Év zárás 2011 - Menedzser Praxis
Download
Report
Transcript Év zárás 2011 - Menedzser Praxis
Év zárás 2011
2012.02.14.
Összeállította:
Horváth Józsefné
Okl. adószakértő,
okl. könyvvizsgáló
Számviteli változások 2012, de már
alkalmazhatók 2011. évre is
A törvénymódosítás pontosítja az üzleti vagy cégérték fogalmát.
A pontosítás arra az esetre vonatkozik, hogyha a megvásárolt cég
piaci értéken számított saját tőkéje negatív, akkor a részesedést
milyen értéken kell a könyvekbe felvenni.
A számviteli törvény eddig hatályos előrása szerint a negatív üzleti
vagy cégértéket öt év alatt kellett elszámolni (feloldani) egyéb
bevételként, függetlenül, hogy a rá ható tényezők hogyan alakulnak.
Így a negatív üzleti vagy cégérték eredmény javára történő
elszámolását nem befolyásolta, hogy a hozzá kapcsolódó
részesedés kikerült-e könyvekből vagy sem.
2
A módosítás szerint a negatív üzleti vagy cégértékként
kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel
szemben meg kell szüntetni, ha a hozzá
kapcsolódó részesedés bármilyen jogcímen kikerül a
könyvekből (értékesítés, térítés nélküli átadás),
illetve
átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy
cégérték keletkezésére ható körülményekben,
feltételekben olyan változás következik be, amelyek a
negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem
indokolják.
3
Egyszerűsített éves beszámolt
készítő vállalkozások köre
A számviteli törvény már 2011-re bővítette az egyszerűsített éves
beszámolót készítők körét. A módosítás tovább bővíti ezt a kört,
azzal, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont
leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás és társult vállalkozás is
készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a nyilvántartásai
alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló
elkészítéséhez szükséges adatokat, információkat az anyavállalata
részére (természetesen az egyszerűsített éves beszámolóhoz
kapcsolódó értékhatárok teljesítése mellett).
A módosítás lehetővé teszi, hogy az egyszerűsített éves beszámolót
készítő vállalkozás is készítheti beszámolóját devizában, ha a
törvénynek az ide vonatkozó szabályait teljesíti.
4
Sajátos egyszerűsített éves beszámoló
Az új előírás szerint az előbb említett vállalkozások
akkor készíthetnek ilyen beszámolót, ha két
egymást követő évben a mérleg fordulónapján
az alábbi három mutatóérték közül bármelyik
kettő nem haladja meg az következő
határértékeket:
- Mérleg főösszeg a 65 millió Ft-ot,
- az éves nettó árbevétel a 130 millió Ft-ot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak
száma a 10 főt.
5
A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a
számviteli politika keretében elkészítendő
szabályzatok helyett egyetlen, a
könyvvezetéssel és a beszámoló
készítéssel kapcsolatos számviteli
döntéseit a vállalkozás egy
dokumentumban rögzítse.
6
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Bővül az alapítás-átszervezés fogalma az ásványkincsek
kutatásának költségeivel. Az ásványkincsek
utáni kutatások előkészítése, kutatófúrások elvégzésének
költségeit lehet alapítás-átszervezés aktivált
értékeként kimutatni, ha azok a kapcsolódó beruházás,
felújítás bekerülési értékében nem vehetők
figyelembe, feltéve, hogy ezek a költségek a kutatási
tevékenység eredményeképpen kitermelt
ásványkincs hasznosításából származó bevételekből
várhatóan megtérülnek. Ha az ásványkutatás
eredménytelen lesz, akkor az aktivált értéket terven
felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a
könyvekből.
7
Közüzemi díjak elszámolása
Az energiahordozók bekerülés értékének meghatározása a
számviteli törvény 47.§-a alapján történik.
A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint az
energiahordozók számlázott értékét anyagköltségként
számolja el, ha azok egyébként a bekerülési érték részét
képezik. Vannak a számlázott tételekben azonban olyan
díjak (pl. alapdíj), amelyeket nem az elfogyasztott
mennyiség arányában számláznak, ezért nem részei a
bekerülési értéknek, ezért ezeket a díjakat igénybe vett
szolgáltatásként kellett elszámolni.
A módosítás egyszerűsíti az elszámolást, mert az új
előírás szerint a földgáz, a villany és a
vízfelhasználáshoz kapcsolódóan a számlában szereplő
bármilyen díj, tétel az energiahordozó bekerülési
értékébe beleszámít, így a számlákban szereplő teljes
összeget anyagköltségként lehet elszámolni.
8
Számviteli törvény és az áfa törvény miatti
eltérő árfolyamok
A jelenleg hatályos számviteli törvényi előírások szerint
minden külföldi pénznemben felmerült ügyletet a
szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó –
számviteli politikában rögzített – árfolyamon kell a
könyvekben forintosítani. Az áfa törvény viszont ettől
eltérő árfolyam alkalmazást is előírhat, mely árfolyamot
viszont az áfa bevallásokban kell használni. A könyvelési
programok sok esetben nem tudják az ügyleteket kettős
árfolyamon kezelni, másrészt ez a kettősség jelentős
adminisztrációs terhet is jelentett.
Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a külföldi
pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál – azaz a
főkönyvi könyvelésben is - alkalmazható az áfa törvény
szerinti árfolyam . Ha a vállalkozás ezt a szabályt
szeretné alkalmazni, akkor azt a számviteli politikájában
kell rögzítenie.
9
Saját termelésű készletek
• A módosítás lehetővé teszi, hogy, hogy
nemcsak a vásárolt készleteknél, hanem a
saját termelésű készleteknél is
alkalmazható az átlagos előállítási áron,
továbbá a FIFO módszerrel történő
értékelés.
10
Terven felüli értékcsökkenés
• A módosítás a beruházásoknál és az
alapítás-átszervezés aktivált értékénél is
előírja, ha piaci érték tartósan és
jelentősen meghaladja a könyv szerinti
értéket, akkor terven felüli értékcsökkenés
elszámolásával le kell értékelni azokat.
11
Leltározási kötelezettség
A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint azok
a vállalkozások, akik folyamatosan vezetik
mennyiségi nyilvántartásaikat nem kötelesek
mérlegforduló napon tételes mennyiségi felvétellel
leltározni. A leltárba az adatokat az analítikus
nyilvántartásokból is be lehet állítani.
A módosítás előírja, hogy azoknál a vállalkozásoknál is,
ahol folyamatos mennyiségi nyilvántartás van, legalább
háromévente kötelező lesz a leltározás
12
Beszámolók letétbehelyezési, közzétételi
határideje
A módosítás szerint az éves beszámolót, az egyszerűsített
éves beszámolót az adott üzleti évet követő ötödik
hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni, közzétenni.
Az összevont (konszolidált) éves beszámolónál ez a
határidő úgy módosul, hogy az adott üzleti évet
követő hatodik hónap utolsó napjáig kell a
letétbehelyezést, közzétételt megtenni.
A módosítások a többi letétbehelyezési és közzétételi
szabálynál is hasonlóan alakulnak, vagyis a
napokat hónap utolsó napja váltja fel (pl. előtársasági
beszámolónál, devizanemek közötti áttérés
miatti beszámolóknál).
13
Beszámoló megőrzése
A törvény jelenlegi előírása szerint a
beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az
azt alátámasztó leltárt, értékelést, a
főkönyvi kivonatot 10 évig kell megőrizni. A
módosítás ezt csökkenti le 8 évre.
14
A könyvviteli zárlat és a beszámoló
összeállításának „munkafázisai”
1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése,
előállítása
2. Tárgyévet érintő, tárgyévhez kapcsolódó gazdasági események
elszámolása a mérlegkészítés időszakában
3. „Főkönyvi kivonat 1” összeállítása
4. Tervezett beszámoló összeállítása és az ügyvezetésnek/tulajdonosoknak
átadása
5. Költség- és eredményszámlák rendezése
6. Az eredményfelosztáshoz kapcsolódó számviteli feladatok
7. A társasági adó számítása és könyvelése
8. Kifizethető osztalék megállapítása és az osztalékkal kapcsolatos
elszámolások
9. A mérleg szerinti eredmény meghatározása és könyvviteli elszámolása
10.
„Főkönyvi kivonat 2” összeállítása
11. Végleges beszámoló elkészítése
12.
A mérlegszámlák zárása
15
A mérlegkészítés időszakában könyvelt
gazdasági események
1./ Elmaradások
2./ Teljesség számviteli alapelvéből
következő elszámolások
„Típus” elszámolások
3./ Könyvviteli zárlattal kapcsolatos
klasszikus elszámolások
16
• a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások,
• az eszközök és források fordulónapra
vonatkozó értékelésével összefüggésben
elszámolandó tételek:
•
•
•
•
selejtezések miatti leírások
értékvesztés és annak visszaírásai,
terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai,
értékhelyesbítés és annak visszavezetése, valós éréken
történő értékeléssel kapcsolatos elszámolások
• külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek
értékelése
17
• adókkal (kivéve társasági adó), bérekkel
és járulékokkal kapcsolatos
elszámolások
• átsorolások (adott/kapott kölcsönök,
hitelek következő évi törlesztő részleteinek
átsorolása, részesedési viszony miatti
átsorolások, stb.)
18
Az önellenőrzések elszámolásának időpontja
FŐSZABÁLY szerint:
Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat
elvégezni (feltárás napja).
Amennyiben az önellenőrzésnek adó (támogatás) vonzata is
van:
a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell venni,
majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell benyújtani és
a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell.
(Art. 50 § (1)). Így tehát évközi önellenőrzések esetében a
helyesbítő elszámolásokat azzal az időponttal kell elvégezni,
amit az önellenőrzési nyilvántartásban feltárás napjaként
feltüntettek
19
• Ha az önellenőrzés a mérleg
fordulónapját követően, de a
mérlegkészítés időpontját megelőzően
fejeződött be, a megállapításokat év
végi dátummal, az érintett jogcímnek
megfelelően, követeléssel vagy
kötelezettséggel szemben kell
elszámolni.
20
• Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja
• FŐSZABÁLY szerint:
• Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat
jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi
eltérésekkel:
– ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után,
de a mérlegkészítés időpontjáig emelkedik jogerőre, a
megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek
megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben
kell elszámolni,
21
– ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a
mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik
jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell
elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a
valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági
megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére
indokolt céltartalékot képezni,
• ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig
nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel
kapcsolatosan könyvelési teendő nincs,
hiszen ebben az esetben még a várható
veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem
lehet/kell képezni).
22
A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett
céltartalékok
A céltartalék képzésnél minden információt figyelembe kell
venni, ami a mérlegkészítés időpontjáig ismertté válik. A
céltartalék képzés mértékét „témánként” (jogcímenként) a
várható legmagasabb fizetési kötelezettség és a jövőbeni
költség várható legmagasabb összege alapján kell
meghatározni.
Fontos! Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy a
céltartalék képzés összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt
a vállalkozás eredménye negatívvá válik, vagy a céltartalék
összege tovább növeli a veszteséget.
23
Céltartalék az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteségre
Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem
fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz
(beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű
joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény
kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással
megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz
kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét
halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így
elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt
időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje
arányában számított hányadának megfelelő összegű
céltartalékot kell kimutatnia. [41. § (4)]
24
Az aktuális év fordulónapjáig ilyen címen elszámolt
céltartalék összegét tehát az újra számolt céltartalék
összegére kell „igazítani”:
további céltartalékot kell képezni, ha az
újrakalkulált céltartalék szükséglet nagyobb, mint az
előző év fordulónapjáig ilyen címen képzett
céltartalék összege,
céltartalékot kell feloldani, ha az újrakalkulált
céltartalék szükséglet kevesebb, mint az előző év
fordulónapjáig ilyen címen képzett céltartalék
összege.
25
Leltár és leltározás
A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló
elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához
olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai
szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető
módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg
fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait
mennyiségben és értékben. [69. § (1)] Legalább
fordulónaponként el kell készíteni (de természetesen
gyakrabban is lehet).
26
Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő
mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást
nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok
valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni, ami történhet
mennyiségi felvétellel,
illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és
kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe
helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő
értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál
egyeztetéssel. [69.§ (2) bek.]
27
Hiány és a veszteség-jellegű
leltárértékelési különbözet könyvviteli
elszámolása (Összköltség eljárással
készített eredménykimutatás, költségek
könyvelése kizárólag az
5. számlaosztály számláin)
28
Immateriális javak és tárgyi eszközök
mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Bekerülési érték (Bruttó érték)
− Halmozott terv szerinti értékcsökkenés
− Terven felüli értékcsökkenés
+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
=MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)
29
Készletek mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Leltáreltérésekkel korrigált záró készlet
szerinti értéke
a fordulónapon
− Értékvesztések
+ Értékvesztés visszaírása
=MÉRLEGÉRTÉK
könyv
30
Pénzeszközök mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Záró pénzkészletek könyv szerinti értéke a
fordulónapon
– értékvesztések
+ értékvesztések visszaírása
+/– valuta-, devizakészletek fordulónapi értékelése
miatti árfolyamkülönbözet
=MÉRLEGÉRTÉK
31
Követelések és követelés jellegű tételek mérlegértékének
megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Könyv szerinti értéke a fordulónapon
– behajthatatlan követelések (hitelezési veszteségként elszámolt
összeg)
– értékvesztés
+ értékvesztés visszaírása
+/– külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapi értékelése
miatti árfolyamkülönbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
32
Részesedések mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Könyv szerinti értéke a fordulónapon
– Értékvesztés
+ Értékvesztés visszaírása
+/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi
értékelése miatti árfolyamkülönbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
33
Részesedések mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Könyv szerinti értéke a fordulónapon
– Értékvesztés
+ Értékvesztés visszaírása
+/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi
értékelése miatti árfolyamkülönbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
34
Kötelezettségek mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Könyv szerinti érték a fordulónapon
U+/– Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség
fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
35
Értékhelyesbítés
Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló
vagyoni értékű jog,
szellemi termék,
tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott
előlegeket),
tulajdoni részesedést jelentő befektetés
piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek az
esetleges terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés
visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci
érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték
közötti különbözet a mérlegben az eszközök között
"Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési
tartalék"-ként kimutatható. [58. § (5) bek.]
36
Adók és járulékok
A zárlati munkálatok fontos részét képezik az adók és járulékok
bevallásainak elkészítése, a bevallások alapján a végleges
adó- és járulékfizetési kötelezettség elszámolása, az adók,
járulékok egyezetése, ellenőrzése, majd azok összegének
bemutatása a beszámoló egyes részeiben.
Fontos! A bevallások elkészítésénél és benyújtásánál az Art.
szabályainak megfelelő határidőket kell figyelembe venni.
37
Átsorolások a mérlegben
Honnan?
Hová?
A/III/5. Egyéb tartósan adott kölcsönök
B/II/5. Egyéb követelések
A/III/2.
B/II/2.
Tartósan adott
kapcsolt vállalkozásban
kölcsönök
Követelések
vállalkozással szemben
kapcsolt
A/III/4. Tartósan adott kölcsönök egyéb B/II/3. Követelések egyéb részesedési
részesedési
vállalkozásban
lévő
viszonyban
viszonyban lévő vállalkozással szemben
F/II/4. Beruházási hitelek
F/III/2. Rövid lejáratú hitelek
F/II/5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
F/III/2. Rövid lejáratú hitelek
F/II/1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök F/III/1. Rövid lejáratra kapott kölcsönök
F/II/3.Tartozások kötvénykibocsátásból
F/II/8.
Egyéb
kötelezettségek
hosszú
F/III/1. Rövid lejáratra kapott kölcsönök
lejárató F/III/8.
Egyéb
kötelezettségek
rövid
lejáratú
38
2. Egyéb átsorolások a mérlegben
Honnan?
Hová?
A/III/1. Következő évben értékesítésre
B/III/1.
Részesedés
szánt (vagy már eladott) tartós kapcsolt
vállalkozásban
részesedés
kapcsolt
A/III/3. Következő évben értékesítésre
szánt (vagy már eladott) tartós egyéb B/III/2. Egyéb részesedések
részesedés
B/III/1. Tartós befektetésnek minősített A/III/1. Tartós
részesedés kapcsolt vállalkozásban
vállalkozásban
részesedés
kapcsolt
B/III/2. Tartós befektetésnek minősített
A/III/3. Egyéb tartós részesedések
egyéb részesedés
A/III/5. Hosszú lejáratú bankbetét
B/IV/2. Bankbetétek
lekötése a következő évben megszűnik
A/III/6. Következő évben értékesítésre
B/IV/4. Forgatási célú
szánt (vagy már eladott) tartós
megtestesítő értékpapír
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
hitelviszonyt
B/IV/4. Tartós befektetésnek minősített A/III/6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
értékpapír
39
Főkönyvi kivonat
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból
az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló
elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli
adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően,
annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.
[164. § (2)]
Fontos! A főkönyvi kivonat (vagy a forgalmi kimutatás) a
főkönyvi adatokon túl a vállalkozás megnevezését, egyéb
azonosító adatait (székhelycím, hatósági azonosítók), az
időszak elejének és végének, valamint a készítésének dátumát
és a készítő személyét kell, hogy tartalmazza
40
Társasági adó megállapítása és főkönyvi elszámolása
A társasági adó összege a következő séma alapján kerül meghatározásra:
Adózás előtti eredmény
+ adóalap növelő tételek
- adóalap csökkentő tételek
Adóalap
Számított adó = Adóalap*vonatkozó adótörvényben meghatározott %
Társasági adó = Számított adó - adókedvezmények
Társasági adó könyvviteli elszámolása:
1/1 Társasági adó elszámolása
T 8. Társasági adó
- K 4. Társasági adó elszámolása
ÉS
1/2 Társasági adó átvezetése
T 4. Adózott eredmény elszámolása - K 8. Társasági adó
41
• Társasági adóalap növelő tételek jellemzően:
- nem a vállalkozás érdekébe felmerült
költségek,
sztv. értékcsökkenés
Társasági adóalap csökkentő tételek jellemzően:
elhatárolt veszteség,
adótörvény szerinti értékcsökkenés
fejlesztési tartalék képzése
42
Osztalékkal kapcsolatos törvényi előírás
A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad
eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott
eredmény akkor fizethető ki osztalékként,
részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának
kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az
értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke
összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó
részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése)
után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [39.
§ (3)]
43
A végleges beszámoló elkészítésével kapcsolatos legfontosabb
kritériumok:
a mérleg és az eredménykimutatás a végleges főkönyvi
kivonat alapján készüljön,
a kerekítések az előírtaknak megfelelően történjenek,
a kiegészítő melléklet tartalmazza az Sztv. által
meghatározott kötelező tartalmi elemeket,
a beszámolónak tartalmaznia kell az azonosításhoz
szükséges adatokat (vállalkozás megnevezése, székhelye,
adószáma, cégjegyzék száma, a beszámoló fajtája, az üzleti év
megjelölése),
44
ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves
beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező
könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását
elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve
egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő
mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő
szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek
alátámasztva." [154. § (3)]
az beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő
mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére
jogosult személy köteles aláírni,
a vállalkozás a közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségének az előírt
határidőig tegyen eleget,
éves beszámoló esetén az üzleti jelentés az Sztv. által meghatározottak
alapján készüljön el.
45
A következő üzleti év indításával kapcsolatos
feladatok:
a számviteli politika és annak szabályzatainak,
valamint az egyéb belső szabályzatoknak az
esetlegesen szükségessé váló módosítása
a nyitás technikai lebonyolítása az analitikában és a
szintetikában,
a nyitást követő rendező tételek elszámolása.
46
47