Transcript CRDIV/CRR- A legfontosabb szabályozási változások

MNB
CRDIV/CRR- A legfontosabb szabályozási változások
Gábriel Péter
2013. december 6.
Globális pénzügyi válság
• Bázel II csak a kockázatok számszerűsítését tartalmazta, a szavatoló
tőke szigorítást még nem
• A szavatoló tőkével kapcsolatos munkálatok már a válságot megelőzően
megkezdődtek
• A válság miatt az eredeti tervek felülíródtak, a CRDIV/CRR jóval
részletesebb és tartalmilag is több, mint Bázel III implementálása
• Véget ért az a hosszú szabályozási trend, amely folyamatosan a minél
nagyobb kockázatvállalást tette lehetővé (pl. tőke felhígulása, belső
modellek)
• Az államok és a bankok közötti szoros összefonódás csökkentése, a túl
nagyra nőtt bankok korlátozása, kockázatos tevékenységek leválasztása
Likviditási tapasztalatok
• Jó tőkemegfeleléssel rendelkező bankok váltak
fizetésképtelenné a piaci körülmények megváltozása
miatt
• Rövid és hosszú távú likviditási szabályok is hiányoztak
• A piaci bizalmatlanság előre nem feltételezett stressz
helyzetet teremtett
Makroprudenciális szerepkör felfedezése
• Több tanulmány szerint is a válság egyik oka a makro és a
mikroprudenciális hatóság közötti együttműködés hiánya
• Felelős intézmény egyértelmű megnevezése és a feladathoz
megfelelő eszköztár rendelése
• Piaci buborékok feltárása, káros kockázatok felépülésének
megakadályozása, prociklikus hatás csökkentése,
rendszerkockázatú intézmények kezelése
Bankunió
• A CRDIV/CRR előkészítése közben merült fel a
bankunió gondolata, ez sok helyen módosította a
szöveget (pl. felügyeleti együttműködés)
• Egységes alkalmazást segíti, hogy az eurózónában az
EKB lesz az egységes felügyelet
• Bankunió miatt a szanálási eljárásra vonatkozó
tervezet is módosult
CRD IV/CRR - fő jellemzők
• A CRR a CRD IV módosítással együttesen lép hatályba 2014. január 1-jétől
• Alapja: Bázel III ajánlás, de eltérések (hatály, alkalmazás szintje,
kötelező jelleg, uniós jogi háttér, tagállami eltérések, arányosság)
• Hatály: hitelintézetek és befektetési vállalkozások
• Téma: prudenciális követelmények (nemcsak tőkekövetelmény!)
• Maximum harmonizáció, nincs szigorúbb tagállami alkalmazás (goldplating)
• Egységes banki szabálykönyv, egységes adatszolgáltatás
• Korlátozott számú nemzeti diszkréció és opció (pl. átmeneti
rendelkezések)
• Kapcsolódó jogszabályok: EBA által kidolgozott és az Európai Bizottság
által kiadott kötelező technikai sztenderdek (RTS, ITS - adatszolgáltatás)
• Felülvizsgálati rendelkezések, EBA jelentések a közeljövőben
A CRD IV legfontosabb elemei
I.
Intézmények tevékenységének megkezdése
II. Letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága
III. Prudenciális felügyelet (ezen belül kiemelve
tőkepufferek)
IV. Illetékes hatóságok általi nyilvánosságra hozatal
V. Átmeneti és záró rendelkezések
A direktívában nem minden rész újdonság, sok elem
már CRD I-III-ban is megtalálható volt
Tőkepufferek
• CRD IV előírás – Hpt.-ben szabályozva
• Egy makroprudenciális eszköz – MNB döntése
• A tőkepufferek képzésének alapja általában a teljes kockázati
kitettség érték, kivéve a rendszerkockázati tőkepuffert, itt a
rendszerkockázatot jelentő kitettség
• Tőkepuffer követelmények:
– Tőkefenntartási puffer: egységesen 2,5%, kivételesen lehet
magasabb, kötelező
– Anticiklikus tőkepuffer: 0-2,5% között, Kivételesen lehet magasabb,
– Rendszerkockázati tőkepuffer: minimum 1%
– Rendszerszinten jelentős intézmények tőkepuffere (SII puffer):
– G—SII: 1-3,5%
– O-SII: legfeljebb 2%
= Kombinált pufferkövetelmény (a két utóbbi puffer kumulatív jellege attól
függ, hogy az egyedi, szubkonszolidált vagy konszolidált SII és rendszerkockázati
tőkepuffer követelmények hogyan viszonyulnak egymáshoz)
Tőkepufferek
• A kombinált tőkepuffer-követelmény minden eleme
– a minimum tőkekövetelményen és a SREP követelményen felül értendő
– elsődleges alapvető tőkével (CET1) teljesítendő
– szankció: a kifizetések korlátozása és tőketerv készítési kötelezettség
• Általános szabály : 2016. január 1-től alkalmazandók
• Átmeneti rendelkezések:
– tőkefenntartási és anticiklikus tőkepuffer követelmény bevezetése
2016. január 1-től fokozatosan, de tagállami mérlegelés alapján
korábbi és gyorsabb bevezetés lehetséges
– rendszerkockázati tőkepuffer követelmény 2014. január 1-től
alkalmazandó
– G-SII tőkekövetelményt 2016. január 1-jétől fokozatosan kell
bevezetni
A CRR legfontosabb új előírásai
I. Új szavatoló tőke fogalom és szigorúbb minőségi
követelmények a tőkeinstrumentumokkal szemben
II. Megemelt és új tőkekövetelmény szintek
III. Likviditási követelmények
IV. Tőkeáttételi mutató
Szavatoló tőke
• CRD II felülírása
• A szavatoló tőke minőségének szigorítása
- új elismerési követelmények a szavatoló tőke instrumentumokra
- tőkeszerkezet módosítás a(csökkentett hibrid és járulékos tőkeelem
beszámíthatóság)
• Tőkeszerkezet:
- Tier 1 – Alapvető tőke – rendelkezésre áll folyamatos működés mellett
• Common Equity Tier 1 (CET1): elsődleges alapvető tőke
• Additional Tier 1 (AT1): kiegészítő alapvető tőke
- Tier 2 – Járulékos tőke - rendelkezésre áll fizetésképtelenség esetén
- (Tier 3) – Kiegészítő tőke megszűnik : a piaci kockázatokra fedezetet
nyújtó rövid lejáratú kiegészítő tőke a tartós rendelkezésre állás
hiánya miatt nem elfogadható
Elsődleges alapvető tőke - CET1
• Legerősebb minőségű, legjobb veszteségviseléssel rendelkező tőke
• Szigorú minőségi követelményeknek megfelelő tőkeelemek:
- jegyzett tőke (Bázel III szerint csak törzsrészvények, de EU-ban
„tartalom a forma felett” az eltérő hatály, társasági jogi és egyéb
nemzeti szabályok miatt elfogadhatók pl. a részjegyek, stb.,
- jegyzett tőkéhez kapcsolódó ázsió,
- eredménytartalék (évközi eredmény csak felügyeleti engedéllyel),
- egyéb átfogó jövedelem,
- egyéb tartalékok.
Elsődleges alapvető tőke - CET1
• Minőségi követelmények:
– az intézmény közvetlenül bocsátja ki,
– a tőkeelem ellenértékét befizették, nincs közvetlen vagy
közvetett finanszírozás,
– tőkének minősül a számviteli szabályozás szerint,
– az intézmény mérlegében elkülönítetten szerepel,
– lejárattal nem rendelkezik,
– a tőkeelemre vonatkozó kifizetések (osztalék, részesedés,
kamat) rugalmasak, nem korlátozott, nem kötelező, saját
forrásból fizethető,
– a tőkeelem elsőként és legnagyobb arányban viseli a
veszteségeket,
– felszámolás során a kielégítési sorrendben az utolsó helyen áll,
– nem lehet rögzített likvidációs hányad,
– a tőkeelemet nem garantálhatja anyavállalat vagy csoporttag.
Elsődleges alapvető tőke - CET1
• Eltérő szabályok szövetkezeti hitelintézetek számára:
- visszafizetés megengedett a felügyeleti hatóság
engedélye esetén, de visszafizetést az intézmény
megtagadhatja vagy korlátozhatja,
- kifizetések tekintetében megengedett az osztalékfizetés
korlátozása,
- fizetésképtelenség esetén a részjegy tulajdonost
megillető rész korlátozható.
• A 2014. december 31. után kibocsátott instrumentumok
CET1-nek való minősítéséhez felügyeleti engedély
szükséges
Kiegészítő alapvető tőke - AT1
•A
2009-ben
uniós
szinten
egységesített
követelményrendszert a CRR felülírta
• Tőkeelemek:
- adósság és tőke jellemzőkkel együttesen rendelkező
hibrid tőkeelemek,
- kapcsolódó ázsió.
• Hpt.: alapvető kölcsöntőke és vegyes tulajdonságú
befizetett jegyzett tőke
• CET1-től részben eltérő elismerési követelmények
• Megszűnt a minőségi kritériumok alapján történő eltérő
beszámíthatóság
• Beszámíthatósági limit csökkent (eddig T1 max. 50%-tól,
mostantól T1 25%-a)
Járulékos tőke – T2
• Tőkeelemek:
- járulékos tőkébe sorolható tőkeinstrumentumok,
- alárendelt kölcsöntőke,
- előzőekhez kapcsolódó ázsió.
• Limiten felüli AT1 tőkeinstrumentum nem beszámítható
• CET1-hez és AT1-hez képest részben eltérő elismerési
kritériumok
• A tőkeinstrumentumok és kölcsönök futamidejük utolsó 5
évében az alábbiak szerint vehetők figyelembe:
hátralévő naptári
napok száma
*
Szavatoló tőke – levonások
• CRR: a levonások köre bővült, a levonások alapja és
módja változott (nem T1+T2, nem 50-50%), szigorúbb
kezelés
• Megfeleltetési alapelv: levonás ugyanazon típusú
tőkeelemből (pl. CET1 részesedés CET1-ből - saját
állomány, más PIBB is)
• Tulajdonlás nemcsak közvetlen módon, hanem
közvetett és szintetikus módon is (beleértve a vételi
kötelezettséget)
• Limiten felüli levonások a magasabb besorolású
tőkeelemből
Tőkemegfelelés
• Magasabb minimum tőkekövetelmény, illetve új
követelmények bevezetése:
- 4,5% ≤ CET1
- 6% ≤ T1
- 8% ≤ T1+T2
• A teljes tőkekövetelmény (8%) ugyan változatlan, mégis
szigorítás (tőkeelemek, tőkeösszetétel) + Tőkepufferek +
SREP tőke
• Fokozatos bevezetés, átmeneti rendelkezések:
- 2014-ben 4% ≤ CET1 ≤ 4,5%; 5,5% ≤ T1 ≤ 6%,
- 2011. december 31-én szavatoló tőkeként elismert, de az új
követelményeknek nem megfelelő tőkeelemek 2014-ben 80%ban elismerhetőek, és fokozatosan évente 10%-al csökkentve
JELENLEG - B2/CRDIII
JÖVŐBEN = B3 / CRDIV
SREP
tőke
2. pillér
Rendszerkockázati
tőkepuffer
(minimum 1%)
SII puffer
(minimum 1%)
Tőkepufferek
Anticiklikus
tőkepuffer
(0-2,5% vagy több)
SREP
tőke
2. pillér
Tőkefenntartási
puffer (2,5%)
Kiegészítő tőke
nem elismerhető
Járulékos tőke
Tier2 +
Tier3 =
járulékos
+
kiegészítő
tőke
2%
Járulékos tőke
Kiegészítő alapvető
tőke
1,5%
Szavatoló
tőke
8%
Szavatoló
tőke
8%
Innovatív hibrid
Alapvető
kölcsöntőke
nem elismerhető
2%
Tier1/alapvető tőke
4%
Alapvető tőke
2%
Elsődleges alapvető
tőke
(ÁKCT esetleg)
Alapvető
tőke
6%
4,5%
Likviditási követelmények
• CRD II: kvalitatív követelmények egységesítése, bővített
kockázatkezelési követelmények
• CRR szerinti cél: egységes kvantitatív mutatók bevezetése rövidtávú (LCR) és hosszabb távú (NSFR) likviditási
követelményre
• Likviditásfedezeti követelmény (Liquidity Coverage
Requirement, LCR):
Likvid eszközök
≥ 100%
Nettó likviditás kiáramlás 30 napon belül
• Nettó stabil forrásellátottsági követelmény (Net Stable
Funding Requirement, NSFR):
Rendelkezésre álló stabil források
Stabil források elvárt szintje
Likviditási követelmények
• LCR: 2015. január 1-jétől évente fokozatos emelkedéssel
bevezetve: 60-70-80-90/100% (gyorsítható)
• NSFR tekintetében még nincs minimum követelmény
• NSFR: 2016 végéig EU Bizottsági javaslat (várhatóan
2018/2019. január 1-jétől történő alkalmazás)
• Jelenleg egységes adatszolgáltatási kötelezettség
• Az LCR és az NSFR bevezetéséig a tagállamok
fenntarthatnak vagy bevezethetnek egyéb nemzeti
követelményeket (betét- és mérlegfedezeti mutató)
Tőkeáttételi mutató
• Cél: túlzott tőkeáttétel kockázatának korlátozása; nem
kockázat érzékeny számítási módszertan
•
Alapvető tőke (T1)
Összes kitettség
• Alkalmazása
- egyelőre nincs minimum szint, pótlólagos tőkekövetelmény
- 2014-2016. december 31.: megfigyelési időszak (a
felügyeleti hatóságok mérlegelésétől függően alkalmazható
az egyes intézményekre)
- 2017: Bázeli Bizottság/EU felülvizsgálat és kalibráció
(tesztelési küszöb jelenleg 3%)
- 2018-: a szabályok véglegesítését követően kötelező
minimumkövetelmény
• Számítása: negyedévente, a havi tőkeáttételi ráták
egyszerű számtani átlaga alapján
Köszönöm a figyelmet!