Transcript 2_ea

Minőségügyi alapismeretek
Tóth Georgina Nóra
[email protected]
Minőségirányítási rendszerek
(MIR, KIR, MEBIR, IIR, stb.)
Alapfogalmak
Minőségirányítás
A minőségirányítás (Quality management):
„összehangolt tevékenységek egy szervezet
vezetésére és szabályozására a minőség
szempontjából.”
A minőségirányítás 4 területre terjed ki:
minőségtervezés
minőségszabályozás
minőségbiztosítás
minőségfejlesztés
Alapfogalmak
Minőségtervezés
Minőségtervezés (Quality planning):
„a minőségirányításnak az a része, amely a
minőségcélok kitűzésére, valamint a
szükséges működési folyamatok és a velük
kapcsolatos erőforrások meghatározására
összpontosít, a minőségcélok elérése
érdekében.”
(minőségterveket lehet kidolgozni: kinek, mikor, milyen
eljárásokat és milyen erőforrásokat kell alkalmazni egy
meghatározott projekthez, termékhez, folyamathoz vagy
szerződéshez)
Alapfogalmak
Minőségszabályozás
Minőségszabályozás (Quality control):
„a minőségirányításnak az a része, amely a
minőségi követelmények teljesítésére
összpontosít.”
Legtöbbször ezt használjuk, két fontos tevékenységből áll:
- megfelelőség ellenőrzés,
- helyesbítő tevékenység a nem megfelelősségek okainak
kiküszöbölésére
Alapfogalmak
Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés
Minőségbiztosítás (Quality assurance):
„a minőségirányításnak az a része, amely a
bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt,
hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.”
(szabályozási és megelőzési tevékenységek)
Minőségfejlesztés (Quality improvement):
„a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi
követelmények teljesítési képességének növelésére
összpontosít.”
Alapfogalmak
Minőségirányítási rendszer
Minőségirányítási rendszer (Quality system):
„irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és
szabályozására a minőség szempontjából.”
Az irányítási rendszer meghatározza a politikát és a célokat.
Az ISO 9000 :2008
szabványcsalád. Alapelvek,
követelmények.
Irányítási rendszerek
Rendszerek és modellek
MIR = Minőségirányítási Rendszer
 KIR = Környezetközpontú Irányítási
Rendszer
 MEBIR = Munkahelyi Egészségvédelem
és - Biztonsági Irányítási Rendszer
 IBIR = Információ Biztonság Irányítási
Rendszere

ISO 9000 szabványcsalád
A szabványcsalád tagjai:
ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és
szótár.
ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek.
Követelmények (a tanúsítás alapja).
ISO 9004:2009 A szervezet tartós sikerének irányítása.
Minőségirányítási megközelítés.
ISO 19011:2002 Útmutató minőségirányítási és/vagy
környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához.
ISO 9000 szabványcsalád
MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek.
Alapok és szótár
MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek.
Követelmények
MSZ EN ISO 9004:2010 A szervezet tartós sikerének
irányítása. Minőségirányítási megközelítés.
ISO 9000 szabványcsalád
A minőségirányítás 8 alapelve
1. Vevőközpontúság (ismert a vevői igény)
2. Vezetés
3. Munkatársak bevonása
4. Folyamatszemléletű megközelítés
5. Rendszerszemlélet az irányításban
6. Folyamatos fejlesztés
7. Tényeken alapuló döntéshozatal
8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a
beszállítókkal
MSZ EN ISO 9000:2005
Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár
A 8 minőségirányítási alapelv:
1. Vevőközpontúság
Minden szervezetnek alfája és omegája a vevő.
Mindig a vevői igényekből kell kiindulni, és mindig meg kell győződni
arról, hogy a vevők mennyire elégedettek.
A szervezetek alapvetően a vevőiktől függnek, ezért fontos tudni a vevők
(nyilvánvaló és látens) igényeit, és kielégíteni azokat.
Teljesíteni kell a vevő követelményeit (nyilvánvaló és látens).
2. Vezetés
Vezetők feladata olyan belső környezet létrehozása és fenntartása,
amelyben a munkatársak a vállalati célok megvalósításában teljes
mértékben részt vehetnek.
MSZ EN ISO 9000:2005
Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár
A 8 minőségirányítási alapelv:
3. Munkatársak bevonása
Képességeiket a szervezet javára tudják hasznosítani.
4. Folyamatszemléletű megközelítés
Tevékenységek, erőforrások folyamatközpontú szemlélete célok
eredmények hatékonyabb elérése.
Tevékenységeket folyamatokkal írjuk le  erőforrások
felhasználásával, az előírt módon a bemeneteket kimenetekké alakítják
át úgy, hogy ezzel hozzáadott értéket állítanak elő.
Folyamatok összekapcsolódása  egyik folyamat kimenet a másik
folyamat bemenete (pl. beszállítói lánc).
MSZ EN ISO 9000:2005
Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár
Folyamatszemléletű megközelítés
“A” Bemenete
“A” Kimenete/ “B” Szabályozása
“A” folyamat
“C” Szabályozása
“B” Bemenete
“B” folyamat
“B” Bemenete
“C” Bemenete
“B” Mechanizmusa
“C” folyamat
“C” Kimenete
MSZ EN ISO 9000:2005
Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár
KÖVETELMÉNYEK
BEMENET
BESZÁLLÍTÓ
FOLYAMATA
KIMENET
BEMENET
VISSZACSATOLÁS
VISSZACSATOLÁS
SZERVEZET
FOLYAMATA
KIMENET
VEVŐ
FOLYAMATA
BEMENET
KÖVETELMÉNYEK
KIMENE
T
MSZ EN ISO 9000:2005
Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár
A 8 minőségirányítási alapelv:
5. Rendszerszemlélet az irányításban
A rendszer: egymáshoz kapcsolódó folyamatok összessége (hálózata).
Meg kell határozni:
- a vevők és más érdekelt felek igényeit;
- a szervezet minőségpolitikáját és minőségcéljait;
- a minőségcélok eléréséhez szükséges felelősségi köröket és a
folyamatokat;
- a szükséges erőforrásokat (és biztosítani);
- a mérőszámokat (a hatékonyság, a hatásosság);
- eszközöket a nemmegfelelőség okainak kiküszöbölésére,
megelőzésére;
- a folyamatos fejlesztés folyamatait.
MSZ EN ISO 9000:2005
Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár
A 8 minőségirányítási alapelv:
6. Folyamatos fejlesztés
A szervezet állandó célja legyen.
7. Tényeken alapuló döntéshozatal
Adatok, információk gyűjtése és elemzése  a MIR megfelelősségét és
eredményességét meg lehet állapítani.
Adatok, információk gyűjtése és elemzése  a fejlesztések alapjául szolgál.
8. Kölcsönösen előnyös kapcsolat a (be)szállítókkal
Olyan partneri kapcsolat  mindkét fél számára előnyös.
Olyan partneri kapcsolat  mindkét fél értékteremtő képességét növeli.
MSZ EN ISO 9001:2009
Minőségirányítási rendszerek. Követelmények
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Alkalmazási terület
Rendelkező hivatkozás
Szakkifejezések és meghatározások
Minőségirányítási rendszer
A vezetőség felelősségi köre
Gazdálkodás az erőforrásokkal
A termék előállítása
Mérés, elemzés, fejlesztés
MSZ EN ISO 9001:2009
Minőségirányítási rendszerek. Követelmények
MSZ EN ISO 9001:2009
Minőségirányítási rendszerek. Követelmények
A folytonos minőségfejlesztést a Deming-kerék
szemlélteti: PDCA elv.
Plan (tervezz)
Do (cselekedj)
Check (ellenőrizd)
Act (avatkozz be)
ACT
PLAN
PDCA
CHECK
DO
Folyamatok általános modellje
Termékelőállítás = folyamat =
anyag + energia + információ áramlás
Tudatos tevékenység, melyhez szükséges:
- szakmai ismeret,
- konkrét technológia,
- feldolgozott anyagok,
- felhasznált eszközök,
- mindezek ismerete
+ - felügyelet
Folyamatok általános modellje
Hatékony folyamatszabályozáshoz szükséges:
információ
 Adatok gyűjtése (mérés, megfigyelés)
 Adatfeldolgozás
 Beavatkozás
Eszközök: feljegyzés ….. szakértői rendszerek
számítógépes adatfeldolgozással
A folyamat sajátosságai


Ismérlődő folyamatok (tömeggyártás,
kiszolgálás…)
Projekt (egyszeri eseményfolyam) folyamat
Folyamatok csoportosítása a kimenetek szerint:
- szerelt termék
- feldolgozott anyag (ömlesztett termék)
- szolgáltatás
- szoftverek
A folyamat sajátosságai
Minőségügyi követelmények:




Célok pontos megfogalmazása (lehetőségek,
környezet)
Előírások (kimenetre vonatkozó)
Ellenőrzés (statisztikai módszerek)
Beavatkozás
A folyamat sajátosságai
Fő és támogató folyamatok
Logisztikai folyamatok:
Szükséges mennyiséget, megfelelő
minőségben, időpontban, a kívánt helyre a
legkisebb költséggel
Időtervezés
A folyamat sajátosságai
Terminál jel
vagy
Tevékenység jel
Folyamat irányjel
Döntés jel (2 kimenete van)
igen
nem
Ellenőrzési jel (több kimenete lehetséges)
1. feladat







Csoportmunka (3-4 fő)
Folyamatábra készítése
Minimum 8 tevékenység
Minimum 2 visszacsatolás
Minőségi mutatók meghatározása
Folyamatgazda meghatározása
Folyamat bemutatása
Minőségszínvonal elemzés
A minőség meghatározása
az ISO 9000:2000 szerint
Minőség:
„annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a
saját jellemzők egy csoportja a
követelményeket”
Követelmény:
„kinyilvánított igény vagy elvárás, amely
általában magától értetődő vagy kötelező”
Megfelelőség

Tulajdonságok

(Minősítő) követelmények

Megfelelőség
Reláció: tulajdonságértékek  követelmények
Megfelelőség



Megfelelőség: „egy követelmény
teljesülése”
„termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra
előírt követelmények teljesülése”
Nemmegfelelő termék: olyan egység
(termék), amely egy vagy több szempontból
nem megfelelő”
Hiba: „egy szándék szerinti vagy előírt
használattal kapcsolatos követelmény nem
teljesülése”
Megfelelőség



Eltérés: „egy követelmény nem teljesülése”
Igazolás (verifikálás): „annak megerősítése
objektív bizonyíték szolgáltatásával, hogy az
előírt követelmények teljesülnek”
Érvényesítés/jóváhagyás (validálás):
„annak megerősítése objektív bizonyíték
szolgáltatásával, hogy az adott szándék
szerinti használathoz vagy alkalmazáshoz
előírt követelmények teljesülnek”
Megfelelőség
Előbb
verifikálás (igazolás),
azután
validálás (érvényesítés/jóváhagyás).
Minőségszínvonal
Hogyan lehet mérni?
A számskálák kialakítása
A mérés számskálái
- sorrendi (ordinális) skála
Megelőzi-e az egyik termék a másikat ? (Sorrendi skála.)
- intervallum skála
Mennyivel előzi meg az egyik dolog a másikat? (Intervallum
skála.)
- arány (kardinális) skála
Hányszor, illetve hányszorosan előzi meg az egyik dolog a
másikat? (Arány skála.)
A skálák jellemzői
Preferálni: előnyben részesíteni.
AB
A B
A-t előnyben részesíti - preferálja B-vel szemben
A lényegesebb, mint B
A fontosabb, mint B
emberi döntésekkel (véleményezésekkel, bírálatokkal)
kapcsolatos szubjektív elemeket is tartalmaz.
A mérendő paraméterek tulajdonságainak
skálarendszere (skálatípusok).
A skála küszöbértéket határozzuk meg
- Fix paraméterek (pl.: személyautó esetében a
pótkerék).
- Minimális követelményszinttel jellemezhető
paraméterek (pl.: zajszint).
- Optimum értékkel jellemezhető paraméterek
(értékintervallum, amelytől a pozitív, illetve negatív
értelmű eltérés egyaránt rontja a funkció
kielégítését)
Az értékelési tényezők súlyozása
A súlyozási megoldások
(intervallum skálán) lehetnek:
1) Egyszerű közvetlen becslés
2) Churchman-Ackoff-féle eljárás,
3) Guilford eljárás.
Az értékelési tényezők súlyozása
1) Egyszerű közvetlen becslés
Az értékelési tényezők teljes preferencia súlyát 1,00
számértékkel, tehát egységnyinek vesszük, majd ennek
alapján egyszerű, közvetlen becsléssel megállapítjuk
minden egyes értékelési tényező súlyszámát oly módon,
hogy azok összege 1,00 legyen. Pl.
E2  E5  E1 E3  E4
E2 = 0,50; E5 = 0,30; E1 = 0,10; E3 = 0,07; E4 = 0,03
A számértékek összege:
0,50 + 0,30 + 0,10 + 0,07 + 0,03 = 1,00
Az értékelési tényezők súlyozása
2) A Churchman-Ackoff-féle súlyozási
módszer
 Előzetes becslésre építve az O1, O2, …. On célok
között preferencia sorrendet állapítanak meg.
 Fontosságuk elemzése alapján V1, V2, …. Vn
úgynevezett hasznossági értéket rendelnek az
egyes célokhoz.
 A legfontosabb célt V = 1 hasznossági értékkel, a
többi célt pedig Vi  1 hasznossági értékkel
jellemzik.
Az értékelési tényezők súlyozása
2) A Churchman-Ackoff-féle súlyozási
módszer (folytatás)
 A döntések sorozatán keresztül vetik össze
egymással – fontosságuk elemzése érdekében – a
célokat.
 Először egyedileg vizsgálják az egyes célkitűzések
fontosságát az összes többi célhoz viszonyítva.
 E vizsgálatokra építve korrigálják az Oi célkitűzés
fontosságára előzetes becsléssel felvett Vi
hasznossági mértéket.
 Az utolsó lépés Vi standardizálása
Az értékelési tényezők súlyozása
3) Guilford-féle súlyozás páros
összehasonlító módszerrel
Az eljárás lépései:
Megállapítjuk a lehetséges párok számát
A válaszok alapján elkészítjük a preferencia táblázatot
A preferálások száma: "a”
Meghatározzuk a szakértők következetességét
A következő lépésben az a2 jelű oszlop összegét képezzük (a2)
Számítjuk az inkonzisztens körhármasok „d” értékét
A konzisztencia mutató értékét kiszámítjuk
Az „a” preferenciagyakoriság, az „r” rangszám és az „n” között
fennáll az alábbi összefüggés: n = a + r
A minőség színvonal elemzés
megvalósítása
Hagyományos elemző módszerek
Kesselring módszere
Combinex módszer
A jelentőség fa-módszere
(PATTERN – Planning Assistance Through Evaulation of Relavance
Numbers)
Kendall-féle rangkorrelációs módszer
Harris módszer
Marting módszer
Juhar módszer
KIPA módszer
2. feladat


Kesselring eljárás elvégzése
2 db választott termék

Milyen egymáshoz képest a
minőségszínvonala?

Milyen a minőségszínvonala a terméknek egy
általános skálán?
Köszönöm a figyelmüket!