet a
végtelenségig.
• A megingás első jelei: „ázsiai
tigrisek” dinamikus államaiban.
Slide 24
A megingás első jelei (folytatás)
• Ma a világgazdaság centrum-országaiban
ingott meg a pénzrendszer.
(nagynevű világcégek csődje 2002-ben)
• Az Egyesült Államok legfőbb pénzügyi
ellenőrző hatóságainak nemrég közzétett
jelentései is azt támasztják alá, hogy
immáron nemcsak egy-egy óriáscég,
hanem az egész pénzügyi rendszer
válságáról van szó.
Slide 25
A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYIMONETÁRIS VÁLSÁG
Az SNCR-jelentés • A pénzügyi rendszer szétesése
A kamatkapitalizmus illúziói
A Forgalom-Fogyasztás-Reklám háromszög
Az USA eladósodása
Slide 26
SNCR REPORT
Shared National Credit Review (Részesedés
a nemzeti hitelből áttekintés az adott évre)
Évente egy alkalommal állítja össze a három
legnagyobb amerikai bankfelügyeleti hatóság az
SNCR-jelentést. Ezek:
– a FED (Federal Reserve System) Kormányzótanácsa
– a Szövetségi Pénzügyi Felügyelet
– a Szövetségi Betétbiztosítási Alap
Slide 27
SNCR-jelentés – 2002. október 8.
2000 és 2002 között a kedvezőtlen
minősítésű és kockázatossá vált hitelek
mennyisége megduplázódott.
Slide 28
2002. október 9.
A Moody Hitelminősítő Szolgálat
ismételten leértékelte Amerika második
legnagyobb bankjának, a JP Morgan
Chase-nek a hosszú távú hiteleit.
Slide 29
A válság jelei Japánban
• Japánban 1998 óta már a harmadik
nagyszabású bank-újjászervezési és
konszolidációs programot kezdik meg.
• A japán bankok könyveiben 10.000
milliárd dollárnyi rossz hitel van
nyilvántartva. Ezeket nem törlesztik,
kamatot sem fizetnek utánuk.
Slide 30
A válság jelei Németországban
A Commerzbank – egykor Németország
vezető bankja volt – 2000 januárja óta
elveszítette részvényekben kifejezett
értékének 88%-át.
Slide 31
A világválság
• A világgazdaság pénzügyileg centrum-országai
(USA, Japán, Németország) a II. világháború óta nem
tapasztaltak egyidejűleg ekkora pénzügyi válságot.
• E három vezető ipari állam bankrendszere
birtokolja a világ összes bankjában felhalmozott
vagyonnak mintegy a felét.
• A hitelrendszer egyidejű megingása ebben a három
vezető országban összetevődik, együttes hatása
fordulópontot jelent a világ hitelpénzrendszerében.
Slide 32
A PÉNZÜGYI RENDSZER SZÉTESÉSE
(a lufi kipukkad)
• A 2002. január 2. és december 31. közötti
időszakban a dollár euróhoz viszonyított
értékvesztése mintegy 14%-os volt.
• Ugyanezen időszak alatt a dollár a japán
jenhez viszonyítottan 11,1%-os értékvesztést
szenvedett el. Hasonló tendencia figyelhető
meg a dollár-svájci frank, illetve a dollárangol font viszonylatában is.
Slide 33
Arany / dollár árfolyam
• A New York-i árutőzsdén 2002 januárjában 1 troy
uncia arany 278,9 dollárt ért. 2002 decemberében 347
dollár 60 centet.
• Az arany dollárhoz viszonyított értéknövekedése
megközelítette a 25%-ot.
• Két évtizeden belül ez a legnagyobb évi növekedés.
• A nemzetközi bankközi megállapodások 300
dollárban maximalizálták az arany unciánkénti árát,
ezt azonban nem tudták tartani.
Slide 34
500 év óta a világnak most kell
szembesülnie a legnagyobb
rendszerválsággal:
a világ gazdasági-pénzügyi
szétesésével.
Slide 35
A kamatkapitalizmus illúziói
• Az esélyegyenlőség jövőbeni érvényesülése.
• Ez elhiteti az emberekkel, hogy legalább
gyermekeiknek jobb lesz majd.
• A gazdasági, pénzügyi sikertelenség az egyén
személyes hibájára vezethető vissza.
• Azaz, maga az áldozat hibáztatható
sikertelenségéért, nem pedig a pénzgazdasági
rendszer.
Slide 36
Szélsőséges vagyoni
különbségek
• Legjobb példa az USA.
• Ma az amerikai lakosság 1/5-e hivatalosan is
szegénynek minősül és mintegy 30 millió amerikai
él a szegénységi szint alatt.
• 1953: az amerikaiak 1,6%-a birtokolja a
magántulajdonban lévő vagyon 32%-át.
• 1972: az amerikaiak 1/5-e birtokolja a
magántulajdonban lévő vagyon 41,4%-át.
Slide 37
Szélsőséges vagyoni
különbségek
• A legalsó 1/5 csak a magánvagyon 5,4%ával bír.
• Ez a vagyoni különbség ma is fokozatosan
növekszik.
Slide 38
A FORGALOM-FOGYASZTÁSREKLÁM HÁROMSZÖG
• A forgalom és a fogyasztás a profit legfőbb
forrása.
• Cél: Úgy átalakítani a világot, hogy a
fogyasztás szempontjából egységes és
homogén régiónak lehessen tekinteni.
Slide 39
A marketing, a reklámozás
új feladatköre
• Felesleges igényeket kialakítani az
emberekben, ezáltal növelni a fogyasztást és a
profitot (lásd vasárnapi nyitva tartás a
multiknál).
• A transznacionális vállalatbirodalmak
termékeik és fogyasztási szokásaik mellett
egyúttal új értékrendszert és életstílust is
globalizálnak.
Slide 40
Multinacionális fogyasztói ideológia
• A fogyasztás – a legalacsonyabb jövedelem és a
legolcsóbb árucikk esetén is – enyhíti a
pénzgazdaság által a kizsákmányolt tömegekre
nehezedő nyomást
• Ezért alkalmaznak ún. megtervezett kényszerfogyasztást, mivel ezzel egyszerre biztosítható:
• a fennálló rend szilárdsága és
• a minimális haszon.
Slide 41
Az egy központból irányított egységes
világpiac kellékei
• a tömegtájékoztatási rendszerek globális
irányítása és
• ezen médiáknak a nemzetközi pénzközösség által
való tulajdonba vétele (lásd amerikai médiafúziók
• Ez a tulajdonba vétel mára már végbement (lásd
CNN – hírekben, információkban,
véleményformálásban etalonnak számít).
• A globális irányítás műholdas tömegkommunikációs rendszereken keresztül valósul meg, igen
nagy hatékonysággal.
Slide 42
AZ USA ELADÓSODÁSA
• 1985-ben Reagan elnökségének idején az
amerikai állam adóssága 980 milliárd dollár volt.
• Távozásakor 1989 januárjában már 2600 milliárd
• Jelenleg 6000 milliárd.
• A költségvetési hiány 200 milliárd dollár.
• Az USA államkötvényei és kincstárjegyei jelentős
részben külföldi tulajdonba kerültek.
Slide 43
A PÉNZÜGYI-MONETÁRIS
VÁLSÁG KEZELÉSE
A globális méretű pénzügyi-monetáris válság okai
A válság kezelése Gisell módszerével
Slide 44
A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYIMONETÁRIS VÁLSÁG OKAI
• Fő ok: a kamatkapitalizmus által kikényszeríttet tőkenövekedés.
• Ez az oka:
• a környezet elhanyagolásának
• a természeti és humán erőforrások
elpocsékolásának.
Slide 45
A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYIMONETÁRIS VÁLSÁG OKAI
• Földünk szinte valamennyi országában –
beleértve a leggazdagabb ipari országokat is – a
kamatszolgálat már túlszárnyalja a szociális
kiadásokat.
• Az ún. harmadik világ országait olymértékben
sújtják a kamatterhek, hogy a kamat-kapitalista
világrend irányítói a világ egyes térségeit már le
is írták.
Slide 46
A válság kezelése Gisell módszerével
• SILVIO GISELL (1886–1930)
• Silvio Gisell baloldali gondolkodású demokrata, sikeres üzletember és kiváló gazdasági
teoretikus volt.
• Kidolgozta a szabadgazdaság tanát.
• 1916-ban jelent meg főműve: „A szabad föld
és szabad pénzen alapuló természetes
gazdasági rend.”
Slide 47
A szabadgazdaság lényege
• Megfelelő pénzpolitika esetén mód
nyílik a termelők felszabadítására,
ezáltal az összes népréteg
életszínvonala emelhető.
Slide 48
A szabadgazdaság harmóniája
•
•
•
•
A rendszer csak akkor természetes, ha mentes:
a kiváltságoktól,
a monopóliumoktól, és
mentes a tőke dominanciájától.
Ebből következik, hogy a természetes gazdasági rend
magától nem jön létre, azt létre kell hozni.
Slide 49
A természetes gazdaság
létrehozásának lépései
• Az előjogokat el kell törölni,
• Mindenkit megillet a gazdasági és a
pénzügyi esélyegyenlőség is (pl. hozzájutás
az olcsó közhitelekhez).
• A gazdasági és a pénzügyi esélyegyenlőség
legalább annyira fontos, mint a formális
jogi esélyegyenlőség
Slide 50
Megjegyzés
• Gesell nem az állam beavatkozó szerepének teljes
megszüntetésére törekedett ezen lépésekkel.
• Gesell szerint a pénzszektorba való beavatkozás és a
földbirtokforgalom szabályozása elegendő a
legzavaróbb visszásságok kiküszöböléséhez. (A
termőföld Geselnél sem mint szabad tőkejószág, hanem
mint természeti erőforrás szerepel!!!)
• Ez kb. megfelel a „minimális állam” koncepciójának.
Slide 51
Gesell alaptétele:
• A pénz a piacon fölényben van az áruval és a munkaerővel
szemben.
• A pénzszektor bármikor megtagadhatja a termelő gazdasági
folyamatok zavartalan közvetítését.
• A pénztulajdonos a termelőszférával vagy a munkaerőt
kínálókkal ellentétben visszafoghatja eszközeit, amíg az ő
érdekeinek megfelelően változnak a cserefeltételek.
• Mindez konjunktúraingadozásokhoz és igazságtalan
jövedelemelosztáshoz vezet, mivel a pénz szűkös volta
létrehozza a pénzértéktöbbletet, vagyis a kamatot, amely
lényegében teljesítményfedezet nélküli járadék.
Slide 52
REFORMOK A LÁ GESELL
Gesell pénzügyi reformja
Gesell földreformja
Slide 53
Gesell pénzügyi reformja
• Az ún. „szabad pénz” bevezetése.
• Nincs aranyfedezete és névértékének egy részét évrőlévre elveszti.
• Ezzel megtöri a pénzoldal fölényét az áruval szemben.
• A pénz ily módon forgási kényszerbe kerül, ezzel
megakadályozhatók a gazdasági válságok kialakulása.
• A működő tőke képződését segíti, s ezzel egyidejűleg
a nem működő, élősködő tőkét, valamint a kamatot is
semlegesíti.
• A valuták stabilitását a forgalomban lévő pénz
mennyiségének és a piacra lévő áruk és szolgáltatások
egyensúlyban tartása biztosítja.
Slide 54
Gesell földreformja
• A földtulajdonosok által szedett teljesítmény
nélküli jövedelem, a földjáradék
megszüntetése.
• A termőföld köztulajdonba vételével
megszűnik a földjáradék és így a föld
értéknövekedése is közcélokat szolgál.
Slide 55
PÉLDÁK A SZABAD PÉNZ
ALKALMAZÁSÁRA
1919 – Wära Cseretársaság
Slide 56
1919 – Wära Cseretársaság
• A Wära mint segédvaluta, a birodalmi márkát
váltotta ki. Enyhítette a pénzszűkítő politika
és a hitelkorlátozás következményeit.
• A birodalmi márka mellett egy második
pénzforgalmat indított be.
Slide 57
Gesell ajánlásai a szabad pénzre
• Az új bankjegyeket meghatározott
kezdőértékkel kell ellátni.
• A pénz tulajdonosának a névértékveszteséget minden hónapban egy bélyeggel
kell kiegyenlítenie.
Slide 58
Gesell ajánlásai a szabad pénzre
• A veszteség elkerülésére a Wäratulajdonosnak hamar túl kellett adnia a
pénzén, vagy a nyereség és veszteség
nélküli takarékossághoz kellett
folyamodnia és e célból a cseretársaság
valame-lyik kirendeltségében kellett
letétbe helyeznie a pénzét.
• Ez biztosította a folytonos pénzforgást.
Slide 59
A szabad pénz vége Németországban
• Mivel ebben az időben Németországban a pénzszűkítő
politika következtében alig lehetett hitelekhez jutni, a
mozgalom igen nagy fejlődésnek indult. Előfordult,
hogy a béreket is Wärában fizették.
• 1931 októberében – félve attól, hogy a Wära kiszorítja a
birodalmi márkát – rendelettel betiltották a szabad
pénzzel folytatott kísérletet.
• Hasonló kísérletek folytak még az 1930-as évek elején
Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, az
Egyesült Államokban és Ausztriában is.
• Leghíresebb ezek körül a tiroli Wörgl falu esete
Slide 60
A szabad pénz használata Wörgl-ben
• Tirolba nagy volt a munkanélküliség, a falu
eladósodott.
• A hiányzó pénzt szabad pénzzel, ún.
munkaértékjegyek kiváltásával pótolták.
• Ausztriában 1932 augusztusától egy év alatt 20%kal emelkedett a munkanélküliek száma.
• Wörglben 25%-kal csökkent.
Slide 61
A szabad pénz használata Wörgl-ben
• A község pénzügyi helyzete ugrásszerűen
javult.
• A sikeres példán felbuzdulva másutt is szerettek
volna beindítani hasonló programokat.
• Ezért a bécsi hatóságok rendeletileg betiltottak
minden szabad pénzt.
• Indoklás: Ez a gyakorlat vét a központi bank
kiváltságai ellen.
Slide 62
ÚJ LAUTENBACH-TERV
A gazdasági válság leküzdésére
Slide 63
Gondolatok
Dr. Wilhelm Lautenbach
1931. szeptember 16-17-én a
Friedrich List Társaság által
rendezett konferencián elhangzott
beszédéből.
Slide 64
Lautenbach gondolatai
• „A gazdasági és a pénzügyi
szükséghelyzet leküzdésének természetes
módja nem a gazdasági tevékenység
korlátozása, hanem növelése, mert a piac
a gazdasági visszaesés és a világ
pénzügyi válságának jelenlegi feltételei
közepette nem képes közbeavatkozni.”
Slide 65
Lautenbach gondolatai
• „Krónikus termeléstöbbletünk van,
amellyel nem tudjuk, hogy mit kezdjünk.
Az a feladat, hogy megtaláljuk a módját,
miként lehet a többlettermékeket értékes
árukká alakítani. Ez a valódi és
legsürgetőbben megoldandó problémája
gazdaságpolitikánknak.”
Slide 66
Lautenbach javaslatai
• „A használaton kívül helyezett termelő
üzemek és kihasználatlan munkaerő
felhasználható új gazdasági
szükségletek kielégítésére, olyan
szükségletekre, amelyek gazdasági
szempontból tőkeberuházást jelentenek.
Slide 67
Lautenbach javaslatai
• Példul: állami támogatással végrehajtott
közmunkák vagy munkaprogramok.
• Ezekkel növelhető a gazdaság számára a
nemzeti vagyon.
• Ezenkívül olyan infrastrukturális beruházások
is megépülhetnek (pl. utak, vasúthálózat
kiterjesztése és modernizálása stb.), melyekre
a gazdasági körülmények normalizálódásával
amúgy is szükség lenne.
Slide 68
Lautenbach gondolatai
• Az ilyen beruházási és hitelpolitikával a
kereslet és kínálat felborulását a belső
piacon helyre lehet állítani és
valamennyi termelési tevékenységnek
ismét célt és irányt lehet adni.
Slide 69
AZ „ÉRTÉKTEREMTŐ
HÁROMSZÖG”
Kontinentális kapcsolatrendszer kiépítése
Slide 70
Az értékteremtő háromszög
• 1989-ben született meg a Productive Tiangle
(Értéktermető Háromszög) nevű elképzelés.
• Az elképzelés lényege: Kontinentális
kapcsolatrendszer kiépítése.
• A világ népességének mintegy ¾-e, több mint
4 milliárd ember él az eurázsiai kontinensen.
• A fizikai (termelő) gazdaság fejlesztése új
távlatokat, bővülő lehetőségeket nyit.
Slide 71
Az értékteremtő háromszög
• 1989–90-ben született meg az ún. Keletnyugat fejlesztési koncepció, mely a Párizs–
Berlin–Bécs produktív háromszög elnevezést
kapta.
• Ez a – mintegy Japán nagyságú – terület a
világ talán legiparosodottabb, legtöbb
magasan képzett tudósával és munkaerejével,
valamint kiemelkedő kulturális színvonalával
rendelkező része.
Slide 72
Az értékteremtő háromszög
• A világgazdaság motorjává válhatott volna.
A terv számolt volna az egykori KGSTországok ipari termelőkapacitásával is.
• A Nemzetközi Valutaalap (IMF)
sokkterápiájának köszönhetően azonban ennek
a tervnek a megvalósítása lehetetlenné vált.
• Vajon kinek az érdekében állt a terv
megvalósításának megakadályozása?
Slide 73
Az értékteremtő háromszög
• 1991-ben a produktív háromszög elképzelést kiterjesztették az eurázsiai térségre, így született meg az
eurázsiai kontinentális híd terve.
• Az elképzelés lényege: Az eurázsiai földrészt áthidaló
kontinentális kapcsolatrendszer kiépítése.
• A kontinentális híd 3 fő folyosóból állna:
• A Transzszibériai vasútvonal és az ősi Selyemút
• Kína–Közép-Ázsia–Kelet-Európa
• Indonézia–India–Irán–Törökország–Nyugat-Európa
Ezeket a főfolyosókat mellékfolyosók
rendszere venné körül, behálózva az egész
eurázsiai kontinenst.
Slide 74
Az értékteremtő háromszög
• A folyosók nem egyszerűen közlekedési
kapcsolatok:
• fontos infrastruktúrával
• közművek egész rendszerével
rendelkeznek (a modern technika vívmányainak
alkalmazása)
Slide 75
Az értékteremtő háromszög
Előnyök:
• nyersanyagtermelés
• nyersanyag-feldolgozás helyben
• ezáltal modern iparágak jönnek létre
Slide 76
Az értékteremtő háromszög
Távlatok:
• Eurázsia tengerpartoktól távoli hatalmas
kiterjedésű földterületei is
• megközelíthetővé válnának,
• gazdaságilag kihasználhatóvá válnának,
• lakói ugyanazokat a földrajzi előnyöket
élvezhetnék, melyek a tengerpartokon
találhatók.
Slide 77
Az értékteremtő háromszög
Az iparosodás növekvő népsűrűséget okoz. Ezen
probléma kiküszöbölésére új városokat kell létrehozni
a fő közlekedési útvonalak és azok mellékútvonalai
mentén.
Az új városok:
• munkát
• infrastruktúrát
• életminőséget
• biztosítanak az ott élő embereknek.
Slide 78
Az értékteremtő háromszög
Integrált fejlesztés
Saját pénzügyi finanszírozással az egyes
országok fejlesztési bankjain keresztül:
• integrált konténerszállítás
• üvegszálas kommunikáció
• olaj- és gázvezetékrendszer kiépítése
Slide 79
AZ EURÁZSIAI KONTINENTÁLIS
HÍD
Slide 80
Az Eurázsiai kontinentális híd
• Az eurázsiai kontinentális híd egy óriási
gazdasági tömböt hozna létre Európa,
Oroszország, Közép- és Dél-Ázsia,
valamint India és Kína integrációjával.
Slide 81
Az Eurázsiai kontinentális híd
Előnyök:
• A távoli vidékek lekűzdhetnék földrajzilag
hátrányos helyzetüket
• a közlekedési folyosórendszer, valamint a
nyomában kiépülő infrastruktúra segítségével
kijuthatnának a világpiacra
• gazdaságilag egyenlő esélyekkel felődhetnének a
világ többi részével.
Slide 82
Az eurázsiai kontinentális híd programja:
• 1990 augusztus: Kína, Oroszország,
Kazahsztán, Kirgizisztán és Tadzsikisztán
megegyeztek abban, hogy együttes erővel
elkezdik építeni az eurázsiai kontinentális
hidat. Elhatározták, hogy a Selyemutat a
gazdasági fejlődés, a térség békéjének és
stabilitásának erősítése érdekében a
nemzetközi együttműködés mai színvonalára
kell emelni.
Slide 83
Az eurázsiai kontinentális híd programja:
• 1996 május: Irán és Türkmenisztán
ünnepélyesen megemlékezett a Selyemút
déli szárnyáról. A két ország közösen
épített meg 165 km hosszú vasútvonalat.
Ezzel a Közép-ázsiai vasúthálózat
egybekapcsolódott az iránival, így lehetővé
vált Kína keleti partvidékétől vasúton
utazni egészen Nyugat-Európa csücskéig.
Slide 84
A MAGYAR TÁRSADALOM HELYZETE
Adósságállomány, eladósodottság
Az adósság alakulása
A magánosítás (privatizáció) az adósság tükrében
Slide 85
A MAGYAR TÁRSADALOM
HELYZETE
• Magyarország a térség legjobban
globalizált és az Európai Unióhoz
történő csatlakozás szempontjából
legjobban „megdolgozott”,
legnyitottabb országa.
• Itt a legliberalizáltabb a piac.
Slide 86
A MAGYAR TÁRSADALOM
HELYZETE
„Hideg polgárháború”. Az ország lakossága
megosztott.
• Szembenézés a kommunista múlttal
• Hazánk bizonytalan jövője a kibővülő
Európai Unióban
A fő kérdés: Hazánk szuverenitása, azaz
Magyarország önrendelkezése.
Slide 87
A MAGYAR TÁRSADALOM
HELYZETE
• Egyik kormány sem vizsgálta felül a privatizációt és
nem tájékoztatta a lakosságot annak körülményeiről,
eredményeiről.
• Magyarországon az elmúlt két évtizedben az értékelőállításon alapuló termelő gazdaság elsőbbsége
megszűnt.
• Ezt a szerepét átvette a forgalom elsőbbségén és a
kamatrendszer működtetésén alapuló pénzgazdaság.
Slide 88
ADÓSSÁGÁLLOMÁNY,
ELADÓSODOTTSÁG
Slide 89
Adózással kapcsolatos
fogalmak:
• Adósságszolgálat
• Államadósság
• Nem állami adósság
Slide 90
Adósságszolgálat:
• Az állami és nem állami adósság
terheit egyaránt a magyar gazdaság
és a magyar társadalom egésze
viseli.
Slide 91
Államadósság:
• Az állam a beszedett adók egy
jelentős részét (mintegy a felét)
adósságszolgálatra, törlesztésre és
kamatfizetésre fordítja.
Slide 92
Nem állami adósság:
• A nem állami adósságszolgálat terheit a
magántulajdonosok építik be termékeik,
szolgáltatásaik árába, illetve ennyivel
kevesebb munkabért és adót fizetnek.
• A nem állami adósság következménye az
alacsony hazai munkabér – ma is kb. 1/5-e a
nyugat-európainak –, mivel a magánszektor
így hárítja át adósságterheit a magyar
munkavállalókra.
Slide 93
A magyar eladósodás
• A magyar gazdaság és társadalom egészét
terhelő adósság 1989-re mégis 20 milliárd
dollárra növekedett a cserearány-romlás
kiegyensúlyozására felvett és a kamatok,
valamint a kamatos kamatok fizetésére
fordított, de az országba már be sem
érkezett további kölcsönök következtében.
Slide 94
A magyar eladósodás
• A magyar eladósodás terhei 1979-ben megháromszorozódtak, mivel a hiteleket nyújtó nemzetközi
pénzközösség (City of London, FED – Federal
Reserve System, az amerikai központi bank szerepét
betöltő pénzügyi magánkartell) vezetése a kamatlábat
18% fölé emelte.
• 2003-ban a teljes – a társadalom egészét terhelő –
adósság elérte a 12,500 milliárd forintot, azaz
meghaladta az 50 milliárd eurót.
Slide 95
AZ ADÓSSÁG ALAKULÁSA
Magyar Nemzeti Bank: Műhelytanulmányok
2. 56. oldal:
• „Az 1973–1989-ig terjedő időszak egészét
tekintve mintegy egymilliárd dollár erőforrásbevonás viszont az ezt többszörösen
meghaladó, összesen 11 milliárd dollár
halmozott kamatkiadással járt.”
Slide 96
AZ ADÓSSÁG ALAKULÁSA
• 1989: 20 milliárd dollár
• 2003: 55 milliárd dollár (52 milliárd euró)
Slide 97
A MAGÁNOSÍTÁS
(PRIVATIZÁCIÓ)
AZ ADÓSSÁG TÜKRÉBEN
Slide 98
Magánosítás (privatizáció) és adósság
• A nemzeti vagyon magánosításakor az
eladott vagyontárgyakon lévő adósság
nem került privatizálásra csak az a
vagyontárgy, amelynek működtetésével
ezt az adósságot törleszteni kellett
volna.
Slide 99
Magánosítás (privatizáció) és adósság
• A rendszerváltás alatt lezajlott tulajdonszerkezetátalakítás során a magyar gazdaság adósságviselő
képessége az 1989. évinek a háromszorosára nőtt.
• A privatizáció során nem a közvagyon eladására,
hanem ellenszolgáltatás nélküli átadására került sor.
• Ennek következménye, hogy eddig egyetlen hatalomra
került párt sem tett eleget azon ígéretének, miszerint
felülvizsgálja a privatizációs szerződéseket,
nyilvánosságra hozza azokat és elszámol a nemzeti
vagyonnal.
Slide 100
Magánosítás (privatizáció) és adósság
A privatizáció kapcsán felteendő kérdések:
• Mit adtak el?
• Mikor?
• Kinek?
• Mennyiért?
• Mennyi ellenérték folyt be?
• Az ellenértéket mire költötték?
Slide 101
Magánosítás (privatizáció) és adósság
• Mivel az MNB jelenleg magánkézben van (1991.
évi LX. törvény) a csekély privatizációs bevételekért
cserébe a Nemzeti Bank csak az általa kibocsátott
fedezetlen papírpénzt (forintot) utalt át az
államháztartásnak.
• A privatizációs bevételekért átutalt forintok –
ugyancsak a MNB-nek köszönhetően – pénzügyi
technikákkal, állami közreműködéssel, a
mesterségesen magasan tartott (30–35%-os
inflációval, gyakorlatilag teljesen elértéktelenedtek.
Slide 102
Magánosítás (privatizáció) és adósság
• Összefoglalva: az ország új urai inflációval
„fizették ki” a magyar polgárokat, a nép
tulajdonát képező nemzeti vagyon
külföldieknek és önmaguknak történő ingyenes
átadásáért.
• A nemzeti vagyon 90%-a magánosításra került.
A privatizáció ellenértékét – a hivatalos közlés
szerint – kizárólag az államadósság
csökkentésére és a kamatfizetésre fordították.
Slide 103
A MAGYAR NEMZETI BANK
HELYE ÉS SZEREPE
Slide 104
Az MNB helye és szerepe
• Hazánkban ma a legfőbb monopólium a
magánellenőrzés alá került pénzrendszer.
• Az MNB-nek formailag 100%-ig a magyar állam a
tulajdonosa. A Nemzeti Bank azonban a közhatalomtól,
vagyis a demokratikusan megválasztott Országgyűléstől
és Kormánytól függetlenül működik. Ez az állapot
rendkívül ellentmondásos, hiszen az MNB által
gyakorolt monetáris felségjogok a jelenlegi alkotmányunk szerint is kizárólag az államot illetik meg.
Slide 105
Az MNB helye és szerepe
• 1996-tól az MNB aztán teljesen kivonult a
közfeladatok kamatmentes pénzzel történő
finanszírozásából.
• Ez a magyar állam pénzügyi szuverenitásának az
önkéntes feladását jelentette.
• Ez a rendelkezés az egyik legfontosabb oka a magyar
állam gyors eladósodásának, különösen annak, hogy a
belső adósság néhány év alatt rekordméretűre, több
mint hatezer milliárd forintra növekedett.
• A pénzkibocsátás, a kamat- és árfolyam-szabályozás,
a hitelpolitika és a baknszektor irányítása teljesen
kikerült a választott és politikai felelősséggel tartozó
intézmények ellenőrzése alól.
Slide 106
A MAGYAR TÁRSADALOM
GAZDASÁGI HELYZETE
Slide 107
A MAGYAR TÁRSADALOM
GAZDASÁGI HELYZETE
• A magyar társadalom mintegy 30%-a
nemzetközi mércével is igen szegény.
• Ez azt jelenti, hogy napi 2 dollárból él.
• A napi 4 dollárból élő szegények száma is
50% felett van.
Slide 108
KÖZPÉNZRENDSZER vs.
MAGÁNPÉNZRENDSZER
HAZÁNKBAN
Slide 109
A magas adóteher okai:
• A pénzvagyon-tulajdonos csoport
kikényszeríttette, hogy a magyar állam az
adóbevételének fedezetével többé ne
bocsáthasson ki pénzt.
• Ma az állam adójövedelmének fedezetével
adósleveleket (kincstárjegy, államkötvény stb.)
bocsáthat ki és ezzel a kamattal terhelt
papírpénzzel finanszírozhatja a kiadásait.
Slide 110
A magas adóteher okai:
• Ennek következtében az államháztartás a
pénztőkések spekulációs pénzeit veszi igénybe.
Ily módon a tőketulajdonosnak kockázat- és
felelősségvállalás nélküli (államilag garantált)
jövedelmet biztosít.
• Ez az ún. élősködő vagy portfólió (nem működő)
tőke. Jellemzője, hogy más módon, gazdaságosan
nem befektethető.
Slide 111
A magas adóteher okai:
• 2003-ban 5000 milliárd forint portfólió
befektetés feküdt a magyar állam
adósleveleiben. Ez évente 500 millió forintot
visz el feleslegesen a magyar
költségvetésből.
Slide 112
MADE IN HUNGARY
Gazdasági tolóhatás
EU-csatlakozás nyugati szemszögből
Lautenbach-terv magyar módra
Slide 113
Olcsó (1–2%-os kamatozású) és
hosszú lejáratú (25–50 év) közhitelezés a
reálgazdaság konkrétan meghatározott
kapacitásainak fejlesztésére, valamint a
termelékenységet növelő programokra, a
finanszírozást végző beruházási bankként
funkcionáló nemzeti irányítás alatt lévő
pénzintézettel.
Slide 114
Gazdasági tolóhatás
Slide 115
A pénzügyileg szuverén állam
• érdemben irányítja központi bankjának
monetáris tevékenységét
• az állami pénzteremtés és hitelezés
segítségével támogatja a vállalatokat
• ezen támogatott cégek részt vesznek az
infrastruktúra kiépítésében
• alkalmazzák és kiépítik a legfejlettebb
technológiákat
Slide 116
A pénzügyileg szuverén állam
Az így támogatott vállalatok:
• meg tudják fizetni alkalmazottaikat
• újabb munkahelyeket is teremthetnek
• további termékeket, szolgáltatásokat tudnak nyújtani
A tolóhatás mozgásba hozza a gazdaságot. Az
infrastruktúra-építés és a technológiafejlesztés más
termékek és szolgáltatások iránt is megnöveli a
keresletet.
Ezáltal csökken a munkanélküliség, új fizetőképes
kereslet jelenik meg a fogyasztási javak számára.
Slide 117
JOHN MAYNARD KEYNES
• Az iparágak mozgásba hozása állami
hitelfelvétellel történő finanszírozással
valósulhat meg.
• Keynes szerint az egyes kormányok
korlátozás nélkül vehetnének fel piaci
kamatozású hiteleket.
Slide 118
JOHN MAYNARD KEYNES
• Keynes ajánlásai nyomán korábban ismeretlen
mértékű óriási államadósság halmozódott fel.
Ennek adósságszolgálati és kamatterhei szinte
minden fejlett ipari ország költségvetésének 30–
35%-át elvonják.
• Keynes nem tett különbséget az államadósság
produktív és nem produktív (azaz fogyasztási
célú felhasználása között.)
Slide 119
Lautenbach-terv magyar módra
• A Széchenyi-terv
• A finanszírozást végző beruházási
pénzintézet szerepét az Állami
Beruházási bank látta el.
Slide 120
Az EU-csatlakozás nyugati
szemszögből
Slide 121
Az Európai Ipari Kerekasztal
Az Európai Ipari Kerekasztal kezdeményezte:
• az egységes piacot,
• a két maastrichti szerződést,
• az amszterdami és nizzai megállapodást és
• a monetáris uniót.
Slide 122
A csatlakozó országokban
elsősorban:
• olcsó és jól képzett munkaerőt,
• viszonylag nagy
• nekik teljesen kiszolgáltatott piacot látnak
Ezzel enyhülhet a túltelített nyugati piacokra
nehezedő nyomás, a nyugat-európai
gazdaság kilendülhet a recesszióból.
Slide 123
A receszió okai:
•
•
•
•
a pénzgazdaságra való áttérés
a monetáris hatalom privatizálása
az eladósítás és
a növekvő kamatterhek
Slide 124
Gazdasági ellehetetlenítés
• Nyugat-Európa gazdaságának elemi érdeke,
hogy az újonnan csatlakozó szegény, KeletEurópai gazdaságok ne legyenek
versenyképesek.
• Ez legegyszerűbben úgy érhető el, ha az új
belépőkre is ugyanazok a gazdasági élettel
kapcsolatos gazdasági törvények
érvényesek, mint az EU jelenlegi
tagországaira.
Slide 125
Németország esete
• Az egyes országok birodalmi tatrományi
státuszba süllyednek, legjobb példa erre
Németország (elektromágneses
gyorsvasút megépítése Németország
helyett Sanghajban)
Slide 126
Németország esete
• Németország esete jól szemlélteti, mi
vár a magyar társadalomra, miután a
Szovjetunióhoz hasonlóvá alakított
Európai Birodalom önrendelkezés és
szuverenitás nélküli tartományává vált
függetlenségének végleges feladásával.
Slide 127
A lényeg
• Saját nemzeti pénzintézet
finanszírozásában, a fizikai
(termelő) gazdaság kapacitását és
teljesítőképességét növelő
programokat kell beindítani.
Slide 128
A lényeg
• Ezen programok megvalósítására
olcsó (1–2%-os kamatozású) és
hosszú lejáratú (25–50 év), saját
nemzeti fennhatóság alatt álló
pénzintézet által történő
közhitelezés a megoldás.
J H F
Ó
A
IGYELÜNK!
a világra
Slide 2
Max Weber német szociológus:
„Olyan politikusok kellenek,
akik nem a politikából, hanem
a politikáért élnek.”
Slide 3
TÉMAKÖRÖK:
•
•
•
•
•
A Világgazdaság helyzete
A nemzetközi pénzügyi-monetáris válság
A pénzügyi-monetáris válság kezelése
A magyar társadalom helyzete
A Magyar Nemzeti Bank helye és szerepe
Slide 4
A világgazdaság helyzete
A Pénzgazdaság és a termelő
gazdaság összehasonlítása
A megingás első jelei
Slide 5
A 20/80-AS VILÁG
A világ lakóinak a fejlett ipari
országokban élő 20%-a fogyasztja el
Földünk erőforrásainak 86%-át, míg
bolygónk többi lakójának jut az
erőforrások 14%-a.
Slide 6
A gazdasági válság jelei
Ma nem csupán pénzügyi krízis van –
vagyis a rendszeresen ismétlődő
gazdasági válságok egyike –,
mára a rendszer egésze ingott meg.
Slide 7
Az összeomlás jelei:
• Szisztematikusan elpusztítottuk a civilizáció
alapját képező termelő gazdaságot.
• Az USA szándékosan tette magát tönkre
belülről.
• A szabad kereskedelemmel tovább gyengítjük
magunkat.
• Az alapvető infrastruktúra működését
deregulációval, azaz a gazdasági szabályozás
feloldásával megbénítottuk.
Slide 8
Az összeomlás jelei:
• Az emberiség elért egy olyan ponthoz, ahol
a nemzetközi pénzügyi-monetáris rendszer
az összeomlás előtt áll.
• Az előttünk álló feladat:
meg kell mentenünk a termelő gazdaságot
a népek és nemzetek számára.
• Pénzgazdaság (krematisztika) helyett
közgazdaságot (ökonómiát)!
Slide 9
A globális válság 3 következtetése:
• Az európai civilizáció fennmaradását
annak köszönhette, hogy a
társadalom a termelés elsőbbségét
vallotta.
Slide 10
A globális válság 3 következtetése:
• A világgazdaság a termelő gazdaság
hosszú távú növekedésének
haladéktalan beindításával menthető
meg. Vissza kell térni a termelésre
orientált, rögzített valutaátváltással
rendelkező pénzügyi rendszerre.
(Példa: Bretton Woods 1946-1958)
Slide 11
A globális válság 3 következtetése:
• A gazdasági hanyatlás folyamatai csak
hosszú távú, tőkeigényes beruházásokkal
szüntethetők meg, főként az alapvető
termelő gazdasági infrastruktúrákban.
Ezen beruházásokat olcsó (1–2%-nyi
kamatozású) hosszú lejáratú (25–50 évig
tartó) hitelekkel finanszíroznák.
A szükséges tőke a szuverén
nemzetállamok és az általuk kibocsátott
hosszú távú hitelekből származna.
Slide 12
Új folyó fizetési mérleg bevezetése
A rögzített árfolyamú monetáris
rendszer új folyó fizetési mérleg
bevezetését kívánja meg
valutafedezettel.
A valuta fedezeteként az arany
szolgálna, unciánként legalább 1000
dolláros ár felett.
Slide 13
1. javaslat
•
•
•
•
•
•
Az alapvető termelő infrastruktúra fejlesztésének
finanszírozására:
elektromosenergia-termelés és -elosztás
vízgazdálkodás
termőföld újrahasznosítás
tömegközlekedés
városi közművek
általános egészségügyi és nevelési létesítmények,
programok
Slide 14
1. javaslat
(folytatás)
Ezen javaslatok azonnal és fő ösztönző erőként
hatnak a gazdaság sürgős helyreállításához,
valamint hozzájárulnak a munkaerő produktív
(termelő) formáinak kiterjesztéséhez is.
Jó alap lehet pl. a mezőgazdasági, a termékgyártó
és az ehhez hasonló jellegű vállalkozói
tevékenységek nagyarányú növekedéséhez is.
Slide 15
2. javaslat
• A Kelet- és Nyugat-Európa közti
kereskedelmi kapcsolatok nagyarányú
kiterjesztése.
• Eurázsiai együttműködés
(lásd Oroszország, Kína, India)
• Land Bridge („Földhíd”) program:
Nagy sebességű közlekedési és szállítási
hálózat Puszántól Rotterdamig
Slide 16
Land Bridge, a modernkori „Selyem út”
• A program lényege: a modern tudományos
eredmények alkalmazása a gazdaságban.
• Az áruk gazdaságilag interaktív módon való
szállításával (pl. nagy sebességű elektromágneses
elven működő rendszeren) a szállítási költségek
jelentős mértékben csökkenthetők vagy akár meg
is szüntethetők.
• A szállítási kapcsolatrendszer következtében a
szállítási és termelési útvonalak mentén a
gazdaság növekedése többletjövedelmeket
produkál.
Slide 17
A Pénzgazdaság és a termelő
gazdaság összehasonlítása
A pénzgazdaságnak teljesen mások
az alapvető törvényszerűségei, mint
a termelő (fizikai) gazdaságnak.
Slide 18
A termelő gazdaság, vagy valódi
közgazdaság (ökonómia) jellemzői:
• elsősorban az emberi szükségleteket
elégíti ki.
• tevékenységének súlypontja a
termelés, nem pedig a forgalom
Slide 19
A pénzgazdaság (krematisztika)
jellemzői:
• fő tevékenysége: pénzből még több pénz
előállítása
• a hangsúly a forgalmon és a pénzzel való
spekuláción van, nem pedig az értékelőállító termelésen.
Slide 20
Pénzgazdaság (krematisztika)
• A pénzgazdaság egyik legjellemzőbb
ismérve, hogy a gazdasági
folyamatok közvetítésére szolgáló
jelrendszer, vagyis a pénz, vagy
magántulajdonba vagy
magánellenőrzés alá került.
Slide 21
Pénzgazdaság (krematisztika)
• A magánpénzrendszer irányítói a
társadalom egészének szükségletei és
érdekei helyett önös érdekeiket
képviselik.
• A magánpénzrendszer motorja a
szervesen beépített kamatautomatizmus
(kamatos kamat), így ez a pénzrendszer
kényszernövekedésre van ítélve.
Slide 22
Pénzgazdaság (krematisztika)
A reálgazdaság azonban nem képes a
kamatok fizetéséhez szükséges, azok
fedezetéül szolgáló termékek és
szolgáltatások előállítására.
Slide 23
A megingás első jelei
• Földünk ökonómiailag is egy véges
rendszer, így annak egyetlen
alrendszere sem növekedhet a
végtelenségig.
• A megingás első jelei: „ázsiai
tigrisek” dinamikus államaiban.
Slide 24
A megingás első jelei (folytatás)
• Ma a világgazdaság centrum-országaiban
ingott meg a pénzrendszer.
(nagynevű világcégek csődje 2002-ben)
• Az Egyesült Államok legfőbb pénzügyi
ellenőrző hatóságainak nemrég közzétett
jelentései is azt támasztják alá, hogy
immáron nemcsak egy-egy óriáscég,
hanem az egész pénzügyi rendszer
válságáról van szó.
Slide 25
A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYIMONETÁRIS VÁLSÁG
Az SNCR-jelentés • A pénzügyi rendszer szétesése
A kamatkapitalizmus illúziói
A Forgalom-Fogyasztás-Reklám háromszög
Az USA eladósodása
Slide 26
SNCR REPORT
Shared National Credit Review (Részesedés
a nemzeti hitelből áttekintés az adott évre)
Évente egy alkalommal állítja össze a három
legnagyobb amerikai bankfelügyeleti hatóság az
SNCR-jelentést. Ezek:
– a FED (Federal Reserve System) Kormányzótanácsa
– a Szövetségi Pénzügyi Felügyelet
– a Szövetségi Betétbiztosítási Alap
Slide 27
SNCR-jelentés – 2002. október 8.
2000 és 2002 között a kedvezőtlen
minősítésű és kockázatossá vált hitelek
mennyisége megduplázódott.
Slide 28
2002. október 9.
A Moody Hitelminősítő Szolgálat
ismételten leértékelte Amerika második
legnagyobb bankjának, a JP Morgan
Chase-nek a hosszú távú hiteleit.
Slide 29
A válság jelei Japánban
• Japánban 1998 óta már a harmadik
nagyszabású bank-újjászervezési és
konszolidációs programot kezdik meg.
• A japán bankok könyveiben 10.000
milliárd dollárnyi rossz hitel van
nyilvántartva. Ezeket nem törlesztik,
kamatot sem fizetnek utánuk.
Slide 30
A válság jelei Németországban
A Commerzbank – egykor Németország
vezető bankja volt – 2000 januárja óta
elveszítette részvényekben kifejezett
értékének 88%-át.
Slide 31
A világválság
• A világgazdaság pénzügyileg centrum-országai
(USA, Japán, Németország) a II. világháború óta nem
tapasztaltak egyidejűleg ekkora pénzügyi válságot.
• E három vezető ipari állam bankrendszere
birtokolja a világ összes bankjában felhalmozott
vagyonnak mintegy a felét.
• A hitelrendszer egyidejű megingása ebben a három
vezető országban összetevődik, együttes hatása
fordulópontot jelent a világ hitelpénzrendszerében.
Slide 32
A PÉNZÜGYI RENDSZER SZÉTESÉSE
(a lufi kipukkad)
• A 2002. január 2. és december 31. közötti
időszakban a dollár euróhoz viszonyított
értékvesztése mintegy 14%-os volt.
• Ugyanezen időszak alatt a dollár a japán
jenhez viszonyítottan 11,1%-os értékvesztést
szenvedett el. Hasonló tendencia figyelhető
meg a dollár-svájci frank, illetve a dollárangol font viszonylatában is.
Slide 33
Arany / dollár árfolyam
• A New York-i árutőzsdén 2002 januárjában 1 troy
uncia arany 278,9 dollárt ért. 2002 decemberében 347
dollár 60 centet.
• Az arany dollárhoz viszonyított értéknövekedése
megközelítette a 25%-ot.
• Két évtizeden belül ez a legnagyobb évi növekedés.
• A nemzetközi bankközi megállapodások 300
dollárban maximalizálták az arany unciánkénti árát,
ezt azonban nem tudták tartani.
Slide 34
500 év óta a világnak most kell
szembesülnie a legnagyobb
rendszerválsággal:
a világ gazdasági-pénzügyi
szétesésével.
Slide 35
A kamatkapitalizmus illúziói
• Az esélyegyenlőség jövőbeni érvényesülése.
• Ez elhiteti az emberekkel, hogy legalább
gyermekeiknek jobb lesz majd.
• A gazdasági, pénzügyi sikertelenség az egyén
személyes hibájára vezethető vissza.
• Azaz, maga az áldozat hibáztatható
sikertelenségéért, nem pedig a pénzgazdasági
rendszer.
Slide 36
Szélsőséges vagyoni
különbségek
• Legjobb példa az USA.
• Ma az amerikai lakosság 1/5-e hivatalosan is
szegénynek minősül és mintegy 30 millió amerikai
él a szegénységi szint alatt.
• 1953: az amerikaiak 1,6%-a birtokolja a
magántulajdonban lévő vagyon 32%-át.
• 1972: az amerikaiak 1/5-e birtokolja a
magántulajdonban lévő vagyon 41,4%-át.
Slide 37
Szélsőséges vagyoni
különbségek
• A legalsó 1/5 csak a magánvagyon 5,4%ával bír.
• Ez a vagyoni különbség ma is fokozatosan
növekszik.
Slide 38
A FORGALOM-FOGYASZTÁSREKLÁM HÁROMSZÖG
• A forgalom és a fogyasztás a profit legfőbb
forrása.
• Cél: Úgy átalakítani a világot, hogy a
fogyasztás szempontjából egységes és
homogén régiónak lehessen tekinteni.
Slide 39
A marketing, a reklámozás
új feladatköre
• Felesleges igényeket kialakítani az
emberekben, ezáltal növelni a fogyasztást és a
profitot (lásd vasárnapi nyitva tartás a
multiknál).
• A transznacionális vállalatbirodalmak
termékeik és fogyasztási szokásaik mellett
egyúttal új értékrendszert és életstílust is
globalizálnak.
Slide 40
Multinacionális fogyasztói ideológia
• A fogyasztás – a legalacsonyabb jövedelem és a
legolcsóbb árucikk esetén is – enyhíti a
pénzgazdaság által a kizsákmányolt tömegekre
nehezedő nyomást
• Ezért alkalmaznak ún. megtervezett kényszerfogyasztást, mivel ezzel egyszerre biztosítható:
• a fennálló rend szilárdsága és
• a minimális haszon.
Slide 41
Az egy központból irányított egységes
világpiac kellékei
• a tömegtájékoztatási rendszerek globális
irányítása és
• ezen médiáknak a nemzetközi pénzközösség által
való tulajdonba vétele (lásd amerikai médiafúziók
• Ez a tulajdonba vétel mára már végbement (lásd
CNN – hírekben, információkban,
véleményformálásban etalonnak számít).
• A globális irányítás műholdas tömegkommunikációs rendszereken keresztül valósul meg, igen
nagy hatékonysággal.
Slide 42
AZ USA ELADÓSODÁSA
• 1985-ben Reagan elnökségének idején az
amerikai állam adóssága 980 milliárd dollár volt.
• Távozásakor 1989 januárjában már 2600 milliárd
• Jelenleg 6000 milliárd.
• A költségvetési hiány 200 milliárd dollár.
• Az USA államkötvényei és kincstárjegyei jelentős
részben külföldi tulajdonba kerültek.
Slide 43
A PÉNZÜGYI-MONETÁRIS
VÁLSÁG KEZELÉSE
A globális méretű pénzügyi-monetáris válság okai
A válság kezelése Gisell módszerével
Slide 44
A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYIMONETÁRIS VÁLSÁG OKAI
• Fő ok: a kamatkapitalizmus által kikényszeríttet tőkenövekedés.
• Ez az oka:
• a környezet elhanyagolásának
• a természeti és humán erőforrások
elpocsékolásának.
Slide 45
A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYIMONETÁRIS VÁLSÁG OKAI
• Földünk szinte valamennyi országában –
beleértve a leggazdagabb ipari országokat is – a
kamatszolgálat már túlszárnyalja a szociális
kiadásokat.
• Az ún. harmadik világ országait olymértékben
sújtják a kamatterhek, hogy a kamat-kapitalista
világrend irányítói a világ egyes térségeit már le
is írták.
Slide 46
A válság kezelése Gisell módszerével
• SILVIO GISELL (1886–1930)
• Silvio Gisell baloldali gondolkodású demokrata, sikeres üzletember és kiváló gazdasági
teoretikus volt.
• Kidolgozta a szabadgazdaság tanát.
• 1916-ban jelent meg főműve: „A szabad föld
és szabad pénzen alapuló természetes
gazdasági rend.”
Slide 47
A szabadgazdaság lényege
• Megfelelő pénzpolitika esetén mód
nyílik a termelők felszabadítására,
ezáltal az összes népréteg
életszínvonala emelhető.
Slide 48
A szabadgazdaság harmóniája
•
•
•
•
A rendszer csak akkor természetes, ha mentes:
a kiváltságoktól,
a monopóliumoktól, és
mentes a tőke dominanciájától.
Ebből következik, hogy a természetes gazdasági rend
magától nem jön létre, azt létre kell hozni.
Slide 49
A természetes gazdaság
létrehozásának lépései
• Az előjogokat el kell törölni,
• Mindenkit megillet a gazdasági és a
pénzügyi esélyegyenlőség is (pl. hozzájutás
az olcsó közhitelekhez).
• A gazdasági és a pénzügyi esélyegyenlőség
legalább annyira fontos, mint a formális
jogi esélyegyenlőség
Slide 50
Megjegyzés
• Gesell nem az állam beavatkozó szerepének teljes
megszüntetésére törekedett ezen lépésekkel.
• Gesell szerint a pénzszektorba való beavatkozás és a
földbirtokforgalom szabályozása elegendő a
legzavaróbb visszásságok kiküszöböléséhez. (A
termőföld Geselnél sem mint szabad tőkejószág, hanem
mint természeti erőforrás szerepel!!!)
• Ez kb. megfelel a „minimális állam” koncepciójának.
Slide 51
Gesell alaptétele:
• A pénz a piacon fölényben van az áruval és a munkaerővel
szemben.
• A pénzszektor bármikor megtagadhatja a termelő gazdasági
folyamatok zavartalan közvetítését.
• A pénztulajdonos a termelőszférával vagy a munkaerőt
kínálókkal ellentétben visszafoghatja eszközeit, amíg az ő
érdekeinek megfelelően változnak a cserefeltételek.
• Mindez konjunktúraingadozásokhoz és igazságtalan
jövedelemelosztáshoz vezet, mivel a pénz szűkös volta
létrehozza a pénzértéktöbbletet, vagyis a kamatot, amely
lényegében teljesítményfedezet nélküli járadék.
Slide 52
REFORMOK A LÁ GESELL
Gesell pénzügyi reformja
Gesell földreformja
Slide 53
Gesell pénzügyi reformja
• Az ún. „szabad pénz” bevezetése.
• Nincs aranyfedezete és névértékének egy részét évrőlévre elveszti.
• Ezzel megtöri a pénzoldal fölényét az áruval szemben.
• A pénz ily módon forgási kényszerbe kerül, ezzel
megakadályozhatók a gazdasági válságok kialakulása.
• A működő tőke képződését segíti, s ezzel egyidejűleg
a nem működő, élősködő tőkét, valamint a kamatot is
semlegesíti.
• A valuták stabilitását a forgalomban lévő pénz
mennyiségének és a piacra lévő áruk és szolgáltatások
egyensúlyban tartása biztosítja.
Slide 54
Gesell földreformja
• A földtulajdonosok által szedett teljesítmény
nélküli jövedelem, a földjáradék
megszüntetése.
• A termőföld köztulajdonba vételével
megszűnik a földjáradék és így a föld
értéknövekedése is közcélokat szolgál.
Slide 55
PÉLDÁK A SZABAD PÉNZ
ALKALMAZÁSÁRA
1919 – Wära Cseretársaság
Slide 56
1919 – Wära Cseretársaság
• A Wära mint segédvaluta, a birodalmi márkát
váltotta ki. Enyhítette a pénzszűkítő politika
és a hitelkorlátozás következményeit.
• A birodalmi márka mellett egy második
pénzforgalmat indított be.
Slide 57
Gesell ajánlásai a szabad pénzre
• Az új bankjegyeket meghatározott
kezdőértékkel kell ellátni.
• A pénz tulajdonosának a névértékveszteséget minden hónapban egy bélyeggel
kell kiegyenlítenie.
Slide 58
Gesell ajánlásai a szabad pénzre
• A veszteség elkerülésére a Wäratulajdonosnak hamar túl kellett adnia a
pénzén, vagy a nyereség és veszteség
nélküli takarékossághoz kellett
folyamodnia és e célból a cseretársaság
valame-lyik kirendeltségében kellett
letétbe helyeznie a pénzét.
• Ez biztosította a folytonos pénzforgást.
Slide 59
A szabad pénz vége Németországban
• Mivel ebben az időben Németországban a pénzszűkítő
politika következtében alig lehetett hitelekhez jutni, a
mozgalom igen nagy fejlődésnek indult. Előfordult,
hogy a béreket is Wärában fizették.
• 1931 októberében – félve attól, hogy a Wära kiszorítja a
birodalmi márkát – rendelettel betiltották a szabad
pénzzel folytatott kísérletet.
• Hasonló kísérletek folytak még az 1930-as évek elején
Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, az
Egyesült Államokban és Ausztriában is.
• Leghíresebb ezek körül a tiroli Wörgl falu esete
Slide 60
A szabad pénz használata Wörgl-ben
• Tirolba nagy volt a munkanélküliség, a falu
eladósodott.
• A hiányzó pénzt szabad pénzzel, ún.
munkaértékjegyek kiváltásával pótolták.
• Ausztriában 1932 augusztusától egy év alatt 20%kal emelkedett a munkanélküliek száma.
• Wörglben 25%-kal csökkent.
Slide 61
A szabad pénz használata Wörgl-ben
• A község pénzügyi helyzete ugrásszerűen
javult.
• A sikeres példán felbuzdulva másutt is szerettek
volna beindítani hasonló programokat.
• Ezért a bécsi hatóságok rendeletileg betiltottak
minden szabad pénzt.
• Indoklás: Ez a gyakorlat vét a központi bank
kiváltságai ellen.
Slide 62
ÚJ LAUTENBACH-TERV
A gazdasági válság leküzdésére
Slide 63
Gondolatok
Dr. Wilhelm Lautenbach
1931. szeptember 16-17-én a
Friedrich List Társaság által
rendezett konferencián elhangzott
beszédéből.
Slide 64
Lautenbach gondolatai
• „A gazdasági és a pénzügyi
szükséghelyzet leküzdésének természetes
módja nem a gazdasági tevékenység
korlátozása, hanem növelése, mert a piac
a gazdasági visszaesés és a világ
pénzügyi válságának jelenlegi feltételei
közepette nem képes közbeavatkozni.”
Slide 65
Lautenbach gondolatai
• „Krónikus termeléstöbbletünk van,
amellyel nem tudjuk, hogy mit kezdjünk.
Az a feladat, hogy megtaláljuk a módját,
miként lehet a többlettermékeket értékes
árukká alakítani. Ez a valódi és
legsürgetőbben megoldandó problémája
gazdaságpolitikánknak.”
Slide 66
Lautenbach javaslatai
• „A használaton kívül helyezett termelő
üzemek és kihasználatlan munkaerő
felhasználható új gazdasági
szükségletek kielégítésére, olyan
szükségletekre, amelyek gazdasági
szempontból tőkeberuházást jelentenek.
Slide 67
Lautenbach javaslatai
• Példul: állami támogatással végrehajtott
közmunkák vagy munkaprogramok.
• Ezekkel növelhető a gazdaság számára a
nemzeti vagyon.
• Ezenkívül olyan infrastrukturális beruházások
is megépülhetnek (pl. utak, vasúthálózat
kiterjesztése és modernizálása stb.), melyekre
a gazdasági körülmények normalizálódásával
amúgy is szükség lenne.
Slide 68
Lautenbach gondolatai
• Az ilyen beruházási és hitelpolitikával a
kereslet és kínálat felborulását a belső
piacon helyre lehet állítani és
valamennyi termelési tevékenységnek
ismét célt és irányt lehet adni.
Slide 69
AZ „ÉRTÉKTEREMTŐ
HÁROMSZÖG”
Kontinentális kapcsolatrendszer kiépítése
Slide 70
Az értékteremtő háromszög
• 1989-ben született meg a Productive Tiangle
(Értéktermető Háromszög) nevű elképzelés.
• Az elképzelés lényege: Kontinentális
kapcsolatrendszer kiépítése.
• A világ népességének mintegy ¾-e, több mint
4 milliárd ember él az eurázsiai kontinensen.
• A fizikai (termelő) gazdaság fejlesztése új
távlatokat, bővülő lehetőségeket nyit.
Slide 71
Az értékteremtő háromszög
• 1989–90-ben született meg az ún. Keletnyugat fejlesztési koncepció, mely a Párizs–
Berlin–Bécs produktív háromszög elnevezést
kapta.
• Ez a – mintegy Japán nagyságú – terület a
világ talán legiparosodottabb, legtöbb
magasan képzett tudósával és munkaerejével,
valamint kiemelkedő kulturális színvonalával
rendelkező része.
Slide 72
Az értékteremtő háromszög
• A világgazdaság motorjává válhatott volna.
A terv számolt volna az egykori KGSTországok ipari termelőkapacitásával is.
• A Nemzetközi Valutaalap (IMF)
sokkterápiájának köszönhetően azonban ennek
a tervnek a megvalósítása lehetetlenné vált.
• Vajon kinek az érdekében állt a terv
megvalósításának megakadályozása?
Slide 73
Az értékteremtő háromszög
• 1991-ben a produktív háromszög elképzelést kiterjesztették az eurázsiai térségre, így született meg az
eurázsiai kontinentális híd terve.
• Az elképzelés lényege: Az eurázsiai földrészt áthidaló
kontinentális kapcsolatrendszer kiépítése.
• A kontinentális híd 3 fő folyosóból állna:
• A Transzszibériai vasútvonal és az ősi Selyemút
• Kína–Közép-Ázsia–Kelet-Európa
• Indonézia–India–Irán–Törökország–Nyugat-Európa
Ezeket a főfolyosókat mellékfolyosók
rendszere venné körül, behálózva az egész
eurázsiai kontinenst.
Slide 74
Az értékteremtő háromszög
• A folyosók nem egyszerűen közlekedési
kapcsolatok:
• fontos infrastruktúrával
• közművek egész rendszerével
rendelkeznek (a modern technika vívmányainak
alkalmazása)
Slide 75
Az értékteremtő háromszög
Előnyök:
• nyersanyagtermelés
• nyersanyag-feldolgozás helyben
• ezáltal modern iparágak jönnek létre
Slide 76
Az értékteremtő háromszög
Távlatok:
• Eurázsia tengerpartoktól távoli hatalmas
kiterjedésű földterületei is
• megközelíthetővé válnának,
• gazdaságilag kihasználhatóvá válnának,
• lakói ugyanazokat a földrajzi előnyöket
élvezhetnék, melyek a tengerpartokon
találhatók.
Slide 77
Az értékteremtő háromszög
Az iparosodás növekvő népsűrűséget okoz. Ezen
probléma kiküszöbölésére új városokat kell létrehozni
a fő közlekedési útvonalak és azok mellékútvonalai
mentén.
Az új városok:
• munkát
• infrastruktúrát
• életminőséget
• biztosítanak az ott élő embereknek.
Slide 78
Az értékteremtő háromszög
Integrált fejlesztés
Saját pénzügyi finanszírozással az egyes
országok fejlesztési bankjain keresztül:
• integrált konténerszállítás
• üvegszálas kommunikáció
• olaj- és gázvezetékrendszer kiépítése
Slide 79
AZ EURÁZSIAI KONTINENTÁLIS
HÍD
Slide 80
Az Eurázsiai kontinentális híd
• Az eurázsiai kontinentális híd egy óriási
gazdasági tömböt hozna létre Európa,
Oroszország, Közép- és Dél-Ázsia,
valamint India és Kína integrációjával.
Slide 81
Az Eurázsiai kontinentális híd
Előnyök:
• A távoli vidékek lekűzdhetnék földrajzilag
hátrányos helyzetüket
• a közlekedési folyosórendszer, valamint a
nyomában kiépülő infrastruktúra segítségével
kijuthatnának a világpiacra
• gazdaságilag egyenlő esélyekkel felődhetnének a
világ többi részével.
Slide 82
Az eurázsiai kontinentális híd programja:
• 1990 augusztus: Kína, Oroszország,
Kazahsztán, Kirgizisztán és Tadzsikisztán
megegyeztek abban, hogy együttes erővel
elkezdik építeni az eurázsiai kontinentális
hidat. Elhatározták, hogy a Selyemutat a
gazdasági fejlődés, a térség békéjének és
stabilitásának erősítése érdekében a
nemzetközi együttműködés mai színvonalára
kell emelni.
Slide 83
Az eurázsiai kontinentális híd programja:
• 1996 május: Irán és Türkmenisztán
ünnepélyesen megemlékezett a Selyemút
déli szárnyáról. A két ország közösen
épített meg 165 km hosszú vasútvonalat.
Ezzel a Közép-ázsiai vasúthálózat
egybekapcsolódott az iránival, így lehetővé
vált Kína keleti partvidékétől vasúton
utazni egészen Nyugat-Európa csücskéig.
Slide 84
A MAGYAR TÁRSADALOM HELYZETE
Adósságállomány, eladósodottság
Az adósság alakulása
A magánosítás (privatizáció) az adósság tükrében
Slide 85
A MAGYAR TÁRSADALOM
HELYZETE
• Magyarország a térség legjobban
globalizált és az Európai Unióhoz
történő csatlakozás szempontjából
legjobban „megdolgozott”,
legnyitottabb országa.
• Itt a legliberalizáltabb a piac.
Slide 86
A MAGYAR TÁRSADALOM
HELYZETE
„Hideg polgárháború”. Az ország lakossága
megosztott.
• Szembenézés a kommunista múlttal
• Hazánk bizonytalan jövője a kibővülő
Európai Unióban
A fő kérdés: Hazánk szuverenitása, azaz
Magyarország önrendelkezése.
Slide 87
A MAGYAR TÁRSADALOM
HELYZETE
• Egyik kormány sem vizsgálta felül a privatizációt és
nem tájékoztatta a lakosságot annak körülményeiről,
eredményeiről.
• Magyarországon az elmúlt két évtizedben az értékelőállításon alapuló termelő gazdaság elsőbbsége
megszűnt.
• Ezt a szerepét átvette a forgalom elsőbbségén és a
kamatrendszer működtetésén alapuló pénzgazdaság.
Slide 88
ADÓSSÁGÁLLOMÁNY,
ELADÓSODOTTSÁG
Slide 89
Adózással kapcsolatos
fogalmak:
• Adósságszolgálat
• Államadósság
• Nem állami adósság
Slide 90
Adósságszolgálat:
• Az állami és nem állami adósság
terheit egyaránt a magyar gazdaság
és a magyar társadalom egésze
viseli.
Slide 91
Államadósság:
• Az állam a beszedett adók egy
jelentős részét (mintegy a felét)
adósságszolgálatra, törlesztésre és
kamatfizetésre fordítja.
Slide 92
Nem állami adósság:
• A nem állami adósságszolgálat terheit a
magántulajdonosok építik be termékeik,
szolgáltatásaik árába, illetve ennyivel
kevesebb munkabért és adót fizetnek.
• A nem állami adósság következménye az
alacsony hazai munkabér – ma is kb. 1/5-e a
nyugat-európainak –, mivel a magánszektor
így hárítja át adósságterheit a magyar
munkavállalókra.
Slide 93
A magyar eladósodás
• A magyar gazdaság és társadalom egészét
terhelő adósság 1989-re mégis 20 milliárd
dollárra növekedett a cserearány-romlás
kiegyensúlyozására felvett és a kamatok,
valamint a kamatos kamatok fizetésére
fordított, de az országba már be sem
érkezett további kölcsönök következtében.
Slide 94
A magyar eladósodás
• A magyar eladósodás terhei 1979-ben megháromszorozódtak, mivel a hiteleket nyújtó nemzetközi
pénzközösség (City of London, FED – Federal
Reserve System, az amerikai központi bank szerepét
betöltő pénzügyi magánkartell) vezetése a kamatlábat
18% fölé emelte.
• 2003-ban a teljes – a társadalom egészét terhelő –
adósság elérte a 12,500 milliárd forintot, azaz
meghaladta az 50 milliárd eurót.
Slide 95
AZ ADÓSSÁG ALAKULÁSA
Magyar Nemzeti Bank: Műhelytanulmányok
2. 56. oldal:
• „Az 1973–1989-ig terjedő időszak egészét
tekintve mintegy egymilliárd dollár erőforrásbevonás viszont az ezt többszörösen
meghaladó, összesen 11 milliárd dollár
halmozott kamatkiadással járt.”
Slide 96
AZ ADÓSSÁG ALAKULÁSA
• 1989: 20 milliárd dollár
• 2003: 55 milliárd dollár (52 milliárd euró)
Slide 97
A MAGÁNOSÍTÁS
(PRIVATIZÁCIÓ)
AZ ADÓSSÁG TÜKRÉBEN
Slide 98
Magánosítás (privatizáció) és adósság
• A nemzeti vagyon magánosításakor az
eladott vagyontárgyakon lévő adósság
nem került privatizálásra csak az a
vagyontárgy, amelynek működtetésével
ezt az adósságot törleszteni kellett
volna.
Slide 99
Magánosítás (privatizáció) és adósság
• A rendszerváltás alatt lezajlott tulajdonszerkezetátalakítás során a magyar gazdaság adósságviselő
képessége az 1989. évinek a háromszorosára nőtt.
• A privatizáció során nem a közvagyon eladására,
hanem ellenszolgáltatás nélküli átadására került sor.
• Ennek következménye, hogy eddig egyetlen hatalomra
került párt sem tett eleget azon ígéretének, miszerint
felülvizsgálja a privatizációs szerződéseket,
nyilvánosságra hozza azokat és elszámol a nemzeti
vagyonnal.
Slide 100
Magánosítás (privatizáció) és adósság
A privatizáció kapcsán felteendő kérdések:
• Mit adtak el?
• Mikor?
• Kinek?
• Mennyiért?
• Mennyi ellenérték folyt be?
• Az ellenértéket mire költötték?
Slide 101
Magánosítás (privatizáció) és adósság
• Mivel az MNB jelenleg magánkézben van (1991.
évi LX. törvény) a csekély privatizációs bevételekért
cserébe a Nemzeti Bank csak az általa kibocsátott
fedezetlen papírpénzt (forintot) utalt át az
államháztartásnak.
• A privatizációs bevételekért átutalt forintok –
ugyancsak a MNB-nek köszönhetően – pénzügyi
technikákkal, állami közreműködéssel, a
mesterségesen magasan tartott (30–35%-os
inflációval, gyakorlatilag teljesen elértéktelenedtek.
Slide 102
Magánosítás (privatizáció) és adósság
• Összefoglalva: az ország új urai inflációval
„fizették ki” a magyar polgárokat, a nép
tulajdonát képező nemzeti vagyon
külföldieknek és önmaguknak történő ingyenes
átadásáért.
• A nemzeti vagyon 90%-a magánosításra került.
A privatizáció ellenértékét – a hivatalos közlés
szerint – kizárólag az államadósság
csökkentésére és a kamatfizetésre fordították.
Slide 103
A MAGYAR NEMZETI BANK
HELYE ÉS SZEREPE
Slide 104
Az MNB helye és szerepe
• Hazánkban ma a legfőbb monopólium a
magánellenőrzés alá került pénzrendszer.
• Az MNB-nek formailag 100%-ig a magyar állam a
tulajdonosa. A Nemzeti Bank azonban a közhatalomtól,
vagyis a demokratikusan megválasztott Országgyűléstől
és Kormánytól függetlenül működik. Ez az állapot
rendkívül ellentmondásos, hiszen az MNB által
gyakorolt monetáris felségjogok a jelenlegi alkotmányunk szerint is kizárólag az államot illetik meg.
Slide 105
Az MNB helye és szerepe
• 1996-tól az MNB aztán teljesen kivonult a
közfeladatok kamatmentes pénzzel történő
finanszírozásából.
• Ez a magyar állam pénzügyi szuverenitásának az
önkéntes feladását jelentette.
• Ez a rendelkezés az egyik legfontosabb oka a magyar
állam gyors eladósodásának, különösen annak, hogy a
belső adósság néhány év alatt rekordméretűre, több
mint hatezer milliárd forintra növekedett.
• A pénzkibocsátás, a kamat- és árfolyam-szabályozás,
a hitelpolitika és a baknszektor irányítása teljesen
kikerült a választott és politikai felelősséggel tartozó
intézmények ellenőrzése alól.
Slide 106
A MAGYAR TÁRSADALOM
GAZDASÁGI HELYZETE
Slide 107
A MAGYAR TÁRSADALOM
GAZDASÁGI HELYZETE
• A magyar társadalom mintegy 30%-a
nemzetközi mércével is igen szegény.
• Ez azt jelenti, hogy napi 2 dollárból él.
• A napi 4 dollárból élő szegények száma is
50% felett van.
Slide 108
KÖZPÉNZRENDSZER vs.
MAGÁNPÉNZRENDSZER
HAZÁNKBAN
Slide 109
A magas adóteher okai:
• A pénzvagyon-tulajdonos csoport
kikényszeríttette, hogy a magyar állam az
adóbevételének fedezetével többé ne
bocsáthasson ki pénzt.
• Ma az állam adójövedelmének fedezetével
adósleveleket (kincstárjegy, államkötvény stb.)
bocsáthat ki és ezzel a kamattal terhelt
papírpénzzel finanszírozhatja a kiadásait.
Slide 110
A magas adóteher okai:
• Ennek következtében az államháztartás a
pénztőkések spekulációs pénzeit veszi igénybe.
Ily módon a tőketulajdonosnak kockázat- és
felelősségvállalás nélküli (államilag garantált)
jövedelmet biztosít.
• Ez az ún. élősködő vagy portfólió (nem működő)
tőke. Jellemzője, hogy más módon, gazdaságosan
nem befektethető.
Slide 111
A magas adóteher okai:
• 2003-ban 5000 milliárd forint portfólió
befektetés feküdt a magyar állam
adósleveleiben. Ez évente 500 millió forintot
visz el feleslegesen a magyar
költségvetésből.
Slide 112
MADE IN HUNGARY
Gazdasági tolóhatás
EU-csatlakozás nyugati szemszögből
Lautenbach-terv magyar módra
Slide 113
Olcsó (1–2%-os kamatozású) és
hosszú lejáratú (25–50 év) közhitelezés a
reálgazdaság konkrétan meghatározott
kapacitásainak fejlesztésére, valamint a
termelékenységet növelő programokra, a
finanszírozást végző beruházási bankként
funkcionáló nemzeti irányítás alatt lévő
pénzintézettel.
Slide 114
Gazdasági tolóhatás
Slide 115
A pénzügyileg szuverén állam
• érdemben irányítja központi bankjának
monetáris tevékenységét
• az állami pénzteremtés és hitelezés
segítségével támogatja a vállalatokat
• ezen támogatott cégek részt vesznek az
infrastruktúra kiépítésében
• alkalmazzák és kiépítik a legfejlettebb
technológiákat
Slide 116
A pénzügyileg szuverén állam
Az így támogatott vállalatok:
• meg tudják fizetni alkalmazottaikat
• újabb munkahelyeket is teremthetnek
• további termékeket, szolgáltatásokat tudnak nyújtani
A tolóhatás mozgásba hozza a gazdaságot. Az
infrastruktúra-építés és a technológiafejlesztés más
termékek és szolgáltatások iránt is megnöveli a
keresletet.
Ezáltal csökken a munkanélküliség, új fizetőképes
kereslet jelenik meg a fogyasztási javak számára.
Slide 117
JOHN MAYNARD KEYNES
• Az iparágak mozgásba hozása állami
hitelfelvétellel történő finanszírozással
valósulhat meg.
• Keynes szerint az egyes kormányok
korlátozás nélkül vehetnének fel piaci
kamatozású hiteleket.
Slide 118
JOHN MAYNARD KEYNES
• Keynes ajánlásai nyomán korábban ismeretlen
mértékű óriási államadósság halmozódott fel.
Ennek adósságszolgálati és kamatterhei szinte
minden fejlett ipari ország költségvetésének 30–
35%-át elvonják.
• Keynes nem tett különbséget az államadósság
produktív és nem produktív (azaz fogyasztási
célú felhasználása között.)
Slide 119
Lautenbach-terv magyar módra
• A Széchenyi-terv
• A finanszírozást végző beruházási
pénzintézet szerepét az Állami
Beruházási bank látta el.
Slide 120
Az EU-csatlakozás nyugati
szemszögből
Slide 121
Az Európai Ipari Kerekasztal
Az Európai Ipari Kerekasztal kezdeményezte:
• az egységes piacot,
• a két maastrichti szerződést,
• az amszterdami és nizzai megállapodást és
• a monetáris uniót.
Slide 122
A csatlakozó országokban
elsősorban:
• olcsó és jól képzett munkaerőt,
• viszonylag nagy
• nekik teljesen kiszolgáltatott piacot látnak
Ezzel enyhülhet a túltelített nyugati piacokra
nehezedő nyomás, a nyugat-európai
gazdaság kilendülhet a recesszióból.
Slide 123
A receszió okai:
•
•
•
•
a pénzgazdaságra való áttérés
a monetáris hatalom privatizálása
az eladósítás és
a növekvő kamatterhek
Slide 124
Gazdasági ellehetetlenítés
• Nyugat-Európa gazdaságának elemi érdeke,
hogy az újonnan csatlakozó szegény, KeletEurópai gazdaságok ne legyenek
versenyképesek.
• Ez legegyszerűbben úgy érhető el, ha az új
belépőkre is ugyanazok a gazdasági élettel
kapcsolatos gazdasági törvények
érvényesek, mint az EU jelenlegi
tagországaira.
Slide 125
Németország esete
• Az egyes országok birodalmi tatrományi
státuszba süllyednek, legjobb példa erre
Németország (elektromágneses
gyorsvasút megépítése Németország
helyett Sanghajban)
Slide 126
Németország esete
• Németország esete jól szemlélteti, mi
vár a magyar társadalomra, miután a
Szovjetunióhoz hasonlóvá alakított
Európai Birodalom önrendelkezés és
szuverenitás nélküli tartományává vált
függetlenségének végleges feladásával.
Slide 127
A lényeg
• Saját nemzeti pénzintézet
finanszírozásában, a fizikai
(termelő) gazdaság kapacitását és
teljesítőképességét növelő
programokat kell beindítani.
Slide 128
A lényeg
• Ezen programok megvalósítására
olcsó (1–2%-os kamatozású) és
hosszú lejáratú (25–50 év), saját
nemzeti fennhatóság alatt álló
pénzintézet által történő
közhitelezés a megoldás.