Transcript Dr. Asztalos Éva prezentációja

A filozófia helye a középiskolai
oktatásban
Kerettanterv
2012
Készítette: Asztalos Éva, PhD.
A tantervi szabályozás rendszere
• Nemzeti Alaptanterv – Kormányrendelet
(2012. május 16.)
• Kerettanterv – Miniszteri rendelet (2012.
október)
• Pedagógiai program / helyi tanterv (2012.
október-december)
Az új Nemzeti Alaptanterv
•
•
•
Értékközvetítés – közös kulturális kódrendszer
Műveltségtartalmakat sorol fel
A műveltségi területek kiemelt közös céljai:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
•
cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés középpontba állítása;
az informatika alkalmazása;
a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;
a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek kialakítása;
az egészséges életmód kialakítása;
az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;
a médiumok alkotó használata
Fejlesztési területek, nevelési célok:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Erkölcsi nevelés
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A testi és lelki egészségre nevelés
A családi életre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Pályaorientáció
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
Az ember és társadalom műveltségi
terület
•
•
•
•
történelem;
erkölcstan, etika;
hon- és népismeret;
társadalmi, állampolgári és gazdasági
ismeretek;
• filozófia
FILOZÓFIA (9–12. ÉVFOLYAM)
1. A filozófia
• Fogalma, tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a
mindennapi élethez; a filozófiai gondolkodás története.
2. Logika
• Az érvényes következtetés szabályai. A logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvi
kommunikációhoz.
3. Ismeretelmélet
• A tudás mibenléte, forrásai, határai.
4. A létre vonatkozó kérdések
• Az ember helye a világban. Tér, idő, okság. Test és lélek.
5. Etika, erkölcsfilozófia
• A morális tulajdonságok természete, a morális cselekvés szabályai, alkalmazott etikák.
6. Tudományfilozófia
• A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományossága. A tudományos érvelés sajátosságai,
paradigmái.
7. Vallásfilozófia
• A vallási jelenségek, események, fogalmak és tanok elemzése.
8. Politikai filozófia
• Az ember mint társadalmi lény. A politika, az állam, a jog, az igazságosság és a személyes szabadság
összefüggéseinek vizsgálata.
Egységes szerkezetű kerettantervi mappák
Az alábbi kerettantervi mappák
kialakítása történt meg:
•
•
•
•
•
•
•
Alsó tagozat
Felső tagozat
Négy évfolyamos gimnázium
Hat évfolyamos gimnázium
Nyolc évfolyamos gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola (külön projektben)
További fejlesztések:
•
Nemzetiségi iskolák
alsó tagozat
felső tagozat
négy évfolyamos gimnázium
•
SNI kerettantervek
alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos
tanulók számára
felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos
tanulók számára
•
Két tanítási nyelvű iskolák
felső tagozat
négy évfolyamos gimnázium
Választható tantárgyak a négy-, hatés nyolcosztályos gimnáziumokban
Emelt szintű képzésekhez:
• Matematika
• Idegen nyelv
• Biológia
• Fizika
• Kémia
További tantervek:
• Filozófia
Készülő új tantervek:
• Családi életre nevelés
• Pénzügyi és gazdasági
vállalkozás
• Munkapiac
• Sakk
Ajánlások a szabad órakeret
felhasználására gimnáziumokban
Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:
• Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés
• Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés
• Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés
• Emelt szintű (tagozatos) természettudományi
képzések
–a) Fizika – Matematika
–b) Fizika – Kémia
–c) Biológia – Kémia
• Emelt szintű (tagozatos) humán képzés
Tematikai egység
A filozófia
Órakeret:
2
A filozófia és az etika viszonya
Előzetes tudás
Tantárgyi fejlesztési A szintetizáló gondolkodás fejlesztése, összefüggések meglátása, a filozófiai szövegek
sajátos nyelvezetének megismerése, megközelítési módszereinek elsajátítása.
célok
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
A filozófia fogalma, tárgya, eredete.
Irodalom, ének-zene,
A filozófia és a többi tantárgy kapcsolódási pontjainak összefoglalása.
művészettörténet:
A filozófia, a vallás, a művészetek és a tudományok közös és eltérő jellemzőinek ideológiai tényezők
felismerése.
összefonódása a művészet
A tudományterületek létrejöttéhez viszonyított filozófia elsődlegességének és
történetének korstílusaival és
reflexív jellegének megértése.
stílusirányzataival (pl. Kant
A filozófia ágazatainak megismerése.
és a romantika, klasszikus
A filozófiai kérdésfeltevés történeti változatainak értelmezése.
modernség és életfilozófiák);
A filozófia jelen kérdésirányainak áttekintése.
esztétikai írások (pl.
Arisztotelész: Poétika)
Történelem:
Szabadon választott szemelvények az alábbi művekből:
Platón: Hetedik levél
államelméletek, utópiák,
Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába
társadalmi szerződés
Bertrand Russell: A filozófia alapproblémái
elméletek a felvilágosodás
Jostein Gaarder: Sofie világa
korában (Hobbes, Locke,
Rousseau stb.)
Kémia, fizika, biológia,
matematika:
tudománytörténeti
alapvetések (a Szókratész
előtti filozófusok)
elméleti filozófia; gyakorlati filozófia; csodálkozás, kételkedés; disputa
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tematikai egység
Ismeretelmélet
Órakeret:
4
A világegyetem jelenségeit értelmező mítoszok. A keresztény világkép alapjai.
A felvilágosult gondolkodók főbb törekvései.
A megismeréssel, megértéssel és értelmezéssel összefüggő észrevételek, kérdések és
nehézségek megfogalmazása a tanulás hétköznapi tevékenysége során szerzett
Tantárgyi fejlesztési tapasztalatok alapján. A saját tapasztalatok és reflexiók gazdagítása a filozófiai
hagyomány hasonló területein felmerülő kérdésekkel, válaszkísérletekkel. A megjelölt
célok
tematikai egységekkel kapcsolatos információk önálló rendszerezése és értelmezése, a
rendelkezésre álló ismeretforrások áttekintése és értékelése.
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
A világ megismerésére, szerkezetének leírására irányuló első filozófiai
Matematika:
törekvések.
tudománytörténeti és
Az ismeretelmélet hagyományát kijelölő platóni és arisztotelészi tanok.
matematikai érdekességek,
A hit és a tudás összeegyeztetésének középkori kísérletei.
neves matematikusok
A tapasztalás és gondolkodás lehetőségeinek és korlátainak vizsgálata a
(zénoni apóriák; analitikus és
felvilágosodás idején.
szintetikus módszer; a logika
Kant „kopernikuszi fordulata”.
arisztotelészi alapjai;
Az életfilozófusoknak az egyéni tudat és a világ viszonyára vonatkozó elméletei.
Thalész, Püthagorasz,
A létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése.
Eukleidész)
Kémia, fizika:
Démokritosz atomelmélete
Szabadon választott szemelvények az alábbi művekből:
Platón: Állam VII. 514a-518b (Barlanghasonlat)
Irodalom, művészetek:
Szent Ágoston: Vallomások, X. könyv
a klasszicizmus és a
René Descartes: Értekezés a módszerről
racionalizmus; a romantikus
John Locke: Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet
gondolkodásmód és a kanti
Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája (Bevezetés)
ismeretelmélet alapjai;
Tengelyi László: Kant
Műértelmezési módszerek
Friedrich Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról
Magyar nyelv:
nyelv és gondolkodás, nyelv
és megismerés, valóság és
jelentés
arkhé, logosz, vélekedés, valódi ismeret, idea, részesedés, visszaemlékezés, szubsztancia,
általános fogalom, egyedi létező, értelmi és hitigazság, teológia, realizmus,
Kulcsfogalmak/
nominalizmus, a tapasztalás elsődlegessége, a gondolkodás elsődlegessége, módszeres
fogalmak
kétely, velünk született eszmék, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és
szintetikus ítéletek, kriticizmus
Előzetes tudás
Tematikai egység
A létre vonatkozó kérdések
Órakeret:
4
A világ és az élet keletkezését, valamint az emberi létezést magyarázó
természettudományos és mitikus elképzelések.
A világegyetem és az ember létezésére vonatkozó tudományos elméletek és a hétköznapi
Tantárgyi fejlesztési megfigyelések problémafelvető mintázatainak absztrakt kifejezése. Esszé írása a
felmerülő filozófiai kérdésekről, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása,
célok
bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása.
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
Az állandóság és változás tanai a Szókratészt megelőző gondolkodóknál
Földrajz:
(Parmenidész, Zénón, Hérakleitosz).
A Naprendszer kialakulása,
A kétosztatú világ elmélete Platónnál és Arisztotelésznél.
felépítése, elhelyezkedése a
A szubsztancia fogalmának változatai az újkori lételméletekben (Descartes,
világegyetemben.
Spinoza, Leibniz, Berkeley, Locke).
Lét és gondolkodás különállása és összefűződése (Kant, Hegel).
Biológia:
A lét logikai-filozófiai megközelítése (Wittgenstein) és a metafizika
Az evolúció lényege.
kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül (Carnap).
Adaptív és nem adaptív
A lét és a semmi viszonya az egzisztencializmus képviselőinél (Sartre, Heidegger) evolúciós folyamatok; a
fajok kialakulása. Az
evolúció bizonyítékai.
Szabadon választott szemelvények az alábbi művekből:
Hérakleitosz: Töredékek
Arisztotelész: Metafizika
Nyelvtan:
Immanuel Kant: Prolegomena
Jel, jelentés és referencia
Martin Heidegger: Mi a metafizika?
viszonya
Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés
Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül
kozmosz, idea, szubsztancia, létező-lényeg, létező-lét, anyag-forma, test-lélek,
Kulcsfogalmak/
jelenségvilág, magában való dolog, metafizika, célelvűség, okelvűség, lét-semmi, létfogalmak
tudat
Előzetes tudás
Tematikai egység
Etika, erkölcsfilozófia
Órakeret:
4
Az erkölcsi gondolkodás alapjai, törvény és lelkiismeret, a kapcsolatok világa.
Korunk erkölcsi kihívásai.
Élethelyzetekből, aktuális eseményekből eredeztethető, etikai dilemmát hordozó
tételmondat disputa keretében történő feldolgozása. Érvek gyűjtése saját vélemény
Tantárgyi fejlesztési alátámasztására, ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására, meghatározott
álláspontok cáfolására, tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Az
célok
emberi cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása.
A globális világ kihívásaira kínált erkölcsfilozófiai válaszok megismerése.
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
Az elérhető boldogság Szókratész, a cinikusok, a sztoikusok és az epikureusok
Földrajz:
szerint.
A demográfiai robbanás, az
Arisztotelész erényetikája.
élelmezési válság, a
A szabad akarat és a rossz kérdései Szent Ágostonnál.
nyersanyag- és
Kant kötelességetikája.
energiaválság, valamint az
Az értékteremtő ember és a hatalom akarása Nietzschénél.
urbanizáció környezeti
Egzisztencialista etika: szabadság, választás, felelősség, szorongás (Kierkegaard,
következményei. A
Heidegger, Sartre, Jaspers).
regionális és a globális
Az emberi tér átalakulása a fogyasztói társadalomban és a posztmodern állapot.
környezeti veszélyek
Kortárs erkölcsfilozófiai irányzatok.
összefüggései. A
Az ökológiai válság etikai vonatkozása.
harmonikus és fenntartható
Bioetikai állásfoglalások napjainkban.
fejlesztés elvei, a
megvalósítás korlátai. A
termelés, a fogyasztás és a
Szabadon választott szemelvények az alábbi művekből:
Marcus Aurelius: Elmélkedések
kereskedelem kapcsolatai.
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6.
Biológia:
Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv
A genetikai kutatások
Friedrich Nietzsche: A hatalom akarása: minden érték átértékelésének kísérlete
jelentősége. A genetikai
Jean-Paul Sartre: Mi az egzisztencializmus?
eredmények és kutatások
Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában: erkölcselméleti tanulmány
etikai kérdései. Az
Lányi András-Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika (szöveggyűjtemény)
utódvállalás, családtervezés,
Kovács József: A modern orvosi etika alapjai: bevezetés a bioetikába
genetikai tanácsadás.
Irodalom:
Az egzisztencialista
tézisregény. Erkölcsi
kérdéseket felvető irodalmi
alkotások.
etikai racionalizmus, erény, boldogság, predesztináció, kategorikus imperatívusz,
individuum, erkölcsi autonómia, szabadság, esztétikai, etikai és vallási stádium,
Kulcsfogalmak/
Übermensch, dionüszoszi és apollóni életelv, közjó, határhelyzet, felelősség, gond,
fogalmak
posztmodern, fenntarthatóság, fogyasztói társadalom, globalizáció, klónozás, abortusz,
eutanázia
Előzetes tudás
ÓraTematikai egység Politikai filozófia
keret:
4
Államformák, államszervezet, a hatalommegosztás formái, függetlenség és alávetettség,
Előzetes tudás
világkép, eszmék, ideológiák a történelem különböző korszakaiban.
Különböző szövegek, hanganyagok, filmek vizsgálata alapvető politikai filozófiai
Tantárgyi fejlesztési
kérdések irányából. A jelenben érzékelhető politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok,
célok
közéleti események azonosítása a politikai filozófia szemszögéből.
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
A politika és a politikai filozófia viszonya.
Történelem:
Államelméletek, utópiák és társadalmi szerződés elméletek az újkorban (Morus
A francia forradalom eszméi,
Tamás, Machiavelli, Locke, Hobbes, Rousseau).
irányzatai, hatásai. A
A liberalizmus angolszász, valamint francia hagyománya és a szabadság kétféle
nemzetállamok kialakulása
(pozitív és negatív) fogalma.
és felemelkedése Európában,
A közösségelvű politikai filozófia.
az Amerikai Egyesült
Totalitárius eszmerendszerek.
Államokban. A bolsevik
A társadalmi igazságosság és méltányosság kortárs elméletei.
ideológia és a kommunista
diktatúra a Szovjetunióban.
A fasiszta ideológia és állam
Szabadon választott szemelvények az alábbi művekből:
Thomas Hobbes: Leviatán
Olaszországban. A
John Locke: Értekezés a kormányzatról II., VII., XI-XII. fejezet
nemzetiszocialista ideológia
Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről
és a náci diktatúra.
Isaiah Berlin: A szabadság két fogalma
John Rawls: A méltányosságként értett igazságosság: politikai, s nem metafizikai Társadalomismeret:
elmélet
Politikai intézményrendszer
Michael J. Sandel: Az igazságosság és a közjó
Roger Scruton: A nemzetek szükségessége
közjó, egyéni érdek, természetjog, kényszermentesség, anarchizmus, konzervativizmus,
Kulcsfogalmak/
liberalizmus, szocializmus, kommunizmus, fasizmus, igazságosság, méltányosság,
fogalmak
tolerancia, pozitív és negatív szabadság
ÓraTematikai egység Tudományfilozófia
keret:
4
A természettudományok és a társadalomtudományok kutatási módszerei, bizonyítási
Előzetes tudás
eljárásai.
Beszámoló, kiselőadás tartása önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett
Tantárgyi fejlesztési
ismeretekről. Tudományos érvek kritikai értékelése. Az internet kritikus és tudatos
célok
felhasználása tudományfilozófia-történeti ismeretek szerzésére.
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
A célelvű gondolkodást felváltó oksági elv.
Magyar nyelv:
A társadalomtudományok módszertani megújulása a pozitivizmus és a
Jel, jelentés és referencia
hermeneutika jegyében.
viszonya. Nyelv és
A filozófia nyelvi fordulata.
gondolkodás, nyelv és
A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományosságának.
megismerés, valóság és
összemérhetetlensége.
jelentés.
A tudományos állítások igazolásának kritériumai.
Kémia, biológia, fizika:
Tudománytörténeti
Szabadon választott szemelvények az alábbi művekből:
Francis Bacon: Novum Organum
alapvetések.
Auguste Comte: A pozitív szellem
Moritz Schlick: A filozófia fordulata
Karl Popper: A tudományos felfedezés logikája
Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
Lakatos Imre: Bizonyítások és cáfolatok
teleológia, kauzalitás, pozitív stádium, nyelvfilozófia, verifikáció, falszifikáció,
Kulcsfogalmak/
paradigma, heurisztika
fogalmak
Tematikai egység
Vallásfilozófia
Órakeret:
3
A kereszténység és Európa kapcsolata.
Keresztény erkölcsi értékek a világi etikában.
A különböző vallások alaptanításainak összehasonlítása. A vallási meggyőződések
Tantárgyi fejlesztési
eredetének tudatosítása és tiszteletben tartásának gyakorlása. A témához tartozó
célok
legfontosabb kézikönyvek használata.
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
A világvallások alaptanításai (hinduizmus, buddhizmus, univerzizmus, zsidó
Történelem:
vallás, kereszténység, iszlám).
A zsidó és keresztény kultúra
A keresztény teológia és az antik filozófia kapcsolata (patrisztika és skolasztika). értékei, a kereszténység
Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékai.
kezdetei és tanításai. Vallási,
A felvilágosodás vallásfilozófiai irányzatai (ateizmus, deizmus, panteizmus
egyházi ellentétek, hatalmi
A modern és a posztmodern filozófiai istenkép
harcok, hódítások. A vallás
és az egyház szerepe a
középkori Európában. A
Szabadon választott szemelvények az alábbi művekből:
Huston Smith: A világ nagy vallásai
reformáció és a katolikus
Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars. I., Quaestio I.
megújulás. A francia
Nietzsche: Vidám tudomány
forradalom eszméi,
Mezei Balázs: Zárójelbe tett Isten
irányzatai, hatásai.
védák, lélekvándorlás, konfucianizmus, taoizmus, teremtés, megváltó, protestantizmus,
Kulcsfogalmak/
ontológiai istenérv, skolasztikus érvelési módszer, ateizmus, deizmus, panteizmus,
fogalmak
vasárnapi kereszténység, "Isten halott"
Előzetes tudás
Tematikai egység
Logika
Órakeret:
3
Matematikai bizonyítási módszerek. Alapvető retorikai ismeretek.
Előzetes tudás
Tantárgyi fejlesztési Érvelési szerkezetek tudatosítása. Logikai alapfogalmak elsajátítása. Egyszerű állítások
logikai szimbólumokkal való leírása.
célok
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
Arisztotelész kategóriatana és a logika alapfogalmai.
Matematika:
A gondolkodás és nyelv kapcsolata.
A matematikai logika
A kijelentéslogika alapjai.
nyelve, indirekt bizonyítás,
logikai szita, negáció,
konjunkció, diszjunkció,
kettős tagadás, De Morganazonosságok.
Magyar nyelv:
A mondatok szintaktikai
rendje. Az érvelés
technikája.
premissza, konklúzió, indukció, dedukció, univerzális kvantor, egzisztenciális kvantor,
Kulcsfogalmak/
kopula, azonosság, reláció
fogalmak
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanulók értik, hogy a filozófiai gondolkodásmód különbözik az emberi szellem más
tevékenységi formáitól, ugyanakkor azonban ötvözi is azokat.
Felismerik a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi
kultúrában.
Képesek egy-egy szerző jellemző szövegeinek értelmezésére, valamint filozófiai
fogalmak jellemző kontextusainak felismerésére.
Kialakult bennük a tárgyszerű, indulatmentes vita képessége.
Logikusan tudnak érvelni saját gondolataik mellett, és nyitottan fogadják mások a
sajátjukétól eltérő véleményeket.
Képesek a gondolati alternatívák számba vételére.
Saját maguk és a mások szempontjából nézve is tudomásul veszik a választás
szabadságát, valamint e szabadság korlátait.