Transcript letöltés
Alcím
2014-es üzleti évre is alkalmazhatók
Eddig: az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját
tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a
beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel)
kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem
vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen
értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott
cselekmény elkövetéséből származnak
fogalmat kiegészítik
azzal, hogy ilyen hibának és hibahatásnak minősülnek a
szerződések, megállapodások, a számviteli bizonylatok
utólagos módosításával dokumentált, beszámolóval
lezárt üzleti évet (éveket) érintő gazdasági események
könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek
utólagos módosítása is
Használat időtartama eléri vagy meghaladja a
lízingtárgy élettartamát, és
A lízingbevevő a szerződés megszűnésekor a
lízingtárgyat ellenérték nélkül vagy a piaci értéknél
jelentősen alacsonyabb áron megszerezheti, vagy
A fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja
a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét
a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát,
illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott
idejű használatába adja oly módon, hogy a
használatba adással a lízingbevevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó
kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és
amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben
kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes
tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a
szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével
a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy
tulajdonjogot szerezzen. A felek a szerződésben kötik
ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott
vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti
árával azonos –, valamint kamatrészét és a
törlesztésének ütemezését.
a számviteli törvény több szabályát is Ft-ban
meghatározott értékhatárokhoz köti
devizában beszámolót készítő vállalkozásoknak
rögzítik, hogy az értékhatárokat milyen árfolyamon
számítsák át
MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett,
hivatalos devizaárfolyamon
Az új Ptk. számos esetben hivatkozik a saját tőke
évközi megállapítására,ugyanakkor nem szabályozza,
hogy a beszámolót, közbenső mérleget mennyi ideig
lehet figyelembe venni.
A szabályozás egységességét az új Pkt-ban kellett
volna megoldani, ehelyett
A számviteli törvényben került szabályozásra, hogy a
közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés
hiányában – a mérlegfordulónapját követő hat
hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke
alátámasztására.
A számviteli törvény előírása szerint, ha egy eszköz
használata, rendeltetése a besorolást követően
megváltozik, mert a tevékenységet, a működést már
tartósan nem szolgálja, vagy fordítva, akkor annak
besorolását meg kell változtatni.
A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az
átsorolást a használat, a rendeltetés megváltozásakor
kell végrehajtani.
A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a
tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor,
illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, a
tőkeemeléssel egyidejűleg – annak részeként –
helyezhet vagyont
Megjegyzem ez eddig is így volt
Ptk továbbra sem szabályozza az „ázsió” mértékét
Új Ptk szerint nemcsak pénzben teljesíthető
Apportképes eszköz átadásával is teljesíthető
Számviteli törvény szerint értékesítésként kell
elszámolni az átadást
Áfa tv. szerint is értékesítés az eszközátadás
Eszköz bekerülési értéke a tulajdonosok által elfogadott
piaci érték
Tulajdonosnál az elszámolás:
= értékesítés elszámolása
T 31- K 91-97, 467 (piaci érték)
T81-86 – K 1-3 (könyv szerinti érték)
= pótbefizetés átadásának elszámolása
T 413-414 – K 31
Átvett pótbefizetés elszámolása, átvételkor, az
elfogadott értéken
T 1-3 – K 414
= probléma: vannak nem osztható eszközök
Visszaadás elszámolása
T 31- K 91-97, 467 (piaci érték)
T81-86 – K 1-3 (könyv szerinti érték)
= pótbefizetés visszaátadásának elszámolása
T 414 – K 31
Bizalmi vagyonkezelés esetén is a bizalmi vagyon
tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből
is teljesíthető hozamfizetés.
A bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyonra
szóló tartós követelés értékvesztésének, illetve annak
visszaírásának elszámolása során a piaci érték
meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év
mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének
összegét kell figyelembe venni (nemcsak az induló
vagyont, tartalékot, mérleg szerinti eredményt).
A törvénymódosítás pontosítja, hogy a követelés
jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, valamint a
kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is,
az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan át kell
értékelni (megjegyzem, hogy eddig is át kellett az
időbeli elhatárolásokat értékelni).
A törvénymódosítás új előírása szerint az áfa törvény
szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért
kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek
értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó
ellenértékét nettó árbevételként kell elszámolni (a vevő
pedig ezt a többletértéket mutatja ki üzleti vagy
cégértékként).
A törvénymódosítás új előírása szerint egyéb
bevételként/egyéb ráfordításként kell kimutatni az áfa
törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció
keretében kapott (járó), adott (fizetendő) engedmény
összegét (eddig az ilyen jogcímen adott-kapott
engedményeket, mint pénzeszköz végleges
átadás/átvételt a rendkívüli bevételek, rendkívüli
ráfordítások között kellett elszámolni).
Az új Ptk. az átalakulás fogalmába nem érti bele az
egyesülést, szétválást, így ezt a számviteli törvényen
keresztül kellett vezetni (tartalmi változást az eddigi
gyakorlathoz viszonyítva azonban nem jelent).
A betéti társaság, közkereseti társaság vagyoni
betéteire utaló elnevezéseket az új Ptk. miatt meg
kellett változtatni egyéb társasági részesedére
(tartalmi változást az eddigi gyakorlathoz viszonyítva
azonban ez sem jelent).
a közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót a
könyvvizsgálói jelentése visszavonására, illetve új
könyvvizsgálói jelentés kibocsátására
a vállalkozás a visszavonást követő 90 napon belül
köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről
gondoskodni
Hatályon kívül helyezve az, hogy az exportértékesítés
nettó árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a
külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó
szállítási és rakodási-raktározási költség.
Fuvarszámlát igénybe vett szolgáltatásként kell
elszámolni (a fuvarszámlát nem kell megbontani).
Hatása, hogy több iparűzési adót kell fizetni.
Az új Ptk. szabálya alapján a késedelmi kamat fizetési
kötelezettség a késedelembe esés napján beáll, így azt
kötelezettségként kell kimutatni, ezért a passzív időbeli
elhatárolások közül a fizetendő késedelmi kamat
hatályon kívül helyezésre került.
Az új Ptk. előírása alapján a törvénymódosítás
szabályozza, hogy a fizetendő/kapott sérelmi díjat is a
kártérítésekhez hasonlóan kell elszámolni (egyéb
bevétel, egyéb ráfordítás)
Mérlegkészítés időpontjáig befolyt összeg egyéb
bevétel
Mérlegkészítés időpontjáig fizetendő sérelmi díj egyéb
ráfordítás
a tagi követelésnek a társaság rendelkezésére bocsátása
T 36 – K 332
- tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzés alapján:
= a jegyzett tőke emelése
T 332 – K 411
= a tőketartalékba-helyezés könyvelése T 332 – K 412
Valójában a tulajdonos a társasággal szembeni követelését
átengedte a társaságnak
- így a társaságnak önmagával szemben lesz követelése (36)
- és önmagával szemben van kötelezettsége (45), tehát
összevezetendők: T 45 – K 36
-
a jegyzett tőkén felüli vagyon (eredménytartalék,
tőketartalék) terhére
feltételei az új Ptk. szerint pl. kft.-nél
= háromnegyedes taggyűlési határozat, létesítő okirat
módosítása
= a felemelt törzstőke nem haladja meg a saját tőkét
= van törzstőkén felüli vagyon, amit a beszámoló, a
közbenső mérleg igazol (hat hónapos szabály)
Feltételei az Szt. szerint a beszámoló, közbenső mérleg szerint
• a mérleg szerinti eredmény, szabad tőketartalék,
eredménytartalék fedezi
• a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja
meg
= a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját
tőke összegét
• könyvelése a jegyzett tőke emelésének a cégjegyzékbe történt
bejegyzése napjával:
T 412, 413 – K 411
Értékelési tartalék, lekötött tartalék terhére nem lehet
jegyzett tőkét emelni
= értékelési tartalék=értékhelyesbítés
= lekötött tartalék a lekötés jogcíme szerint oldható fel
Lekötött tartalékból egy esetben: ha megelőző években
volt feltételes tőkeleszállítás jövőbeni veszteség
fedezetére és azt nem használták fel
Lehetséges, de az Szt. vagyonmérleg összeállítására
vonatkozó szabályok betartásával
Fontos: a jogutód vagyonmérlegében negatív saját
tőkeelem nem lehetséges
= ha azt másik tőkeelemből nem lehet kinullázni, akkor
vagyoni hozzájárulás kell a tulajdonosnak teljesíteni
•
•
•
•
Osztalékelőleg fizetése jellemzően a közbenső mérleg
alapján (feltételei, mint az osztaléknál)
Ptk szerint csak közbenső mérleg alapján, éves
beszámoló nem lehet a fedezetvizsgálat dokumentuma
Gt. ismerte a hathónapos szabályt, az új Ptk.-ban nincs
ilyen (Szt. szabályozza)
Nem kell a társasági szerződésben rendelkezni róla
•
•
•
Ha a jóváhagyott osztalék kötelezettségként kimutatott
összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor
a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés
szabályai szerint kell elszámolni.
Feltétele (Gt.)
- társasági szerződésben kell rendelkezni róla
Új Ptk:
= kft-nél nincs ilyen szabály
= rt-nél továbbra is alapszabályban rendelkezni kell róla
31
•
ha az osztalék nem pénzben kerül „kifizetésre”,
akkor
= az egyéb eszközt az értékesítés szabályai szerint a
könyvekből ki kell vezetni T 31-36 – K 91-97, 467
és T 81-87 – K 1,2,3 (az eszközök értékesítése piaci
értéken)
= majd be kell számítani a követelést: T 4792 – K
31-36
= az eszközökben történő „kifizetés” csak az szjaval, eho-val csökkentett összegig terjedhet, ha a
magánszemély az szja-t, az eho-t külön nem fizeti
be
Kft
Saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében,
ha osztalék fizetéséről sem határozhatna (tőketartalék
nem lehet fedezet)
A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének
megállapítása (beszámoló vagy közbenső mérleg hat
hónapos szabály).
Rt
Saját részvényét nem szerezheti meg ellenérték fejében,
ha osztalék fizetéséről sem határozhatna.
Nincs a fedezet dokumentálására külön szabály!
Új Ptk. szerint adózott eredményből is feltölthető a
jegyzett, de be nem fizetett tőke
Számviteli tv. nem szabályozza ennek elszámolását, tv.
módosítás szükséges
Ptk szabályából hiányzik a fedezetvizsgálat
„Lassú”, folyamatos tőkevesztés
Ha a társaság az egymást követő két üzleti évben nem
rendelkezik a társasági formához tartozó előírt
jegyzett tőke összegének megfelelő saját tőkével,
akkor a társaság tulajdonosai kötelesek a 2. év
beszámolójának elfogadásától számított három
hónapon belül a saját tőke pótlásáról gondoskodni.
Ha ezt elmulasztják, akkor 60 napon belül megszűnik
a társaság, vagy át kell alakulnia olyan társasággá,
amely követelménynek eleget tesz.
36
A Gt-ben a közgyűlés, taggyűlés időpontját legfeljebb
három hónappal megelőző mérlegfordulónapra
összeállított közbenső mérleggel lehetett dokumentálni,
hogy a saját tőke helyreállt, ezért nem kell tulajdonosi
intézkedést hozni.
Ptk nem tartalmaz ilyen szabályt
Ptk nem teljes üzleti évre hivatkozik!
37
Hirtelen tőkevesztés
kft a saját tőke felét,
rt a saját tőke egyharmadát elveszíti