Transcript Szabó Győzőné

„Hamu és gyémánt”
a személyiség egyenlőtlenségei, mint
tehetség jellemzők
Szabó Győzőné
Igazgató
Jász-nagykun Szolnok Megyei
Pedagógiai intézet
Tehetség definíció helyett
(Csermely P. )





Intellektuális (tradicionális) tehetség
Speciális (manuális, művészi, szociális,
spirituális)
Kreativitás –játék (nem megbízható)
Érzelmi érettség (siker és kudarc)
Hálózatképzés, kapcsolatrendszer
A tehetség 42 prototípusa









Intellektuális
Kreativitás
Társas érzelmi
Fizikai képességek
Iskolai képességek
Technikai képességek
Művészeti képességek
Interperszonális képességek
Alul teljesítés
A tehetség megnyilvánulása
(Füllér
Gizella)

Egészséges, vitális szervezet. Testi
adottságok, kiegyensúlyozott
idegrendszer, magasabb energiaszint,
nagy teherbíró
képesség,
mozgásban érzi a
ritmust, testséma,
térérzékelés
kialakultabb.
A tehetség megnyilvánulása
kisgyermekkorban (Füllér Gizella

Sokoldalú érdeklődés. Elmélyült, korai
érdeklődés, kérdezősködés, hamarabb
beszél, nagy aktív szókincs, önállóan
megtanul olvasni,
nagy képzelő erő, jó
memória, értelmezi
az eseményeket,
valós gondolkodás
A tehetség
megnyilvánulása
kisgyermekkorban
(Füllér Gizella)

Érzelmi élet. Mély érzésű, ragaszkodó,
de nem dependens, konstruktív az
egyedüllétben, erős akarat, magas
önfegyelem, sikerélmény éhség, belső
motiváció, kezdeményezés, gyűjtés,
nehezebb feladat választás „tudom én
egyedül”
A tehetség megnyilvánulása

Együttműködés. Nyitott, kezdeményező,
szívesen barátkozik idősebbekkel, jó
szervező.
Valószínűbb, hogy tehetséggé válik.
Nincs két egyforma ember.
Elsősorban gyermek.
Nincs egységes
személyiség profil


Ellentmondásos jellemzők:
a kreativitás paradoxonja
(hiperaktivitás- kitartás,
konformitás- nonkonformitás,
fantázia- valóságérzet,
nyitott-zárkózott,humoros-komoly, pedánslezser,magas IQ-naivitás)
„A kiegyensúlyozott, harmonikus személyiség
inkább gátolja,semmint segíti a kreativitást”
(Csíkszemtmihályi)
Életkori szakaszok











Terhesség: zene, gasztronómia
0-1év zene, vizualitás, úszás
2-3 értelmi képesség, kézügyesség,
4-7 teljes körű értelmi, érzelmi(egy sport, egy hangszer, egy
idegen nyelv)
8-14 több minden kipróbálása
15-20 önálló tehetséggondozás
21-30 szakosodás, versenyzés
31-50 sokoldalúság, váltások
51-70 perfekcionizmus, a fiatalkori vonzalmak újra éledése
71-80 bölcsesség, társas játékok
81- nyugalom, meditáció
Tehetségtípusok






A jó tanuló (képzetlen pedagógus)
A feleselő (rémálom )
A deviáns ( bezár, pálfordulás)
A rejtőző ( letagadja)
Kiegyensúlyozatlan, aránytalan
Önállóan tanuló (lényegkiemelés,
továbblépés)
Távoli kapcsolatok




Alsó 20 %-ból kikerülni –megtanulni valamit
A felső 20 %-ba bekerülni, kapcsolatok
Távoli kapcsolatok
építésének képessége
(szóba állás)
Pozitív tartalmak
kisugárzása,
kapcsolódási potenciál
Amit meg kell tanulniuk





Az önálló véleményt meg kell védeni
Jót, s jól
Siker és kudarc elviselésének képessége
Kitartás, elmélyedés
Mintakövetés
„Ha úgy vesszük az embereket,
amilyenek, akkor rosszabbá tesszük
őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok
lennének, akiknek kellene lenniök,
akkor segítjük őket azzá válni, amivé
válni képesek.
J.W.Goethe
Tehetségfejlesztés,
tehetségfejlődés





Tér és idő az elmélyülésre
Kevés TV, sok olvasás
Eszközjáték, „mintha” tevékenységek
preferálása
Természet, természetes anyagok
közelsége
Játék
A személyiség kreatív
jellemzői






Nonkomformitás
Komplexitás
preferencia
Kockázatvállalás
Önálló gondolkodás
Türelmetlenség
Önérvényesítés






Dominancia
Kíváncsiság,
érdeklődés
Energikusság
Eredetiség,
ötletesség
Kitartás
Játékosság, humor
Önértékelés, személyes
hatékonyság
Belső késztetés
 Személyes cél
 Valóságról alkotott
kép

Komplex megközelítés




Erős oldalak fejlesztése
Kiegyenlítés (mérsékelten) a gyenge
oldalak fejlesztése
Szociális helyzetjavítás
Kiegészítő tevékenységek (feltöltődés)
A kreatív gyermek, fiatal




Megkérdezi ami másnak evidens
(büntethető)
Saját ötlete van, mással szemben
kritikus,
Jobban viseli a frusztrációt, konfliktust
Nagyobb a magabiztossága
A kreativitás kioltása






Túl sok szabály
Érdeklődés –kötelesség
Teljesítmény –szorongás
Szociális szerepek
Szabadidő (bambulás)
Szűk tevékenység skála
Kreativitás és személyiség I.
Sternberg, Eysenck







Nyitottság az újdonságokkal szemben
Komplexitás preferencia
Feladat iránti elköteleződés
Önállóság, nonkonformitás
Kétértelműséggel szembeni tolerancia
Belső kontroll
Énerő, akaraterő, kitartás
Kreativitás és személyiség II.
Tóth (2000)






Érzékenység a környezet ingereire
Feladatokban való kitartás !!!!!
Humorkedvelő
Ötletgyártó
Védekezik a korlátozás ellen
Önérvényesítő
Problémás tehetségek






A személyiség paradoxonjai
Akaraterő (dac, makacs,hisztis )
Nonkonformitás (szabálykövetés hiánya)
Függetlenség
Kockázatvállalás (inger keresés)
Játékosság
Visszajelzés-Pygmalion-effektus
Problémás tehetségek





Elmélyülés, mással egyáltalán nem
foglalkozik
Erős kritikai érzék
Önbizalom
Fokozott energizáltság
Eltérő fejlődési ütem (pszichomotoros,
érzelmi-szociális)
Problémás tehetségek fejlesztése
Gyarmathy






Szemkontaktus, egyszerre kevés
utasítás
Megfigyel-próbálkozik
Kerüljük az időnyomást
Szóbeliség előnyben részesítése
Humor
Felfedeztetés
Problémás tehetségek fejlesztése



Vizualizálás, manipuláció
Erősségekre koncentrálás
Hátrányból előny- szertelen jobb tekeegyszerre több ingerrel tud dolgozni
Elvárások a pedagógustól








Türelem,
Tolerancia,
Teljes figyelem,
Kreativitás,
Humorérzék,
Bátorság –egyéni bánásmód
Feltétel nélküli elfogadás (szeretet)
A tehetség nem mentség
Elvárások a pedagógustól





Módszertani gazdagság, sokféle
tevékenység
A szülők támogatása
Szerepek változása (facilitátor)
Lelkesedés, motiváltság
Pozitív érzelmi energia
Alulteljesítők személyiségjegyei ( Rimm, Geffert, 1993)
JÓL TELJESÍTŐK
ALULTELJESÍTŐK
1. faktor: VERSENY
Tudnak nyerni és veszíteni
Nem adják fel a küzdelmet
egykönnyen
Ha gyengén teljesítenek,
hamar sírnak, panaszkodnak,
elkeserednek, elvesztik
türelmüket.
Ha nyernek gyakran
dicsekednek.
A sikert a szerencsének
tulajdonítják.
Bátorítani kell őket.
2. faktor: FELELŐSSÉG
Munkájukban önállók,
felelősségteljesek
Jó szervezők
Felnőttektől várják a segítséget.
Gyakran rendetlenek,
esetleg passzívak, agresszívek. A jó
teljesítéshez teljes figyelmet
igényelnek
3. faktor: KONTROLL
Jól érzik magukat otthon és az iskolában
anélkül, hogy a szüleiket, tanáraikat
uralnák, manipulálnák
Társas környezetüket állandó
kontroll alatt szeretnék tartani.
Az iskolai munkát gyakran
zavarják, félbeszakítják
Manipulálnak, a tiltást nem
fogadják
4. faktor: TELJESÍTMÉNYVONATKOZÁSÚ
KOMMUNIKÁCIÓ
A szüleiktől egyértelmű képet
kaptak a tanulás fontosságát
illetően.
A tanulásról ellentmondó,
vagy egyenesen negatív
véleményeket hallanak a
szüleiktől.
5. faktor: TEKINTÉLY, TISZTELET
Tisztelik szüleiket és a felnőtteket
A konformitás ésszerű foka
jellemző rájuk.
Nem vesznek tudomást
szüleik kéréséről.
Lázadnak, engedetlenek.
A tehetség és a kiválóság
egybeesése Sikeres




Jól teljesítenek, bekerülnek a tehetség
programokba.
Rendszertől függővé válnak, egy másik
rendszerben (középiskola, felső tagozat) alul
teljesítőkké válhatnak. Iskolakonform.
El kellene sajátítaniuk az alkotó tehetség
alapvető működésmódjait.
Igazi problémákon való megoldáskeresés, új
helyzetekhez való alkalmazkodás
Kreatív



Az oktatásban kevéssé elfogadott
tulajdonság, konfliktusokat okoz.
Ha nem ismerik fel a kreatív személy
tehetségét, az önértékelésük tovább torzul.
Sok negatív visszajelzést kap.
A tanárok képzése (kreativitás értékként való
elismerése) és tehetségcsoportok létrehozása
segíthet fejlesztésükben.
Fel nem ismert tehetségesek
Földalatti



Fél kitűnni, nem szereti, ha kilóg a sorból,
fontos az, hogy társaik elfogadják őket.
Nehéz helyzetek megoldóiként hajlandók
kulcsfontosságú szerepet játszani,
Egyéni feladatoknál legyőzhetetlen
ellenfélként jelenik meg, ezzel másodrangúvá
téve a jobb képességű társait.
Fel nem ismert tehetségesek
Lemorzsolódó
 A normál iskolai tanterven kívül esik az
érdeklődési köre.
 Az iskolai tananyag szűk sávot jelent az
emberiség számára fontos tudásból.
 Így gyakran az ilyen érdeklődésű gyermekek
csak mint probléma jelentkezik, mert
tehetségüket nem ismerik fel, csak nonkonform
személyiségük mutatkozik meg.
Fel nem ismert tehetségesek
Kettőscímkéjű
 A tehetség valamilyen testi zavarral illetve
érzelmi sérüléssel párosul (tanulási zavarok is)
 A tehetséget elfedi a sérülés,
 A kisebb zavart sem ismerik fel, mert a
kiemelkedő képességeivel képes kompenzálni.
 Erősségeik olyan oktatási környezetben
jelentkeznek, ahol a képességek sokfélesége és
a később alakuló alkotó tehetség
működésmódja is tananyag.
Fel nem ismert tehetségesek
Autonómtanuló
 A legkevésbé hat rá a környezet.
 Kihasználja a lehetőségeket, megtalálja a
fejlődéséhez szükséges forrásokat
 Magabiztos, önálló, független, tudja, hogy mit
akar, célja eléréséhez használja kreativitását és
társas készségeit is.
 Megfelelő környezetben tanulja meg az
önállóságot, a nehézségekkel való megküzdést.
Tehetségfejlesztés


A corpus callosum átjárhatósága
Jobb-, baltekei tevékenységek
összekapcsolása
Tehetség- felelősség
„Vagy megújul az érzület, vagy
elpusztul az Élet … mert a
tudomány gyorsabban fejlődik,
mint a lelkiismeret”
A. Einstein

A tehetségek hatalmas energetikai
bázissal rendelkeznek. A tehetségnek
alkotni kell, így vagy úgy, hogy
csökkentse a feszültségét. Ez a hajtóerő
az, amitől kiemelkedik.

Ha azt akarjuk, hogy tehetség váljék
belőle, és ne bűnöző, aki a társadalom
ellen fordítja képességeit, vagy drogos,
aki pótszereket használ feszültségének
csökkentésére , akkor adjuk meg a
lehetőséget a különböző alapokról
induló, különböző típusú tehetségek
kibontakozására. (Gyarmathy Éva )
Hamu és gyémánt



Min múlik ???
Rajta, rajtad, rajtunk???
RAJTA !!!!