Transcript Évközi jogszabályi változások

Évközi jogszabályi változások
(Áfa, Szja, Tao, Ekho)
Alapja:
2010. évi LIII. tv. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
CXXVII. tv. módosításáról
2010. évi XC. tv. egyes gazdasági és pénzügyi törvények
megalkotásáról, illetve módosításáról
2010. évi LXXXIII. tv. a sporttal összefüggő egyes törvények
módosításáról
Áfa tv. módosítása
Hatályos: 2010. június 17-től
Közcélú adomány
Nem minősül ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek a közcélú adomány
szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás
Közcélú adomány, adományozás fogalma
Közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet részére,
A közhasznú szervezetekről szóló tv-ben nevesített közhasznú
tevékenység,
A kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat
támogatására
Külön törvény feltételei szerint egyház részére, az ott meghatározott
tevékenység támogatására
fordított termék, szolgáltatás
Feltételei:
• az adomány a közhasznú, közérdekű, vagy egyházi célt nem
látszólag szolgálja
• az adományozónak, vagy tagjának, vezető tisztségviselőjének,
felügyelő
bizottsága
vagy
igazgatósága
tagjának,
könyvvizsgálójának vagy hozzátartozóiknak nem jelent vagyoni
előnyt. (nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére,
tevékenységére való utalás)
• az adományozó rendelkezik az adományozott igazolásával, amely
tartalmazza az
- adományozó, adományozott nevét, székhelyét, állandó lakhelyét,
adószámát, adóazonosító jelét,
- a támogatott célt
- a szervezet közhasznúsági fokozatát
Adólevonás
• Amennyiben előre ismert, hogy a beszerzés adomány átadása
érdekében történik, akkor a levonási jog az Áfa tv. 120. §-a
értemében nem gyakorolható.
• 133.§ b.)  az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó
összegét utólag nem befolyásolja az adományozás
ténye
A magánszemély egyes
jövedelmeinek különadója
2010. évi XC. törvény II. fejezete
Hatályos: 2010. október 1-től
Az adó alanya: az a magánszemély, aki
- költségvetési szervnél
- állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott
vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél,
továbbá
- a 2008. évi LXXV. tv. és
- a 2009. évi CXXII. tv. alapján
munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerez különadó köteles
bevételt.
A különadó alapja
Az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben pénzben
kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből, a
rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész
 nem kell különadót fizetni, ha az előzőek szerint számított összeg < 2 millió Ft
 de különadó köteles a 60 napra számított összeget meg nem haladó rész
is, ha az > 2 millió Ft-ot.
Az adóalapot jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani.
Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, a magánszemély
először a különadó alapot nem képező jövedelmet szerzi meg.
Rendszeres járandóság:
minden olyan bevétel, bér, munkadíj, tiszteletdíj,
amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig a jogviszonyra
tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján megilleti.
A különadó alapjának meghatározásakor nem veendő figyelembe
- a jogviszony megszűnésének évére járó szabadság megváltás
- a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi
jutalom
- a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó
részére fizetendő munkabér, illetmény,
- a szerződéses katonák leszerelési segélye.
De beletartozik az adóalapba:
- az Mt. 3.§. (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján kikötött
ellenérték  pl. hallgatási díj
 A különadó mértéke: 98 %
 Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, elkülönülten
igazolja, a 08-as bevallásban vallja be, és a kifizetést
követő hónap 12-éig fizeti meg.
 Ha a kifizető az adót bármely okból nem vonta le, az adót a
magánszemély fizeti meg, a kifizetést követő hónap 12-éig.
 A különadó alapját a magánszemély a személyi
jövedelemadó bevallásban elkülönítve vallja be.
 Szja, tb. járulék nem terheli, - éves összes jövedelemnek
része.
 A kifizető 27 % eho fizetésre kötelezett.
Hatálybalépés előtt megszerzett jövedelem esetén
a kifizető
• helyesbíti az szja-előleget, járulékokat különadó-előleg
kifizetői tb. járulék  eho
• módosítja bevallását
• hatálybalépés hónapjának kötelezettsége
= különadó alap
= különadó-előleg
= eho
• új igazolást ad ki
a magánszemély
• a különadó még fizetendő összegét 2010. október 31-ig fizeti meg.
• az adóbevallásban adóelőleg a kifizető által levont különadó, és a
magánszemély által megfizetett különadó
A kifizető által benyújtott és módosított bevallás beérkezését követően az
egészségbiztosítási alap, nyugdíjbiztosítási alap, magánnyugdíjpénztár,
munkaerőpiaci alap részére a korábban átutalt járulékok és tagdíjak összegéből
a különadó-előlegnek minősülő összeget – a Magyar Államkincstár levonja a
következő nap(ok)on utalandó összegből.
Az Szja tv. módosítása
Hatályos: 2010. augusztus 16-tól
Egyéni vállalkozót érintő szabályok
• Változik az egyéni vállalkozó fogalma 3.§. 17. pont
egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
szóló tv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő
magánszemély az ott rögzített tevékenységek tekintetében
De! Nem minősül egyéni vállalkozónak az a személy, aki
• ingatlan-bérbeadási,
• szálláshely-szolgáltatási bevételére
= az ingatlan bérbeadásból származó jövedelemre, vagy
= az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy
= a tételes átalányadózásra
vonatkozó rendelkezés alkalmazását választja, kizárólag ezen
bevételei tekintetében.
• Kedvezményes adókulcs alkalmazása
Bérbeadási tevékenység
• Bejelentkezés: Art. 22.§. (16) bekezdés
Mentesül a magánszemély adózó  egyéni vállalkozó nem!
az adószám megszerzése alól (bejelentési kötelezettség alól),
ha kizárólag ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet
folytat.
Feltétel: Áfa tv. 86.§ l.) pont alkalmazása helyett,
nem választ a 88.§. (1) bekezdés b.) pontja szerint
adókötelezettséget.
• Költség-elszámolási szabályok változása
Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó
(szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végző is)
a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén értékcsökkenési
leírást az Szja tv. 11. számú melléklete szerint számolhat el.
Külföldi pénznemről történő átszámítás szabályai
Főszabály:
- bevétel esetében – szerzés időpontjában
- kiadás esetében – teljesítés időpontjában
- dolog, vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetében – szerzési érték szerzéskor
- értékpapír átruházása esetén – szerzési érték – tulajdonjog szerzésekor
- egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén – teljesítés időpontjában
- külföldi pénznemben megfizetett adó esetében teljesítéskor, vagy az adóév utolsó
napján
érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alkalmazandó
Ha a magánszemély rendelkezik pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénznem
vételét/eladását igazoló nevére kiállított olyan bizonylattal, amely
- a bevétel megszerzését követő 15 napon belüli eladást,
- a kiadás felmerülését megelőző 15 napon belüli vételt igazol
Ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik,
- a kifizető az adóelőleg megállapításához
- a magánszemély az adó, adóelőleg megállapításához – választása szerint a megszerzés napját megelőző hónap 15-ei MNB hivatalos devizaárfolyamát vagy az
MNB által közzétett euróban megadott árfolyamot alkalmazza.
Adómentesség
Pedagógusok szakkönyv vásárlásához hozzájárulás
• Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 19.§. (6) bekezdés b.) pontja
2009. 12. 31-ig adómentes költségtérítés Szja tv. 1. sz. melléklet 5.3.
pontja szerint
2010-ben a mentesség megszűnt
- jogszabály alapján kapott támogatás költség-elszámolási lehetőség
számla alapján 3. sz. mell.I/16. vagy
- adóköteles bérjövedelem
- 2010. augusztus 16-tól 7.§. (1) bekezdés l.) pont – nem minősül
bevételnek (visszamenőleges hatály - 2010. január 1-jétől)
Károk megtérülése, kockázatok viselése körében adómentes
• Elemi kár, katasztrófa esetén a károsultaknak jogszabályban
meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból, valamint a
károsult munkáltatója által nyújtott segély, támogatás. így különösen a
lakás helyreállítása, újjáépítése (1. sz. mell. 6.1.)
A sporttevékenység támogatásával
kapcsolatos változások
Adómentes bevételek:
•
Olimpiai járadék (1. sz. mell. 3.2.1)
•
Gerevich Aladár sportösztöndíj, szociális rászorultságra figyelemmel
nyújtottt támogatás a nyugdíjas sportolók részére, eredményességi
támogatás (1. sz. mell. 3.2.2)
Adómentes természetbeni juttatások:
•
Összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert
érem, serleg, trófea (1. sz. mell. 8.17) - visszamenőlegesen
2009.  adómentes a versenyen, vetélkedőn nyert érem, trófea (1. sz.
melléklet 8.18. pont)
2010. kikerült az adómentes körből
•
Az ingyenesen vagy kedvezményesen
- a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e
tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy
megrendelésére teljesíti)
- a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50
eFt értékben juttatott
sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet
A társasági adó változásai
Kedvezményes adókulcs
•
•
•
•
•
A kedvezményes 10%-os társasági adókulcs alkalmazási körének
kiterjesztése
 50 m Ft adóalapról 500 m Ft adóalapra változik
Az 500 m Ft adóalap fölötti rész 19%-os mértékkel adózik
A kedvezményes kulcs alkalmazása nem kötődik feltételek
teljesítéséhez!
Nem kell lekötött tartalékot képezni, szabadon felhasználható az
adómegtakarítás.
Rendelkezéseket a Tao tv. új 29/K és 29/L pontjai tartalmazzák.
A tv. 14. §-a szerinti 2010. I. és II. félévi társasági
adókötelezettség számítása
• A kedvezményes kulcsú adóalap-módosítás (felemelés) bevezetési
ideje: 2010. július 1., tehát eltérő szabályok vonatkoznak a 2010. év
I. és II. félévére.
• A 2010. évi adóalap 2 részből tevődik össze. (2 részre kell osztani)
/Naptári nap arányos adóalap-megosztás: 181/365=0,50; 184/365=0,50/
 2010. január 1- 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó pozitív
adóalap
• 50 m Ft-ig 10%-os adókulcs alkalmazása (feltételek teljesítése,
feltételek arányosítása)
• 19%-os adókulcs alkalmazása (akik a feltételeket nem teljesítik)
 2010. július 1- 2010. december 31-éig terjedő időszakra jutó pozitív
adóalap
• 250 m Ft-ig (500 mó Ft x 0,50) 10%-os adókulcs alkalmazása,
feltételek nincsenek
• 250 m Ft felett: 19%-os adókulcs
Feltételek (2010. I. félév)
(a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságához)
• Adókedvezményt a számított adóalap után adózó nem vesz igénybe és
• A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma ≥ 0,5 fő (vagy
választása alapján az adóévben: 1 fő) és
• A megelőző adóévben az adóalap vagy az adózás előtti eredmény ≥
nyereségminimum és
• Rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bír és
• A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege ≥ állományi
létszám x 2xminimálbér /leghátrányosabb településen van a székhely:
1x/
A tv. 14. §-a szerinti 2010. I. és II. félévi társasági
adókötelezettség számítása
(eltérő üzleti év)
• A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a 2010. évi
adóalapjukat az Art. 6. sz. mellékletében foglaltak szerint, az üzleti év
1. napján hatályos szabályok szerint határozzák meg.
(pl.: az üzleti év 1. napja: 2010. szeptember 1., akkor
 az azt megelőző adóévre a 2009. évi szabályokkal
 az azt követő adóévre az új szabályok szerint)
A jogszabályváltozás miatt a már bevallott társasági adóelőlegek fizetési
szabályaiban változás nincs.
De minimis támogatás számítása
•
•
I. félév adózás előtti eredményt csökkentő
kedvezmény összegének
- 50 m Ft-ig 10 %-a
- 50 m Ft fölött 19 %-a a kedvezményes adókulcs
alkalmazása esetén
- egyébként 19 %
II. félév adózás előtti eredményt csökkentő
kedvezmény összegének
- 250 m Ft-ig
10 %-a
- 250 m Ft fölött 19 %-a
Társasági adó – a térségi és egyéb adókedvezmények
köre – kiegészül
Az adózó – a részére kiadott támogatási igazolásban
szereplő összegig – döntése szerint
a támogatás (juttatás) adóéve + 3 adóév
adójából adókedvezményt vehet igénybe
függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli
az adózás előtti eredményt
Kivétel: az állami, többségi állami tulajdonú adózó
Támogatási igazolás – olyan okirat, amelyet
látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége,
tagjaként működő sportszervezet vagy
fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány állít ki a támogató
részére, a kedvezményre jogosító támogatás összegéről.
Nem állíthat ki igazolást a felsorolt szervezet, ha
• lejárt köztartozása van
• a korábbi állami támogatással nem számoltak el
• működését a bíróság felfüggesztette, vagy megszüntetése
folyamatban van.
Az igazolás tartalmazza:
támogatást nyújtó megnevezését, székhelyét, adószámát,
az igazolást kiállító megnevezését, székhelyét, adószámát,
a támogatás összegét
Támogatási igazolás a fenti szervezetnek és a velük kapcsolt
vállalkozásban lévők részére nem adható ki.
Támogatás
a fenti szervezetek részére az adóévben
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás
ténylegesen átadott pénzeszköz és
térítés nélkül átadott eszköz könyvszerinti értéke
térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke
feltéve, hogy a támogatást, a támogatott
- személyi feltételek megteremtésére
- utánpótlás-nevelési feladatok ellátására vagy
- tárgyi eszköz beruházásra, felújításra
használja fel.
A sportszervezet a nemzeti bajnokságban a versenyszabályzat szerinti
legmagasabb két osztály egyikében részt vesz.
A támogató és a támogatott nem kapcsolt vállalkozás
Ha a tárgyi eszköz beruházás sportcélú ingatlanra irányul
- a támogatott a beruházás üzembe helyezését követő 15
évben az ingatlan sportcélú hasznosítását fenntartja,
valamint
- ezen időtartamra az üzembe helyezést követő 30 napon
belül a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba
elidegenítési- és terhelési tilalmat jegyeztet be az
adókedvezmény mértékéig  ez alól felmentést adhat a
sportpolitikáért felelős miniszter, – kérelemre - ha nem
veszélyezteti az ingatlan sportcélú hasznosítását.
- támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig
üzembe helyezi a beruházást.
A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg
• a támogatott szervezet utánpótlás fejlesztésre fordított kiadásainak
100 %-át
• tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak 50 %-át, vagy
• tárgyévi beruházási, felújítási értékének 80 %-át.
A támogatás (juttatás) összege, a Tao tv. 3. sz. mell. B/15. pontja
szerint  a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült
ráfordításnak minősül.
A
tao-kedvezmény hatályba lépése az Európai Bizottság
jóváhagyásának függvénye, a hatályba lépés napját követő
támogatás esetén alkalmazható.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
Módosul az ekho választásának feltételrendszere
- bővül a választásra jogosító tevékenységi kör
= szakképzett edző, sportszervező-irányító (megfelelő képesítéssel)
= hivatásos sportoló, sportmunkatárs
sport tv. szerinti sportszakember (edző, oktató, mérkőzésvezető,
versenybíró, sportorvos, gyúró)
ha rendelkezik megfelelő képesítéssel,
sportszervezettel fennálló jogviszonya alapján sportfeladatot lát el,
a szövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül
-
változik a bevételi határ
az országos sportági szakszövetség első osztályú versenyrendszerében
induló hivatásos sportoló esetében
100 millió (2010-ben 50 millió)
Köszönöm a figyelmet!