Transcript szovetkezet - Pécsi Ügyvédi Kamara

Pécsi Törvényszék
Az OBH támogatásával
megvalósuló helyi képzés az új Polgári
Törvénykönyvről
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001.
A szövetkezet
Dr. Zámbó Ágnes
Lényegi változások
A Ptk. része a szövetkezeti jog, diszpozitív szabályozás.
A normaanyag megismerésének módja változik(Ptk., külön törvények)
Ptk.egészében:
A jogi személyek általános szabályai:Ptk.III.Könyv (3:1- §- 3:62. §)
Szövetkezet:Ptk.III.Könyv (3:325.§-3:367.§)
Személyiségi jogsérelmek megítélése: Ptk. II. Könyv
A vezető tisztségviselő károkozása harmadik személyek felé: Ptk. VI. Könyv
(6:541§)
A Ptk.-ból kimaradó rendelkezések:
Jogszabály módosítással más jogszabályokba kerültek (pl. Ctv-be került a
tagkizárása iránti per.-A 2006.évi X. törvény a szövetkezetekről rendelkezik a
tagi kölcsönről, szövetkezet és a tag tagsági megállapodás keretéről, a
másodlagos szövetkezet és az egyes sajátos szövetkezetek alapításáról és
működéséről.
Új jogszabályokba került (Pl.2013.évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek
átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról
A szövetkezet fogalma (Ptk.3:325.§)
A tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a
változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi
szükségleteinek a kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy. A
tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának
szolgáltatására
és
az
alapszabályban
meghatározott
személyes
közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért nem köteles
helytállni.
Tagságával kapcsolatos általános rendelkezések
A nem természetes tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz
százalékát (a szövetkezeti formában működő tagokat a számításnál figyelmen
kívül kell hagyni). A személyes közreműködést nem vállaló tagok száma a
taglétszám egynegyede lehet. Az egyes tagok vagyoni hozzájárulása a tőke
tizenöt százalékát, a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulása a
tőke harmadát nem haladhatja meg (Ptk.3:326.§).
Alapítása
Létesítő okirattal, alapszabállyal.
Elfogadásához legalább 7 személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
Minden alapító tagnak vagy képviselőjének alá kell írni. Közjegyzői
okiratba/ügyvéd illetve alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba
foglalása szükséges, alkalmazandó az alapszabály módosítása esetén is
(Ptk.3:331.§).
Az alapszabály tartalmi elemei /Ptk.3:5.§ és 3:331.§ (4)/
A nyilvántartásba vétele iránti kérelme benyújtásától a bejegyzés alatt álló
szövetkezet a Ptk.3:101.§ szabálya szerinti előtársaságként működhet
(Ptk.3:329.§).
A tagok vagyoni hozzájárulása
Ptk.3:10.§-ában foglaltak és követelés is lehet.
Feltétel: ha adós elismerte, vagy jogerős bírósági határozaton alapul.
Cégbejegyzési kérelem benyújtásáig minden tag a pénzbeli vagyoni
hozzájárulása legalább 30%-át és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának
egészét, a személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulás
egészét köteles szolgáltatni. A hátralévő részt a tag a bejegyzéstől számított 1
éven belül köteles szolgáltatni (Ptk.3:332.§).
A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása
Az ügyvezetés 30 napos határidővel, a jogkövetkezmények feltüntetésével
felszólítja a tagot teljesítésre.
Ha nem teljesít, a tagsági viszonya a határidő lejártát követő nappal
megszűnik. Erről tájékoztatni kell.
A volt tag szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint
felel. A törvény tiltja a tagra nézve enyhébb következmények előírását
(Ptk.3:333.§)
Közösségi alap
Az alapba helyezett szövetkezeti vagyon közgyűlés által a tagoknak és
hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezete.
Nem osztható fel a tagok között.
A terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből részesedésként,
a tagsági jogviszony megszűnésekor az elszámolásnál nem vehető figyelembe.
Jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnés esetén az alapszabály
rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni (Ptk.3:334.§)
A szövetkezet szervezete
Legfőbb szerve a közgyűlés (tagjainak döntéshozó szerve, a tagok
összességéből álló testület).
Az alapszabály előírhat részközgyűlést, küldöttgyűlést.
A közgyűlést a szövetkezet székhelyén kell megtartani (Ptk.3:17.§ (4)
bekezdés), diszpozitív szabály.
A közgyűlési hatáskör (Ptk.3:335.§)
A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A ritkább összehívást a
törvény tiltja. A Ptk.3:17.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl a meghívónak
tartalmazni kell a küldöttgyűlés vagy részközgyűlés tartására utalást,
határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját helyét, az
eltérő határozatképességi szabályra figyelmeztetést. A nem szabályosan
összehívott közgyűlésen meghozott és emiatt érvénytelen határozat
elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítható, ha
a határozatot a közgyűlés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag
érvényesnek ismeri el (Ptk.3:336.§).
A közgyűlés elnapolása
Határozhat a napirendre vett kérdésben a közgyűlés elnapolásáról és későbbi
időpontban folytatásáról, ha ezt a meghívó tartalmazta (Ptk.3:339.§).
A megismételt közgyűlés
Megtartása az eredeti közgyűlés időpontját legalább 3 és legfeljebb 15 nappal
követő időpontban. A törvény tiltja a 3 napnál rövidebb összehívási határidőt.
Az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül
határozatképes (Ptk.3:338.§).
A küldöttgyűlés határozatképességéhez legalább a küldöttek kétharmadának a
jelenléte szükséges (Ptk.3:342-§).
Határozatképesség
A leadható szavazatok több, mint felét képviselő tag jelen van. (Ptk.3:18.§).
A jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a jelenléte
szükséges az alapszabály módosításához.
Az összes tag legalább kétharmadának szavazata kell a szövetkezet
egyesülésének, szétválásának, gazdasági társasággá átalakulásának és
jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához.
A szavazás módja
A közgyűlés szavazatait nyílt szavazással hozza meg.
Titkos szavazással dönt a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok
megválasztásáról és visszahívásáról (Ptk.3:338.§).
A tag jogai a közgyűlésen
Indítványt tehet és szavazhat.
Minden tagnak egy szavazata van. Nem gyakorolhatja, ha az alapszabályban
előírt vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
A tagsági jogát személyesen vagy képviselő útján gyakorolható.
Nem lehet képviselő az igazgatóság, a felügyelőbizottság elnöke, tagjai és a
könyvvizsgáló.
Az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti
tagok 10%-át (Ptk.3:337.§).
A szövetkezet ügyvezetése
Háromtagú igazgatóság, a törvény tiltja a kevesebb tagú felállítását.
Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés 5 évre választja (Ptk.3:343.§
diszpozitív szabály).
Hatásköre: döntés mindazokban az ügyekben, amelyet a jogszabály vagy az
alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe.
Jogait és feladatait testületként gyakorolja.
Határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van. Határozatait a
jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg.
Legalább évente egyszer a közgyűlésnek, és legalább háromhavonta
a felügyelőbizottság részére jelentést készít (Ptk.3:334.).
Igazgató elnök lehetőség az igazgatóság hatáskörében az alapszabály
rendelkezése alapján a 15 főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben
(Ptk.3:345.§)
A szövetkezet vezető tisztségviselői Ptk.3:346.§
az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató elnök
Vezető tisztségviselő
csak a szövetkezet tagja lehet.
Jogi személy tag az általa kijelölt természetes személy útján látja el az
ügyvezetést.
Az ügyvezetést szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látja
el. A jogszabálynak, az alapszabálynak, a közgyűlés határozatainak alávetve. A
tag nem utasíthatja, a közgyűlés a határkörét nem vonhatja el (Ptk.3:347.§).
Megbízatása a Ptk.3:25.§-ában meghatározottakon túl megszűnik a tagsági
jogviszonyának a megszűnésével is (Ptk.3:348.§).
Vezető tisztségviselői kizáró ok
Nem lehet vezető tisztségviselő, aki nem szövetkezeti tag,
akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője
vagy felügyelőbizottsági tagja.
Összeférhetetlenségi okok
Az nyrt. részvénye kivételével, a szövetkezet vezető tisztségviselője nem
szerezhet részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezettel
azonos főtevékenységű gazdasági társaságban vagy másik szövetkezetben.
A mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével a vezető tisztségviselő és
hozzátartozója nem köthet a saját nevében, a saját javára a szövetkezet
főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. A szövetkezet az
összeférhetetlenségi szabály megsértésével okozott kára megtérítési igényét a
kár bekövetkeztétől 1 éven belül érvényesítheti (Ptk.3:346.§ és 3:22. §).
A szövetkezet felügyelőbizottsága
Kötelező. Háromtagú. A törvény tiltja kevesebb taggal létrehozását. A tagjai
megbízatása 5 évre szól (diszpozitív). Ügyrendjét maga állapítja meg. Ülése
határozatképességéhez legalább a tagok kétharmadának jelenléte szükséges.
Tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. A törvény
tiltja ennél ritkább beszámoltatás előírását (Ptk.3:349.§).
Könyvvizsgáló
Az alapszabályban a tagok szabadon döntése, kivéve, ha külön jogszabály
előírja.
Változás: a Ptk. nem rendelkezik helyettes könyvvizsgáló kinevezéséről, a
megválasztott könyvvizsgálóval a választást követő 90 napon belül kell megköti
ügyvezetésnek a megbízási szerződést. Elmulasztása esetén, a közgyűlésen új
könyvvizsgálót kell választani (Ptk.3:352.§)
A tagsági jogviszony
Alapításkor vagy kérelem alapján tagfelvétellel.
A belépő tag az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulás
teljesítésére köteles, kivéve ha a belépni kívánó tag a tagsági jogok és
kötelezettségek tekintetében a kilépő tag helyébe lép.
A tagfelvételről hozott döntéssel keletkezik (Ptk.3:354.§).
A tagokat azonos jogok illetik meg.
A nyereség a tagok között felosztható, de annak felét a tagok között
személyes közreműködésük arányában kell felosztani. A törvény tiltja az
ennél kisebb mértékű felosztást (Ptk.3:358.§).
Megszűnik, ha a tag a szövetkezetből kilép, vagyoni hozzájárulását,
pótbefizetési kötelezettségét meghatározott időben nem teljesítette, meghal
vagy megszűnik, a bíróság a tagot kizárja, a szövetkezet jogutódlással vagy
jogutód nélkül megszűnik (Ptk.3:358.§). Kilépés esetén a kilépési szándék
írásbeli bejelentése és a tagsági jogviszony megszűnése között 3 hónapnak
kell eltelnie. A törvény tiltja a hosszabb időtartam előírását. (Ptk.3:359.§).
A tag kizárása
A tagkizárási per megindításához az összes tag kétharmados szótöbbséggel
hozott közgyűlési határozata szükséges. Az érintett tag nem szavazhat.
Alkalmas ok lehet, ha tagként maradása a szövetkezet céljainak elérését
nagymértékben veszélyezteti.
A határozat meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kell
a tag kizárása iránti keresetet a bíróságra benyújtani (Ptk.3:360.§).
Elszámolás a taggal
A tagsági jogviszony megszűnése esetén az elszámolás során a tagot vagy
jogutódját a vagyonból a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén járó
összeg illeti meg, melyet a tagsági jogviszony megszűnését követő 3 hónapon
belül ki kell adni, de az alapszabály hosszabb, legfeljebb 8 éves határidőt is
meghatározhat. A törvény tiltja a 8 évet meghaladó időtartam előírását
(Ptk.3:361.§).
Kisebbségvédelem
A legalább 5 százalék szavazattal rendelkező szövetkezeti tagokat illeti meg.
Jogosultak a közgyűlés összehívásának, egyedi könyvvizsgálat elrendelésének
és igényérvényesítés kezdeményezésére.
A törvény tiltja rendelkezésitől
szabályozást.(Ptk.3:362-3:364.§).
a
kisebbség
hátrányára
eltérő
A szövetkezet megszűnése
A jogutódlással megszűnik egyesüléssel, szétválással, korlátolt felelősségű
társasággá illetve részvénytársasággá átalakulással.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének Ptk.3:48.§ esetein túl jogutód
nélkül megszűnik, ha tagjainak száma 7 fő alá csökken és az ettől számított 6
hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be új tagot a nyilvántartó
bíróságnál (Ptk.3:366.§-3:367.§).
Köszönöm a figyelmet!