A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) hatása a statisztikára OST ülés Budapest, 2015.04.20. Szöllősiné Szép Adrienn Előzmények • A tőkepiacok fejlődése és a pénzügyi világ globalizációjának eredményeként.
Download ReportTranscript A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) hatása a statisztikára OST ülés Budapest, 2015.04.20. Szöllősiné Szép Adrienn Előzmények • A tőkepiacok fejlődése és a pénzügyi világ globalizációjának eredményeként.
A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) hatása a statisztikára OST ülés Budapest, 2015.04.20. Szöllősiné Szép Adrienn 1 Előzmények • A tőkepiacok fejlődése és a pénzügyi világ globalizációjának eredményeként a gazdasági társaságok jelentős része pénzügyi beszámolását a leginkább elterjedt egységes számviteli rendszer, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS-ek) alkalmazásával teljesíti. • Az IFRS-ek a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASB) által kibocsátott szabályrendszer, amelyeket bizonyos eltérésekkel az Európai Unió is befogadott. • A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet alapján 2005. évtől azon vállalkozások, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség államaiban a tőzsdére bevezették, a konszolidált beszámolóikat az IFRS-ek alapján kötelesek összeállítani. 2 Előzmények • Magyarországon a tőzsdén jegyzett vállalkozások IFRS alapon készítik el a konszolidált éves beszámolóikat. • Nem tőzsdei vállalkozások számára is adott a törvényi lehetőség IFRS alapon elkészített konszolidált éves beszámolókra. • Erőteljes igény arra, hogy Magyarországon is lehetővé váljon az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő alkalmazása: Javul az érintett hazai vállalkozások versenyképessége. Költségek és adminisztratív terhek csökkenését jelenti a nemzetközi vállalatcsoport tagjai számára nem kell két számviteli rendszert fenntartani; Az IFRS rugalmas, nem taxatív jellegű számviteli szabályozás, így követi a jelenlegi komplex tranzakciókat és 3 a piaci változásokat. Előzmények, szakmai előkészítés • 2013. közepétől a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálásával másfél éves szakmai egyeztetés. • Kimunkálásra kerültek az IFRS-ek és a hazai számviteli előírások közötti azonosságok, illetve eltérések. • Felmérték az egyedi beszámolási célra IFRS-eket választó vállalkozások potenciális körét. • Ennek nyomán készült el a Kormány számára a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról szóló előterjesztés. 4 Az 1639/2014. (XI.14.) Korm. határozat • 2015. március 31-ig meg kell vizsgálni a bevezetéssel járó hatásokat. • 2015. május 31-ig javaslatot kell tenni a Kormány részére a bevezetéshez szükséges • jogszabályi változtatások irányaira, • a költségvetési bevételekre gyakorolt hatásokra,valamint • a szükséges fordítási, képzési feladatokra és azok költségvetési forrásainak biztosítására. • Bevezetésénél két alapvető szempont: • a bevezetés ne okozzon lényeges eltérést az adózás szempontjából az IFRS-eket választók és nem választók között, illetve • a bevezetés ne jelentsen többlet adminisztrációs terhet az IFRSeket választók számára. 5 A bevezetés javasolt, de még nem végleges ütemezése Vállalkozás típusa EU által befogadott IFRS-ek javasolt bevezetésének éve 2016 Hitelintézetek 2017 2018 Kötelező Kötelező Biztosítók és egyéb pénzügyi vállalkozások Választható Választható Választható Tőzsdén jegyzett vállalkozások különálló vagy egyedi pénzügyi kimutatásai Választható Kötelező Kötelező IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba bevont vállalkozások anyavállalati döntés alapján Választható Választható Választható Választható Választható Egyéb vállalkozások bizonyos nagyságrend fölött 6 Megvalósítás • A kormányhatározat végrehajtására az NGM koordinálásával 5 munkacsoport alakult az érintettek bevonásával: • Számviteli munkacsoport • Adózási munkacsoport • Képzési, fordítási és költségvetési munkacsoport • Pénz- és tőkepiaci munkacsoport • Statisztikai munkacsoport Feladata: • a tervezett bevezetés statisztikára gyakorolt hatásának vizsgálata, •a hivatalos statisztikai adatszolgáltatásokkal és adatgyűjtésekkel kapcsolatos előírások áttekintése, • javaslattétel a szükséges jogszabályi változtatások irányaira.7 Különbségek Magyar számviteli szabályozás IFRS Tételes szabályok Elvi alapú Cél: hatóságok, adó megállapítás Cél: befektetők tájékoztatása Tranzakció jogi formája dönt Tartalom elsődlegessége a formával szemben Eredmény szemlélet Mérleg szemlélet Alapvetően bekerülési költség alapú Valós értékelés Kötött mérleg és eredménykimutatás forma Csak a legfőbb sorok definiáltak 8 Miért fontos ez a statisztika szempontjából? • Ez nem azt jelenti, hogy az IFRS-ek szerint egyedi beszámolót készítő vállalkozások kevesebb információt szolgáltatnak. • Sőt! Sokkal részletesebb információt biztosítanak, de mindez elsősorban a befektetők teljeskörű tájékoztatását szolgálja. • AZONBAN a legtöbb, statisztikai elszámolásokhoz, gazdaságpolitikai döntésekhez, hatósági ellenőrzésekhez felhasznált információ csak a kiegészítő mellékletben található meg. • Miért baj ez? 9 Miért fontos ez a statisztika szempontjából? • A KSH adat-előállítási folyamataiban kulcsszerepe van az adminisztratív adatforrásoknak (állami szervek nyilvántartásainak). Nélkülük a statisztikai rendszert nem lehet működtetni. • A társasági adóbevallás egyedi (vállalati) szintű adatai képezik a gazdaságstatisztikai adatok és a nemzeti számla számítások (GDP) legfontosabb információs bázisát már 20 éve. • Alacsony költségvonzat, adatszolgáltatói terhekre és a statisztika minőségére gyakorolt kedvező hatás. • Nemzetközi értelemben is fejlett módszer. 10 Miért fontos ez a statisztika szempontjából? • Bármilyen változás ezekben az adatforrásokban - tartalom - informatikai feldolgozhatóság szempontjából alapjaiban érinti a statisztikai rendszert, ezen keresztül a GDP számításokat! • A gazdaságstatisztikai adatok minőségének, megbízhatóságának fenntartása mind a hazai gazdaságpolitikai, gazdasági adatfelhasználók, mind az ország nemzetközi hitelessége szempontjából kulcskérdés. 11 Miért fontos ez a statisztika szempontjából? • A Magyar Nemzeti Bank a fizetésimérleg-statisztikák, a pénzügyi számlák, a kormányzati statisztikák és a közösségi vállalatok statisztikája összeállításához használja a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások társasági adóbevallásait, továbbá a nagy vállalkozások (részletes) éves beszámolóit (egyedi mérleget, eredmény-kimutatást és kiegészítő mellékletet). • Az adóbevallási adatok adják az egyetlen teljes körűnek tekinthető adathalmazt a vállalati szektorok pénzügyi és vagyoni helyzetéről. Az MNB is informatikai rendszereket fejlesztett a társasági adóbevallások jelenleg egységes mérlegének és eredmény-kimutatásának feldolgozására. 12 Miért fontos ez a statisztika szempontjából? • A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdasági előrejelzési, gazdaságszabályozási, adó- és támogatáspolitikai feladatainak ellátása során napi rendszerességgel használja a vállalkozások éves beszámolókban illetve adóbevallásokban közölt adatait. • A NAV számos szakminisztérium részére szolgáltat egyedi azonosításra alkalmatlan, különböző ismérvek szerint összesített statisztikai adatot (ilyen például az évente összeállításra kerülő Gyorsjelentés kiadvány) a társasági adóbevallások alapján, melyek fontos alapját képezik a kormányzati döntés-előkészítési munkának. 13 Miért fontos ez a statisztika szempontjából? • Az éves társasági adóbevallás mérlege és eredménykimutatása a magyar statisztikai hatóságok évtizedek alatt megszilárdult általános éves vállalati adatigényét tükrözi a rendelkezésre álló számviteli információkra alapozva. Egy ilyen állomány mind mintavételes felvétel, mind regiszter építés alapjául is szolgálhat. • Ezen állomány nélkül a statisztikai alapsokaság nem megismerhető, a statisztika ellehetetlenül. 14 Eltérésekből adódó nehézségek a statisztika számára • Rendkívül rövid (2 hét!) határidő az előzetes GDP számításokig: • az adatok belső konzisztenciát biztosító módon kell, hogy rendelkezésre álljanak; • az adatok egy helyről, egy állományban (csatornán keresztül) érkezzenek; • feldolgozható formátumban – adatbázisba rendezhető állapotban; • egységesen, ezer forintban tartalmazzák az értékadatokat. • A fent leírtak miatt az adatátadásban sem késés, sem adatvesztés nem fordulhat elő és a feldolgozáshoz szükséges feltételek sem sérülhetnek. A feltételek nem teljesülésének igen súlyos kockázatai vannak, uniós szankciókat (pénzügyi 15 büntetés) vonhatnak maguk után. Eltérésekből adódó nehézségek a statisztika számára • Önmagában az adatforrás változása miatt a makro-számok (pl. GDP) nem változhatnak, és azok – EU jogszabály miatti – előállítási határideje sem módosítható. • Az idősoros adatokban megjelenő törések kezelésére módszertani vizsgálatot kell végezni és szükség esetén az idősorokat egységes módszertan szerint visszavezetni vagy a töréseket magyarázni. • Az idősorokban bekövetkező törések, az eltérések nem kielégítő magyarázata a megbízhatatlanság, összehasonlíthatatlanság látszatát keltheti, amelynek óriási kockázata van a politikai döntéshozatalra nézve is! 16 Eltérésekből adódó nehézségek a statisztika számára • A társasági adóbevallás mérleg és eredmény-kimutatás adatai konzisztens adatbázisba kerülnek. • Amennyiben az IFRS-t választók körének statisztikai adatelőállításhoz használt adataiban a hozzáférés, a részletezettség, a tartalom tekintetében eltérés van, akkor párhuzamosan két adatfeldolgozási rendszer fenntartása szükséges. • A kétféle adattartalmú, más forrásból származó adatok integrálása, a konzisztencia biztosítása speciális módszertani, szakmai feladatokat, új becslési eljárások kidolgozását eredményezi. 17 Eredménykimutatás tagolása • Minimum részletezettség: • Árbevétel • Pénzügyi ráfordítások • Részesedés a társult és közös vezetésű vállalatok adózás előtti eredményéből, ha tőkemódszerrel vannak konszolidálva. • Megszűnt tevékenységekhez kapcsolódó adózás előtti alapon számolt eszköz eladásokon vagy kötelezettségek teljesítésein keletkezett nyereségek vagy veszteségek. • Adó ráfordítások • Adózott eredmény • Nem irányító részesedére jutó eredmény • Mérleg szerinti eredmény 18 19 20 Adatkör • Az első áttekintő vizsgálatok azt mutatják, hogy a társasági adóbevallásban jelenleg bekért információk szinte teljeskörűen rendelkezésre állnak a számviteli analítikájában változatlan formában, de nem minden esetben változatlan tartalommal az egyedi IFRS beszámolót választó adatszolgáltatók esetében is. • A munkacsoport ezeknek az információknak az összegyűjtéséhez szükséges technikai és jogszabályi háttér biztosítására tett javaslatot. 21 Adattartalom • A szakstatisztikák által megkövetelt fogalmak nem minden esetben a magyar számviteli adattartalomhoz állnak közelebb. • Egyes esetekben az IFRS szerinti adattartalom akár jobb közelítését adhatja a statisztikai fogalmaknak. • Ugyanakkor a tartalmi különbségekből adódó eltéréseket a statisztikának magyarázni kell. • Hosszabb távon az ún. IFRS-taxonómia, az IFRS szabványok összességéből gyűjtött adatszolgáltatási kötelezettségek rendszerezett felsorolása biztosítja az MNB, a KSH, a NAV, a minisztériumok és minden egyéb kormányzati és felügyeleti szerv számára szükséges egységes információs bázist, szoros együttműködésben a könyvelő, könyvvizsgáló és szoftvercégekkel. 22 Adattartalom • A változás hatásainak bemutatására – pótlólagos költségvetési erőforrás igénybevételével – új eljárásokat, új szakstatisztikai (adat-előállítási) módszertant kell felépíteni • 2015. évre vonatkozóan lehetőség lesz mindkét (magyar számviteli szabályok és IFRS) számviteli rendszer szerint az adatok (pl. árbevétel) számszerű és tartalmi eltéréseinek összehasonlítására, adatelemzésre, a kapott eredmények részletes kiértékelésére. • A társasági adóbevallás mérleghez kapcsolódó információi (29-A-01), valamint az egyéb, tájékoztató adatokat tartalmazó tábla (29-A-02-01 és 29-A-02-02) esetében nem szükséges további vizsgálat. A tulajdonosi alszektoros bontásra vonatkozó adatok a jövőben is rendelkezésre állnak majd. 23 Adattartalom • A saját tőke tételenkénti bontása elérhető lesz a kötelezően elkészítendő, kiegészítő mellékletben közzéteendő „megfelelési tábla” alapján. • A társasági adóbevallás eredménykimutatásra vonatkozó 7 főbb tételét, valamint az anyagjellegű ráfordítás mutató egyes altételeit illetően pontosan definiálni kell az elengedhetetlen kiegészítő körét (pl. bevételek esetén a jövedéki adó és a környezetvédelmi termékdíj, innovációs járulék stb.): • • • • • Értékesítés nettó árbevétele, Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyag- és személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás • További mintegy 30 mutató ilyen mélységű vizsgálatot nem igényel, azonban ezekben az esetekben is szükség van a 24 bevallás kitöltési útmutatójának pontosítására. Adminisztratív terhekre gyakorolt hatás • A munkacsoport IFRS szakértőinek véleménye szerint az egyedi beszámolási célokra IFRS-t választó vállalkozások számára – a párhuzamos könyvvezetés megszűnése miatt kisebb adminisztratív terhet jelent a főkönyvi kivonatokban rendelkezésre álló, kiegészítő információk szolgáltatása az adóbevallásban, mint a jelenleg esetenként fennálló, kétféle könyvvezetési kötelezettség. A bekérendő adatok mennyiségében nem történik változás. 25 Jogszabályi előírások, módosítási javaslatok • A társasági adóbevallásban lévő, a számviteli törvény által előírt adattartalomtól részletesebb mérleg és eredménykimutatás kitöltésének követelménye jelenleg nem jogszabályi előíráson alapul. • A bekérendő kiegészítő információk köre az áttérést választók esetében rendelkezésre áll, DE • a társasági adóbevallás csak akkor megfelelő információs bázis a statisztikai és egyéb hatósági feladatok ellátásához, ha jogszabály megerősíti ezeknek az információknak a szerepeltetését és kötelező kitöltését a bevallásban. A kitöltés részletszabályait az adóbevallás mellékleteként, kitöltési útmutatóban kell megadni. 26 Jogszabályi előírások, módosítási javaslatok • Fontos az áttérés tényére vonatkozó, adóhatóságnál történő előzetes bejelentési kötelezettség. • A rendszer átalakításának előfeltétele, hogy az adóhatóság számára elegendő idő álljon rendelkezésre a felkészülésre • A bekérendő információk körét és tartalmának pontos definiálását 2015. október végéig el kell végezniük a KSH, az MNB, a NAV és az NGM munkatársainak, IFRS szakértők bevonásával 27 Jogszabályi előírások, módosítási javaslatok • Az IFRS bevezetése nyomán az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) rendeletet tartalmilag módosítani kell. Arra legkorábban a 2017. tárgyidőszaki adatgyűjtéseknél kerülhet sor, amelyek tervezési szakasza 2016 márciusában kezdődik. • Az MNB adatszolgáltatási rendeletei szintjén is szükséges lehet definiálni statisztikai adatgyűjtés céljára az eltérő fogalmakat, kategóriákat. 28 Jogszabályi előírások, módosítási javaslatok • A jogszabályi stabilitás, a nélkülözhetetlen információk társasági adóbevallás keretében történő begyűjtése tartalmi, formai és technikai szempontból is olyan nemzetgazdasági szempontból kiemelt horderejű kérdés, amely nem képezheti egyszerűsítési, adminisztratív tehercsökkentési elképzelések tárgyát. • Párhuzamos adatszolgáltatás nem keletkezik. • Fontos, hogy bármely, az adóbevallás keretében kért adatszolgáltatást érintő változtatást az adatokat használókkal történő előzetes egyeztetés előzzön meg. • A munkacsoport javasolja az adatszolgáltatási kötelezettség előírásának akár törvényi szinten történő szabályozását. 29 Humán és technikai feltételek, költségvetési hatások: • A részletszabályok kidolgozása előtt megfelelő IFRS képzés • A statisztikusok munkáját IFRS-ben jártas szakemberek folyamatosan támogassák • A külső számviteli szakértők alkalmazása, a módszertani váltás, új becslési eljárások fejlesztése pótlólagos munkaerőráfordítást igényel. 30 Az IFRS bevezetésével kapcsolatos feladatok a statisztika területén Szakmai feladatok: Feladat A magyar számviteli szabályok és az IFRS közötti tartalmi eltérések adózási, számviteli és statisztikai szempontból történő részletes összevetése és megfeleltetése. Javaslat tétel az adózási (és egyéb) jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások kiegészítésére A nemzeti számlákhoz és az érintett szakstatisztikákhoz (rövid távú statisztika, külkereskedelmi statisztika, stb.) készülő számítások módszertanának módosítása. Az IFRS-re áttérő vállalkozások adatai számítástechnikai feldolgozási tervének kidolgozása, programozása, futtatása, eredmények elemzése: a. Az elektronikus adatgyűjtési rendszerben (ELEKTRA), b. Az adminisztratív adatokat kezelő rendszerekben (KARÁT, ADAMES), c. Az egységes adatfeldolgozó rendszerben (EAR), d. Az adatbázis rendszerekben (pl. közös adatbázis) Az áttérés évében mindkét szabály szerint jelentő vállalkozások adatainak elemzése, javaslat tétel a begyűjtendő adatok körének, tartalmának esetleges javítására és az ebből eredő informatikai fejlesztések végrehajtására. A statisztikai dokumentációk, minőségjelentések, módszertani nyilvántartások naprakésszé tétele. Határidő 2015. október 31. 2015. november 30. 2016. február 28. 2016. januártól folyamatosan 2016. december 15. 2017. március 30. 31 Az IFRS bevezetésével kapcsolatos feladatok a statisztika területén Adminisztratív feladatok: Feladat Humán erőforrás biztosítása az IFRS egyedi beszámolási célra történő bevezetéséből adódó statisztikai, valamint informatikai fejlesztési feladatok ellátására Speciális IFRS képzés és azt követő kiegészítő szaktanácsadás a KSH 20 munkatársa részére Munkacsoport felállítása a magyar számviteli szabályok és az IFRS közötti tartalmi eltérések adózási, számviteli és statisztikai szempontból is megfelelő, egységes kezelésére Az IFRS bevezetésének 2015. évi, 2016. évi és 2017. évtől várhatóan felmerülő többletkiadásaira vonatkozó pénzügyi fedezet biztosítása az érintett költségvetési szervek költségvetésében. Határidő 2015. június 1., 2016. január 1. 2015. június 15. 2015. július 1. A költségvetés tervezésének időpontjában 32 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! : [email protected] : +(36)-1-345-1198 33