Transcript Pénzügyi alapismeretek

Pénzügyi alapismeretek
Pénzrendszerek, pénzpiacok,
kereskedés, termelés és szolgáltatás,
erőforrás gazdálkodás, számviteli alapok
A pénzről nem közgazdászok
• „A pénznek nincs szaga.(”Vespanianus Római
császár.)
• „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb
Gonosz, miatta városok pusztultak el” (Szhopoklész
• Antigoné)
• „Jogállamban pénz a fegyver” (József Attila)
• „Csak azok állítják, hogy a pénz nem fontos,
akiknek van elég, és nem kell azon tépelődniük,
honnan szerezzenek.” (Joyce Carol Oates)
Pénzrendszerek
• Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba
kerülésének és mennyiségének alakulását
szabályozó mechanizmusok.
• 1. Árupénz rendszerek
• 2. Árupénz és pénzhelyettesítők együtt
• 3. Hitelpénz rendszerek – belső érték nélküli
pénz
• 4. E-money???
A pénzügyi rendszer funkciói
→a gazdaság pénzellátása
→fizetési rendszer fenntartása, szabályozása
→megtakarítások allokálása
→jövedelmek átcsoportosítása
Gazdaságpolitikai funkció
• →makrokereslet befolyásolása
• →terelés
• →korlátozás
A pénz funkcionális jelentése
A pénz:
• A gazdasági elszámolások eszköze
• A vagyontartás eszköze
• Tranzakciós eszköz (csereeszköz)
A pénz:
-> forgalmi eszköz -> értékmérő funkcióval ->
fizetési funkcióval
Fémpénzek és pénzhelyettesítők
o Nemesfémek első használata – Mezopotámia, majd
Egyiptom (i.e. 4500 – tól)
o Az első pénzérme – i.e.7. század (Lydia - Kronosz)
o Az első bankjegy – Kína i.sz. 11. század
 A pénzhelyettesítők első formája = aranyra szóló jegy,
melyet a Bankok bocsátották ki érmeletét ellenében - >
klasszikus bankjegy
 Az Ipari forradalom során kialakult a váltó (tömegtermelés
és relatív pénzhiány volt)
 Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele (háborúk
finanszírozása)
A modern pénz
• A modern pénz = hitelpénz
 Belső értékkel nem bíró, mesterséges , teremtett eszköz,
melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve
onnan történő kikerülése (megsemmisülése) csak a
bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.
 Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre
 Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz,
forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz)
• A modern bankrendszer szereplői (keretek):
 központi bank
 kereskedelmi bankok
 nem monetáris pénzintézetek
A központi bank feladatai
•
•
•
•
•
•
•
pénzkibocsátás (emisszió)
a pénzmennyiség szabályozása
pénzintézeti számlák vezetése, számukra
likviditási szolgáltatás biztosítása
a központi költségvetés számláinak vezetése
árfolyam politika
tartalékok menedzselése
A kereskedelmi bankok tevékenysége
•
•
•
•
számlavezetés
betétgyűjtés
hitelnyújtás
Ipari forradalom: hosszú lejáratú hitel igény
– Angol típusú bankrendszer
– Német típusú bankrendszer
A pénzteremtés mechanizmusa
Ki teremti a pénzt?
• 1. Jegybanki pénzteremtés
• 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés
2 formája:
• 1. Készpénz - csak a jegybank
• 2. Számlapénz - jegybank és ker. bank is!
Pénzteremtés:
• hitelnyújtás
• a bank devizavásárlása
• a bank értékpapír vásárlása
Pénzügyi politika
1. Monetáris
2. Fiskális
3. Deviza
1. A monetáris politika célrendszere: Mi a
kitűzött cél, és ezt milyen fázisokon keresztül éri
el a jegybank?
Az infláció
A végső cél a monetáris politikában – az infláció
• Árak általános és tartós emelkedése
• Mérés: fogyasztói árindex (KSH)
• Éves, havi, negyedéves árindex
• Kereslet nagyobb, mint a kínálat (bérek
növekedése nagyobb, mint a termelékenység
növekedése) – keresletoldali ) infláció
• Import áruk ára emelkedik (olajár-emelkedés)
• Közvetett adók emelése (ÁFA, Jövedéki adó)
Árstabilitás
•
•
•
•
3% alatti áremelkedés
Defláció: árak általános és tartós csökkenése
Vágtató infláció: kétszámjegyű áremelkedés
Hiperinfláció: három számjegyű áremelkedés
Indirekt monetáris politikai eszközök
Nyílt piaci műveletek – legnépszerűbb
• A klasszikus nyíltpiaci műveletnek számító
végleges állampapír eladása-vétele keretében a
központi bank értékpapírokat, elsősorban
állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a
forgalomban lévő pénztömeget szabályozza.
• Piacbarát, rugalmas, naponta többször
használható, nincs bejelentési hatás
• A kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz
mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat
2. Fiskális politika
- >Az állam funkciói
• Közfeladatok: Olyan feladatok, amelyeket a
gazdaság egyéb szereplői nem tudnak megoldani.
• klasszikus: jog és rendbiztonság, államhatalmi,
igazgatási
• társadalompolitikai: szociális, oktatási
egészségügyi, kulturális
• gazdasági: gazdaságpolitika – preferenciák
újratermelés zavartalanságának biztosítása
Mágikus négyszög (rövid távon
egyszerre mindent nem lehet)
• Gazdasági növekedés
• Pénzügyi egyensúly
Államháztartási (belső)
Folyó fizetési mérleg (külső)
• Infláció
• Munkanélküliség/Gazdasági aktivitás
Az Államháztartás alrendszerei
• Fiskális rendszer = különböző pénzalapok
együttese.
• központi költségvetés
• társadalombiztosítási alapok
• elkülönített állami pénzalapok
• helyi önkormányzatok költségvetése.
Jövedelem centralizáció (bevételek),
jövedelem újraelosztás (kiadások).
A magyar államháztartás pénzalapjai
• A magyar államháztartás ketszintű.
1. Központi állami szint (irányítja az OGY):
• központi költségvetés,
• TB alapok,
• -elkülönített alapok.
2. Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi
• pénzalap)
Költségvetés
Költségvetés = Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv.
• Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra
történő
• elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák.
Költségvetés készítés menete:
• Tervezés - PM (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program
költségvetés)
• Illetékes bizottság megtárgyalja
• Kormány tagja előterjeszti a parlamentben
• Vita
• Szavazás, elfogadás, törvényalkotás. A döntéshozók politikusok, a
döntés jogszabály.
• Végrehajtás, ellenőrzés (ÁSZ)
• Beszámolás
A központi költségvetés mérlegének
főbb bevételei
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Lakosság befizetései
Központi költségvetési szervek befizetései
Helyi önkormányzatok befizetései
Nemzetközi pénzügyi bevételek
Pénzintézetek társasági adója és osztaléka
Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek
A bevételek legnagyobb része: adók, vámok,
illetékek
A központi költségvetés mérlegének
főbb kiadásai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Gazdálkodó szervezetek támogatása
Fogyasztói árkiegészítés
Felhalmozási kiadások
A TB közreműködésével folyósított ellátások
Központi költségvetési szervek támogatása
Helyi önkormányzatok támogatása
Elkülönített állami pénzalapok támogatása
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások
Adósságszolgálat, kamattérítés
Általános tartalék és céltartalék
Társadalombiztosítás
• Fő feladatai:
• Nyugdíjbiztosítás (öregségei, rokkantsági, baleseti,
özvegyi, árvaellátás, szülői)
• Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások,
gyógyászati szolgáltatások: terhességi-gyermekágyi
segély, táppénz, baleseti egészségügyi szolgáltatás,
baleseti táppénz, baleseti járadék
• Szociális jellegű kiadások
• Fő bevételei:
1. munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok
2. TB vagyonból származó jövedelmek
Külkereskedelem - devizapiac
• Nyitott zárt gazdaság (lakosság, vállalatok, áht, külföld)
1. behozatali es kiviteli forgalom hogyan alakítja a valuta
keresletet es kínálatát
2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen befolyással
bírnak
• Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott időszak
nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással kapcsolatos
műveletit, könyvelési nyilvántartás formájában
• Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta
árat es ez milyen hatással van a belgazdasági
folyamatokra, a fizetési mérlegre
Példa
• A és B ország – kereskedelmi forgalmat A
pénze szerint, dollárban számolják el
• B elad A-nak – dollárt kap érte, ez neki nem jó!
• El kell adnia, hogy jent kapjon érte!
• A vesz valamit B-től – jenre van szüksége!
Kialakul a devizapiac!
A fizetési mérleg
• A valóságos tranzakciók több országgal
kapcsolatosan realizálódnak, különféle
valutanemben.
• A kimutatás összehasonlíthatósága
megköveteli a közös nevező használatát!
• Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez
Magyarország esetében az euró.
• Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza
középárfolyam.
Tőkemérleg
• Viszonzatlan tőkeátutalások
• Nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök
tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó
bevételek, kiadások
Pénzügyi mérleg
•
•
•
•
Közvetlen tőkebefektetések
Portfólió befektetések
Egyéb befektetések
(Nemzetközi tartalékok)
A teljes fizetési mérleg egyenlege
•
•
•
•
Folyó fizetési mérleg +
Tőkemérleg +
Pénzügyi mérleg +
Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő
adatforrások miatt)
A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0
Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!
Tőkemozgások
• Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért
fantáziát lát az országban, gyárat telepít,
szakmai, stratégiai befektető (FDI)
• Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség,
pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb
tulajdonrész
• Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb
kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt
(hosszú vagy rövid lejárat?)
Az árfolyamok fajtái
Mikor melyiket használják?
• Valuta vételi: ha a bank valutát vesz
• Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól
• Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz
• Deviza eladási: vállalat külföldre utal át
• Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak
elszámolás! (+ csekk vételi-, eladási árfolyam)
Fontos: spot/prompt vagy határidős árfolyam!
Határidős ügyeletek
• Forward: jövőbeli árfolyam, de meg van határozva az
összeg, és a teljesítési időpont – felek döntésén múlik
• Futures: ugyanez, de tőzsdei termék, standardizált,
szabványos futamidő és összeg
• Nyitott pozíció: olyan pénzügyi eszközöm van, amely
az árfolyam változásának van kitéve
• Opció, swap: vételi, eladási jog illetve csereügylet
Devizapiac: virtuális, jól elkülöníthető, bankok, mennyire
likvid?, kevés tranzakció mögött van reálügylet – inkább
spekulációs célú vagy kockázatkezelés!
Pénzügyi piacok
• Kereskedés tárgya szerint
 pénzpiacok
 tőkepiacok
• Kibocsátás szerint
 nyílt
 zárt
• Funkció szerint
 elsődleges
 másodlagos
• Az ügylet esedékessége szerint
 azonnali (promt)
 határidős (termin)
A pénzpiac jellemzői
• Egy évnél rövidebb lejáratú ügyletek
• Forrásai a rövid lejáratú megtakarítások
• Rövid távú finanszírozási és likviditási problémák
megoldása
 vállalati forgóeszköz finanszírozás
 állam: adófizetés szakaszossága, költségvetési
kiadások folyamatossága
• A megtakarítók jelenlegi pénzüket cserélik el a
felhasználók jövőbeli pénzére
• Legfontosabb eszközei: váltó, kincstárjegy, rövid
lejáratú bankbetét és bankhitel
A tőkepiac jellemzői
• Hosszú lejáratú, egy évnél hosszabb ügyletek
• Forrásai a hosszú lejáratú megtakarítások
• Hosszú lejáratú bankhitelek és értékpapírok
piaca
• Vállalati beruházások forrása
• Költségvetési deficit finanszírozása
Legfontosabb eszközei: részvény, kötvény,
záloglevél, hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel
Tőzsde
• Homogén tömegáruk szervezett, koncentrált
piaca
• Áru és értéktőzsde
• Funkciói:
Likviditási
Befektetési
Kockázatcsökkentési
Információnyújtási
Ellenőrzési
Promóciós
BÉT szekciók
• Azonnali piac
Részvény
Hitelpapír
• Származékos
Határidős piac
• Opciós piac
Áru
Gabona, hús
Határidős áru
Opciós áru
A tőzsdei bevezetés előnyei
•
•
•
•
•
•
•
•
Finanszírozási lehetőségek kiszélesedése
Részvények likviditásának megteremtése
Marketinghatás
Bizalomerősítés
Fejlődési kényszer
Objektívabb teljesítményértékelés – kultúraváltás
Rugalmas pénzgazdálkodás
Pénzügyi befektetők megjelenése – menedzsment
kontroll
• Vállalatfelvásárlási és fúziós tevékenység elősegítése
A tőzsdeérettség/bevezetés
kritériumai
•
•
•
•
•
•
•
Nyilvános forgalomba hozatal
Forgalomképesség
Pénzügyi stabilitás
Tájékoztató készítése
Forgalmazó tőzsdetag igénybevétele
Felügyeleti engedély
Tőzsde egyedi engedélye a bevezetésről
Kereskedési rendszerek
Üzletkötés időpontja szerint
 Folyamatos tőzsdei piacok - üzletkötés bármikor
létrejöhet
 Időszakosan kötő (fixing) rendszerek – üzletkötés
meghatározott időpontokban
• Jegyzési rendszer
piacvezető által vezérelt
ajánlat által vezérelt
• Technika szerint
nyílt kikiáltásos
automatikus kereskedés
Az értékpapír
• Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő,
forgalomképes okirat.
• A dematerializált értékpapír csak a nyilvántartásokban létező,
elektronikus úton továbbítható értékpapírszámlán nyilvántartott, az
értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi
kellékét azonositható módon tartalmazó adat.
• Különleges és szigorú alakszerűséghez kötött okirat.
• Valamilyen vagyoni, illetve a belőle keletkező alanyi jogot foglal
magában, amely valamilyen pénzkövetelést jelent.
• Forgalomképes okirat, a benne foglalt jogokat másra át lehet
ruházni.
• Forgatása során az alanyi jog függetlenné válik az alapügylettől, az
eredeti jogosult, illetve kötelezett névtelénné válik (kivéve …), mert
nem lehet tudni, hogy a forgalomban éppen kinél van.
Részvény
• A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy
alaptőkéjük felemelése során kibocsátott értékpapír,
amely a vállalat alaptőkéjének meghatározott – a
névértéknek megfelelő – hányadát testesíti meg.
• A részvény megtestesíti:
Az alaptőke részét.
 A részvény névértéke a jegyzett tőke (alaptőke)
bizonyos hányadat képviseli.
 A forgalomra szánt értékpapírt.
 A részvényes jogait es kötelezettségeit.
A részvényesek jogai
• Részesedés a társaság nyereségéből, osztalékra
(dividend) való jog
• A likvidációs árbevételre való jog
• Elővételi jog
• A részvényesek tulajdonosi (tagsági) jogai
• Alapjogok: közgyűlésen való részvétel, szavazati és
választási jog, ellenőrzési jog, kérhet felvilágosítást
• Mellékjogok
• Kisebbségi jogok ( kisrészvényesek érdekeit hivatottak
védeni)
Részvényfajták
A forgalomképesség és az átruházás módja szerint:
1. Bemutatóra szóló részvények, amelyeken a
kedvezményezett neve nincs feltüntetve, átruházásuk
egyszerű átadással történik.
2. Névre szóló részvény: tulajdonosa ismert, nevét bejegyzik a
részvénykönyvbe.
3. Tagsági jogok alapján:
 Törzsrészvény, vagy közönséges részvény, amely a
tulajdonosoknak azonos jogokat biztosít
 Elsőbbségi részvény bizonyos elsőbbségi jogokat biztosít
(osztalékelsőbbségi részvény, szavazatelsőbbségi részvény)
 Sajátos részvényfajták: dolgozói részvény, saját részvény)
Kötvény
• A kötvény általában kamatozó, többnyire hosszabb
lejáratú értékpapír.
• A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az
előre meghatározott időpontban (időpontokban) a
kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti,
az esedékes kamatokat, egyéb juttatásokat megfizeti, a
kötvényben vállalt esetleges szolgáltatásokat teljesíti.
• A kötvény hitelviszonyt megtestesítő, bizonyító okirat,
mint ilyen, tulajdonosát nem teszi társtulajdonossá a
kibocsátó intézményben.
Egyéb értékpapírok
•
•
•
•
•
Közraktári jegy
Váltó
Kincstárjegy
Záloglevél
Letéti jegy
Közraktári jegy
• A közraktári jegy rendeletre szóló, árukövetelést
megtestesítő értékpapír.
• A közraktári jegy a közraktárban elhelyezett árú
tulajdonjogát, az árú feletti rendelkezési jogot testesíti
meg.
• Az áru közraktárba történő elhelyezésekor állítják ki. A
közraktár által (időrend és sorszám szerint) vezetett
letéti könyv szelvényrészét képezi
• Két részből áll:
 Árujegy (cedule)
 Zálogjegy (warrant)
Váltó
•
•
•
•
•
•
A váltó (bill of exchange, draft, letter of exchange, Wechsel) rövid lejáratú,
rendeletre szóló fizetési ígérvény, amelyben a váltóadós a váltón feltüntetett
időpontban és összegben fizetést ígér a váltó tulajdonosának.
A váltó hiteleszköz, a mely jellemzően kereskedelmi kapcsolatokban, az árú
(szolgáltatás) szállítás, (nyújtás) pénzügyi elszámolása során születik – a
kereskedelmi hitel terméke.
A későbbi fizetésre vonatkozó megállapodást rögzítő okiratot áruváltónak
nevezzük, az egyszerű pénzkölcsön dokumentálására szolgáló okiratot finánc
váltónak.
Az átruházás a váltóban megfogalmazott pénzkövetelésre való jog átadását jelenti.
Az átruházás technikája attól függ, hogy a váltó bemutatóra, vagy névre szól.
A váltó banknak történő átadását, bankra való átruházását nevezzük
váltóleszámítolásnak.
A bank úgy számítolja le (vásárolja meg) a váltót, hogy a leszámítolástól a váltó
lejáratáig terjedő időszakra kamatot számít fel és azt a váltó névértékéből, a
váltóösszegből levonja.
Kincstárjegy
• A kincstárjegy az állam (állami költségvetés, kincstár)
által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Rövid lejáratú, futamideje nem lehet egy évnél
hosszabb. A hazai gyakorlatban 1,3,6 és 9 hónapos
futamidejű kincstárjegyek kerülnek kibocsátásra.
• Futamidejéből következően elsősorban a költségvetés
likviditási problémáinak megoldására szolgál, nem az
éves költségvetés finanszírozására.
• Bemutatóra szóló, átruházható, fix kamatozású
értékpapír.
Záloglevél
• A záloglevél olyan kamatozó értékpapír, amely
hosszú lejáratú, telekkönyvileg bebiztosított
jelzálog hitelekkel van fedezve.
• A jelzálog hitelintézet által kibocsátott,
bemutatóra, vagy névre szóló, hitelviszonyt
megtestesítő, hosszú lejáratú, speciális
értékpapír, amelyet a hitelintézetekről szóló
törvény külön nevesít és szabályoz.
Letéti jegy
• A letéti jegy (bankbetéti igazolás, betétjegy) olyan
bemutatóra, vagy névre szóló értékpapír,
amelyben a kibocsátó pénzintézet arra kötelezi
magát, hogy a megjelölt módon és időben
megfizeti a letéti jegy mindenkori tulajdonosának
(a hitelezőnek) a letéti jegyen meghatározott a pénzintézet részére befizetett pénzösszeget és
annak előre rögzített kamatát.
• A pénztárjegy a letéti jegyhez hasonló, de nem
közép, hanem rövid lejáratú, pénzintézetek által
kibocsátott kötelezvény.
Termelés és szolgáltatás
Vállalati gazdaságtan
• Termelés: A rendelkezésre álló erőforrások egy
részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon
tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk
létre.
• ERŐFORRÁSOK:
•
Munka (humán erőforrás)
•
Természeti tényezők
•
Tőke javak
•
Vállalkozási szolgáltatások (vezetői, tulajdonosi,
stb.)
•
Információ
Termelés
• A gyártmány:
szabványos tömegtermék
összetett gyártmány
• A gyártási rendszer:
folyamatszerű
műhely rendszerű
projekt rendszerű
• A gyártás tömegszerűsége:
tömeggyártás
sorozatgyártás
egyedi gyártás
A szolgáltatás jellemzői
• számbavételük fizikai mennyiségben nem
lehetséges
• időtartam, tartósság, intenzitás
• szubjektív élmény, vélemény
• múlandó, nem készletezhető
• Tipizálás:
–
–
–
–
kézzelfoghatóság
emberorientáltság
piacosíthatóság
szállíthatóság
Termelés és szolgáltatás
összehasonlítása
Erőforrás gazdálkodás
• Vállalati erőforrás gazdálkodás: a korlátozott
erőforrások racionális felhasználása
• ERŐFORRÁSOK:
–
–
–
–
–
–
Munka (humán erőforrás)
Természeti tényezők
Tőkejavak
Vállalkozási szolgáltatások (vezetői, tulajdonosi, stb.)
Információ
Egyéb erőforrások (pl. kapcsolati tőke)
Erőforrás-gazdálkodás az anyagi
folyamatokban
• -> LOGISZTIKA: Az a tevékenység, mely biztosítja, hogy
az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához
szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban,
a szükségleteknek megfelelő mennyiségben és
választékban rendelkezésre álljanak.
• Anyagi folyamatok: a különböző készültségi fokú
termékeknek a vállalaton belüli és a vállalatok közötti
áramlása
• Készlet: a vállalatnál az adott időpontban rendelkezésre
álló termékek állománya
A termelés tárgyi feltételei (az
eszközök)
A TERMELÉS TÁRGYI FELTÉTELEI
FORGÓESZKÖZÖK
Állóeszközök
• A vállalati vagyon naturális formában
megtestesülő elemei, melyek több termelési
cikluson át szolgálják a működést.
• Számvitel:
- immateriális javak
- tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek és
berendezések, járművek)
- befektetett pénzügyi eszközök
Befektetett eszközök
• Egy évnél hosszabb ideig használjuk
• Értékük fokozatosan, elhasználódásuk
arányában térül meg
• A vállalat eszközeinek besorolása az adott
eszköz technológiai-gazdálkodási folyamatban
betöltött szerepe szerint történik
Állóeszköz gazdálkodás
Részei:
• Az állóeszköz létesítése - beruházás
• Az állóeszközök működtetése
Beruházás
• Állóeszközök létesítésére irányuló műszaki,
gazdasági tevékenység
• Hosszú távon meghatározza a vállalat
kapacitását, gyártható termékek körét,
összetételét, alkalmazható technológiákat,
létszám- és szakképzési igényt
• Befolyásolja a vállalat tőkeszerkezetét,
likviditását, költségeinek szerkezetét
Kockázatelemzés
• Milyen biztonsággal becsülhetők a hozamok és a
költségek
• A vezetők várakozásai
- gazdasági növekedésre
- inflációra, reálkamatlábakra
- a fogyasztói ízlés változására
- versenytársak magatartására, stb
• Számítások: optimista – pesszimista
• Fedezeti pont számítása
Finanszírozási döntések
• Milyen összetételű tőke vonható be az adott tőke
finanszírozásába?
saját és idegen forrás aránya
• A befektetés hozama fedezetet jelent-e az egyes
finanszírozási források árára?
Aranyszabály: hosszú távon az eszközök megtérülési
struktúrájának és a források esedékesség szerinti
megoszlásának összhangba kell lenni
- Tartósan lekötött eszközöket csak tartósan
rendelkezésre álló forrásokból lehet finanszírozni
- Rövid távon megtérülő eszközöket lehet csak rövid
lejáratú forrásokból finanszírozni
Forgóeszközök
• A gazdálkodó szervezet (pénz)eszközei, melyek
a termelés területén körforgást végeznek,
eredeti formájukat elvesztve egy termelési
ciklusban teljesen elhasználódnak, értékük
teljesen átmegy a termékek értékébe.
Forgóeszközök
TERMELÉSI ÁS ÁRUKÉSZLETEK:
Anyagok
alapanyag
segédanyag
üzemanyag
fűtőanyag
egyéb
Gyártóeszközök
Fogyóeszközök
Félkész termékek
Késztermékek
PÉNZFORGALMI ESZKÖZÖK:
követelések
pénz
Forgóeszközök csoportosítása a
számvitel alapján
• 1. Készletek
- Anyagok, fogyóeszközök
- Állatok
- Befejezetlen termelés
- Félkész termékek
- Késztermékek
- Áruk
Forgóeszközök csoportosítása a
számvitel alapján
• 2. Követelések
- eladott, de még ki nem fizetett szolgáltatások
- váltókövetelések - a váltó lejáratának
időpontjára szóló fizetési ígéret
• 3. Értékpapírok
• 4. Pénzeszközök
- Pénztár, csekk
- Bankbetétek
A számvitel alapjai
„Számviteli ismeretek nélkül élni lehet. Vállalkozni azonban csak ideig-óráig.”
Az ókori társadalmakban, így Egyiptomban, Athénban az államkincstár bevételeit és kiadásait jegyezték fel.
A római birodalom területén ezek a nyilvántartások már nemcsak a kincstár bevételeire és kiadásaira
terjedtek ki, hanem a gazdaság más szereplőire is.
Magyarországon a XVIII. században írtak jezsuita szerzetesek tanulmányt a könyvvitelről.
A szocialista tervgazdaság számvitelét a gazdálkodás minden részletére kiterjedő kötelező előírások
határozták meg, összhangban a gazdaságpolitika szellemével.
A modern számvitel ideje a rendszerváltozással jött el hazánkban a társadalmi – gazdasági változásoknak
köszönhetően. A piacgazdaság logikájának megfelelő számviteli törvény az Európai Számviteli
Standardokhoz való igazodás mentén született meg, két fejlődési lépésben. Az 1991. évi XVIII. törvény (A
számvitelről) volt az első teljes körű számviteli szabályozás, amit követett a 2000. évi C. törvény sok
ponton továbbfejlesztve, módosítva az 1991. évi XVIII. törvényt, igazodva az eltelt évek alatt bekövetkezett
változásokhoz. A jövőben is várhatóan változik a gazdasági, globalizációs stb. változásokkal együtt a
számvitel tudománya is.
A számviteli törvény
•
•
•
•
•
•
A számviteli törvény – ahogyan azt a törvény kezdő paragrafusában olvashatjuk –
„meghatározza a beszámolási, könyvvezetési kötelezettségeket, a követendő számviteli
alapelveket, a nyilvánosságra hozatal és a könyvvizsgálat feladatait.”
A számvitel feladata alapvetően információnyújtás a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi
helyzetéről a vállalkozás tulajdonosai, munkavállalói, illetve a piac szereplői (állam, hitelezők,
üzleti partnerek, befektetők) számára.
Ezeket az információkat a fenti szereplők alapvetően a vállalkozás számviteli beszámolójából
nyerik, amely pontosan előírt részletességgel mutatja be a vállalkozás vagyonát, ennek
összetevőit (mérleg) valamint a bevételek illetve a költségek és a ráfordítások különbözetéből
számított eredményt (eredmény kimutatás).
A legfontosabb számviteli dokumentum – a beszámoló – tartalmát az teszi hitelessé, hogy a
vállalkozás hozzáértő számviteli szakemberei a törvény szellemében készítik el, a vállalkozás
felelős vezetője írja alá, a legmagasabb számviteli végzettséggel rendelkező könyvvizsgáló
auditálja.
A beszámolót meghatározott időpontra a területileg illetékes Cégbíróságon letétbe helyezik,
ahol a fentebb részletezett érdeklődők ezt megtekinthetik.
A vállalkozás mérlegét, eredmény kimutatását valamint a beszámoló részét képező kiegészítő
mellékletet és üzleti jelentést áttanulmányozó számviteli szakemberek elegendő információt
kaphatnak arról, hogy milyen kockázatokkal lépnek üzleti kapcsolatba az adott vállalkozással .
Számviteli alapelvek
•
A számviteli alapelvek azokat a „viselkedési” normákat jelölik ki, amelyeket a
vállalkozónak a könyvviteli munka és a beszámoló készítés során érvényesítenie
kell. Lehetőséget teremt ugyanakkor a vállalkozói önállóság kiterjedtebb
érvényesítésére. (Összehasonlítva pl. a szocialista tervgazdaság számvitelével.)
• A számvitelnek – így a számviteli alapelveknek is az a célja, hogy következetes
érvényesítésükkel megbízható, hiteles, valós összképet kapjunk a vállalkozás
tevékenységéről.
• A számviteli alapelvek fő vezérelvét (ars poeticáját) fogalmazza meg az elsőként
említendő alapelv: A vállalkozás folytatásának elve. Ez azt feltételezi, hogy a
vállalkozás belátható időn belül fenn tudja tartani a működését.
• A számviteli alapelvek három csoportját különböztetjük meg:
1. Tartalmi alapelvek
2. Kiegészítő alapelvek
3. Formai alapelvek
Nem nevesített alapelvek között szokás említeni a:
• realizációs elvet és a
• tárgyilagosság elvét.
Számviteli politika
A vállalkozás számviteli politikája a törvény adta lehetőségeken belül konkrétan fogalmazza meg a vállalkozás
adottságainak leginkább megfelelő szabályok, előírások, módszerek összességét. A számviteli politika
(számviteli szabályzat) keretei között el kell készíteni:
1.
2.
3.
4.
a pénzkezelési szabályzatot,
az eszközök és a források értékelési szabályzatát,
az eszközök és a források leltározási szabályzatát,
az önköltség számítási szabályzatot.
A számviteli törvényben lehetőség van több helyen választásra, így konkrétan meg kell határoznia:
A.
B.
C.
D.
E.
F.
G.
beszámoló fajtáját,
a könyvvezetési módot,
a választott mérlegtípust,
a költségelszámolás módját,
a készletek értékelésének, elszámolásának módját,
a választott értékcsökkenési leírási módszereket,
a valutás – devizás tételek értékelési módját.
A számviteli politika keretében el kell készíteni a fentieken felül még:
I.
a számlarendet,
II.
a bizonylati rendet, meg kell határozni a kiegészítő melléklet tartalmát, a mérlegkészítés időpontját.
Beszámoló
•
A vállalkozás működéséről – vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről – beszámolót kell
készíteni. A beszámoló megbízható, valós összképet nyújt az üzleti év gazdasági
teljesítményéről. A 2000. évi C. törvény hatályba lépésekor négyféle beszámoló formát
nevezett meg:
1. éves beszámolót,
2. egyszerűsített éves beszámolót,
3. összevont (konszolidált) éves beszámolót,
4. egyszerűsített beszámolót.
• A beszámoló a számviteli munka végeredménye. Amíg ehhez eljutunk , szükség van:
- a gazdasági szervezet működésének teljes körű megfigyelésére, annak dokumentálására,
- bizonylatolására,
- a gazdasági események által szolgáltatott információk gyűjtésére, rendszerezésére,
- feldolgozására,
- a számviteltudomány által rögzített módszertan alkalmazására (számlaelmélet,
mérlegtan),
- értékelési elvek, könyvvezetési módszerek alkalmazására.
Beszámoló típusok
•
1.
2.
3.
•
1.
2.
3.
•
•
•
Az, hogy a vállalkozás éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles
e készíteni, három mutató számértékétől függ:
mérleg főösszegtől (Ft),
éves nettó árbevételtől (Ft),
tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak létszámától (fő).
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ha
két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három
mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:
a mérleg főösszeg az 500 millió forintot,
az éves nettó árbevétel az 1.000 millió forintot,
a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Ha a fenti feltétel nem teljesül, akkor a vállalkozás éves beszámolót köteles
készíteni.
Összevont (konszolidált) éves beszámolót köteles készíteni az a vállalkozás, amely
más vállalkozásokkal kapcsolatban anyavállalatnak minősül.
Mindhárom beszámolótípus esetén a vállalkozás kettős könyvvitelt köteles vezetni.
Éves beszámoló részei
• Az éves beszámoló részei a következők:
1. mérleg (A vállalkozás vagyonának bemutatása,
értékben ,kétféle szemléletben.)
2. eredmény kimutatás (A vállalkozás tevékenységének
eredményét számszerűsíti az üzleti évről.)
3. kiegészítő melléklet (Jellemzően a mérleg és az
eredmény kimutatás adatait elemzi. Fontos része a
cash-flow kimutatás.)
• Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, de azt el
kell készíteni, viszont csak korlátozottan nyilvános,
tehát nem kell a Cégbíróságon letétbe helyezni.
Mérleg
A mérleg egy adott időpontban a vállalkozás vagyonát mutatja meg. A mérleg,
jellemzően az úgynevezett fordulónapra – december 31-ére készül. A mérleg elnevezés
abból ered, hogy a vállalkozás vagyonát kétféle szemléletben mutatja meg, ebből az is
következik, hogy a mérleg két oldala értékben megegyezik.
A.
eszközök – A vállalkozás vagyonának megjelenési forma szerinti bemutatása,
azaz a pénzben kifejezett vagyonérték milyen megjelenési formájú
vagyonrészekből tevődik össze. (pl. épületek, készpénz)
B.
források – A vállalkozás vagyonának eredet szerinti bemutatása. Leegyszerűsítve
ez azt jelenti, hogy a pénzben kifejezett vagyonérték milyen része származik saját
forrásból és milyen része idegen forrásból. (pl. jegyzett tőke, hosszú lejáratú
hitelek)
A számviteli törvény lehetőséget biztosít két fajta szerkezetű mérleg elkészítésére:
1.
mérlegszerű, ún. kétoldalas változat
2.
lépcsőzetes szerkezetű változat
A vállalkozások szabadon választhatnak a két típus között.
Könyvvitel
• A könyvvitel alapfogalmainak tárgyalásakor megismerjük azt a
technikát, amely segítségével a vállalkozások a sok ezer gazdasági
esemény hatását egy speciális „nyelv” segítségével folyamatosan
nyomon tudják követni, lehetőséget biztosítva a beszámoló
elkészítéséhez. Egy gazdasági év során számtalan gazdasági
esemény történik a vállalkozás életében. Ezek közös jellemzője,
hogy hatással vannak a vállalkozás vagyonára, annak összetételére
(egyszerű gazdasági események) valamint a vállalkozás eredmény
állapotára is (összetett gazdasági események). Ezek a gazdasági
események nem csak megtörténnek, hanem ezeket ún.
bizonylatokon rögzítik is. A bizonylatokon rögzítésre kerülnek a
gazdasági esemény leírásán túl mennyiségi, értékbeli és egyéb
adatok. Ezek a bizonylatok jelentik a könyvviteltechnika alapját.
Ezért is fogalmazható meg a könyvelés alapszabályai úgy, hogy:
„Könyvelni csak megfelelően kiállított hiteles bizonylat alapján
szabad.”
Egyszerű és összetett gazdasági
események
Egyszerű gazdasági események:
Azok a gazdasági események, amelyek csak a vállalkozás vagyonában –
mérlegében – okoznak értékbeli változást a fenti négy gazdasági
eseménytípus valamelyikébe besorolhatóak.
Összetett gazdasági események:
Az egyszerű gazdasági eseményekkel ellentétben az összetett gazdasági
események már vagy az eszköz, vagy a forrás tételek mellett a vállalkozás
eredményét is befolyásolják.
A vagyonállapot változása kétféleképpen történhet:
1. az eszközök értéke változik (nő, vagy csökken)
2. a források értéke változik (nő, vagy csökken)
Az eredményállapot változásait három tényező befolyásolja:
A. a bevétel változik (nő, vagy csökken)
B. a költség változik (nő, vagy csökken)
C. a ráfordítás változik (nő, vagy csökken)
Bizonylatok
•
Az egyszerű és az összetett gazdasági események pontos rögzítése bizonylatokon
történik.
• Számviteli bizonylat minden olyan okmány, amit a vállalkozás gazdasági eseményeiről
állítunk ki számviteli felhasználás céljából. A bizonylatoknak törvényben előírt alaki és
tartalmi követelményeknek kell megfelelniük.
• A bizonylatok alaki követelményei:
- a bizonylat megnevezése
- a bizonylat sorszáma
- állagmegtartás (az előírt megőrzési idő alatt az adattartalom ne sérülhessen)
- javítási szabályok.
A bizonylatok tartalmi követelményei
I.
a gazdasági esemény rövid, de pontos leírása
II.
a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai
III. az érintett gazdasági szervezet(ek) megnevezése
IV. a gazdasági eseményben résztvevő személyek aláírása (kiállító, befizető, ellenőrző,
átvevő, stb.)
V.
a bizonylat kiállításának időpontja (év, hó, nap)