Transcript Számviteli törvény változásai - Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Számvitelt érintő változások1
és aktuális kérdések
2012.
Összeállította:
Nagy Katalin
1 Az előadáson elhangzottakhoz képest változtatott szövegek, piros színnel vagy
aláhúzással vannak jelölve.
Számviteli tv. (Szt.)módosítás
• Helye: 2011. évi CLVI. Tv. az egyes
adótörvények és azzal összefüggő egyéb
törvények módosításáról (MK140/2011)
továbbá a
2011. évi XCVI. törvény az egyes
gazdasági tárgyú törvények módosításáról
(MK 81/2011)
• Hatálybalépése: 2012. jan.1-től induló
üzleti évre, de bizonyos részek
alkalmazhatók a 2011. évi beszámolónál is
Fogalmi változások
• Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés :
fogalmát a jövőben nem az Szt., hanem a 2004. évi
CXXXIV. tv. (innovációs tv.) definiálja hasonló tartalommal,
részletesebben
• Pozitív üzleti érték: tőzsdén kívüli részesedés
vásárlásakor megegyezik a részesedésért fizetett
ellenértékkel, ha a kibocsátó befektetés-arányos – számított
– sajáttőkéje negatív
• Könyvvizsgálói záradék típusok és a záradék
megadásának elutasítása: fogalmuk a kamarai tv-re (2007.
évi LXXV. tv-re) hivatkozva definiált (hitelesítő, korlátozott,
elutasító záradékok)
• Elektronikus pénz felváltja az elektronikus pénzeszköz
fogalmát (Hpt-re hivatkozva)
Beszámoló készítés (1)
• Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének
alapítására, működésére és megszűnésére az Szt.
vállalkozásokra vonatkozó szabályai érvényesek
• Magyar standardok: rendeletben lesznek kihirdetve és
kötelező alkalmazni az Szt. alanyainak a könyvvezetés és a
beszámoló készítés során
• Egyszerűsített éves beszámoló
 Készítőinek köre tovább bővül azon leányvállalatokkal,
amelyek magyar szabály szerint kerülnek bevonásra a
konszolidációba, feltéve, hogy az anyavállalat felé
biztosított az adatszolgáltatásuk a konszolidált
beszámolóhoz, továbbá megfelel a mutatószám szerinti
feltételeknek (értékhatár alatti)
 Készítésére a normál éves beszámoló szabályai
alkalmazandók az Szt. szerinti kivételekkel
Beszámoló készítés (2)
• Sajátos egyszerűsített éves beszámoló
 alkalmazásának feltételei szigorodnak:
= könyvvizsgálatra nem kötelezett,
= olyan jogi személyiség nélküli gt-k és korlátlan
mögöttes felelősségű egyéni cégek
= amelyek mutató számok alapján értékhatár alattiak
(mérlegfőö. 65 millió, árbevétel 130 millió, létszám 10 fő)
 számviteli politikája egyetlen írásos dokumentumként is
elkészíthető (nem kellenek az önálló szabályzatok),
 écs-re alkalmazhatók a TAO-tv. szerinti kulcsok, ilyenkor
nem kell figyelembe venni a hasznos élettartam és a
maradványérték fogalmát
IFRS-minősítésű könyvvizsgáló
Igénybevétele kötelező az egyedi éves
beszámolóra és a konszolidált éves
beszámolóra is, ha a cég anyavállalatként
IFRS szerint konszolidál
Naptári évtől eltérő üzleti év
• Alkalmazásának lehetősége bővült:
elvileg minden vállalkozás alkalmazhatja, ha a
tevékenységének körülményei, vagy az
anyavállalat felé való adatszolgáltatás
indokolják
Kivételt képeznek
= továbbra is: hitelintézetek, pü.vállalkozások,
biztosítók,
= újként: a sajátos egyszerűsített éves
beszámolót készítők és az EVA-sok
Alapítás, átszervezés aktivált értéke
Magában foglalja az ásványkincs-kutatási
tevékenység költségeit is, ha
- azok nem képezik részét a beruházás,
felújítás bekerülési értékének,
- a jövőben várhatóan megtérülnek az
ásványkincs hasznosításból eredő
bevételből.
Visszavásárolt saját részvény,
üzletrész, részesedés bevonása
A jövőben a bevont saját részesedés
• névértéke a jegyzett tőkét csökkenti
• a névérték és a könyv szerinti érték
különbözete az eredménytartalék javára
vagy terhére kerül elszámolásra jellege
szerint, a tőkeváltozás bejegyzésekor
• nem érinti a rendkívüli bevételeket és
rendkívüli ráfordításokat.
Leltározás
• A főkönyv és az analitika közötti egyeztetés
kötelező a mérlegfordulónapra vonatkozóan
a leltározás keretében.
• Ha a cég vezet folyamatos mennyiségi
nyilvántartást is, akkor elegendő minimum 3
évente a mennyiségi leltárt felvenni.
• Leltározáshoz kapcsolódó egyedi értékelésnél
alkalmazható a FIFÓ módszer, illetve az
átlagos bekerülési értéken való értékelés
Bekerülési érték
• Földgáz, villamos energia, ivóvíz
beszerzésnél a jogszabályban
meghatározott díjak, tételek számlázott
értéke részét képezi a bekerülési
értéknek.
• Üzleti érték bekerülési értékének
meghatározása cégvásárlás során
merülhet fel, de átalakulásnál már nem.
Leírási szabályok változása
• Terven felüli écs. a beruházásnál akkor is elszámolható ha a
piaci értéket a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen
meghaladja, nem csak akkor, ha olyan esemény következett
be, ami miatt értéke jelentősen csökkent, feleslegessé vált,
megrongálódott stb.
• Terven felüli écs. alapítás-átszervezés esetén elszámolható,
ha a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat
befolyásoló körülmények úgy változtak meg, hogy a könyv
szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket
(a várható megtérülést).
• Terven felüli leírás alkalmazható a negatív üzleti értéknél,
ha a szerzésével bekerült részesedés bármilyen jogcímen
kikerül a könyvekből, vagy átalakulás során a negatív üzleti
értéket kiváltó körülmények úgy változtak meg, hogy a
továbbiakban nem indokolt a negatív üzleti érték kimutatása.
Adófizetési kötelezettség az EK-ban
Azon a soron, ahol az EK-ban eddig jellemzően
csak a TAO-t tüntették fel, a jövőben be kell
mutatni a:
 Tao-t
 Más adózás előtti eredményt terhelő adót (így pl. a
hitelintézeti különadót is)
 EVA-t
 Külföldi adókat,
= amelyek a Tao-ba beszámíthatók vagy
= amelyek alapja után nem lehet Tao-t fizetni
Osztalékra, részesedésre igénybe
vett eredménytartalék
• A konszolidációba bevont vállalkozásoknál
• az osztalék, részesedés, adózott eredmény
terhére fizetendő kamat kifizetésére igénybevett
eredménytartalékot
• vissza kell vezetni az eredménytartalék javára.
• Figyelem! Ez kizárólag a konszolidációs munka
során a bevétel-ráfordítás konszolidációt érintő
technikai eljárás, az egyedi éves beszámolót
nem érinti. (Így már értelme van a szabálynak!)
Bizonylatok
• Árbevétel elszámolásának alapjául szolgálhat a számla mellett,
a nyugta, vagy egyéb számviteli bizonylat.
• A bizonylaton a könyvelés módjára, az érintett számlára és a
könyvelés időpontjára való hivatkozás, továbbá az idegen
nyelvű bizonylat hitelesítéséhez szükséges adatok magyar
nyelven való feltüntetése teljesíthető az eredeti bizonylathoz
fizikai v. logikai (elektronikus nyt-sal) történő hozzárendeléssel.
• Az eddig 10 éves megőrzési idő alá tartozó beszámolót, leltárt,
főkönyvi kivonatot stb. a jövőben általános szabály szerint 8
évig kell megőrizni.
• Az elektronikus formában készülő bizonylatra a „digitális
archiválásra” vonatkozó jsz-t kell alkalmazni és az Szt. nem
követeli meg külön, hogy csak fokozott biztonságú elektronikus
aláírással és időbélyegzővel ellátottak fogadhatók el számviteli
bizonylatként.
• Papíralapú bizonylat megőrizhető a „papíralapú dokumentumok
elektronikus úton történő másolatának készítéséről” szóló jsz.
szerint feltéve, az eredeti adatok késedelem és utólagos
módosítás nélküli előállíthatóságát.
Közzététel határideje
Napok helyett hónapokban kifejezve:
• Normál éves beszámolót: mérlegfordulónapot követő 5.
hónap utolsó napjáig
• Anyavállalat a konszolidált beszámolóját: konszolidált
mérlegfordulónapot követő 6. hónap utolsó napjáig
• Harmadik országbeli fiók beszámolóját: a fordulónapot
követő 5. hónap utolsó napjáig
• Cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozónál: az üzleti év
fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig
• Ismételt közzétételnél: az ellenőrzés befejezését követő 3.
hónap utolsó napjáig
• Előtársaságnál: a bejegyzés, a bejegyzés elutasítása, a
bejegyzési eljárás megszüntetése napját követő 3. hónap
utolsó napjáig
• Devizanemek közötti áttérésnél: az áttérés napját követő 5.
hónap utolsó napjáig.
De! Változatlan, hogy: a felettes anya és az EU-s fiók esetén az
elfogadást követő 60 napon belül.
Könyvvizsgálati kötelezettség
• Értékhatárok megváltoztak (2012-től):
= éves árbevétel 200 millió felett (a
korábbi 100 millió helyett) és
= foglalkoztatottak létszáma meghaladja
az 50 főt
• Tovább nő az árbevétel értékhatár 2014től 300 millió forintra.
Mérlegképes könyvelők
• Engedélyezéséhez és bejegyzéséhez
= a 3 éves szakmai gyakorlatot a szakképesítés
megszerzését követően, de az engedély iránti kérelem
benyújtását megelőzően kell igazolni,
= a kérelem benyújtása előtt legalább 12 hónappal
elvégzett továbbképzést kell igazolni az adott
szakterületen (az újakra ez 2015-től érvényes)
• Visszavont engedély esetén újból beadhatják az
engedélyezés iránti kérelmet 2 éves várakozás
nélkül, ha a visszavonásra a továbbképzés hiánya,
vagy valótlan adatok közlése miatt került sor.
• Továbbképzés kreditpontos rendszerben
Egyéb változások (1)
• Készpénz korlát a házi pénztárnál az előző évi összbevétel
2%-a helyett 10% vagy 500e forint közül a magasabb érték.
Továbbra sem vonatkozik a hitelintézetre, és kivételes szabály
áll fenn a pénzforgalmi szolgáltatókra, a pénzügyi közvetítőkre,
a zálogkölcsönzést folytatókra és pénzváltókra is.
• Valutáért, devizáért beszerzett eszköz bekerülési értékének
meghatározása
= a korábbi import bekerülési érték szabályai szerint történik
(beleértve a devizáért eladott eszközzel való kiegyenlítést is a
barter-ügylethez hasonlóan kezelve)
= de! valuta ellenében való beszerzéskor alkalmazható a
felhasznált valuta könyv szerinti értékén való bekerülési érték
meghatározás is [a devizáért való beszerzésekre ez utóbbi
szabály úgy tűnik nincs kiterjesztve, lásd: Sztv.48.§ (8) bek.]
• Devizakövetelés és tartozás bekerülési értékének
meghatározásakor alkalmazható az ÁFA-tv. szerinti árfolyam is,
ha deviza-ellenérték, vagy deviza alapon forintellenérték
megállapításával történik a gazdasági esemény
Egyéb változások (2)
• Az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti Ct
képzésekor:
A „már eltelt futamidő” helyett az „aktiválástól eltelt
futamidőt” kell viszonyítani a teljes futamidőhöz (az
eszköz hasznos élettartama és a hitel futamideje
közül a rövidebb idő) amikor a devizakészlettel nem
fedezett beruházáshoz, immateriális javak
beszerzéséhez felvett devizahitel, kibocsátott
devizakötvény miatti tartozás elhatárolt
árfolyamveszteségének arányos összegében Ct-t
képez a vállalkozás.
• Átalakulási szabályok az Szt-ből nem csak
vállalkozásokra, hanem valamennyi gazdálkodóra
érvényesek értelemszerűen alkalmazva.
Egyéb változások (3)
• Szövegpontosítások a releváns, illetve a felmerülő helyeken:
=„éves beszámoló” helyett „beszámoló”
=„Magyar Köztársaság” helyett „Magyarország”
=„közbenső mérleg” mellett „egyéb az alapul szolgáló
beszámoló mérlegében”
• Hatálytalanított rendelkezések:
= rendkívüli tételek közül a saját részvény bevonás névértéke
és könyv szerinti értéke [81. § (2) bek. f) pont, 86. § (6) bek. b)
pont]
= ET-ből lekötendő tételek közül az átalakuláshoz kapcsolódó
vagyonátértékelés adóvonzata [38. § (3) bek. b) pont]
= könyvvizsgálói záradék típusaira vonatkozó rendelkező
részek [158. § (1)-(4) bek.]
2012. jan.1-jétől kizárólag
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Kutatási fogalmak
Pozitív üzleti érték negatív St-nél
Könyv-ói záradék fajták
Fiókra általános szabály
Egyszerüsített éves besz
Sajátos egyszerű. besz.
Eltérő üzleti év
Alapítás, átszervezés ásványkincs
Saját részvény bevonása
Leltározás
Nyugta a számla mellett
EK-ban adófizetési kötelez.
Osztalékra igénybevett ET
Közzététel
Megőrzési idő 10-ről 8 évre
• Elektronikus pénz
• Készpénzkorlát 2%-ról 10%-ra
• Devizás tételeknél a bekerülési
érték
• Közbenső mérleg, alapul szolgáló
beszámoló mérlege
• 41. § (4) bek. CT árfolyamveszt-re
• Terven felüli écs. beruházásnál
• Terven felüli écs. negatív üzleti
értéknél
• Terven felüli écs. alapítás-átszerv.
• Átalakulási szabályok a
gazdálkodóra általánosan érvényes
• Magyar Köztársaság helyett Mo.
• „éves beszámoló” helyett
„beszámoló”
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a
Könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló
2007. évi LXXV. tv. változásai
2012-től
Módosítás
• Jogszabályi helye: 2011. évi CLVI. Tv. az
egyes adótörvények és azzal összefüggő
egyéb törvények módosításáról
(MK140/2011)
• Hatálybalépése: alapvetően 2012. jan.1től, de bizonyos rendelkezések a
kihirdetést követően hatályba lépnek
Fogalmak
• Munkaviszony-jellegű jogviszony
fogalma bevezetésre kerül, lényege, hogy
abban a munkaviszonyra jellemző tartalmi
elemek érvényesülnek (pl. folyamatosan
végzett tevékenység, személyes
munkavégzés, rendszeres díjazás,
hierarchia, irányítás, utasítás, ellenőrzés,
a munka ideje, a munka helye és a munka
feltételei meghatározottak.
Nem fizet az eljárásért díjat
A 70 év feletti tag, ha jogszabályon alapuló
könyvvizsgálói tevékenysége
szüneteltetését kérelmezi
Fellebbezés a miniszterhez
A közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodó könyvvizsgálója elleni
minőség-ellenőrzés során hozott első fokú
döntés ellen fellebbezés a miniszternél
történik nem a Kamara elnöksége felé, és
az eljárásért fizetett díj elszámolása a
Magyar Államkincstár számláját érinti
Minősített könyvvizsgáló
Ha IFRS szerinti konszolidált beszámolót
készítő cég könyvvizsgálója, akkor 3 éves
szakmai gyakorlatát is olyan helyen kell
szerezni, ahol IFRS-t alkalmaztak.
Könyvvizsgálói tevékenység díja
A jogszabályon alapuló könyvvizsgálói
tevékenység ellátásáért járó díj
meghatározásának elvei mellett annak
alsó határára is adhat ajánlást a Kamara
Okleveles képzési tevékenység
ellenőrzése
A jövőben az Okleveles Könyvvizsgálókat
Képesítő Testület (OKKT) ellenőrzi a
képzést,
nem pedig a Kamara Oktatási Bizottsága.
Okleveles képzés főbb moduljai
• Ezeken belül a „számvitel-szervezés”
modul helyett a „számviteli információs
rendszerek” modult fogják oktatni.
Tisztségviselők
• Csak 70 év alatti, tevékenységét nem
szüneteltető tag lehet a Kamara elnöke,
alelnöke, bizottságainak elnöke,
szervezeteinek elnöke, felügyeleti
megbízottja, OKKT elnöke.
• Az OKKT tagjai a jövőben nem fix 9 fő,
hanem minimum 7, maximum 9 fő.
Képzési idő
• 4 évről 5 évre nőtt
• A beszámítás alapján történő
csökkentésre vonatkozó rendelkezés
törölve.
• Viszont növelhető max. 1 évvel kérelemre
(a Kamara Oktatási Bizottsága jár el).
OKKT egyetértés nem kell a jövőben
• Az oktatás szervezés és lebonyolítás
engedélyezéséhez
• A képző hely engedélyének visszavonásához
• A képzésben oktatóként résztvevő engedélyéhez
• Az oktató engedélyének visszavonásához
• Az okleveles képzési programba való felvételhez
• A külföldi oklevél elismeréséhez
• Az okleveles vizsga letételének engedélyezéséhez
• A felsőfokú tanulmányok elismeréséhez és
beszámításához
Nem kell a Kamara Oktatási
Bizottságának egyetértése
Az OKKT azon javaslatához, amely a
vizsgabizottság elnökeinek és tagjainak
névjegyzékére irányul
Szövegpontosítás
• „Magyar Köztársaság” helyett
„Magyarország”
• „Magyar Köztársaság Alkotmánya”
helyett az „Alaptörvény” kifejezések.
Hatálybalépés
• Általánosan 2012. január 1-től
• Kivételesen a kihirdetés napját követő
naptól érvényes:
= a képzési idő 5 évre növelése,
= a miniszter felé történő fellebbezés
esete minőség-ellenőrzés során hozott
elsőfokú döntés ellen.
Számviteli kormányrendeleti
változások
2012-től
Módosítás
• Jogszabályi helye:
342/2011. (XII.29.) Korm. rendelet
• Hatálybalépése: alapvetően 2012. január 1-jével induló üzleti
évre, de bizonyos szabályok már a 2011-es beszámolónál is
alkalmazhatók.
• Módosított rendeletek:
250/2000. (XII. 24.) Korm. r. (pü. intézmény)
192/2000. (XI. 24.) Korm. r. (biztosító)
222/2000. (XII. 19.) Korm. r. (magánnyugdíjpénztár)
223/2000. (XII. 19.) Korm. r. (önkéntes nyugdíjpénztár)
252/2000. (XII. 24.) Korm. r. (önsegélyező, egészségpénztár)
224/2000. (XII. 19.) Korm. r. (egyéb szervezetek)
218/2000. (XII. 11.) Korm. r. (egyházak)
225/2000. (XII. 19.) Korm. r. (felszámolás feladatai)
72/2006. (IV. 3.) Korm. r. (végelszámolás feladatai)
250-es kr. módosítása
• Fogalmak közé bevezetésre kerül:
= gyűjtőszámla hitel
= rögzített árfolyam alkalmazási időszaka
• Tőkésített kamatok elszámolásánál nem minősül halasztott kamatfizetéses
lakáscélú hitelnek a gyűjtőszámlahitel, így kamata ha tőkésedik, nem von
maga után 100%-os CT képzést, hanem a tőke összeg minősítésének
függvényében osztja annak sorsát értékvesztés szempontjából vagy 100%os értékvesztést von maga után.
• A gyűjtőszámlahitel és az alapjául szolgáló eredeti devizakölcsön
átstrukturált hitelnek minősül, de problémamentesnek minősíthető, ha az
átstrukturálást megelőző 90 napon belül nem esett 30 napon túli
késedelembe.
• A gyűjtőszámlahitel a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt osztja az
alapjául szolgáló eredeti devizakölcsön sorsát a minősítés szempontjából.
• Ha a gyűjtőszámlahitelhez állami készfizető kezesség kapcsolódik
problémamentes kategóriába sorolható az alapul szolgáló eredeti
devizakölcsön minősítésétől függetlenül.
• A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően,
amennyiben a gyűjtőszámla hitelhez állami egyszerű kezességvállalás
kapcsolódik, a gyűjtőszámla hitel kezességvállalással fedezett része az
értékvesztés számításának alapját csökkenti.
Egyéb számviteli kormányrendeletek
változásának főbb témái
• Biztosítók: a fióktelep is könyvvizsgálatra
kötelezett
• Magánnyugdíjpénztár: a függő portfolió
visszarendeződik a korábbi szabály szerint
• Felszámolás és végelszámolás számviteli
feladatai a fióktelep megszűnése esetében
is alkalmazandók
• Egyéb szervezetek: a civilszervezetekre
vonatkozó szabályokkal módosul döntően
Számvitelt érintő egyéb jogszabályi
változások (1)
• Gt-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.)
 Osztalékelőleg fizethető a számviteli beszámoló alapján is a fordulónapját
követő 6 hónapon belül
 Auditbizottság hatásköre és feladatai
• Hpt,Tpt.,Bit. módosítás: (2011. évi CLVI.tv.)
 Közérdeklődésre számot tartó hitelintézet, értékpapír-kibocsátó, biztosító
 Auditbizottságot köteles működtetni
• Ctv-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.)
Kényszer-végelszámolás esetei bővültek
• Öpt-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.)
a beszámolót könyvszakértő hitelesíti és a fordulónapot követő 5. hónap
utolsó napjáig kell a közgyűlés elé terjeszteni
• Mpt-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.)
a könyvvizsgáló által hitelesített beszámolót a mérlegfordulónapot követő 5.
hónap utolsó napjáig kell a közgyűlés elé terjeszteni.
Számvitelt érintő egyéb jogszabályi
változások
• Pénzügyi szervezetek különadója (2006. évi LIX. tv) – módosította az
2011. évi CLVI. tv. és a 2011. évi CXCIII. tv.
 Jogelőd nélkül létrejött és jogutódlással megszűnő különadójának
megállapítása, bevallása és befizetése
 Pü. vállalkozásnál a korábbi két részből álló adóalap előjelesen
összevonásra kerül, és így vetítődik rá az adó 6,5%-os mértéke
 Adót csökkentő levonások a devizahitelesekkel összefüggésben
• Egyes ágazatokat terhelő különadó (2010. évi XCIV. tv.) – módosította a
2011. évi CLVI. tv.
Pontosító jellegű („bolti kiskereskedelmi tevékenység” és a „vállalkozó”
fogalma, valamint a bevallás határidejének hónapokban való megadása
napok helyett.
• Eva-tv (2002. évi XLIII. tv.) –módosította a 2011. évi CLVI. tv.
 25 milliós árbevételi határ 30 millióra nő – adóalanyiság feltétele
 Bevallás és számviteli beszámoló letétbehelyezés határideje hónapokban
kifejezve napok helyett .
Számvitelt érintő pü. jsz-változások
• 2011. évi LXXV. Tv. a devizakölcsönök törlesztési
árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről bevezeti a
gyűjtőszámlahitelt (mód.: 2011. évi CXVI. Tv.)
• 2011. évi CXXX. Tv. az otthonvédelmi intézkedések
kiterjesztése kapcsán a Hpt. módosításáról végtörlesztés
szabályai
• 2011. évi CXXI. Tv. az otthonvédelemmel kapcsolatos tvmódosításokról
• 2011. évi CXLVII. Tv. Az otthonvédelmi intézkedésekkel
kapcsolatos egyes tv-ek mód-ról
• 2011. évi CXLVIII. Tv. a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj
mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása
érdekében az egyes pü.tárgyú tv-ek mód-ról
• 2011. évi CXCIII. tv. a befektetési alapokról és kollektív
befektetési formákról  Tpt-ből átemelt szabályok
Aktuális kérdések
1.) Hogyan kell elszámolni a követelés fejében
átvett készletként kimutatott, majd
pü.lízingbe adott eszköz futamidő előtti
visszavételét a lízingszerződés felmondása
kapcsán?
Válasz: készletbeszerzésként a felek között
megállapított piaci értéken, és beszámításra
kerül a fennmaradó lízingkövetelés összege
[Szt. 50. § (6) bek.]
Aktuális kérdések
2. ) Milyen dátummal kell a számviteli nyilvántartásba
felvenni az opciós vételi jog lehívásával megszerzett
ingatlant, ha a földhivatal még nem jegyezte be?
Válasz: Az opció lehívásának időpontjával megköttetett az
adásvételi szerződés és teljesíteni kell a feleknek. Ez
időponttal a könyvekbe felvehető az ingatlan a lehívást
igazoló dokumentum és az opció kikötéséről rendelkező
szerződés alapján. A földhivatali bejegyzés ennek nem
akadálya. Ha az ingatlant nem akarja rendelkezésre
bocsátani, akkor a birtokba vétel korlátozása nem akadálya a
könyvekbe való felvételnek. Ilyenkor a szerződés szegés miatt
kell jogi útra terelni az ügyet. Az opció lehívója elvileg már
teljesített, mivel az ellenérték kifizetésének minősül a
hitelkövetelés beszámítása a felek között.
Aktuális kérdések
3.) Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy
az előző évi eredmény terhére időbeli
elhatárolással a következő évben fizessenek
ki prémiumot, jutalmat?
Válasz: Számviteli jogszabályi akadálya nincs,
hiszen a passzív időbeli elhatárolás tipikus
esetéről van szó. [Szt. 44. § (1) bek. d) pont] Ha
nem ütközik a Hpt. és a vonatkozó Kr.
javadalmazási szabályaiba, akkor elszámolható.
Aktuális kérdések
4.) A prolongált hitel átstrukturált hitelnek minősül-e minden
esetben?
Válasz: csak akkor minősül annak, ha kimeríti a 250-es
kormányrendelet szerint az átstrukturált hitelre vonatkozó
feltételeket, tehát minden eset egyedileg vizsgálandó.
A prolongáció: olyan szerződésmódosítás, amelynek során a
hitelező az ügyfél kérésére felfüggeszti a kölcsön visszafizetési
kötelezettségét. Ez lehet díjköteles a prolongáció időszakára és
jellemzően a kamat erre az időre tőkésítésre kerül. Vagy a
pénzintézet és az ügyfél között létrejött szerződés alapján
módosítják a futamidőt, de ennek díja van, amit az ügyfél
köteles megfizetni.
A fogalomból nem derül ki, hogy azért kerül sor a
szerződésmódosításra, mert az ügyfél fizetési nehézségekkel
küzd és az eredeti szerződés szerinti feltételekkel a
visszafizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve
azt sem tudni, hogy ez a piaci feltételekhez és az eredeti
szerződéses feltételekhez képest lényegesen kedvezőbb
helyzet vagy sem.
Aktuális kérdések
5.) A számviteli politikában lévő költségszámítási
szabályzatban milyen pénzügyi szolgáltatások díjait
alátámasztó költségekről van szó?
Válasz: Ez a szabályzat részben kielégíti a nem pénzügyi és
befektetési szolgáltatások, tevékenységek közvetlen és
közvetett költségeinek meghatározását, másrészt a Hpt.
szerint, az adott hitelintézet által végzett legjelentősebb
szolgáltatások költségeinek és ráfordításainak
meghatározására szolgál. A legjelentősebb szolgáltatások,
azok amelyek a bevételeiket, illetve ráfordításaikat alapul véve
a legnagyobb részarányt képviselnek a hitelintézet bevételein,
illetve ráfordításain belül. Hogy ez az arány milyen mértéket
jelent (pl. 10%) és hány szolgáltatást, az a hitelintézet
üzletpolitikájától és működésének sajátosságaitól függ, így
maga határozza meg számviteli politikájában. A szabályzat
egyben azt is alátámasztja, hogy milyen gazdaságosan tud
egy-egy szolgáltatást nyújtani, milyen a teljesítménye és a
szolgáltatás díja fedezi-e annak ráfordításait.
Aktuális kérdések
6.) Figyelembe véve a 2006. évi LIX. tv. változásait, a 2012. évi
végtörlesztések miatti veszteség figyelembe vehető-e a
2011. évi különadó visszatérítés tekintetében?
Válasz: Figyelembe véve a hivatkozott törvényt és a
Bankszövetség, valamint a Kormányzat közötti megállapodás
Jegyzőkönyvét, a szándék egyértelműen az volt, hogy a Hpt.
200/B. §-a szerint 2011-ben, illetve 2012-ben megvalósuló,
valamennyi végtörlesztést lefedje az adó-visszatérítési szabály.
Ezért igen valószínű, hogy
a végtörlesztések miatti „számított veszteség” – amely a
különadó visszatérítés alapját képezi – azt a 2011-ben
ráfordításként elszámolt veszteségtömeget fedi le,
= amelyet a 2011-ben megvalósult végtörlesztések után
ténylegesen realizált a hitelintézet, valamint
= amelyet a 2012-ben megvalósuló végtörlesztések kapcsán
várható veszteség miatt kockázati céltartalék, értékvesztés,
vagy időbeli elhatárolás módszerével 2011-ben előrehozottan
elszámolt a hitelintézet.
Aktuális kérdések
7.) A hitelintézet adósának ingatlan fedezetét az árverésen
megveszi. A könyvekbe a földhivatali bejegyzés napján
veszi fel, amely az árverést és az erről szóló jegyzőkönyv
végrehajtótól való kézhez vételét követően történik meg. Az
ingatlant készletbeszerzésként könyveli és az ebből eredő
kötelezettségbe először az adóssal szembeni
kintlévőséghez kapcsolódó járulékos költségeket számítja
be kamatjellegű bevételekkel szemben, majd a függő
kamatokat, végül a tőkét. Helyesen jár-e el?
Válasz: Az ingatlant akár már az árverés napjára vonatkozóan
lekönyvelve fel lehet venni a könyvekbe, amennyiben az
adásvételi szerződés hatályba lép aznap, függetlenül attól,hogy
az árverési jegyzőkönyv kézhez vételi dátuma, valamint a
földhivatali bejegyzés időpontja későbbi dátum. De! az sem baj,
hogy a földhivatali bejegyzés napjával vette fel a hitelintézet a
könyvekbe. A törlesztési sorrend tekintetében helyes a
beszámítás, de a járulékos költségek csak akkor vehetők fel a
kamatjellegű jutalékok közé, ha azok tartalmában is kimerítik
annak fogalmát, a 250-es Kr. 10. §-ának (2) bekezdését alapul
véve, egyébként csak az egyéb bevétel lenne elfogadható ezek
megtérüléseként.
Példa(1) pontosítva!!!
(az előadáson áttekintetthez képest)
Adó előtti eredmény
100
(a különadó még nem csökkentett)
Pü. sz. Különadó (elsődlegesen kiszámított)
50
Hitelintézeti különadó (100x0,3)
30
Korrigált pü.sz. különadó (50-30)
20
TAO (100-50)x0,1
5
Adózott eredmény (100-50-5)
45
Ha a végtörlesztéshez kapcs. szabályt is figyelembe vesszük:
Végtörlesztés miatti „számított veszteség”
33
(a100 adóelőtti eredményben már figyelembe van véve)
Ktv.4/A.§ (11) alapján visszatér.(33x0,3≈)
10
Pü.sz.Különadó (visszatér-sel csökkentett) (50-10)
40
Hitelintézeti kül. Adó (100x0,3)
30
Korrigált Pü.sz. Különadó (40-30)
10
TAO (100-40)x0,1
6
Adózott eredmény 100-40-6=
54
Példa (2) Ha végtörlesztés nincs
Adó előtti eredmény
100
(az 50 pü.sz. különadóval már csökkentve)
Pü. Sz.Különadó
Hitelintézeti különadó (100+50)x0,3
Módosított különadó (50-45)
TAO (100x0,1)
Adózott eredmény (100-10)
50
45
5
10
90
Példa (3) Ha végtörlesztés van
de nincs adó-visszatérítési szabály
Adó előtti eredmény
70
(az 50 pü.sz. különadóval és 30 végtörlesztési
veszteséggel már csökkentve)
Pü. sz.Különadó
Hitelintézeti különadó (70+50)x0,3
Módosított pü.sz.különadó (50-36)
TAO (70x0,1)
Adózott eredmény (70-7)
50
36
14
7
63
Példa (4) Ha végtörlesztés van és adóvisszatérítés jár utána
Adózás előtti eredmény
70
(az 50 pü.sz. különadóval és 30 végtörlesztési
veszteséggel már csökkentve)
Pü.sz. különadója
Pü.sz. különadója visszatér. (30x0,3)
Visszatér-sel csökk. Pü.sz.különadója (50-9)
Hitelintézeti különadó(70+9+41)x0,3
Korrigált pü.sz.különadója (41-36)
TAO (70+9)x0,1=7,9 ≈
Adózott eredmény (70+9-8)
50
9
41
36
5
8
71
Elérhetőség
NAGY KATALIN
E-mail.cím: [email protected]
Mobiltelefon: 06-30-504-4764
Ha a kollégáknak bármilyen számviteli jellegű
kérdése van az előadáshoz vagy azon túl, a
fenti e-mail-címemen, illetve telefonon
nyugodtan megkereshetnek, szívesen állok
rendelkezésre.
Köszönöm a figyelmet!
Üdv.: Nagy Katalin