Transcript letöltés

Alcím
2014-es üzleti évre is alkalmazhatók
Eddig: az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját
tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a
beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel)
kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem
vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen
értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott
cselekmény elkövetéséből származnak

fogalmat kiegészítik
azzal, hogy ilyen hibának és hibahatásnak minősülnek a
szerződések, megállapodások, a számviteli bizonylatok
utólagos módosításával dokumentált, beszámolóval
lezárt üzleti évet (éveket) érintő gazdasági események
könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek
utólagos módosítása is



Használat időtartama eléri vagy meghaladja a
lízingtárgy élettartamát, és
A lízingbevevő a szerződés megszűnésekor a
lízingtárgyat ellenérték nélkül vagy a piaci értéknél
jelentősen alacsonyabb áron megszerezheti, vagy
A fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja
a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét

a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát,
illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott
idejű használatába adja oly módon, hogy a
használatba adással a lízingbevevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó
kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és
amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben
kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes
tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a
szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével
a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy
tulajdonjogot szerezzen. A felek a szerződésben kötik
ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott
vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti
árával azonos –, valamint kamatrészét és a
törlesztésének ütemezését.



a számviteli törvény több szabályát is Ft-ban
meghatározott értékhatárokhoz köti
devizában beszámolót készítő vállalkozásoknak
rögzítik, hogy az értékhatárokat milyen árfolyamon
számítsák át
MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett,
hivatalos devizaárfolyamon



Az új Ptk. számos esetben hivatkozik a saját tőke
évközi megállapítására,ugyanakkor nem szabályozza,
hogy a beszámolót, közbenső mérleget mennyi ideig
lehet figyelembe venni.
A szabályozás egységességét az új Pkt-ban kellett
volna megoldani, ehelyett
A számviteli törvényben került szabályozásra, hogy a
közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés
hiányában – a mérlegfordulónapját követő hat
hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke
alátámasztására.


A számviteli törvény előírása szerint, ha egy eszköz
használata, rendeltetése a besorolást követően
megváltozik, mert a tevékenységet, a működést már
tartósan nem szolgálja, vagy fordítva, akkor annak
besorolását meg kell változtatni.
A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az
átsorolást a használat, a rendeltetés megváltozásakor
kell végrehajtani.



A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a
tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor,
illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, a
tőkeemeléssel egyidejűleg – annak részeként –
helyezhet vagyont
Megjegyzem ez eddig is így volt
Ptk továbbra sem szabályozza az „ázsió” mértékét





Új Ptk szerint nemcsak pénzben teljesíthető
Apportképes eszköz átadásával is teljesíthető
Számviteli törvény szerint értékesítésként kell
elszámolni az átadást
Áfa tv. szerint is értékesítés az eszközátadás
Eszköz bekerülési értéke a tulajdonosok által elfogadott
piaci érték

Tulajdonosnál az elszámolás:
= értékesítés elszámolása
T 31- K 91-97, 467 (piaci érték)
T81-86 – K 1-3 (könyv szerinti érték)
= pótbefizetés átadásának elszámolása
T 413-414 – K 31


Átvett pótbefizetés elszámolása, átvételkor, az
elfogadott értéken
T 1-3 – K 414
= probléma: vannak nem osztható eszközök
Visszaadás elszámolása
T 31- K 91-97, 467 (piaci érték)
T81-86 – K 1-3 (könyv szerinti érték)
= pótbefizetés visszaátadásának elszámolása
T 414 – K 31


Bizalmi vagyonkezelés esetén is a bizalmi vagyon
tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből
is teljesíthető hozamfizetés.
A bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyonra
szóló tartós követelés értékvesztésének, illetve annak
visszaírásának elszámolása során a piaci érték
meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év
mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének
összegét kell figyelembe venni (nemcsak az induló
vagyont, tartalékot, mérleg szerinti eredményt).

A törvénymódosítás pontosítja, hogy a követelés
jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, valamint a
kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is,
az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan át kell
értékelni (megjegyzem, hogy eddig is át kellett az
időbeli elhatárolásokat értékelni).

A törvénymódosítás új előírása szerint az áfa törvény
szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért
kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek
értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó
ellenértékét nettó árbevételként kell elszámolni (a vevő
pedig ezt a többletértéket mutatja ki üzleti vagy
cégértékként).

A törvénymódosítás új előírása szerint egyéb
bevételként/egyéb ráfordításként kell kimutatni az áfa
törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció
keretében kapott (járó), adott (fizetendő) engedmény
összegét (eddig az ilyen jogcímen adott-kapott
engedményeket, mint pénzeszköz végleges
átadás/átvételt a rendkívüli bevételek, rendkívüli
ráfordítások között kellett elszámolni).


Az új Ptk. az átalakulás fogalmába nem érti bele az
egyesülést, szétválást, így ezt a számviteli törvényen
keresztül kellett vezetni (tartalmi változást az eddigi
gyakorlathoz viszonyítva azonban nem jelent).
A betéti társaság, közkereseti társaság vagyoni
betéteire utaló elnevezéseket az új Ptk. miatt meg
kellett változtatni egyéb társasági részesedére
(tartalmi változást az eddigi gyakorlathoz viszonyítva
azonban ez sem jelent).


a közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót a
könyvvizsgálói jelentése visszavonására, illetve új
könyvvizsgálói jelentés kibocsátására
a vállalkozás a visszavonást követő 90 napon belül
köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről
gondoskodni



Hatályon kívül helyezve az, hogy az exportértékesítés
nettó árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a
külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó
szállítási és rakodási-raktározási költség.
Fuvarszámlát igénybe vett szolgáltatásként kell
elszámolni (a fuvarszámlát nem kell megbontani).
Hatása, hogy több iparűzési adót kell fizetni.

Az új Ptk. szabálya alapján a késedelmi kamat fizetési
kötelezettség a késedelembe esés napján beáll, így azt
kötelezettségként kell kimutatni, ezért a passzív időbeli
elhatárolások közül a fizetendő késedelmi kamat
hatályon kívül helyezésre került.



Az új Ptk. előírása alapján a törvénymódosítás
szabályozza, hogy a fizetendő/kapott sérelmi díjat is a
kártérítésekhez hasonlóan kell elszámolni (egyéb
bevétel, egyéb ráfordítás)
Mérlegkészítés időpontjáig befolyt összeg egyéb
bevétel
Mérlegkészítés időpontjáig fizetendő sérelmi díj egyéb
ráfordítás
a tagi követelésnek a társaság rendelkezésére bocsátása
T 36 – K 332
- tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzés alapján:
= a jegyzett tőke emelése
T 332 – K 411
= a tőketartalékba-helyezés könyvelése T 332 – K 412
Valójában a tulajdonos a társasággal szembeni követelését
átengedte a társaságnak
- így a társaságnak önmagával szemben lesz követelése (36)
- és önmagával szemben van kötelezettsége (45), tehát
összevezetendők: T 45 – K 36
-


a jegyzett tőkén felüli vagyon (eredménytartalék,
tőketartalék) terhére
feltételei az új Ptk. szerint pl. kft.-nél
= háromnegyedes taggyűlési határozat, létesítő okirat
módosítása
= a felemelt törzstőke nem haladja meg a saját tőkét
= van törzstőkén felüli vagyon, amit a beszámoló, a
közbenső mérleg igazol (hat hónapos szabály)
Feltételei az Szt. szerint a beszámoló, közbenső mérleg szerint
• a mérleg szerinti eredmény, szabad tőketartalék,
eredménytartalék fedezi
• a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja
meg
= a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját
tőke összegét
• könyvelése a jegyzett tőke emelésének a cégjegyzékbe történt
bejegyzése napjával:
T 412, 413 – K 411


Értékelési tartalék, lekötött tartalék terhére nem lehet
jegyzett tőkét emelni
= értékelési tartalék=értékhelyesbítés
= lekötött tartalék a lekötés jogcíme szerint oldható fel
Lekötött tartalékból egy esetben: ha megelőző években
volt feltételes tőkeleszállítás jövőbeni veszteség
fedezetére és azt nem használták fel


Lehetséges, de az Szt. vagyonmérleg összeállítására
vonatkozó szabályok betartásával
Fontos: a jogutód vagyonmérlegében negatív saját
tőkeelem nem lehetséges
= ha azt másik tőkeelemből nem lehet kinullázni, akkor
vagyoni hozzájárulás kell a tulajdonosnak teljesíteni
•
•
•
•
Osztalékelőleg fizetése jellemzően a közbenső mérleg
alapján (feltételei, mint az osztaléknál)
Ptk szerint csak közbenső mérleg alapján, éves
beszámoló nem lehet a fedezetvizsgálat dokumentuma
Gt. ismerte a hathónapos szabályt, az új Ptk.-ban nincs
ilyen (Szt. szabályozza)
Nem kell a társasági szerződésben rendelkezni róla
•
•
•
Ha a jóváhagyott osztalék kötelezettségként kimutatott
összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor
a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés
szabályai szerint kell elszámolni.
Feltétele (Gt.)
- társasági szerződésben kell rendelkezni róla
Új Ptk:
= kft-nél nincs ilyen szabály
= rt-nél továbbra is alapszabályban rendelkezni kell róla
31
•
ha az osztalék nem pénzben kerül „kifizetésre”,
akkor
= az egyéb eszközt az értékesítés szabályai szerint a
könyvekből ki kell vezetni T 31-36 – K 91-97, 467
és T 81-87 – K 1,2,3 (az eszközök értékesítése piaci
értéken)
= majd be kell számítani a követelést: T 4792 – K
31-36
= az eszközökben történő „kifizetés” csak az szjaval, eho-val csökkentett összegig terjedhet, ha a
magánszemély az szja-t, az eho-t külön nem fizeti
be
Kft
 Saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében,
ha osztalék fizetéséről sem határozhatna (tőketartalék
nem lehet fedezet)
 A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének
megállapítása (beszámoló vagy közbenső mérleg hat
hónapos szabály).
Rt
 Saját részvényét nem szerezheti meg ellenérték fejében,
ha osztalék fizetéséről sem határozhatna.
 Nincs a fedezet dokumentálására külön szabály!



Új Ptk. szerint adózott eredményből is feltölthető a
jegyzett, de be nem fizetett tőke
Számviteli tv. nem szabályozza ennek elszámolását, tv.
módosítás szükséges
Ptk szabályából hiányzik a fedezetvizsgálat

„Lassú”, folyamatos tőkevesztés
Ha a társaság az egymást követő két üzleti évben nem
rendelkezik a társasági formához tartozó előírt
jegyzett tőke összegének megfelelő saját tőkével,
akkor a társaság tulajdonosai kötelesek a 2. év
beszámolójának elfogadásától számított három
hónapon belül a saját tőke pótlásáról gondoskodni.
Ha ezt elmulasztják, akkor 60 napon belül megszűnik
a társaság, vagy át kell alakulnia olyan társasággá,
amely követelménynek eleget tesz.
36



A Gt-ben a közgyűlés, taggyűlés időpontját legfeljebb
három hónappal megelőző mérlegfordulónapra
összeállított közbenső mérleggel lehetett dokumentálni,
hogy a saját tőke helyreállt, ezért nem kell tulajdonosi
intézkedést hozni.
Ptk nem tartalmaz ilyen szabályt
Ptk nem teljes üzleti évre hivatkozik!
37
Hirtelen tőkevesztés
 kft a saját tőke felét,
 rt a saját tőke egyharmadát elveszíti