Ligeti Miklós

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója

Alaptörvény: Magyarország független, demokratikus jogállam, az állam működése a hatalommegosztás elvé alapul A hatalommegosztás elvét a fékek és ellensúlyok rendszere valósítja meg a gyakorlatban → a közhatalmi szereplők kölcsönösen kontrollálják egymást 2010: a Fidesz-kormány alkotmányozó erejű többségre tesz szert, ezt felhasználva gyengíti a hatalmát korlátozni hivatott intézményeket → 1) iránta elkötelezett személyeket juttat közjogi kulcspozíciókba, 2) a vonatkozó törvényeket átírva szűkíti az intézmények ellenőrzési lehetőségeit A fékek és ellensúlyok intézményrendszere alig korlátozza a hivatalban lévő kormány hatalmát Más összetételű kormányt a politikailag elkötelezett közjogi szereplők béklyók közé szoríthatnak A kormány pillanatnyi érdekeit érvényesítő közhatalmi döntések nem a közjót szolgálják → „KÖZROSSZ”

Alaptörvény: mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez & a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni Alkotmánybíróság: az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánossága a jogállami államberendezkedés garanciája, az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra A Fidesz-kormány gyengítette a közhatalom elszámoltatását és a közpénzek nyomon követését szolgáló jogi megoldásokat - 2012: adatvédelmi biztos intézményének felszámolása - 2013: közérdekű elbizonytalanítása adatok hozzáférhetőségének szűkítése, bírói kontroll Magyarországon a polgárok ma nehezebben férnek hozzá az általuk fizetett adóból fenntartott közhatalom működésére és az adójuk elköltésére vonatkozó adatokhoz

A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan, ez az egyik legnagyobb korrupciós kockázat A pártok gazdálkodása nem eléggé átlátható, beszámolóik alapján nem ítélhető meg a pénzügyi helyzetük 2010: 386 millió helyett 1,2-1,5 milliárdos kampányköltés (Fidesz, MSZP) 2014:  költségvetésből fizetett kampánytámogatás egyéni jelöltek esetében készpénzhasználat tilalma elektronikus médiareklámok ingyenessége 2014:  kampánypénzek elcsalásának a lehetősége kampányok kiszervezésének a lehetősége pártlisták esetében készpénzhasználat ellenőrizetlensége Az új törvény szinte több kiskaput nyit ki, mint amennyit bezár

A kormányok vagy nem alkotnak átfogó korrupció elleni stratégiát, vagy azt nem hajtják végre A kormányok vonakodása miatt a TI és más civil szervezetek 2008-ban és 2013-ban is kiléptek a korrupció elleni kormányzati munkacsoportból A pártok korrupció elleni elkötelezettsége kormányra kerülve az ellenzék elleni kampányokra korlátozódik → elszámoltatás Elszámoltatás = politikai élet kriminalizálása & kriminálpolitika hiszterizálása - nem hoz érzékelhető változást a korrupció megítélésében - jogállami szempontból gyenge lábakon áll 2012-es korrupció elleni kormányprogram próbakövei: a közérdekű bejelentők védelme elégtelen, a lobbiszabályozás még a látszatra sem ad Magyarországon a korrupció még mindig alacsony kockázattal jár az elkövetőnek, mert kicsi a lebukás és még kisebb a megbüntetés veszélye

Magyarország évente 1300 milliárd forint közpénzt oszt szét közbeszerzéseken → GDP 4,7%-a, (az állam ennyit költ az egészségügyre!) A szabályozás nem segíti a tisztánlátást - „háromajánlattevős” látszatversenyeknek - indokolatlanul titkosított közbeszerzések - megengedő összeférhetetlenségi szabályok A rendszerszerű korrupció a közbeszerzéseket 20-25 százalékkal drágíthatja A közbeszerzések rendszere mára egyes kivételezett üzleti csoportok kormány általi jutalmazásának az eszközévé vált

Annak érdekében, hogy a korrupció kockázatát ne csak a társadalom, hanem a korruptak viseljék: A mindenkori végrehajtó hatalmat az aktuális kormány politikai összetételére tekintet nélkül ésszerűen korlátozni képes közjogi megoldásokat kell kialakítani Őszinte és szigorú kampányfinanszírozási szabályokat kell alkotni, amelyeket a pártok nem akarnak és nem is tudnak kijátszani Az információszabadság jogi és intézményi garanciáit helyre kell állítani, a közhatalmi szerveknek önként nyilvánosságra kell hozniuk a közérdekű adatokat A közpénzből történő jutalmazást kizáró, valódi versenyt teremtő, olcsó és jó minőségű szolgáltatást eredményező közbeszerzési szabályozást kell bevezetni A korrupcióról információval rendelkező polgárokat együttműködésre bátorító és őket megvédő szabályozást kell bevezetni A közhatalmi döntéshozóknak őszintén és teljes körűen számot kell adniuk a gazdagodásuk mértékéről és forrásáról