

A Saját tőke vizsgálata

©Lukács

Jegyzett tőke

Egyezőség a Cégbírósági bejegyzéssel

megkezdte, fordulónapig bejegyezték)

Minimum és összetétel vizsgálat

( (szerződésminta: 1 mó -15 munkanap – 90 napon belül beszámoló: nem kell, ha tevékenységét Tulajdonosi szerkezet és következményei (cég, természetes személy, külföldi, szavazat, osztalék, részvényutalvány, ideiglenes részvény, törzs (50%), elsőbbségi, dolgozói (15%), kamatozó, visszaváltható (10%)) 0,5-5-20 MFt, Ft, deviza, apport: áfa, szja)

     

A nem pénzbeli vagyoni hozzájáruláskor ellenőriznie kell nem kell ellenőrizni

fizika létezését, forgalomképességét, műszaki állapotát, működőképességét, jövőbeni hasznosságát   az rt.-n kívüli bevitel értékét az alulértékelés adóvonzatát a könyvvizsgáló függetlenségét

©Lukács Cégalapítás (könyvelés az előtársaságban) 4.Jegyzett tőke 4.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 20 000 4) 20 000 Cégbírósági bejegyzés 3.Pénzeszközök 5 000 1) 5 000 Pénzbeli hozzájárulás I.

5/6/7.

Költségek 500 3) 500 Alapítás költségei Ázsió - TT Elengedi – RB (illeték!) Ha túlfizetés lenne Visszakéri - ERLK (devizás is forintos) E. 5 000 1/3.Eszközök 10 000 2) 10 000 Nem pénzbeli hozzájárulás (apport) E.

Előtársasági beszámoló egy oszlopos!!!

500 000 – 200 000

Cégalapítás

3 000 000/25% 500 000 – 300 000

©Lukács

3 750 000 * 25%

Megnevezés Egyszemé lyes kft.

N e m e g y s z e m é l y e s kft.

nyrt.

zrt.

Jegyzett tőke 500 000 500 000 20 000 000 5 000 000 - pénzbeli hozzájárulás - apport

300 000

200 000 300 000

200 000 12 000 000 8 000 000 3 750 000

1 250 000 A bejegyzési kérelem Cégbírósághoz történő benyújtásáig az alapítóknak a társaság rendelkezésére kell bocsátania: Pénzbefizetés

min. 100 000 150 000

3 000 000

937 500

Apport átadás

100%-ot 200 000 0

8 000 000

1 250 000

300 000 * 50% 200 000 < 500 000 * 50% 1 250 000 = 5 000 000 * 25%

• • •

KRITIKUS SAJÁT TŐKE ÉRTÉKEK

©Lukács

Ha két éven át az ST



minimális JT

(Ha ez a 2. év beszámo lójának elfogadását követő 3. hónap után is fennáll, akkor 60 napon belül át kell alakulnia, vagy meg kell szűnnie. Fővárosi itélőtábla)

ST



JT/2 (kft.) ST



2/3*JT vagy ST < minimális JT

(

rt

.)

Ha ez tudomásá ra jut az ügyvezetőnek (igazgatóságnak), akkor a taggyűlést (közgyűlést) haladékta lanul (8 napon belül) össze kell hívni a szükséges intézkedések 3 hónapon belül történő megtétele, végrehajtása végett: fizetésképtelenség, hitelezői érdekvédelem

a) pótbefizetés

(forintban, árfolyamkockázat bevállalása nélkül)

b) tőkeemelés ázsióval c) tőkeleszállítás tőketartalékba, eredménytartalékba

(rt. esetében ez kötelező, ha az ST<2/3*JT a közgyűlést követő 3. hónap után is változatlanul fennáll)

d) más társasággá történő átalakulás e) jogutód nélküli megszüntetés f) a befektetett eszközök meghatározott körének piaci értékre történő felértékelése

•

TŐKEEMELÉS módjai

©Lukács

Pénzzel és/vagy apporttal

Külső forrás a régi vagy új befektetőtől. Kötelezettségből is lehet jegyzett tőke!

Új részvények az nyrt.-nél csak pénzért hozható forgalomba és névérték fölötti kibocsátásnál a jegyzéskor ki is kell fizetni.

• • •

Jegyzett tőkén felüli vagyon terhére belső forrásból, ha biztosított a tőkeemelés fedezete (TT, ET, LT) Tőkeemelést követően is az ST ≥ JT! (A fedezett meglétét 6 hónapnál nem régebbi beszámolóval vagy közbenső mérleggel kell igazolni.) Nem jár szja-val és maradnak a korábbi tulajdoni arányok.

Dolgozói részvény forgalomba hozatalával

Ingyenesnél és kedvezményesnél. Fedezetigazolás szükséges! Feltételes alaptőke emelés átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával

TŐKEEMELÉS FELTÉTELEI

©Lukács

 

Csak akkor, ha már nincs tartozás a Jegyzett tőkére

valamennyi korábbi vagyoni hozzájárulást már teljesítették). (ha

Adómentes; fedezet vizsgálat



Az új törzsbetét legkisebb összege nem lehet kisebb 100 eFt nál és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Következményei



Ha a fordulónapig nem jegyzik be a tőkeemelést, akkor a Jegyzett, de … egyenlegét át kell vezetni a Rövid lejáratú kötelezettségek közé.



Osztalékra a tulajdonos csak a teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosult.

Egy 50 000 eFt-os 20 000 eFt tőkeemelés könyvelése, amelyből meglévő eredménytartalékból 30 000 eFt anyagapport 10% ázsióval

4.Jegyzett tőke E. 20 000 30 000 20 000 4.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 3a) Cgb. bej.

2. Anyagok 4b) Cgb. bej.

33 000 33 000 2) 33 000 Nem pénzbeli hozzájárulás (apport)

©Lukács

4.Tőketartalék 3 000 3b) Ázsió 4.Eredménytartalék 4.Lekötött tartalék 20 000 E. 20 000 20 000 20 000 20 000 1) Lekötés 20 000

Tőkeleszállítás

©Lukács Nem szállítható le a minimumok alá, kivéve a feltételes tőkeleszállítást, amikor egyidejűleg a jegyzett tőke felemelésről is döntöttek.

Pl. Jegyzett tőke 20 mFt, Eredménytartalék – 5 mFt, feltételes tőkeleszállítás 5mFt + tőkeemelés 5 mFt Válasz: 20% helyett 25%-os lesz a tulajdoni arány!

Nyomdai úton előállított részvények esetén a tőkeleszállítás lehetséges módjai: részvénycsere, lebélyegzés vagy a részvények számának csökkentése.

Tőkeleszállítás menete: közgyűlési határozat, 2*30 napos közzététel, bejegyzés, kifizetés (vagy elengedés), tájékoztatás

Jegyzett tőke változásának bizonylatai

: létesítő okirat, módosítása, közgyűlési határozat, pénzbefizetés igazolása.

Dátuma: cégbejegyzés, határozat kelte, pénzeszköz átvétele

VISSZAVÁSÁROLT TULAJDONI RÉSZESEDÉS NÉVÉRTÉKEN ©Lukács

-

Jegyzett tőkén felüli vagyonból vásárolhatja vissza, ha nem egyszemélyes és csak azokat, amelyek teljes összegét már befizették, teljesítették.

rt. nél nincs maximum

hozzá) (3 éven belül el kell idegeníteni, ha átalakulással, bírósági eljárással, 1 évig ha nem törvényesen jutott kft. nél nincs sem mennyiségi, sem időkorlát (1 éven belül és túl is elidegenítheti, bevonhatja)

Lekötött tartalékkal jár! Nincs szavazati jog és osztalék.

Vizsgálandó, hogy van-e rá fedezet (6 hónapon belüli adatok) Jegyzett tőke 500 Tőketartalék 300 Eredménytartalék - 200 SAJÁT TŐKE 600 Van fedezet, de osztalékfizetésről sem határozhatna, ezért tilos!

 

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

©Lukács

Le nem járt, lejárt Ázsiót is át kell vezetni, át nem adott apport Fordulónapig be nem jegyzett tőkeemelés átsorolása

Tőketartalék vizsgálata

Ázsió, ill. alapítói túlfizetések, ha … Fel nem osztható szövetkezeti vagyon – LT Jogszabály alapján átvett – ha feltételhez kötött LT Veszteség miatt negatív ET ellentételezésére felh.



Eredménytartalék vizsgálata

Elhatárolt veszteségek vizsgálata (3+5 év, nincs sorrend) Pótbefizetések leányvállalatokba Önellenőrzés, adóellenőrzés hatásai Tárgyévi adózott eredmény kiegészítése osztalékra SPECIÁLIS CÉGHELYZETEK: ÁTTÉRÉS, ÁTALAKULÁS

©Lukács Tőkekivonással együtt járó jegyzett tőke leszállítás az „A” Kft-ben Fizetett ellenérték: a) 4 000; b) 3 000; c) 5 000

4. Kötelezettségek 3. Pénzeszközök

a) 4 000

E.

b1) 3 000 c1) 5 000

9.Rendkívüli bev.

b2) 1 000

4.Jegyzett tőke 2 000 E. 10 000 4. Tőketartalék E. 2 000 4.Eredménytartalék 1 600 E. 8 000 8. Rendkívüli ráfordítás

c2) 1 000

Tőkekivonás, ha az eredménytartalék negatív ©Lukács

4. Kötelezettségek E.

1 200 1) 4.Jegyzett tőke 6 000 800 E. 10 000 4. Tőketartalék 400 E. 2 000 0) 4.Eredménytartalék E. 6 000 6 000

Tőketartalékból kell lekötni:

©Lukács

•

a fel nem osztható szövetkezeti vagyont, a feltételes tőke tartalékot és a saját elhatározásból lekötést

•

Eredménytartalékból kell lekötni:

a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek, visszavált-

•

ható részvények visszavásárlási (megszerzési) értéke átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt

•

még fizetendő társasági adó!!!

az alapítás-átszervezés aktivált értékéből és a kísérleti

• •

fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget, a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés a beruházási célú devizahitelek és devizakötvény-

•

kibocsátások nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett egyéb céltartalék különbözete saját elhatározás vagy külön jogszabály alapján lekötött eredménytartalék. Pl. tőkeemelés, kivonás, Fejlesztési tart.



Értékelési tartalék vizsgálata

1.

Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

Képzés köre, indokai, módszerei, időpontja

Következetesség

Eredményre gyakorolt hatása nem lehet (écs, eladás, kivezetés, osztalékfizetési alap számítás) 2. Valós értékelés értékelési tartaléka

©Lukács



Mérleg szerinti eredmény vizsgálata

Költség, ráfordítás, hozam számlák zárása

Adóalapkorrekciók

Eredménytartalék igénybevétel

Maximális osztalék

Nyitás utáni rendező tételek

Mérleg szerinti eredmény elszámolása – összköltség eljárás ©Lukács

E.

5.Költségnemek 59.Technikai számla 8.Ráfordítások 2) Költségnem számlák év végi átvezetése 3.Pénzeszközök E.

4.Társasági adó elsz.

1) Társasági adó előleg fizetések 8.Eredményt terhelő adók 3) Társasági adó elsz.

Mérleg szerinti eredmény elszámolása – összköltség eljárás

8.Ráfordítások

4.Adózott eredmény ©Lukács

9.Bevételek E.

E.

Bevételek zárása Ráfordítások zárása AST-k zárása 5.Aktivált saját teljesítmények E.

4.Kötelezettségek Osztalék 4.Mérleg szerinti eredmény Nyereség Veszteség 4.Eredménytartalék Osztalékra igénybevétel E.

Nyitás után

6-os, 7-es számlák zárása – Forgalmi költség eljárás esetén ©Lukács

E.

6.Költség helyek 1a) 7.Költség viselők

7.SEE,STK elsz. szla 1.Tárgyie., Immat.

6.Ktghely átvezetési szla E.

2a)

2.Készt., félkészt.

2b) 3)

8.Értékesítés

közvetlen

ktgei

1b)

2.Befetlen termelés

2c) 2d)

8.Értékesítés

közvetett

ktgei

1c)

Osztalékfizetési korlát a saját tőke védelmében 1. Az osztalékfizetés forrása

+ Tárgy évi pozitív adózott eredmény Tárgyévi negatív adózott eredmény + Korábbi években képződött pozitív eredménytartalék

2. Az osztalékfizetést követően

Korrigált saját tőke

≥

Jegyzett tőke

Korrigált „saját tőke” tartalma Saját tőke (mérleg szerint) Lekötött tartalék Értékelési tartalék MO = AE + ET – JD + TT, de MO  (AE + ET) vagy MO = STOE – LT – ÉT , de MO  (AE + ET)

©Lukács

Osztalékfizetési korlát vizsgálata Megnevezés „A” „B”

Jegyzett tőke Jegyzett, de … Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékh. értékelési tartaléka Tárgyévi adózott eredmény Saját tőke osztalékfizetés előtt 50 000 5 000 3 000 1 000 10 000 20 000 6 000 85 000 50 000 5 000 6 000 0 10 000 20 000 9 000 90 000

„C”

50 000 5 000 3 000 – 8 000 10 000 0 12 000 62 000

„D”

50 000 5 000 0 15 000 10 000 20 000 0 90 000

„E”

50 000 5 000 3 000 4 000 10 000 20 000 – 3 000 79 000

„F”

50 000 5 000 6 000 4 000 10 000 20 000 – 3 000 82 000

©Lukács „G”

50 000 5 000 6 000 4 000 10 000 20 000 – 6 000 79 000

Megnevezés

1. Adózott eredmény (ha pozitív) 2. Adózott eredmény (ha negatív) 3. Eredménytartalék (ha pozitív) 4. Összes forrás 5. Eredménytartalék (ha negatív) 6. Jegyzett, de … (–) 7. Tőketartalék (+) 8. Összes forrás csökkentő

9.Kifizethető (4+8), ha a 8. negatív „A” „B” „C” „D” „E” „F” 6 000 1 000 9 000 0 7 000 9 000 - 5 000 - 5 000 3 000 - 2 000 6 000 0 12 000 12 000 - 8 000 0 15 000 15 000 - 3 000 - 3 000 4 000 1 000 4 000 1 000 - 5 000 - 5 000 - 5 000 - 5 000 3 000 0 -10 000 - 5 000 3 000 - 2 000 6 000 0 „G” - 6 000 4 000 - 2 000 - 5 000 6 000 0 5 000 9 000 2 000 10 000 0 1 000 0

Konzultációs kérdések

©Lukács 1. Egy társaság tulajdonosai magánszemélyek. A társaság jegyzett tőkéjét szeretnék felemelni az eredménytartalék terhére. A társaság jegyzett tőkéje 800 eFt, mely az eredménytartalékból 7200 eFt-tal egészül ki az emelés során. Az szja tv. szerint ez az emelés nem számít bevételnek a magánszemély tagoknál. Kérdéseim a következők: a) A jegyzett tőke leszállítása esetén keletkezik-e árfolyamnyereség a tulajdonosoknál? Ha a megemelt 8 000 eFt-os tőkét 7 200 eFt-ra szállítják le, akkor a 800 eFt, mint eredetileg adózott jövedelemből betett tőke kivehető-e adómentesen, vagy csak a 800/8000 azaz 10% a, mint " ....a megszerzésre fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos része..." (szja tv.68.§ (2) bekezdés) és a 90% után meg kell fizetni a személyi jövedelemadót?

Nem lehet adómentesen kivonni a fenti esetben a tőkét, hanem csak arányosan, mert a tőkeleszállítás egységesen érinti a tagokat. Vagyis a 90% után a cégnek le kell vonnia az szja t a magánszemélytől (és az eho-t is!).

Konzultációs kérdések

©Lukács 1.

Kérdés b) Mely nyomtatványon kell megtenni az szja tv. 77/A § (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást?

A 08 as nyomtatványon.

Egyébként az Szja tv. 77/A. § (4) bekezdésében én nem találtam külön adatszolgáltatási kötelezettséget.

77/A. § (4) A (3) bekezdés b) pontjában említett adófizetési kötelezettséget a következők szerint kell meghatározni: a) A magánszemély évenkénti bontásban meghatározza a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem után az e törvény kifizetéskor hatályos 74. §-ának (1) bekezdése szerinti adót, majd az egyes adóévekre vonatkozóan megállapított összeg után meghatározza az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával az adott adóévet követő év május 21. napjától a szerződés megszűnése napjáig felszámított késedelmi pótlékot.

b) Az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét meg kell szorozni a szerződésből nem teljesült időtartam egész hónapjainak száma és a 36 hónap két tizedesjegyre kiszámított hányadosával.

Konzultációs kérdések

©Lukács 1.

Kérdés c) Kötelező-e a saját tőke könyvvizsgálata, ill. közbenső mérleg készítése és könyvvizsgálata tőkeemeléshez saját tőke terhére, ill. a jegyzett tőke leszállításakor?

Közbenső mérleget kell készíteni az ST ≥ JT meglétének igazolása miatt: osztalékelőleg kifizetésekor (39. § (4) bek.) saját részvény, üzletrész visszavásárlásakor (39. § (5)) jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a tőkeemelés (40. § (1) bek.) dolgozói részvény, üzletrész kibocsátásakor (40. § (2)) A közbenső mérleget csak akkor kell könyvvizsgáltatni, ha kötelező a könyvvizsgálat (21. § (5) bek.)

Konzultációs kérdések

©Lukács 2. Fizethető-e osztalék devizában belföldi természetes vagy jogi személynek? Igen. Alapvetően abban kell fizetni, amiben a tartozás fenn áll (Ptk. 231. §). De lehetséges bármilyen más megállapodás is (célszerű írásos, melyben még az átszámítási árfolyamot rögzítik). 3. Kimutatható-e a tárgyévi mérlegben az a tőkeemelés, amelyről a közgyűlés 20X1. XII. 15-én határozott, de a Cégbíróság a tőkeemelést 20X2. I. 12-án jegyezte be.

Csak a következő évben, a cégbírósági bejegyzéskor lehet elszámolni a tőkeemelést. A tőke felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. (Szt. 35. § (4) bek.) (Ha a tőke- vagy eredménytartalékkal szemben történik a tőkeemelés, akkor az arról hozott határozat napján lekötött tartalékot is képezni kell.)

Konzultációs kérdések

©Lukács 4. Kötelezettségként kell-e kimutatni a leányvállalatunk veszteségének fedezetére megszavazott, de még át nem utalt pótbefizetést?

A még ki nem fizetett pótbefizetés nem kötelezettség, hanem a döntés napján le kell kötni, azaz lekötött tartalék.

5. Lehet e több pótbefizetést eszközölni, mint amennyi a keletkezett veszteség?

Nem.

Konzultációs kérdések

©Lukács 6. Lehet e önrevízióval fejlesztési tartalékot képezni, illetve a le nem könyvelt fejlesztési tartalékot önellenőrzés keretében korrigálni?

A fejlesztési tartalék képzése lehetőség. Elmaradása visszafordíthatatlan, önrevízióval nem lehetséges.

(Mint ahogy az adóbevallásban elmaradt veszteség- vagy árfolyamnyereség elhatárolást sem.)

Ha a fejlesztési tartalék képzését nem könyvelték a lekötött tartalékba, akkor a társasági adó bevallásban jogtalanul állították be a fejlesztési tartalék kedvezményt, és ezt kell korrigálni önrevízióval, nem pedig a beszámolót. (Ha azonban az adóellenőrzés növelné az adóalapot, és a cég a 25%-os maximálisan képezhető mellett döntött, akkor növelhető a fejlesztési tartalék az adózott eredmény 25%-áig.)

7. Megfelel e a következetesség elvének és az Szt. előírásainak, ha a) a vállalkozás tulajdonát képező tíz ingatlanából csak az egyik esetében alkalmazza a piaci értékelést, és képez rá értékhelyesbítés értékelési tartalékát; Igen, ha nem egymás melletti, azonos értékű ingatlanokról van szó, hanem azok különböző helyen (településen) találhatók. b) nem értékeli fel minden évben a szóban forgó ingatlant; Minden évben értékelni kell, de ha nem jelentős az eltérés, akkor nem kell módosítani az értékelési tartalékot.

c) ugyanannyi értékhelyesbítés korrekciót számol el, mint amennyi a tárgyévi terv szerinti értékcsökkenés; Ez nem lehet az értékelési tartalék számításának módszere. d) az ingatlan piaci értéke emelkedik ugyan, ennek ellenére egyik évről a másikra feloldja (megszünteti) az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot? Bármikor abbahagyhatja a piaci értékelést.