Tanúsítás-akkreditálás

Download Report

Transcript Tanúsítás-akkreditálás

Minőségbiztosítás és tanúsítás
Minőségtanúsítás (Megfelelőség-tanúsítás)
és Akkreditálás

A terméket vagy szolgáltatást általában sokféle, nehezen
értelmezhető tulajdonság jellemzi, mint pl. a használati
tulajdonságok, a megbízhatóság, az igénybevételükkel
kapcsolatos biztonság, esztétikai jellemzők (termékek
esetében).

Egy termék vagy szolgáltatás jellemzői meghatározhatók
vizsgálattal vagy egyéb módon is, pl. egyszerű
megfigyeléssel vagy minőségirányítási rendszer esetében
dokumentált értékesítési vagy audit eljárással.

Vevők által elvárt igények összessége: Minőségkövetelmény

Előírt követelmények teljesülése: Megfelelőség
Alapfogalmak

Vizsgálat

Ellenőrzés



Megfelelőségi felügyelet

Vizsgálólaboratórium

Ellenőrző szervezet

Tanúsító szervezet

Harmadik fél

Akkreditáló testület

Kijelölt szervezetek
Szállítói nyilatkozat
Tanúsítás

Jóváhagyás

Akkreditálás
A tanúsítás alaptípusai
 Terméktanúsítás
 Rendszertanúsítás
 Személyzettanúsítás
Terméktanúsítás

Valamely termék tanúsítása biztosítékot jelent arra, hogy a termék
megfelel az előírt szabványoknak és egyéb normatív dokumentumoknak.

A tanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű
megalapozottsággal elvárható, hogy a szabályszerűen azonosított
termék megfelel bizonyos szabványnak vagy más normatív
dokumentumnak.

A terméktanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az
MSZ EN 45011:1999 Terméktanúsítási rendszereket működtető
szervezetekre vonatkozó általános követelmények (ISO/IEC Guide
65:1996) szabvány tartalmazza
Rendszertanúsítás

A tanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű
megalapozottsággal elvárható, hogy a szállító minőségirányítási,
környezetközpontú irányítási stb. rendszere kielégíti a rá vonatkozó
rendszerszabványokat vagy más normatív dokumentumokat.

A rendszertanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket
az MSZ EN 45012:2000 Minőségügyi rendszerek minősítését és
tanúsítását/regisztrálását végző szervezetekre vonatkozó általános
követelmények (ISOIEC Guide 62:1996) szabvány tartalmazza
Tanúsítandó rendszerek


Minőségirányítási rendszerek
Alkalmazási terület
Minőségirányítási rendszer
Általános gyártó és szolgáltató tevékenység
ISO 9001
Autóipari beszállítók
QS 9000; ISOTS 16949
Informatikai szolgáltatók
TL 9000
Légiforgalmi területek
AS 9000; JAR-OPS
Hadiipari beszállítók
AQAP 110,120
Gyógyszeripar
GMP
Élelmiszer-előállítás
HACCP
Környezetközpontú irányítási rendszerek
Alapszabvány: ISO 14001:1996, magyarul MSZ EN ISO 14001:1997 Környezetközpontú
irányítási rendszerek

Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek
MSZ/T 28800:1999 Útmutató a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek
alkalmazásához szabvány

Egyéb rendszerek
Szakma-specifikus rendszerek
Személyzettanúsítás

A személyzettanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy egy
személy kielégíti a rá vonatkozó szabványban vagy más normatív
dokumentumokban előírt követelményeket.

A személyzettanúsító szervezetekre vonatkozó általános
követelményeket az MSZ EN 45013:1990 A személyzet tanúsítását
irányító szervekre vonatkozó általános feltételek szabványa tartalmazza.

A szabványban leírt követelményeknek az a célja, hogy biztosítsák, a
tanúsító szervezetek független tanúsítási rendszert működtessenek
következetes és megbízható módon, továbbá regisztrálják és hozzák
nyilvánosságra az adott előírásoknak megfelelő, alkalmas személyeket.
Tanúsító szervezetekkel szembeni követelmények






Legyen pártatlan
Legyen felelős a tanúsítvány
megadására, fenntartására,
felfüggesztésére és
visszavonására vonatkozó
döntéseiért
Legyen felelős vezetősége
Legyen jogilag azonosított
Legyen független döntéshozatali
mechanizmusa és személyzete
Pénzügyileg stabil legyen





Legyen hatékonyan működő
minőségirányítási rendszere
Legyen mentes mindenféle
kereskedelmi, pénzügyi és más
ráhatástól
Valósítsa meg az érdekek
egyensúlyát
Biztosítsa a bizalmas
ügykezelést és az üzleti titok
védelmét
Összeférhetetlen tevékenységet
ne végezzen, ajánljon
Akkreditálás

Az akkreditálás annak elismerése, hogy egy szervezet, személy alkalmas
bizonyos tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, tanúsítás, ellenőrzés,
hitelesítés) meghatározott feltételek szerinti elvégzésére.

Hivatalos elismerés: az akkreditáló testület hivatalosan lép fel, az ország
kormánya által jogszabályban felhatalmazott, tevékenységét az országon
belül kizárólagos jogkörrel végzi;
Az akkreditálás adott tevékenységekre terjed ki, azaz az akkreditálásra
vonatkozó jogszabály nevesíti az akkreditálás alkalmazási területét;
Meghatározott feltételek szerinti alkalmasság, azaz az akkreditálandó
szervezetekre meghatározott, európai és nemzetközi szinten
szabványosított feltételek vonatkoznak, melyek végzésére való
alkalmasságot, azaz felkészültséget és jártasságot ismer el az
akkreditálás.


Akkreditálás a világban


Az akkreditálás nemzeti tevékenység, azonban céljai eléréséhez
kétoldalú, regionális és nemzetközi harmonizálásra van szükség.
A nemzeti akkreditáló testületek regionális szövetségekbe tömörülnek és
a régiók, ill. a régiókhoz nem tartozó nemzeti testületek nemzetközi
szövetség keretében harmonizálják tevékenységüket.
ILAC-IAF
(APEC)
APLAC
(EU-EFTA)
EA
(NAFTA MERCOSUR)
IAAC - PAC
Nemzeti akkreditáló
testületek
Nemzeti akkreditáló
testületek
Nemzeti akkreditáló
testületek
Akkreditálás Magyarországon

1988. Novemberétől – az Egységes Magyar Minőségtanúsítási rendszer
keretében a Magyar Szabványügyi Hivatal végezte a
vizsgálólaboratóriumok akkreditálását

1991-től: Kalibrálólaboratóriumok akkreditálása – az Országos Mérésügyi
Hivatal végezte

1992-től: az MSzH a tanúsító szervezetek akkreditálását is vézi

1995. évi XXIX. törvény (akkreditálási törvény)

1995. szept. 28.: Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) megalakulása
Nemzeti akkreditálás rendszere
NAT
Tanúsító
szervezetek
Laboratóriumok
Vizsgáló
Kalibráló
Termék
ISO 9001
QS 9000
TL 9000
AQAP
Rendszer
ISO 14001
EMAS
Ellenőrző
szervezetek
Személyzet
MSZ/T 28800
Kórházi
ellátási
standardok
A Nemzeti Akkreditáló Testület felépítése
Közgyűlés
Pézügyi Ellenőrző
Bizottság
Akkreditálási
Tanács
Szakmai Akkreditáló
Bizottságok
Fellebviteli
Bizottság
Akkreditálási
Iroda
Minősítők
Szakértők
Akkreditálási okirattal rendelkező szervezetek
száma évenkénti bontásban
0
376
202
172
161
100
278
200
330
300
348
400
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001