A készletek számvitele

Download Report

Transcript A készletek számvitele

Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás




Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket,
forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó
rendelkezésére, használatára bocsátottak, amelyek a
gazdálkodók működését szolgálják, függetlenül attól, hogy
ezen eszközök tulajdonjoga csak törvényben,
szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a
vállalkozóhoz.
A törvény szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk
alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé
kell besorolni. A készletek a forgóeszközök közé tartoznak.
Az eszközök leltározása naprakész részletező nyilvántartás
esetén legalább 3 évente kötelező!
A készleteket analitikus nyilvántartás hiányában a mérleg
összeállítása előtt leltározni és értékelni kell!
A készletek fajtái:
 Értékesítési céllal beszerzett készletek, melyek az
értékesítésig változatlan állapotban maradnak, bár az értékük
változhat (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások);
 A termelés, feldolgozás fázisában vannak (befejezetlen
termelés, félkész termékek);
 Feldolgozottan értékesítésre váró készletek (késztermékek);
 Befejezetlen termelésként állományba vett
mérlegfordulónapig teljesített, de ki nem számlázott
szolgáltatások
 Az értékesítendő termékek előállítása vagy szolgáltatások
nyújtása során felhasználandó anyagok
A készletek fajtái (folytatás):
 Az anyagi eszközök használatbavételükig, amelyek a
vállalkozás tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják
 A használat, a rendeltetés tartós megváltozása vagy
feleslegessé válás miatt átsorolt (átminősített) tárgyi
eszközök
 Értékesítési célra beszerzett, de átmenetileg
használatba vett eszközök (bemutató autók,
informatikai eszközök, kávéfőző gépek stb.)
Nem lehet a készletek között kimutatni a javításra, a
bérmunkára, a bizományba átvett készleteket
A vásárolt készletek bekerülési értékének része a
raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz
egyedileg hozzákapcsolható tételek
 Ilyenek: a vételár felárral növelt, engedménnyel
csökkentett összege, a szállítási, rakodási, bizományi,
közvetítői díj, a vámteher, a jövedéki adó, a
környezetvédelmi termékdíj, a le nem vonható áfa, a
készlethez kapcsolódó igénybe vett hitel, kölcsön díjai és
kamatai, valamint a vásárolt vételi opció díja
Az eszközök értékét növelő bekerülési értékként kell
figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő
saját és idegen munkafolyamatokat, illetve a
megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat




Áruk: értékesítésre vásárolt eszközök, melyeknél
az adott vállalkozónál azon értéknövelő
tevékenységet, műveleteket közvetlenül nem
végeznek
Eladott áruk beszerzési értéke az általában
változatlan formában értékesített vásárolt anyagok,
áruk bekerülési értéke
nem kizárt, hogy azon mások - például
bérmunkában - végezzenek értéknövelő munkákat,
akár olyat is, amelynek eredményeként maguk az
áru jellemzői is megváltoznak





Az eladott áruk beszerzési értékét közvetlenül a 8.
számlaosztályban kell könyvelni
Folyamatos nyilvántartás esetén a beszerzés lehet
készletnövekedés, az értékesítés ELÁBÉ ráfordítás
Analitikus nyilvántartás hiányában a beszerzés
közvetlenül ELÁBÉ
Mindkét esetben alapvető követelmény az év végi
mennyiségi felvétel és a leltár kiértékelése (FIFOutolsó beszerzési ár, tényleges beszerzési ár)
A leltár az ELÁBÉ (eredmény) és a készlet
(mérlegtétel) meghatározásának alapja


Az eladott áruk beszerzési értékeként kell
elszámolni a befektetett eszközök közül a
készletek közé - piaci értéken - átsorolt
eszközök értékét is, ha azokat az átsorolást
követően változatlan formában értékesítik
Nem szabad az eladott áruk beszerzési
értékében kimutatni a saját kereskedelmi
egységbe kiszállított saját termelésű
készletek értékét
A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. A vállalkozó
(ha a szerződés nem tiltja) alvállalkozó igénybevételére
jogosult, aki, mint közreműködő a vállalkozási
szerződésben meghatározott rész-feladatokat lát el,
avagy a teljes szolgáltatást is elvégezheti.
Az alvállalkozói teljesítmény kétféleképpen jelenik meg a
számvitelben:
 Beépül az alvállalkozói teljesítményt igénybevevő nyújtott
szolgáltatásába, vagy az értékesített termékbe –
igénybevett szolgáltatás
 A vállalkozás nem a saját tevékenységéhez veszi igénybe,
egy az egyben továbbadja – közvetített szolgáltatás


Az eladott (közvetített) szolgáltatások elszámolása
megegyezik az áruk számviteli elszámolásával
Értékének meghatározásakor azoknak a
szolgáltatásoknak az értékét kell figyelembe venni,
amikor a vállalkozó - az értelmező rendelkezések
szerint - vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak (a
vállalkozó a szolgáltatást közvetlenül nem saját
tevékenységéhez vette igénybe), és az így vásárolt
szolgáltatás ténylegesen értékesítésre a
szerződésben foglaltak alapján közvetítésre,
(továbbszámlázásra) kerül
A saját termelésű készleteknél a bekerülési érték a
közvetlen önköltség, amelynek részei
 a termék előállításakor közvetlenül felmerült
költségek, az előállítással bizonyíthatóan szoros
kapcsolatban lévő költségek, valamint
 azok a költségek, melyek a termékre megfelelő
mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
A közvetlen önköltség megállapítása történhet
termékenkénti utókalkulációval, norma szerinti
közvetlen önköltség használatával (elszámoló ár,
K.É.K.) vagy FIFO módszerrel

A saját előállítású terméknek a saját kisker
üzletébe történő kiszállításakor, illetve (saját)
üzemben történő továbbfelhasználásakor
megfizetett adó, járulék, termékdíj összegével
az előállított termék előállítási költségét,
beszerzési értékét növelni kell a megállapított,
bevallott adó, járulék, illetve környezetvédelmi
termékdíj összegével, illetve csökkenteni kell
azok visszatérített összegével




Összköltség-elszámolás esetén a saját termelésű
készletek minden változását a saját termelésű
készletek állományváltozása számlával szemben
kell könyvelni
Készlet növekedése: T 23, 25 – K 581
Készlet csökkenése: T 581 – K 23, 25
A saját termelésű készletek értékét az értékeléskor
fennálló állapotnak megfelelően kell elszámolni
(csökkent érték esetén az érvényes piaci áron)


A készleteknél is értékvesztést kell elszámolni akkor, ha
a könyv szerinti érték jelentősen és tartósan magasabb,
mint a mérlegkészítéskor ismert piaci érték, illetve ha a
könyv szerinti értéket azért kell csökkenteni, mert a
készlet nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, eredeti
rendeltetésének, mert a készlet megrongálódott,
felhasználása, értékesítése kétségessé vált, mert a
készlet felesleges
Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és
tartósan meghaladja könyv szerinti értékét (éven belül
nem jellemző!), a különbözettel a korábban elszámolt
értékvesztést visszaírással csökkenteni kell az éves
beszámolót készítők esetében
Az összköltség eljárással készült eredmény-kimutatásban
az eredményre ható tényezők bemutatásánál fontos
szerepe van az aktivált saját teljesítmények értékének,
amely
 egyrészt a saját előállítású eszközök aktivált értékét,
 másrészt a saját termelésű készletek állományváltozását
foglalja magában
Az aktivált saját teljesítmények értéke valójában a vele
azonos nagyságú közvetlen költségek fedezete, amely az
értékesítésre nem került, de a törvény szerint
elszámolandó teljesítmények közvetlen önköltséggel
azonos értékét jelenti
Az aktivált saját teljesítmények
 a) a saját előállítású eszközök aktivált értéke
◦ aa) a saját vállalkozásban végzett és az eszközök
között állományba vett saját teljesítmények, valamint
◦ ab) a törvény előírásai szerint az egyéb és rendkívüli
ráfordítások között elszámolandó saját előállítású
eszközök és saját teljesítmények közvetlen
önköltségét kell figyelembe venni
 b) a saját termelésű készletek állományváltozása (az
üzleti év végi záróállomány és az üzleti év eleji
nyitóállomány különbözete)





Jelentős készletforgalom esetén célszerű a
készletmozgások egészét bizonylatolni
Megrendelés – Szerződés– Számlázás – Bevételezés –
Felhasználás – Feladások – Leltári eltérések
Kisebb készletállomány kezelése esetén a beszerzéssel
egyidőben költség- év végén a leltár felvétele és
kiértékelése – eredmény és készlet helyesbítése mérleg leltári alátámasztása
Készlet értékesítése esetén kivételezési bizonylatok átadás - számla – főkönyvi elszámolás bevételben és a
ráfordítások között
A készlet változását a bizonylatolt átadás-átvétel
időszakára kell elszámolni!
Véglegesen kapott támogatások a támogatási
szerződésben foglaltak szerint lehetnek:
a)
Jogszabály előírása alapján közvetlenül a saját
tőke javára elszámolandó
b)
Eredmény javára elszámolandó összegek
A kapott támogatásokat az összeg megérkezésekor
kell elszámolni (általában T 38 – K 96)
A tőketartalékba helyezett összegeket a feltételek
teljesítéséig lekötött tartalékba kell átvezetni.
Feloldásra csak a kötelezettség lejárta után van
lehetőség







A mérleg leltári alátámasztása kötelező!
A leltárt a fordulónapra kell összeállítani
A leltár felvétele a nyilvántartástól függően történhet a
naptári évben vagy kizárólag a fordulónapon
A leltár kiértékelése a számviteli politika, illetve az
önköltség-számítási szabályzat szerint
A készletek esetleges értékvesztését a mérleg készítés
napjával kell elszámolni
A selejt, értékvesztés a Tao alapot nem érinti, de
igazolni kell, hogy felmerülése az ésszerű gazdálkodás
keretei között indokolt volt (tárolás, jegyzőkönyv, leltár)
Dr. Takácsné Grúz Erzsébet
Adószakértő
Bejegyzett könyvvizsgáló
INEZ AUDIT Kft.
Eger, Orgonás tér 4.