Transcript Év zárás 2011 - Menedzser Praxis

Év zárás 2011
2012.02.14.
Összeállította:
Horváth Józsefné
Okl. adószakértő,
okl. könyvvizsgáló
Számviteli változások 2012, de már
alkalmazhatók 2011. évre is
A törvénymódosítás pontosítja az üzleti vagy cégérték fogalmát.
A pontosítás arra az esetre vonatkozik, hogyha a megvásárolt cég
piaci értéken számított saját tőkéje negatív, akkor a részesedést
milyen értéken kell a könyvekbe felvenni.
A számviteli törvény eddig hatályos előrása szerint a negatív üzleti
vagy cégértéket öt év alatt kellett elszámolni (feloldani) egyéb
bevételként, függetlenül, hogy a rá ható tényezők hogyan alakulnak.
Így a negatív üzleti vagy cégérték eredmény javára történő
elszámolását nem befolyásolta, hogy a hozzá kapcsolódó
részesedés kikerült-e könyvekből vagy sem.
2
A módosítás szerint a negatív üzleti vagy cégértékként
kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel
szemben meg kell szüntetni, ha a hozzá
kapcsolódó részesedés bármilyen jogcímen kikerül a
könyvekből (értékesítés, térítés nélküli átadás),
illetve
átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy
cégérték keletkezésére ható körülményekben,
feltételekben olyan változás következik be, amelyek a
negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem
indokolják.
3
Egyszerűsített éves beszámolt
készítő vállalkozások köre
A számviteli törvény már 2011-re bővítette az egyszerűsített éves
beszámolót készítők körét. A módosítás tovább bővíti ezt a kört,
azzal, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont
leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás és társult vállalkozás is
készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a nyilvántartásai
alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló
elkészítéséhez szükséges adatokat, információkat az anyavállalata
részére (természetesen az egyszerűsített éves beszámolóhoz
kapcsolódó értékhatárok teljesítése mellett).
A módosítás lehetővé teszi, hogy az egyszerűsített éves beszámolót
készítő vállalkozás is készítheti beszámolóját devizában, ha a
törvénynek az ide vonatkozó szabályait teljesíti.
4
Sajátos egyszerűsített éves beszámoló
Az új előírás szerint az előbb említett vállalkozások
akkor készíthetnek ilyen beszámolót, ha két
egymást követő évben a mérleg fordulónapján
az alábbi három mutatóérték közül bármelyik
kettő nem haladja meg az következő
határértékeket:
- Mérleg főösszeg a 65 millió Ft-ot,
- az éves nettó árbevétel a 130 millió Ft-ot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak
száma a 10 főt.
5
A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a
számviteli politika keretében elkészítendő
szabályzatok helyett egyetlen, a
könyvvezetéssel és a beszámoló
készítéssel kapcsolatos számviteli
döntéseit a vállalkozás egy
dokumentumban rögzítse.
6
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Bővül az alapítás-átszervezés fogalma az ásványkincsek
kutatásának költségeivel. Az ásványkincsek
utáni kutatások előkészítése, kutatófúrások elvégzésének
költségeit lehet alapítás-átszervezés aktivált
értékeként kimutatni, ha azok a kapcsolódó beruházás,
felújítás bekerülési értékében nem vehetők
figyelembe, feltéve, hogy ezek a költségek a kutatási
tevékenység eredményeképpen kitermelt
ásványkincs hasznosításából származó bevételekből
várhatóan megtérülnek. Ha az ásványkutatás
eredménytelen lesz, akkor az aktivált értéket terven
felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a
könyvekből.
7
Közüzemi díjak elszámolása
Az energiahordozók bekerülés értékének meghatározása a
számviteli törvény 47.§-a alapján történik.
A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint az
energiahordozók számlázott értékét anyagköltségként
számolja el, ha azok egyébként a bekerülési érték részét
képezik. Vannak a számlázott tételekben azonban olyan
díjak (pl. alapdíj), amelyeket nem az elfogyasztott
mennyiség arányában számláznak, ezért nem részei a
bekerülési értéknek, ezért ezeket a díjakat igénybe vett
szolgáltatásként kellett elszámolni.
A módosítás egyszerűsíti az elszámolást, mert az új
előírás szerint a földgáz, a villany és a
vízfelhasználáshoz kapcsolódóan a számlában szereplő
bármilyen díj, tétel az energiahordozó bekerülési
értékébe beleszámít, így a számlákban szereplő teljes
összeget anyagköltségként lehet elszámolni.
8
Számviteli törvény és az áfa törvény miatti
eltérő árfolyamok
A jelenleg hatályos számviteli törvényi előírások szerint
minden külföldi pénznemben felmerült ügyletet a
szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó –
számviteli politikában rögzített – árfolyamon kell a
könyvekben forintosítani. Az áfa törvény viszont ettől
eltérő árfolyam alkalmazást is előírhat, mely árfolyamot
viszont az áfa bevallásokban kell használni. A könyvelési
programok sok esetben nem tudják az ügyleteket kettős
árfolyamon kezelni, másrészt ez a kettősség jelentős
adminisztrációs terhet is jelentett.
Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a külföldi
pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál – azaz a
főkönyvi könyvelésben is - alkalmazható az áfa törvény
szerinti árfolyam . Ha a vállalkozás ezt a szabályt
szeretné alkalmazni, akkor azt a számviteli politikájában
kell rögzítenie.
9
Saját termelésű készletek
• A módosítás lehetővé teszi, hogy, hogy
nemcsak a vásárolt készleteknél, hanem a
saját termelésű készleteknél is
alkalmazható az átlagos előállítási áron,
továbbá a FIFO módszerrel történő
értékelés.
10
Terven felüli értékcsökkenés
• A módosítás a beruházásoknál és az
alapítás-átszervezés aktivált értékénél is
előírja, ha piaci érték tartósan és
jelentősen meghaladja a könyv szerinti
értéket, akkor terven felüli értékcsökkenés
elszámolásával le kell értékelni azokat.
11
Leltározási kötelezettség
A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint azok
a vállalkozások, akik folyamatosan vezetik
mennyiségi nyilvántartásaikat nem kötelesek
mérlegforduló napon tételes mennyiségi felvétellel
leltározni. A leltárba az adatokat az analítikus
nyilvántartásokból is be lehet állítani.
A módosítás előírja, hogy azoknál a vállalkozásoknál is,
ahol folyamatos mennyiségi nyilvántartás van, legalább
háromévente kötelező lesz a leltározás
12
Beszámolók letétbehelyezési, közzétételi
határideje
A módosítás szerint az éves beszámolót, az egyszerűsített
éves beszámolót az adott üzleti évet követő ötödik
hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni, közzétenni.
Az összevont (konszolidált) éves beszámolónál ez a
határidő úgy módosul, hogy az adott üzleti évet
követő hatodik hónap utolsó napjáig kell a
letétbehelyezést, közzétételt megtenni.
A módosítások a többi letétbehelyezési és közzétételi
szabálynál is hasonlóan alakulnak, vagyis a
napokat hónap utolsó napja váltja fel (pl. előtársasági
beszámolónál, devizanemek közötti áttérés
miatti beszámolóknál).
13
Beszámoló megőrzése
A törvény jelenlegi előírása szerint a
beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az
azt alátámasztó leltárt, értékelést, a
főkönyvi kivonatot 10 évig kell megőrizni. A
módosítás ezt csökkenti le 8 évre.
14
A könyvviteli zárlat és a beszámoló
összeállításának „munkafázisai”
1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése,
előállítása
2. Tárgyévet érintő, tárgyévhez kapcsolódó gazdasági események
elszámolása a mérlegkészítés időszakában
3. „Főkönyvi kivonat 1” összeállítása
4. Tervezett beszámoló összeállítása és az ügyvezetésnek/tulajdonosoknak
átadása
5. Költség- és eredményszámlák rendezése
6. Az eredményfelosztáshoz kapcsolódó számviteli feladatok
7. A társasági adó számítása és könyvelése
8. Kifizethető osztalék megállapítása és az osztalékkal kapcsolatos
elszámolások
9. A mérleg szerinti eredmény meghatározása és könyvviteli elszámolása
10.
„Főkönyvi kivonat 2” összeállítása
11. Végleges beszámoló elkészítése
12.
A mérlegszámlák zárása
15
A mérlegkészítés időszakában könyvelt
gazdasági események
1./ Elmaradások
2./ Teljesség számviteli alapelvéből
következő elszámolások
„Típus” elszámolások
3./ Könyvviteli zárlattal kapcsolatos
klasszikus elszámolások
16
• a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások,
• az eszközök és források fordulónapra
vonatkozó értékelésével összefüggésben
elszámolandó tételek:
•
•
•
•
selejtezések miatti leírások
értékvesztés és annak visszaírásai,
terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai,
értékhelyesbítés és annak visszavezetése, valós éréken
történő értékeléssel kapcsolatos elszámolások
• külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek
értékelése
17
• adókkal (kivéve társasági adó), bérekkel
és járulékokkal kapcsolatos
elszámolások
• átsorolások (adott/kapott kölcsönök,
hitelek következő évi törlesztő részleteinek
átsorolása, részesedési viszony miatti
átsorolások, stb.)
18
Az önellenőrzések elszámolásának időpontja
FŐSZABÁLY szerint:
Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat
elvégezni (feltárás napja).
Amennyiben az önellenőrzésnek adó (támogatás) vonzata is
van:
a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell venni,
majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell benyújtani és
a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell.
(Art. 50 § (1)). Így tehát évközi önellenőrzések esetében a
helyesbítő elszámolásokat azzal az időponttal kell elvégezni,
amit az önellenőrzési nyilvántartásban feltárás napjaként
feltüntettek
19
• Ha az önellenőrzés a mérleg
fordulónapját követően, de a
mérlegkészítés időpontját megelőzően
fejeződött be, a megállapításokat év
végi dátummal, az érintett jogcímnek
megfelelően, követeléssel vagy
kötelezettséggel szemben kell
elszámolni.
20
• Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja
• FŐSZABÁLY szerint:
• Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat
jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi
eltérésekkel:
– ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után,
de a mérlegkészítés időpontjáig emelkedik jogerőre, a
megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek
megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben
kell elszámolni,
21
– ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a
mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik
jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell
elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a
valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági
megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére
indokolt céltartalékot képezni,
• ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig
nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel
kapcsolatosan könyvelési teendő nincs,
hiszen ebben az esetben még a várható
veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem
lehet/kell képezni).
22
A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett
céltartalékok
A céltartalék képzésnél minden információt figyelembe kell
venni, ami a mérlegkészítés időpontjáig ismertté válik. A
céltartalék képzés mértékét „témánként” (jogcímenként) a
várható legmagasabb fizetési kötelezettség és a jövőbeni
költség várható legmagasabb összege alapján kell
meghatározni.
Fontos! Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy a
céltartalék képzés összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt
a vállalkozás eredménye negatívvá válik, vagy a céltartalék
összege tovább növeli a veszteséget.
23
Céltartalék az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteségre
Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem
fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz
(beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű
joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény
kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással
megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz
kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét
halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így
elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt
időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje
arányában számított hányadának megfelelő összegű
céltartalékot kell kimutatnia. [41. § (4)]
24
Az aktuális év fordulónapjáig ilyen címen elszámolt
céltartalék összegét tehát az újra számolt céltartalék
összegére kell „igazítani”:
 további céltartalékot kell képezni, ha az
újrakalkulált céltartalék szükséglet nagyobb, mint az
előző év fordulónapjáig ilyen címen képzett
céltartalék összege,
 céltartalékot kell feloldani, ha az újrakalkulált
céltartalék szükséglet kevesebb, mint az előző év
fordulónapjáig ilyen címen képzett céltartalék
összege.
25
Leltár és leltározás
A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló
elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához
olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai
szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető
módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg
fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait
mennyiségben és értékben. [69. § (1)] Legalább
fordulónaponként el kell készíteni (de természetesen
gyakrabban is lehet).
26
Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő
mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást
nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok
valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni, ami történhet
mennyiségi felvétellel,
illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és
kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe
helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő
értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál
egyeztetéssel. [69.§ (2) bek.]
27
Hiány és a veszteség-jellegű
leltárértékelési különbözet könyvviteli
elszámolása (Összköltség eljárással
készített eredménykimutatás, költségek
könyvelése kizárólag az
5. számlaosztály számláin)
28
Immateriális javak és tárgyi eszközök
mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Bekerülési érték (Bruttó érték)
− Halmozott terv szerinti értékcsökkenés
− Terven felüli értékcsökkenés
+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
=MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)
29
Készletek mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Leltáreltérésekkel korrigált záró készlet
szerinti értéke
a fordulónapon
− Értékvesztések
+ Értékvesztés visszaírása
=MÉRLEGÉRTÉK
könyv
30
Pénzeszközök mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Záró pénzkészletek könyv szerinti értéke a
fordulónapon
– értékvesztések
+ értékvesztések visszaírása
+/– valuta-, devizakészletek fordulónapi értékelése
miatti árfolyamkülönbözet
=MÉRLEGÉRTÉK
31
Követelések és követelés jellegű tételek mérlegértékének
megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Könyv szerinti értéke a fordulónapon
– behajthatatlan követelések (hitelezési veszteségként elszámolt
összeg)
– értékvesztés
+ értékvesztés visszaírása
+/– külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapi értékelése
miatti árfolyamkülönbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
32
Részesedések mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Könyv szerinti értéke a fordulónapon
– Értékvesztés
+ Értékvesztés visszaírása
+/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi
értékelése miatti árfolyamkülönbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
33
Részesedések mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Könyv szerinti értéke a fordulónapon
– Értékvesztés
+ Értékvesztés visszaírása
+/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi
értékelése miatti árfolyamkülönbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
34
Kötelezettségek mérlegértékének megállapítása
• Mérlegérték megállapítása általánosan:
Könyv szerinti érték a fordulónapon
U+/– Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség
fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
35
Értékhelyesbítés
Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló
 vagyoni értékű jog,
 szellemi termék,
 tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott
előlegeket),
 tulajdoni részesedést jelentő befektetés
piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek az
esetleges terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés
visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci
érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték
közötti különbözet a mérlegben az eszközök között
"Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési
tartalék"-ként kimutatható. [58. § (5) bek.]
36
Adók és járulékok
A zárlati munkálatok fontos részét képezik az adók és járulékok
bevallásainak elkészítése, a bevallások alapján a végleges
adó- és járulékfizetési kötelezettség elszámolása, az adók,
járulékok egyezetése, ellenőrzése, majd azok összegének
bemutatása a beszámoló egyes részeiben.
Fontos! A bevallások elkészítésénél és benyújtásánál az Art.
szabályainak megfelelő határidőket kell figyelembe venni.
37
Átsorolások a mérlegben
Honnan?
Hová?
A/III/5. Egyéb tartósan adott kölcsönök
B/II/5. Egyéb követelések
A/III/2.
B/II/2.
Tartósan adott
kapcsolt vállalkozásban
kölcsönök
Követelések
vállalkozással szemben
kapcsolt
A/III/4. Tartósan adott kölcsönök egyéb B/II/3. Követelések egyéb részesedési
részesedési
vállalkozásban
lévő
viszonyban
viszonyban lévő vállalkozással szemben
F/II/4. Beruházási hitelek
F/III/2. Rövid lejáratú hitelek
F/II/5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
F/III/2. Rövid lejáratú hitelek
F/II/1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök F/III/1. Rövid lejáratra kapott kölcsönök
F/II/3.Tartozások kötvénykibocsátásból
F/II/8.
Egyéb
kötelezettségek
hosszú
F/III/1. Rövid lejáratra kapott kölcsönök
lejárató F/III/8.
Egyéb
kötelezettségek
rövid
lejáratú
38
2. Egyéb átsorolások a mérlegben
Honnan?
Hová?
A/III/1. Következő évben értékesítésre
B/III/1.
Részesedés
szánt (vagy már eladott) tartós kapcsolt
vállalkozásban
részesedés
kapcsolt
A/III/3. Következő évben értékesítésre
szánt (vagy már eladott) tartós egyéb B/III/2. Egyéb részesedések
részesedés
B/III/1. Tartós befektetésnek minősített A/III/1. Tartós
részesedés kapcsolt vállalkozásban
vállalkozásban
részesedés
kapcsolt
B/III/2. Tartós befektetésnek minősített
A/III/3. Egyéb tartós részesedések
egyéb részesedés
A/III/5. Hosszú lejáratú bankbetét
B/IV/2. Bankbetétek
lekötése a következő évben megszűnik
A/III/6. Következő évben értékesítésre
B/IV/4. Forgatási célú
szánt (vagy már eladott) tartós
megtestesítő értékpapír
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
hitelviszonyt
B/IV/4. Tartós befektetésnek minősített A/III/6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
értékpapír
39
Főkönyvi kivonat
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból
az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló
elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli
adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően,
annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.
[164. § (2)]
Fontos! A főkönyvi kivonat (vagy a forgalmi kimutatás) a
főkönyvi adatokon túl a vállalkozás megnevezését, egyéb
azonosító adatait (székhelycím, hatósági azonosítók), az
időszak elejének és végének, valamint a készítésének dátumát
és a készítő személyét kell, hogy tartalmazza
40
Társasági adó megállapítása és főkönyvi elszámolása
A társasági adó összege a következő séma alapján kerül meghatározásra:
Adózás előtti eredmény
+ adóalap növelő tételek
- adóalap csökkentő tételek
Adóalap
Számított adó = Adóalap*vonatkozó adótörvényben meghatározott %
Társasági adó = Számított adó - adókedvezmények
Társasági adó könyvviteli elszámolása:
1/1 Társasági adó elszámolása
T 8. Társasági adó
- K 4. Társasági adó elszámolása
ÉS
1/2 Társasági adó átvezetése
T 4. Adózott eredmény elszámolása - K 8. Társasági adó
41
• Társasági adóalap növelő tételek jellemzően:
- nem a vállalkozás érdekébe felmerült
költségek,
sztv. értékcsökkenés
Társasági adóalap csökkentő tételek jellemzően:
elhatárolt veszteség,
adótörvény szerinti értékcsökkenés
fejlesztési tartalék képzése
42
Osztalékkal kapcsolatos törvényi előírás
A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad
eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott
eredmény akkor fizethető ki osztalékként,
részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának
kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az
értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke
összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó
részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése)
után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [39.
§ (3)]
43
A végleges beszámoló elkészítésével kapcsolatos legfontosabb
kritériumok:
 a mérleg és az eredménykimutatás a végleges főkönyvi
kivonat alapján készüljön,
 a kerekítések az előírtaknak megfelelően történjenek,
 a kiegészítő melléklet tartalmazza az Sztv. által
meghatározott kötelező tartalmi elemeket,
 a beszámolónak tartalmaznia kell az azonosításhoz
szükséges adatokat (vállalkozás megnevezése, székhelye,
adószáma, cégjegyzék száma, a beszámoló fajtája, az üzleti év
megjelölése),
44
 ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves
beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező
könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását
elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve
egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő
mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő
szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek
alátámasztva." [154. § (3)]
 az beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő
mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére
jogosult személy köteles aláírni,
 a vállalkozás a közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségének az előírt
határidőig tegyen eleget,
 éves beszámoló esetén az üzleti jelentés az Sztv. által meghatározottak
alapján készüljön el.
45
A következő üzleti év indításával kapcsolatos
feladatok:
 a számviteli politika és annak szabályzatainak,
valamint az egyéb belső szabályzatoknak az
esetlegesen szükségessé váló módosítása
 a nyitás technikai lebonyolítása az analitikában és a
szintetikában,
 a nyitást követő rendező tételek elszámolása.
46
47