Transcript A tehetséggondozás pszichológiai kérdései

A tehetséggondozás pszichológiai
kérdései
- Vitaindító Miskolc, 2011.06.22.
Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna
klinikai gyermek szakpszichológus
tehetségfejlesztő szakértő
Mottó:
Ranschburg Jenő megfogalmazása szerint:
„A család és társadalom értéket ad, a tanár kapukat
nyit, a társak katalizátorok. A környezet
stimuláló hatása, az önbizalom, és motiváció
állandó ébren tartása nélkül a tehetség stagnál
vagy elkallódik.”
Bevezetés
Napjainkban a tehetséggondozás talán soha nem
látott méreteket ölt hazánkban.
Jóformán minden iskola zászlajára tűzte pedagógiai
programjában a tehetséges tanulókkal történő
speciális bánásmódot.
A közoktatásról szóló törvény is több paragrafusban
szorgalmazza a tehetséges tanulók iránti
pedagógiai figyelem felkeltését.
Bevezetés
A tehetségeseknek szánt programok a világban igazi
laboratóriumai a világ iskoláinak, mert ideális lehetőséget
kínálnak új elképzelések tesztelésére, tartós oktatási
problémák megoldási kísérleteire.
A kiemelkedő képességű gyerekek számára készült
programok különösen termékeny terepet kínálnak a
kísérletezésre, hiszen kevésbé terhelik az előírt tantervek, a
hagyományos módszerek általi kötöttségek.
Ennek ára a termékeny bizonytalanság, amely arra készteti a
programban érintett szakembereket, hogy önmagukat
folyamatosan fejlesszék, akár különböző
továbbképzésekbe bekapcsolódva, akár önfejlesztő
találkozási alkalmakat teremtve.
A tehetség értelmezése
Tehetséges=
jó/kiemelkedő képességű,
kiváló,
csodagyerek,
eminens,
zseniális,
szakértő,
profi,
benne van az X-faktor
A tehetség értelmezése
„kimagasló képességű”=átlag felettiség
„szakértő”=módszeresen kiművelt képességek
„csodagyerek”=veleszületett kivételes adottságok
„X-faktor”=ünnepeltség, földöntúli erő
megmutatkozásának implikálása
Van Tassel-Baska (1989)
kíváncsiság
tudásvágy
önálló
tanulás
szokatlanul jó
memória
kreativitás
sokrétű
érdeklődés
Kognitív
jellemzők
koncentrációs
kapacitás
korai
nyelvfejlődés
szimbólumok és
jelrendszerek
használata
fejlődési
előnyök
Kötődés
Sok
energia
Maximalizmus
Affektív
Az élet és halál
értelmének
felfogása
jellemzők
Igazságérzet
Humorérzék
Intenzív
érzelmek
Az intellektuálisan tehetséges gyerekek a
következő csoportokba sorolhatók
(Gross, 2000):
115-129 IQ: enyhén vagy alapvetően
tehetséges
130-144 IQ: mérsékelten tehetséges
145-159 IQ: kimagaslóan tehetségesek
160-179 IQ: kivételesen tehetségesek
180 IQ és felette: „behatóan” tehetségesek
Tehetségmodell
A tehetséges tanulókkal történő kiemelt foglalkozás
oki háttere:
1. Oktatási törvény adta lehetőség.
2. Pedagógusok szakmai hivatástudata.
3. A tehetséggondozás vonzerejének jegyében
folytatott reklámkampány - harc a
beiskolázandó gyermekekért.
4. Az iskolák „névre”, elismertségre, anyagi
előnyökre tehetnek szert a tehetséggondozás
által.
A tehetség tanácsadással foglalkozó
pszichológus feladatai lehetnek
Információnyújtás: naprakész információs rendszer
szükséges, kapcsolat a különböző tehetséges gyerekek
számára alkalmas oktatási és egyéb intézményekkel.
Pszichológiai tanácsadás: nevelési tanácsadás a
tehetséges gyerekek szülei számára, melynek időtartama a
gyerek életkorától, a tehetség jellegétől, a szülők igényétől
függ.
Konzultáció biztosítása/kérése: a tehetségesek
oktatásával-nevelésével kapcsolatos kérdésekben.
A tehetségfejlesztő szakember
feladatai
a tehetséges diákok felismerésének segítése,
tehetséggondozással foglalkozó városi szakmai
munkaközösség működtetése,
tehetségfejlesztő szaktanácsadó megbízása,
a tehetség felismerése, azonosítása, diagnosztizálása,
a tehetségesek képességeinek fejlesztése (tehetségfejlesztő
programok segítségével),
pedagógus-továbbképzések (a tehetség összetevőiről,
fejlesztési módszereiről),
városi szintű tehetséggondozó műhelyek szervezése,
versenynaptár és kiadvány szerkesztése és kiadása.
A Tehetségfejlesztő és Tanácsadó Központ
további feladatai
a) szervezeti szolgáltatás felajánlása
munkahelyi interakción keresztül,
b) szakmai kérdésekkel kapcsolatos
konzultációk szervezése,
c) segítségnyújtás speciális tananyag
összeállításában
Törvényi háttér
A Tehetségfejlesztő és Tanácsadó Központ létrehozásához
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. §
(3) bekezdése biztosítja a törvényes lehetőséget.
A törvény a gyermek jogai közé sorolja a tehetségek
felismerését és fejlesztését: „képességének,
érdeklődésének, adottságának megfelelő nevelésben és
oktatásban részesüljön, képességéhez mérten
továbbtanuljon, valamint tehetségének felismerése és
fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen
részt”.
Milyen kérdésekkel fordulhatnak a diákok, szülők,
pedagógusok, iskolavezetők a tehetség
tanácsadóhoz?
ISKOLÁSKOR ELŐTT
Valóban tehetséges-e a gyerek külső, „objektív” szemmel
nézve is?
Mennyi az IQ-ja?
Milyen területen tehetséges?
Kell-e már specializálni?
Hogyan lehet fejleszteni, nem árt-e neki a fejlesztés?
Megfelelő óvodát keres, vagy változtatni szeretne?
A gyermek 5-6 éves korában érett-e már az iskolára?
Mit tegyenek a nevelési problémák megoldására?
Milyen kérdésekkel fordulhatnak a diákok, szülők,
pedagógusok, iskolavezetők a tehetség
tanácsadóhoz?
A BEISKOLÁZÁS IDEJÉN
A még nem, vagy éppen csak 6 éves gyerek
menjen-e már iskolába?
Nincs-e valamilyen részterületen deficitje,
érzelmi, szociális érettsége megfelel-e
intellektusának?
Milyen kérdésekkel fordulhatnak a diákok, szülők,
pedagógusok, iskolavezetők a tehetség
tanácsadóhoz?
-
ISKOLÁSKORBAN
a szülő elégedetlen az iskolával, úgy érzi, a tanítónő
személye nem megfelelő, vagy az iskola nem értékeli
megfelelően a gyermeket,
a szülő kevesli, amit az iskola ad, más iskolát vagy
kiegészítő foglalkozást keres a gyereknek, esetleg
évfolyamot szeretne ugratni,
a szülő szerint a gyerek képességeinél gyengébben teljesít,
a gyermeknek beilleszkedési-, tanulási-, magatartási
problémái vannak,
a gyermek külföldön járt iskolába, a beilleszkedés nehéz,
nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumon gondolkoznak.
A pszichológus feladatai
Konfliktuskezelés
Személyiségfejlesztés
Kreativitásfejlesztés
Tanulásmódszertani tréning
vezetése a hatékonyabb tanulás érdekében.
A pszichológus kompetenciájába
tartozó problémák
Tanulásmódszertani problémák,
Tanulási motivációval kapcsolatos problémák,
Társas készségek fejlesztése,
Írott, beszélt és vizuális kommunikáció fejlesztése,
Kreativitással kapcsolatos gondok,
Kutatói jártasságok fejlesztése,
Pályaorientációval kapcsolatos problémák,
Önértékelési zavarok,
Szexuális problémák,
Párkapcsolati problémák,
Drog-problémák, stb.
A tehetség tanácsadó pszichológus
feladata
Az iskola és/vagy pedagógusválasztással
kapcsolatos információk közvetítése, az
igények és lehetőségek megfelelő
összehangolása.
Gyermekekkel kapcsolatos kérdések,
nevelési problémák, iskolával való
konfliktusok kezelése.
A tehetség tanácsadó pszichológus
további feladatai
Segítsen a tehetséges gyerek (nem) hétköznapi
élethelyzeteiben eligazodni,
Bátorítsa, ösztönözze a tehetségeseket, hogy
kitartóak legyenek azon a téren, amiben
tehetségesek,
Biztassa őket, hogy merjenek saját maguk által
kitalált szokatlan módszerekkel meglepő
megoldásokra jutni,
Keressenek pályázati, önmegvalósítási,
versenylehetőségeket a tehetséges gyerekek
számára.
„A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell
tanítani, kreativitásuk, személyiségük egészének
fejlesztését célozva.”
/Herskovits, 1994/
A tehetségeseknek szánt programok
A kiemelkedő képességű gyerekek számára készült
programok különösen termékeny terepet kínálnak a
kísérletezésre, hiszen kevésbé terhelik az előírt tantervek, a
hagyományos módszerek általi kötöttségek.
Ennek ára a termékeny bizonytalanság, amely arra készteti a
programban érintett szakembereket, hogy önmagukat
folyamatosan fejlesszék, akár különböző
továbbképzésekbe bekapcsolódva, akár önfejlesztő
találkozási alkalmakat teremtve.
Az önismereti foglalkozások célja:
„Kellő önismerettel, értékrenddel, szociális
jártassággal bíró személyiség kialakítása,
valamint olyan ismeretek nyújtása, amelyek
segítségével érett, a környezet kihívásait felvállaló,
hatékony konfliktuskezelési képességgel
rendelkező és intellektuális adottságait
kamatoztatni tudó felnőttekké válhatnak a
diákok.”
Társas készség fejlesztése – Az érzelmi intelligencia
Az érzelmi intelligencia fogalmának első
szakszerű és kutatásokon alapuló
megfogalmazását és formális elméletének
kidolgozását Mayer Saloveynek (1997)
tulajdonítjuk, bár az érzelmi intelligencia
népszerűsítése Daniel Goleman (1997)
bestsellerének megjelenéséhez kötődik.
Mayer és Salovey meghatározásában az érzelmi
intelligencia:
az a képesség, hogy pontosan észleljük, értékeljük
és kifejezzük érzéseinket;
az a képesség, hogy hozzáférjünk érzéseinkhez
és/vagy létrehozzunk érzéseket, amikor azok
megkönnyítik a gondolkodást;
az a képesség, hogy megértsük az érzelmeket és az
érzelmi tudást;
és az a képesség, hogy szabályozzuk az érzelmeket
az érzelmi és az intellektuális gyarapodás
elősegítése érdekében.
Melyek ezek a készségek?
önismeret
érzelmi tudatosság
önérvényesítés
stressztűrés
impulzuskontroll
valószerűségvizsgálat
rugalmasság
problémamegoldás
empátia
másokhoz való kapcsolódás
Az önismeret, az önérvényesítés, az érzelmi tudatosság az
önmegvalósítás legjobb előrejelzői.
Az önismeret fejlesztése
Az önismeretnek legtöbbször érzelmi akadályai, gátjai
lehetnek, amely gátak állásáig semmiféle társas tükrözés
nem éri el a célját.
Az önmegismerés csak társas kontextusban mehet végre.
A „miért teszem ezt vagy azt”, „hogyan váltam ilyenné”
kérdésekre kell keresni a választ.
Azért van önismeretre szükségünk, hogy ez által kezünkbe
vehessük életünk irányítását.
Ha ismerjük erősségeinket, gyengeségeinket, azokat a
forrásokat, amelyek örömöt adnak és azokat, amelyek
bánatot okoznak, akkor lehetőségünk van választani.
Önismeretfejlesztést segítő
módszerek
Encounter technikák
Szituációs játékok
Szerepjátékok
Brainstorming technikák
Vitatechnikák
Személyiségfejlesztő tréning
–
–
–
–
–
a személyiség növelése/nevelése,
a személyiség organizációjának az erősítése,
a személyiség érésének az elősegítése,
a társas létezés tökéletesítése,
az alkotóképesség, az önkifejezés
felszabadítása.
Önismereti tréning
lehetővé teszi az önmagunkra vonatkozó tapasztalatok bővítését,
lehetővé teszi az önértékelés rehabilitációját.
Csoport tréning
eszköze a csoportban megélt élmény,
a részt vevő egyének egymást közvetlenül érzékelik, s egymással
folyamatosan vagy rendszeresen interakcióba lépnek,
önmagunk meghatározása mások visszajelzésének segítségével
történik, a másik szerepének, hozzám való viszonyának felidézésével.
Encounter tréning
az interakció egyben találkozás – önmagunkkal, másokkal,
helyzetekkel.
A találkozás: élmény ≠ puszta beszéd
A szülők/gondviselők jogai
Még a tehetségazonosító vizsgálat előtt
tájékozódni, hogy milyen területeket fognak
vizsgálni?
A tehetségazonosító vizsgálat eredményéről
tájékoztatást kapni.
A tehetséggondozó programmal kapcsolatos
információkat kérni, megismerni annak céljait,
tematikáját, költségeit.
A hatásvizsgálati eredményekről érdeklődni.
Tehetségvédő háló
A tehetségfejlesztő és tanácsadó
központok feladatai
a tehetséges diákok felismerésének segítése
tehetséggondozással foglalkozó városi szakmai munkaközösség
működtetése
tehetségfejlesztő szaktanácsadó megbízása
a tehetség felismerése, azonosítása, diagnosztizálása
a tehetségesek képességeinek fejlesztése (tehetségfejlesztő
programok segítségével)
pedagógus-továbbképzések (a tehetség összetevőiről, fejlesztési
módszereiről)
városi szintű tehetséggondozó műhelyek szervezése
versenynaptár és kiadvány szerkesztése és kiadása
Tehetséghidak
A tehetség társadalmi hasznosulása
Magyarország felzárkózásának egyik kulcskérdése
Dr. Csermely Péter professzor: „…az országban
óriási tehetségtartalékok vannak, rengeteg diák
teljesít a benne rejlő képesség szintje alatt. A
tehetség kibontakozásához azonban
tehetségfejlesztő közösségek kellenek.”
Kiemelkedő fontos tény:
Magyarország a tehetséggondozásban nagyhatalom!
A világon 4. helyen áll!
USA
Korea
Izrael
Magyarország
Magyarország előkelő helyen áll a tehetségexportban, a 19. helyet
foglalja el.
Nagy-Britanniával,
Hollandiával és az
USA-val egy szinten vagyunk
A hollandok sokkal együttműködőbbek, kockázatvállalóbbak és
kevésbé szenvednek önértékelési zavarban.
Tehetségpontok
Magyarországon
A tehetséggondozás fővárosa
Debrecen
„Debrecen élen jár Magyarországon a
tehetséggondozásban. A tehetséggondozás
szempontjából Debrecen Magyarország fővárosa” Csermely Péter.
Ebben a gazdaságilag szűkös időszakban is nagyon
fontos üzenet az, hogy a tehetségek segítése a
válságból is egy nagyon hosszú távú kilábalás
lehetőségét jelenti.
Felhívja a figyelmet a tehetségekre, arra, hogy a
tehetség csak mindannyiunk segítségével tud
kibontakozni.
Malcolm Gladwell: Outliers
c. könyve a tehetségről és a sikerről
10.000 órányi kemény gyakorlás kell ahhoz, hogy
tudásunkat olyan szintre emeljük, amely már
világszínvonalon használható.
KITARTÁS, GYAKORLÁS NÉLKÜL
AKÁRMILYEN SZINTŰ TEHETSÉG SEM
VEZETHET SIKERRE!!!
Fontos Linkek
– Nemzeti Tehetség Program
– Magyar Géniusz Program
– Nemzeti Tehetségsegítő Tanács
– www.tehetsegpont.hu
„A kimagaslóan tehetséges ember sohasem
kötelességszerűen teljesít, tevékenységét nem
a siker és az elismerés motiválja: az ilyen
embert egyszer megfogja valami, és többé
nem tud szabadulni tőle.”
/Gyarmathy Éva pszicholgóus/
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!