Transcript I. Fogatolt rendszerek

DE MK ÉT 2012.
Épülettervezés II.
Tantárgyfelelős:
2012-2013 1. félév
Prof. Puhl Antal DLA habil
Műteremvezetők:
Ferencz Marcel DLA
Török Dávid DLA aspiráns
Falvai Balázs DLA aspiráns
Csanády Gábor DLA
Előadó:
Prof. Puhl Antal DLA habil
4
TÁRSASHÁZAK
DE MK ÉT 2012.
Többlakásos lakóépületek a lakások
sorolása szerint
I. Fogatolt rendszerek
II. Folyosós rendszerek
4. ELŐADÁS
DE MK ÉT 2012.
Alvar Aalto, Berlin, Hansaviertel, 1955
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
nagyságuktól függően feltárhatók egyetlen lépcsőházzal
vagy több szekcióból is állhatnak
ebben az esetben szekciónként egy lépcső-házzal
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
zártsorú beépítésben, ha a telek nem túl széles,
egyetlen lépcsőházzal megoldható a fogatolás
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Több szekció egyenes vonalú sorolásával sávházak
alakulnak ki
Egyes szekciók vízszintes elmozdításával vagy
törtvonalú szekciók sorolásával plasztikus, egymáshoz
többféleképpen illeszthető, szekciókkal tagolt
épülettömeget lehet létrehozni
Keretes beépítésnél és foghíj-, saroktelek beépítésnél a
fogatolt sarokház építési vonala a sarokszekció mentén
is átfordulhat
zártsorú, szélesebb foghíjtelek beépítésére több
szekcióból álló fogatolt épület is szolgálhat
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
egyfogatú elrendezés rendkívül ritka, mert a függőleges
közlekedők kihasználtsága kedvezőtlen
vagy kivételesen drága lakásoknál, ahol az elosztás
elbírja a nagy alapterületű lakást
vagy kivételesen kicsi alapterületű foghíjtelkeknél
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
egyfogatú
elrendezés
Huggenberger
Arhitekten
Zürich 2006
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Kétfogatú elrendezés csak akkor gazdaságos, ha viszonylag nagy alapterületű lakásokat tartalmaz (telekméret füg
Kedvező a lakások átszellőztetése, amennyiben nincsenek a lakások túlcellázva válaszfalakkal
A két lakás alaprajza lehet azonos (egymás tükörképe) és lehetnek eltérőek mind
alapterület mind alaprajzi kialakítás tekintetében
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
kétfogatú elrendezés
Ausztria
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Háromfogatú elrendezés kedvező olyan esetekben, amikor az építési program
különféle alapterületű lakásokat kér
Legelterjedtebb, amikor egy szinten két nagyobb és egy kisebb lakás kap helyet
Nagyobb homlokzati felülettel rendelkező háromfogatú szekciónál mód van három
nagyobb lakás kialakítására
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Háromfogatú elrendezés, Finnország
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
A négyfogatú elrendezés akkor szokásos, ha kis alapterületű lakások aránya magas az épület
összetételében
Négy kisebb lakást tartalmazó szekció inkább zártsorú foghíjtelek beépítésekor jöhet
számításba, mert csupa kislakásokból álló, hosszabb sávház folyosós kialakítása
gazdaságosabb
Egykarú lépcső kialakítása lehetőséget teremt két nagyobb és két kisebb lakás kialakítására
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
négyfogatú lakóépületek
Ausztria, Villach
2006
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Fogatolt pontházak
A szabadon álló, egyetlen közlekedő magot tartalmazó fogatolt épületek, a pontházak
négy szabad homlokzattal rendelkeznek, ami rendkívül kedvező a sorolható szekciókhoz
képest
Három vagy több fogatú rendszerek alkalmazhatóak a leggazdaságosabban, amennyiben
a telek nagysága, a beépíthetőség és a szintterületi mutató megengedi
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
A lakások fogatolt rendszerű épületben elfoglalt helyzetének,
szobaszámának és alapterületének összefüggése
A tervezési program (megbízó) általában csak az igényelt lakások nagyságát, a
különféle nagyságú lakások arányát fekteti le, azok térbeli szervezése a tervező dolga
A lakások szobáit és a közvetlen, természetes megvilágítást igénylő konyháját a
homlokzati falak mentén kell elhelyezni
A kellően be nem világított sávba kerülhetnek az egyéb helyiségek (WC, gardrób,
kamra, közlekedők stb…)
A fürdőszoba, ha lehetséges kapjon természetes bevilágítási és szellőzési lehetőséget
Az egy homlokzati fallal rendelkező lakások jellemzően 3 vagy több fogatszámú
szekcióban fordulhatnak elő
Mivel természetes megvilágítású helyiségeket csak egymás mellé lehet helyezni,
kialakításuk csak kisebb szobaszám mellett lehetséges (ezeknek lehet esetleg belső
konyhájuk is)
Két hálószobát tartalmazó lakást ilyen esetben már csak nyújtott, aránytalan
közlekedővel lehet elérni, melynek térkapcsolatai sokszor nem racionálisak,
rossz arányúak
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Két, átellenes homlokzati fallal rendelkező lakások 2 vagy 3 fogatú szekciók jellemző
típusai
Ebben a helyzetben a kisebb (nappali + 1 hálószoba; garzon) lakások kedvezőtlenek,
mert nem tudják kihasználni az adott geometriai lehetőséget és aránytalanok lehetnek
gazdaságos épületmélység esetén
Legalább 2 hálószobás (nappali + 1+1/2 háló; nappali + 2 háló) vagy annál nagyobb
lakások jönnek számításba
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Két csatlakozó homlokzati fallal rendelkező saroklakások a sarokszekciónál vagy a
pontházaknál fordulhatnak elő
Ezekben lehetnek kisebbek is a lakások, de a rendkívül kedvező tájolási és
sarokpanorámás kialakítás miatt inkább nagyobb alapterületű, legalább 2 önálló
hálószobás lakást célszerű kialakítani
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
A fogatolt rendszerű lakóépületek földszintjének kialakítása
A lépcsőház kialakítását befolyásolja a földszinti padlóvonal magassága
A földszinti padlóvonal szintjéig vezethet külső előlépcső is, de csak akkor, ha a
szeméttároló nem a lépcsőházból nyílik és a főbejárat nem közvetlenül a közterülethez
csatlakozik (max. 50 cm kinyúlás engedélyezett)
Kedvező a lépcsőházi főbejáratnak a lépcsővel szembeni elhelyezése, mert a bejárat és a
lépcső között tágas, jól megformálható előtér jön létre
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Zártsorú beépítésnél vagy hosszabb sávház esetén kerti kijárót kell tervezni a főbejárattal
átellenes oldalon
Ez nyílhat a magából a lépcsőházból, ha a földszinti padlóvonal elég magas ahhoz, hogy a
közbenső pihenő alatt elegendő belmagasság maradjon (min. 2,20 méter)
A kerthez vezethet a lépcsőháztól független átjáró de maga a földszinti előtér is átvezethet
a hátsó kertbe
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Ha a földszinten is lakások vannak, akkor
azok kialakítása eltér az emeletitől a
kiegészítő funkciók helyigénye miatt
Lehet a földszinten kevesebb lakás, vagy
ha a szabályozás nem zárja ki üzlet, vagy
közös használatú helyiség
A lakások közötti megfelelő hanggátlásról
mindig gondoskodni kell
I. Fogatolt rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Le Corbusier
Marseille,
Unité d’Habitation, 1959
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
folyosós rendszernek azt az elrendezést nevezzük, amikor a
lakások bejárata a vertikális közlekedőktől viszonylag távol
esik,
ezért a vízszintes közlekedő felület rövidebb- hosszabb
folyosót képez
az egy függőleges közlekedő mag által kiszolgált lakásszám
jóval nagyobb lehet, mint a fogatolt rendszereknél
a folyosó elhelyezkedhet az épület homlokzata mentén, ebben
az esetben oldalfolyosóról beszélünk
az épület belsejében pedig a belsőfolyosó
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
belső folyosós elrendezésnél a folyosó mindkét oldalán
lakóegységek helyezkednek el
ügyelni kell, hogy a folyosók természetes megvilágítása meg legyen oldva, ne legyen a
belső folyosó sötét, nyomasztó
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
A fenti kategóriák határai sokszor
átfednek és összemosódnak. Az
egykarú lépcső lépcsőháza
eleve folyosó jellegű, kissé
nagyobb pihenőkkel kialakított
egykarú lépcsőről nyíló lakások
elrendezését akár folyosós
rendszernek is nevezhetjük
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Igen gyakori a fogatolt és
folyosós rendszerek
együttes alkalmazása
jellemző példa, amikor
kötött méretű zártsorú
beépítésű foghíjtelkeket
kell beépíteni, vagy amikor
sarokházakat tervezünk
optimális beépíthetőséggel
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Oldalfolyosós lakóházak
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Oldalfolyosó lehet nyitott vagy zárt (üvegezett)
A nyitott folyosót külső folyosónak, a konzolos formában kialakított külső folyosót
függőfolyosónak szokás nevezni
Amennyiben a beépítés engedi, vagy erre korlátozódik, a nyitott oldalfolyosót
gyakran alkalmazzák, mert szellőzés és megvilágítás szempontjából teljes értékű Az
egymás feletti folyosók az eső ellen is védelmet nyújtanak
A felsőbb szinteken a diszkomfort érzet miatt célszerű magasított, kilátást gátló korlátot
kialakítani (tériszony)
A külső folyosóra nyíló helyiségek használati értékét csökkenti, hogy a folyosón
közlekedők beláthatnak vagy hangjukkal zavarják a bent tartózkodók komfortérzetét (családi
házaknál az előkert) Ez a zavaró hatás magas parapetű ablakokkal, vagy olyan
helyiségekkel, melyeknél nem annyira zavaró (konyha, mosókonyha)
Rossz azonban lakószobát tájolni a közlekedő folyosóra, mert nem tudjuk megvédeni a
lakásunkat a folyamatos betekintéstől, esetleg betörésektől
Amikor az oldalfolyosót a homlokzattól elhúzzák és külön tartószerkezettel támasztják alá
a lakóegységeket pedig saját kis hidakról lehet megközelíteni (lakószobát ilyenkor sem
célszerű az oldalfolyosóra nyitni)
Zárt oldalfolyosó alkalmazása ritkább, mivel a folyosóra tájolt helyiségek szellőzését külön
meg kell oldani (zárt folyosóba nem szellőztethetünk), ezen kívül a folyosó szellőzéséről
is gondoskodni kell ,az üvegezés pedig költséges
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Tájolás, horizontális közlekedés
Oldalfolyosós épületek tájolása viszonylag szabad (É-D-i tengely mentén mindkét
homlokzat benapozott, nem a tájolás dönti el az oldalfolyosó elhelyezkedését)
K-NY-i tengely esetén északra kerül a folyosós közlekedő rendszer, ezáltal a
huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségek a déli oldalon kapnak helyet
Zártsorú foghíjtelek beépítése esetén sokszor előfordul, hogy az utcai homlokzat
északi, ide kívánkoznék a függőfolyosó, de ez sok esetben elég bizarr látványt nyújt,
ezért az ilyen elrendezés kerülése javasolt, vagy kivételesen gondos homlokzati
megformálást igényel
Az oldalfolyosó szélességi méretének alsó határértéke 1,10 m-ben lett rögzítve,
ennek ellenére 1,20 méternél keskenyebb folyosó tervezése indokolatlan
Kerekesszék befordulásához minimum 1,50 méter szélesség szükséges
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Vertikális közlekedés
A vertikális közlekedési mag és a folyosó legtávolabbi szabad pontja között nem lehet 30 méternél
nagyobb távolság (tűztávolság)
A lépcsőház hosszabb folyosó esetén lehetőleg annak súlypontja körül legyen.
Csatlakozhat a folyosó külső felületéhez, de elhelyezkedhet a lakások közé ékelődve is.
Felvonót kisebb szintszámú épület esetén is indokolt tervezni, amennyiben a szintenkénti
lakásszám magas Ilyenkor a függőleges közlekedés akadálymentes, a bútorok, nagyobb
tárgyak mozgatása egyszerűbb, emelkedik a lakók komfortérzete
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Belsőfolyosós lakóházak
A belsőfolyosó az épület belsejében kialakított zárt közlekedőtér
Bizonyos lakáselrendezéseknél kialakulhat kettős belső folyosó (amikor két, párhuzamos
folyosó között kialakul egy mag, mely nem lakás célú helyiségeket tartalmaz)
A tengelyben futó belső folyosót középfolyosónak is szokás nevezni
A belsőfolyosós elrendezésnél mindkét homlokzaton csak egy irányba néző lakások
vannak, magának az épületnek a tájolási lehetőségei igen kötöttek (a folyosó tengelye
csak É-D-i, vagy ahhoz közeli lehet)
A belső folyosó szellőzéséről is gondoskodni kell, történhet természetes úton (általában a
folyosó végében) és mesterséges, gépi szellőzéssel
A belső folyosók megvilágítása is igen korlátozott, sokszor egész nap mesterséges
megvilágításra van szükség.
Ez és a gépi szellőzés komoly elektromos fogyasztással bír, mely szintén a lakókat
terheli (közös költség növekedése)
A belső folyosó hosszát és szélességét kiürítési számítás szerint kell meghatározni. A
belső folyosó szélességi méretei ne legyenek kisebbek, mint 1,50 méter, de legalább 1,80
méter lenne a javasolt akkor is, ha ezt a jogszabályok nem írják elő
A bejárati ajtók szárnyai mindig befelé nyílnak, részben a baleset veszély miatt,
részben a kiürítéskor kifelé nyíló ajtók tovább szűkítenék a közlekedő folyosót
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének,
szobaszámának és alapterületének összefüggései
Az egyszobás lakások mutatkoznak a legelőnyösebbnek a közlekedő által kiszolgált
lakásszám tekintetében, mert szélességi méretük nem haladja meg a 4,50 – 5,00 méter
Az oldalfolyosó gazdaságos kihasználását hátráltatja az a tény, hogy az egyszobás lakások
kicsiny alapterülete miatt az épületmélység is kicsiny (7 – 8 méternél nem lehet nagyobb)
Az egyszobás lakások belső konyhával is kialakíthatóak, nem igényelnek feltétlenül ablakot
a folyosó felőli oldalon, ezért legkevesebb járulékos közlekedő terület azok belsőfolyosós
elrendezéséből adódik
A nappali + 1 hálóhelyiséges lakásoknál
a folyosó átellenes falán lévő szobák
együttesen 7 -8 méter lakásszélességet
adnak, ami még kedvezőnek mondható a
konyha a külsőfolyosó felől természetes
megvilágítást és szellőzést kaphat
Belsőfolyosós elrendezésben csak akkor
tud működni, ha a konyhára természetes
megvilágításra nincs megrendelői igény
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének,
szobaszámának és alapterületének összefüggései
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének,
szobaszámának és alapterületének összefüggései
Ha a kétszobás lakás közvetlen, természetes fénnyel megvilágított konyha igényével
párosul, akkor a belsőfolyosós lakás szélessége elérné a 9,50 – 10,00 métert, ami a
közös közlekedők kihasználtságát igencsak megkérdőjelezné (30 méter hosszú
folyosóra csak 6 egység lenne elhelyezhető)
a nappali + 2 vagy több lakószoba elhelyezése
hagyományos folyosós rendszereknél már kritikussá
Válik külsőfolyosós elrendezésnél
elfogadható szélességű lakás csak akkor
adódik, ha az egyik szoba a folyosóra néz
ha a folyosóra szobát nem tervezünk, akkor
egy traktus homlokzati szélessége
10,00 – 12,00 métert elérheti, ami nagyon
rossz arányokat vagy beépített lakásszámot
eredményez
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
A lakások folyosós rendszerű épületben elfoglalt helyzetének,
szobaszámának és alapterületének összefüggései
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Összetett térbeli
elrendezésű
folyosós
épületek
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012.
Összetett térbeli
elrendezésű
folyosós
épületek
II. Folyosós rendszerek
DE MK ÉT 2012
Felhasznált szakirodalom
Kovács Péter DLA ás Kállai Ferenc egyetemi jegyzetei és képanyaga a
többlakásos lakóépület előadásokhoz
Bitó János DLA
Lakóházak tervezése
Kiadó: B+V Lap és Könyvkiadó Kft. 2004
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Internetes keresőoldal – Wikipédia
Építészfórum
Archdaily, MIMOA
Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK
Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag
az oktatás illetve tudományos kutatás céljára használható szigorúan
non-profit jelleggel. Bármely módon történő terjesztése, más célra
való használata szerzői jogokat sért!
Köszönöm a figyelmet !