A tehetségtantervek készítésének módszertana

Debrecen, 2010.

Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke

I.

II.

III.

IV.

A tehetségfejlesztő programok tervezése A tehetségfejlesztő programokat befolyásoló tényezők A tehetséggondozó tantervekkel szembeni követelmények A differenciált tehetségtanterv készítésének alapelvei

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A tanterv formai követelményei A tehetséggondozó kerettantervek felépítése Követelmények a tantervben Ellenőrzés, értékelés Módszertani problémák

I. A tehetségfejlesztő programok tervezése

A programtervezés alapelvei: 1.

A tehetségesek nevelése, oktatása szilárd filozófiai, pszichológiai és pedagógiai alapokra épüljön.

2.

A tehetségesek nevelését, oktatását úgy kell megtervezni, hogy érzékenyen reagáljon a globális igényekre, a nemzeti igényekre és a helyi igényekre.

3.

4.

5.

A tehetségesek nevelése, oktatása inkább befogadó, semmint kizáró attitűdöt képviseljen.

A tehetségesek nevelése, oktatása az iskolarendszer szerves részét képezze.

A tehetségesek nevelése, oktatása a teljes személyiségre irányuljon és a tanulót a maga egyedi mivoltában fejlessze.

6.

A tehetségesek nevelése, oktatása folyamatos erőfeszítés legyen az iskolarendszer, az iskola részéről.

II. Tehetségfejlesztő programokat befolyásoló tényezők

Tantervmodellek

1.

A tartalmi modell: • • • • • gyors tempójú, előrehaladásra alapozó, D-P (diagnosztikus-előíró) orientáltságú, az intellektuális tartalom szervezi, a tanár, mint facilitátor.

2.

• • • • • A folyamat/eredmény modell: a kiválasztott témákban elmélyülő, produktumra alapozó, forrás orientáltságú, természettudomány vagy más modell köré szervezett, kollaboratív.

3.

• • • • • Az ismeretelméleti modell: ismeretelméleti indíttatású, esztétikára alapozó, megbeszélés orientáltságú, a témák és eszmék szervezik, szókratészi módszer.

III. A tehetséggondozó tantervekkel szembeni követelmények

1.

2.

A kognitív és affektív folyamatok a normál tantervet meghaladó módon fejlesszen; • • Az oktatás stratégiái a tehetségesek sajátos tanulási stílusához igazodjanak; tananyag sűrítése; kutatáshoz szükséges képességek alakítása; idővel való gazdálkodás; figyelem fejlesztése; kérdezési technikák fejlesztése;

problémamegoldás; szimuláció, stb.

3.

Rugalmas szervezési megoldások speciális iskolák, speciális csoportok, speciális foglalkozásokat segítő termek, tehetség központok, önálló kutatások, mentori kapcsolatok, stb.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

IV. Differenciált tehetségtanterv készítésének alapelvei

A témakörök átfogóak legyenek.

A témakörök minél több tudományterületet integráljanak.

A témakörön belül a tanulási tevékenységek egymással összefüggőek legyenek.

Adjon lehetőséget egy résztéma elmélyült tanulmányozására.

Fejlessze az önálló tanulás képességét.

Fejlessze a produktív, absztrakt, komplex gondolkodási képességet.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

Koncentráljon a többféle választ lehetővé tevő feladatokra.

Fejlessze a kutatáshoz szükséges képességeket.

Integrálja az alapképességeket és a magasabb szintű gondolkodási képességeket.

Késztesse a tanulókat produktumok létrehozására.

Késztesse a tanulókat olyan produktumok létrehozására, amelyekhez új módszereket, anyagokat, formákat használnak.

Ösztönözze a tanulókat az önismeretük fejlesztésére.

Értékelje a tanulói eredményeket megfelelő és speciális kritériumok segítségével.

V. Tanterv formai követelményei

• • • • • • A tanterv sajátosságai A tanterv kiemelt céljai és feladatai Általános fejlesztési követelmények Belépő tevékenységek Tartalom Követelmények

• • • • Ellenőrzés, értékelés Feltételek (személyi, tárgyi) Tanterv minőségbiztosítása Javasolt tankönyvek, taneszközök, tanári kézikönyvek

VI. A tehetséggondozó kerettantervek felépítése

Tantárgy neve (éves óraszám) Célok feladatok Fejlesztési követelmények Tartalom kifejtés Témakör Téma Tartalom Tevékenység TKT (Tudás- és képességterületek) Fejlesztendő kulcskompetencia Kapcsolódó műveltségi terület

Szempontok a tanulók teljesítményértékeléséhez Feltételek: Személyi feltételek Tárgyi feltételek, segédeszközök A kerettanterv minőségbiztosítása

VII. Követelmények a tantervben

1.

• • • Az alapozó követelményrendszer: tények, fogalmak, összefüggések, törvények:

(tartalmi összetevő)

tevékenységeknek, műveletek sikeres végzésének, az önálló ismeretszerzésnek, gondolkodásnak, kreativitásnak a képességei;

(képesség összetevő)

tartós személyiségjegyek fejlesztésének követelményei: beállítódás, magatartás, értékrendszer;

(személyiség összetevő)

2.

Általános tantervi követelmények (konkrétabbak, differenciáltabbak) 3.

Pontosan meghatározott és operacionalizált követelmények (előzetes követelmények, kapcsolódó követelmények, folyamatzáró követelmények)

Tanterv-előkészítő mátrix

Személyiség tulajdon ságok Ált. fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási, alkalmazási képesség Értelmi képesség (tények, összefüggések, fogalmak, stb.) Tájékozottság az anyagról Érdeklődés Motiváció Attitűdök, érzelmek Magatartás, viselkedés Szociális érzékenység Tájékozottság az időben Tájékozottság a térben

Problémamegoldó mátrix a követelmények meghatározásához

A kreatív probléma-megoldási eljárás elemeire bontásával Tantárgyak Probléma megoldó képességek Probléma meghatározás Felkészítés Ötletkeresés A kritériumok kiválasztása Értékelés Megvalósítás Társadalom -ismeret Anyanyelv Rajz Matematika Irodalom

VIII. Ellenőrzés, értékelés

Tanulói teljesítményértékelés a tanuló 8. évfolyamon a kompetencia-mérésben nyújtott eredményének megismerése; felvételi eredmények értékelése; bemeneti pszichológia mérések eredményeinek felhasználása; 10. évfolyam kompetencia-mérés eredményeinek használata; individuális profil, kompetencia-térkép készítés.

IX. Módszertani problémák

1.

Pedagógiai, pszichológiai problémák beválogatás megszervezése, módszerek bővítése, értékelési szempontok végiggondolása; individuális profil elkészítése; egyéni fejlesztési tervek elkészítése, a fejlesztés végzése; bemenetkor személyes és szociális kompetencia fejlettségének mérése;

kompetencia-térkép elkészítése; kompetencia-deficit megfogalmazása a tanulói/osztály/évfolyam/iskolai szintekre; a válogatás eredményének, a bemeneti mérés eredményének, a 10. évfolyam országos kompetencia mérési eredmények, az érettségi eredmények egységes tanuló teljesítményértékelési rendszerbe foglalása.

2.

Módszertani problémák tanárok megismertetése az új módszerekkel; info-kommunikációs eszközök alkalmazása a tanítási órán; (szervezett felkészítés) új értékelési rendszer kialakítása.