Transcript Az új számviteli jogszabályokhoz kapcsolódó további

Az
új
számviteli
jogszabályokhoz kapcsolódó
további
feladatok,
helyzetértékelés
Kézdi Árpád
Államháztartási Szabályozási Főosztály
Államháztartási Számviteli Osztály
Nemzetgazdasági Minisztérium
AZ ÁHSZ MEGALKOTÁSAKOR
KITŰZÖTT CÉLOK





az egységesség által lehetővé tenni:

a bevételek és kiadások azonos módon történő
elszámolását,

a vagyonváltozás és a vagyonértékelés azonos módon
történő elszámolását,

a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatóságát,

egységes kimutatások elkészítését az államháztartás
valamennyi bevételére, kiadására, a nemzeti vagyonra,
egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének,
önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása,
felkészülés 2011/85/EU irányelv bevezetésére,
a
központi
adatszolgáltatások
alátámasztottságának növelése,
a gazdálkodási folyamatok
folyamatszemlélet.
számvitel
általi
számviteli
lekövetése,
A CÉLOK ELÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ
ESZKÖZÖK





költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetése, ezen
belül azonban:

egységes számlakeret,

egységes rovatrend,
a követelések, kötelezettségvállalások, bevételek és kiadások
közgazdasági és funkcionális mérése a folyamatosan vezetett
költségvetési számvitellel,
a vagyon és a tevékenységek teljesítménye, eredményessége,
önköltség mérése a pénzügyi számvitellel,
a részletező nyilvántartások szerepének növelése,
egységes gyakorlat kialakulását segítő eszközök (eltérési
lehetőségek minimálisak, kötelező kontírozási rendelet).
EGYSÉGESSÉG


az egységes rovatrend tekintetében:
 előnyei már most megmutatkoznak,
 számos helytelen gyakorlat világra került, elsősorban a
közgazdasági
osztályozást
eddig
nem
alkalmazó
szervezeteknél,
 bevezetése lehetővé tette a 2011/85/EU irányelv szerinti
közzétételek elindítását,
 sajátos
elszámolások
sokszor
nem
rendeltetésszerű
használata,
a vagyonváltozás és a vagyonértékelés tekintetében:
 szintén több eltérő gyakorlatot napvilágra hozott,
 a rendező mérleg elkészítése során több régi hiba előkerült,
 alkalmazók részéről a számviteli fogalmak időnként helytelen
értelmezése,
EGYSÉGESSÉG


egységes gyakorlat kialakulását segítő eszközök :
 jelentős következtetések jelenleg még nem vonhatók le, de a
szabályozási irány helyessége nem kérdőjeleződött meg,
 a 38-as NGM rendelet ismertsége még nem megfelelő, de
folyamatos javulást mutat,
további szabályozási irányok:
 egységes rovatrend tekintetében a számvitel által elérhető
feladatok teljesültek, lényegi változtatási igény nincs,
 vagyon számvitele terén közép távú cél: további egységesítési
szabályok, elsősorban a számviteli politikák (értékelés,
besorolás) terén,
 38-as rendelet kiegészítése további gazdasági eseményekkel az
alkalmazók igényei alapján.
EREDMÉNYESSÉG, ÖNKÖLTSÉG
MÉRÉSE

jelentős következtetések jelenleg még nem vonhatók le,
az eredményszemlélet elsajátítása hosszabb folyamat,
sokszor még a régi módszertan alapján tekintenek a könyvelésre,
félreértések,



COFOG vs. szakfeladat fogalmának keveredése sok esetben,
további szabályozási irányok közép távon:
 az
egyes tevékenységek (szakfeladatok, költséghelyek)
kialakításának vizsgálata,
 önköltségszámítási szabályok, általános költségek felosztási
módszertanának központi összehangolása,
KÖZPONTI ADATSZOLGÁLTATÁSOK
ALÁTÁMASZTOTTSÁGA

egyelőre felemás eredmények,
számos korábbi nem ellenőrzött hiba napvilágra került, az adatok
koherenciája kis mértékben javult,

adatszolgáltatási fegyelem sajnos tovább romlott, elsősorban
központi körben, okai részben az új elszámolásokra történő
áttérésre, - ide értve az új adatszolgáltatások gyakori KGR
módosítását is - vezethetők vissza,


további szabályozási irányok rövid távon:
 KGR
adatszolgáltatások
„minőségbiztosítása”,
új
adatszolgáltatás előtt a szabályok tesztelése,
 adatszolgáltatási határidők megtartását biztosító eszközök
központi körben,
 az egyes adatszolgáltatások közötti összefüggések vizsgálata,
összevetés más adatforrásokkal,
GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATOK,
FOLYAMATSZEMLÉLET
folyamatos költségvetési számviteli könyvelés még nem
evidencia sokszor,

a kötelezettségvállalások, követelések és a hozzájuk
kapcsolódó részletező nyilvántartások vezetésének hiánya még
mindig jellemző,

a részletező nyilvántartások szerepének, fogalmának
gyakori tévesztése (hiányuk vélelme, miközben rendelkezésre áll
az adat, főkönyvvel való egybemosás),


további szabályozási irányok rövid távon:
 elsősorban
a finanszírozási tételek esetén előirányzati,
kötelezettségvállalási szabályok átgondolása, egyezőségek
javítása, más korrekciók,
 adatszolgáltatásokban az érdemi kötelezettségvállalási adatok
számonkérése a „betanulási” időszakot követően.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!