Transcript Oroklesi_jog - Pécsi Ügyvédi Kamara

Pécsi Törvényszék
Az OBH támogatásával
megvalósuló helyi képzés az új Polgári
Törvénykönyvről
Pécs
2014. Március 10.
„Az új Polgári Törvénykönyvhöz
kapcsolódó képzések”
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001
Dr. Tolnai Ildikó
Pécsi Törvényszék
HETEDIK KÖNYV
AZ ÖRÖKLÉSI JOG
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I.CÍM
ÖRÖKLÉS
7:1-3. § -----> az öröklés elvei
1. ipso iure öröklés: az örökhagyó halálával nyílik meg
(7:87.§), a hagyaték átszállásának folyamata
2. az örökhagyó (kizárólag természetes személy)
3. az örökös (természetes és jogi személy, jogi
személyiséggel nem bíró társaság)
4. egyetemes jogutódlás – universalis successio
(az örökhagyó vagyonának és a hagyatéknak az
elhatárolása)
5. fő szabály szerint az öröklési igény nem évül el –
hasonlóan a tulajdoni igényhez (5: 35.§)
6. az öröklés jogcímei: elsődleges és másodlagos
<------ régi Ptk.599.§
Az állam mint szükségképpeni törvényes örökös a 7:74.§ (2) bekezdésében
2
Pécsi Törvényszék
II.CÍM
KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL
7:4. § kiesés az öröklésből – taxatív felsorolás: az (1) bekezdés részben új szabálya a
közös balesetben vagy más hasonló közös
veszélyhelyzetben elhunytak egyidejű kiesése;
a (2) bekezdésben az a-d.) pontokban
felsorolt okok – sorrendbeli eltéréssel - megegyeznek a
régi Ptk.600.§ c-f.) pontjaiban nevesített kiesési
okokkal;
hiányoznak a régi Ptk.600.§ b.)
pontjának és a 601.§-nak a szabályai (a házastárs kiesése
a 7:62.§, a házastárs és az élettárs javára tett végrendelet
hatálytalansága a 7:46.§ rendelkezései között találhatók)
7:5. § a kiesés kiterjed a haszonélvezeti jogra, a kötelesrészre, a hagyományra és –
újdonságként - a meghagyásra <------- régi Ptk.606.§
7:6. § (1) – (3) bekezdésének érdemtelenségi szabályai -------> régi Ptk. 602.§
új a (4) bekezdés
3
Pécsi Törvényszék
7:7–9. § Lemondás az öröklésről
A 7:7.§ tartalmában azonos a régi Ptk. 603.§-ával: a.) a szerződő felek személyi
köre,
b.) a szerződésre vonatkozó
általános kötelmi szabályok
irányadók,
c.) de! az akarat hiánya vagy
fogyatékossága miatt a
végrendeletre vonatkozó
szabályok szerint lehet
megtámadni (7:37.§).
A lemondás személyi hatása és tárgyi terjedelme (7:8-9.§) ------> tartalmilag megfelelnek a régi Ptk.
604-605.§-ainak; azonban a 7:8.§-ban a korábbi „kétség esetén”-t felváltja a „felek eltérő
megállapodása hiányában” megfogalmazás. A lemondásra tehát általában érvényes a felek
szerződéskötési szabadságának elve.
A lemondás elhatárolása az örökség visszautasításától (7: 89.§)
4
Pécsi Törvényszék
A végintézkedések csoportjai: 1. a végrendelet
2. az un. szerződéses végintézkedések
a.) öröklési szerződés
b.) halál esetére szóló ajándékozás
c.) rendelkezés várt örökségről
MÁSODIK RÉSZ
VI.CÍM
ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS
7:48 – 52. §
Az öröklési szerződés mint a szerződéses végintézkedések egyik – leggyakoribb – formája. Janus
arcú, amennyiben tartalmában tartási vagy életjáradéki szerződés (6:491 – 497.§), amely alakikag
végintézkedés formáját ölti.
- szükséges eleme a tartási, életjáradéki, gondozási szolgáltatás nyújtása
- az öröklés feltétele az örökhagyó túlélése
5
Pécsi Törvényszék
A 7:48.§ (1) bekezdésének leglényegesebb változása a gondozás céljára szolgáló öröklési
szerződés megkötésének törvényi engedélyezése -------> a bírói gyakorlat kezdeti elzárkózása után a
„megengedő” szemlélet térnyerése (BH1990.157.). Indok: a társadalmi igény/szükséglet elismerése.
A másik lényeges változás a harmadik személy részére nyújtandó tartási, életjáradéki illetve
gondozási szolgáltatás kikötése az öröklési szerződésben -----> a 7:48.§ (2) bekezdésében e
szolgáltatás teljesítésének a biztosítása az örökhagyó halála után a hagyatéki eljárásban.
Érvényességi követelményei - az örökhagyó szempontjából – (7:49.§) az írásbeli végrendeletével
egyeznek meg :
a.) alaki -----> allográf végrendelet (szigorúbb szabály)
b.) tartalmi
- az eltartó szempontjából – a rá irányadó általános
jogügyleti szabályokat kell figyelembe venni
6
Pécsi Törvényszék
Az örökség biztosítása során (7:50.§) a régi Ptk. imperatív szabályát (657.§) felváltotta
a diszpozitivitás: „a felek eltérő megállapodásának hiányában”. Az (1) bekezdésben
kimondott semmisség nem érinti az ingatlan-nyivántartás teljességében és helyességében
bízva jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogot. További eltérés, hogy az eltartó az
örökhagyó bejegyzési engedélye nélkül rendelkezhet az öröklési szerződés alapján az
elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről.
A házastársak mint örökhagyók közös öröklési szerződése (7:51.§) ------> 7:21.§ (2)
bekezdés (közös végrendelet) [új rendelkezés, a régi Ptk. nem ismeri]
- az életközösség fennállása
- a túlélő házastárs fokozott védelme
A módosítás és a megszüntetés feltételei tartalmilag – megfogalmazásbeli eltéréssel –
azonosak a régi Ptk.658.§-ának szabályaival.
7
Pécsi Törvényszék
VII.CÍM
HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS,
RENDELKEZÉS VÁRT ÖRÖKSÉGRŐL
7:53. §
A halál esetére szóló ajándékozás a végintézkedés önállósult – harmadik – formája: lényegében
azonos szabályokat tartalmaz mint a régi Ptk. 659.§-a.
- alkalmazandók rá az öröklési szerződés érvényességi követelményei,
- irányadók rá mint kétoldalú jogügyletre az ajándék visszakövetelésének szabályai (6:237.§)
7:54. §
Rendelkezés várt örökségről: érvényesen kizárólag írásban, az örökhagyó leszármazói köthetik meg
egymással
- élők közötti jogügylet <------ elhatárolása az osztályos egyezségtől (7:93.§)
- tartalmában azonos a régi Ptk.660.§-ával
8
Pécsi Törvényszék
MÁSODIK RÉSZ
VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS
III.CÍM
A VÉGRENDELET FAJTÁI, ÉRVÉNYESSÉGI FELTÉTELEI,
ÉRTELMEZÉSE
7:10 – 11. §
A végintézkedés szabadsága és a végrendelkezés személyes jellege -----> régi Ptk. 623.§
- végintézkedési képesség = cselekvőképesség, de tágabb is ennél (korlátozottan cselekvőképes
kiskorú, vagyoni jogaiban korlátozottan cselekvőképes nagykorú)
7:12. §
A végrendeletnek minősülés „minimál” feltételei megegyeznek a bírói gyakorlat által a PK 85.sz.
állásfoglalásban megfogalmazott követelményekkel (azaz a bírói gyakorlat „törvényiesült”) <----- a
régi Ptk. nem ismeri.
[PK 85.szám a.) Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához legalább annyi szükséges, hogy
külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzen és halál esetére szóló olyan nyilatkozatot
tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E két feltétel bármelyikének hiányában
végrendeletről nem lehet szó.]
9
Pécsi Törvényszék
7:13. §
A végrendelet fajtái változatlanok:
1. közvégrendelet
2. írásbeli magánvégrendelet
3. szóbeli végrendelet
7:14. §
- változás, hogy közvégrendeletet csak közjegyző előtt lehet tenni, aki a közjegyzői
okiratokra vonatkozó eljárási szabályokat alkalmazza az okirat elkészítésekor;
- bárki tehet közvégrendelete, aki egyébként végrendelkezési képességgel rendelkezik;
- van, aki kizárólag közvégrendeletet tehet [7:14.§ (4) és (5) bekezdések]
7:15 – 19. §
A 7:15.§ az írásbeli magánvégrendelet tételének feltételeit pontosítja a régi Ptk.627.§ának rendelkezéseihez képest.
A saját kezűleg írt holográf végrendelet [7:16.§ (1) bekezdés] és a más által írt allográf
végrendelet [7:16.§ (2) bekezdés] szabályai – az írásjelek = a közönséges írás
követelményeit kell, hogy kielégítsék [7:16.§ (3) bekezdés].
10
Pécsi Törvényszék
Az alaki érvényességi feltételek (7:17.§) a közös szabályok között enyhébbek lettek,
amennyiben a végrendelet készítésének ideje az okiratból kitünik – a „ keltének helye és
ideje” helyett:
- a változtatást a bírói gyakorlat kényszerítette ki a régi Ptk. 629.§ (1) bekezdésének
contra legem értelmezésével és alklamazásával, amely így utólag legitimitást nyert;
- várhatóan a végrendelet keltezése (készítése) idejének esetleges bizonytalanságával,
kétséges voltával kapcsolatos gyakorlati problémák fennmaradnak: vagy úgy, hogy a
bírói gyakorlat által kidolgozott értelmezések élnek tovább, vagy az enyhébb törvényi
szabályra figyelemmel az ítélkezési gyakorlat szigorodik;
- a holográf végrendeletnél az aláírás körében már csak az a követelmény, hogy a több
lapból álló okiratot az örökhagyó lássa el folyamatos sorszámozással, de aláírnia a
lapokat külön-külön nem kell ( az allográf végrendelet esetében változatlanok a
szabályok);
- nem törvényi feltétel az sem, hogy a végrendeleti minőség magából az okiratból
kitűnjön;
- a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet pontosabb szabályai
11
Pécsi Törvényszék
Az írásbeli magánvégrendelet tanújára vonatkozó rendelkezések (7:18-19.§) tartalmában
hasonlóak, ugyanakkor részletesebbek a régi Ptk.630-632.§-aiban foglaltaknál
- a 7:18.§ azonos a régi Ptk.630-631.§-ainak szabályaival, eltérés a 7:18. (1) bekezdés
b.) pontjában van ----->eltérő cselekvőképességi szabályok [ a bírói gyakorlat ezért
továbbra is érvényesnek tekintheti a PK 86.számú állásfoglalásban a végrendeleti
tanúra vonatkozóan leírt szabályt]
- a 7:19.§ fenntartja a tanúkkal kapcsolatos követelményeket (régi Ptk.632.§),
ugyanakkor újdonságként megalkotja a közreműködő fogalmát, és a jogi személyek
részére rendelt juttatással kapcsolatban állít fel a tanúkra vonatkozó kizárási okot
12
Pécsi Törvényszék
7:20 – 22. §
A szóbeli végrendelet kivételes végrendeleti forma
A 7:20.§ szerinti konjunktiv feltételei: a.) életet fenyegető rendkívüli helyzet, amely
b.) írásbeli végrendelet tételét nem teszi
lehetővé <------ régi Ptk.634.§
- fennmaradnak az ítélkezési gyakorlatnak a PK 88.számú állásfoglalásban lefektetett
szabályai: az életet fenyeget rendkívüli helyzet leírása, melynek objektive kell fennállnia,
az egyidejűleg készített, de alaki okból érvénytelen írásbeli végrendelet és a szóbeli
végrendelet egymástól független megítélése stb.
A szóbeli végrendelet érvényességi feltételeit a 7:21.§ a régi Ptk. 635.§-ához hasonlóan
szabályozza -----> eltérés: az új rendelkezések szerint érvényes a jelnyelven tett szóbeli
végrendelet is, amennyiben a tanúk értik az adott jelnyelvet
Hatályossága időhöz kötött (7:45.§)
A szóbeli végrendelet tanújára vonatkozó szabályok = a 7:18.§-ával, kivéve, hogy nem
kizáró ok, ha írástudatlan, és a tanúknak tudniuk kell, hogy végrendeletnél müködtek
közre, ami következik a 7:21.§ rendelkezéseiből
13
Pécsi Törvényszék
7:23.§
Az ugyanabba az okiratba foglalt közös végrendelkezés tilalma fő szabályként a 7: 23.§
(1) bekezdésében azonos a régi Ptk. 644.§-ával; eltérés a 7:23.§ (2) és (3)
bekezdésének új rendelkezéseiben van :
- házastársak közös okiratba foglaltan érvényesen tehetnek végintézkedést az
életközösség fennállása alatt [ az életközösség megszűnése a közös végrendelet
hatálytalanságát eredményezi (7:43.§ (1) bekezdés], amennyiben az megfelel a
további törvényi feltételeknek
- az alaki követelményeket illetően az 1928. évi Magánjogi törvényjavaslat rendelkezései
„köszönnek vissza” (Mtj.1964.§)
- lehetséges megvalósulási formái
14
Pécsi Törvényszék
7:24.§
A végrendelet értelmezésének norma szintű szabályai újak, ezeket a régi Ptk. nem ismeri:
- az örökhagyó feltehető akaratának lehetőség szerinti érvényre juttatása - az akarati elv értelmezési elsőbbséget élvez <---- a Ptk. kötelmi joga által a 6:8.§-ban a
jognyilatkozat értelmezésére adott általános szabállyal
- ez a bíróságok számára széleskörű értelmezési kötelezettséget ír elő továbbra is, így
változatlanul érvényesül az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlat ( a PK 82.számú
állásfoglaláshoz fűzött indokolás)
- a favor testamenti azonban nem vezethet a végrendelet alaki hibáinak a figyelmen kívül
hagyásához
15
Pécsi Törvényszék
IV.CÍM
A VÉGRENDELET TARTALMA
7:25. §
A végrendelkezés szabadságából következik, hogy az örökhagyó annak tartalmát
szabadon határozza meg: így szabadon nevez örököst
- az örökös megnevezése a végrendelet lényeges, de nem szükségszerű tartalma
- kétség esetén értelmezési segédlet: az örökhagyó által juttatott vagyontárgy jelentős,
és az örökhagyó feltehető akarata a hagyatéki terhek viselésének kötelezettségére is
kiterjedt (singularis successio <------> univerzalis successio)
- az (1) – (3) bekezdések = a régi Ptk.636.§-ának rendelkezéseivel
- a (4) bekezdés új, a végrendeletbe foglalt alapítvány rendelés érvényességét mondja
ki - fikcióval
- az örökösnevezéssel kapcsolatos bírói gyakorlat továbbra is irányadó lehet
16
Pécsi Törvényszék
7:26. §
Az örökrész meghatározására vonatkozó szabályok megegyeznek a régi Ptk.638.§-ának
rendelkezéseivel
7:27. §
A helyettes örökösre vonatkozó régi Ptk-beli szabályok (640.§) fennmaradnak [többlet
rendelkezés a (2) bekezdésben található a törvényes örökösre]
7:28. §
Az utóörökös nevezésének az (1) és (2) bekezdésbeli fő szabályai tartalmilag
megegyeznek a régi Ptk. 645.§ (1) bekezdésével
- kivételként új rendelkezéseket a (3) bekezdés - az elsősorban örökösnek nevezett
házastársra - , illetve a (4) bekezdés - az elsősorban örökösnek nevezett leszármazóra
(substituitio pupillaris) – tartalmaz
A helyettes örökös jogintézményének az utóörököstől történő elhatárolása
17
Pécsi Törvényszék
7:29. §
Az örökhagyó azt, aki egyébként törvényes örököse lenne, indokolás nélkül kizárhatja az
öröklésből
- akár kifejezett nyilatkozattal,
- akár hallgatólagosan
- e rendelkezések azonosak a régi Ptk. 637.§ (2) bekezdésével, ezért az ezekhez fűződő
ítélkezkési gyakorlat továbbra is irányadó
7:30. §
A végrendelettel ki nem merített hagyatékra vonatkozó szabályok a régi Ptk.637.§ (1)
bekezdésével megegyeznek: a végrendeleti és a törvényes öröklés egymás mellett élésére
irányulnak
18
Pécsi Törvényszék
7:31 – 34. §
A hagyományrendelésnek a 7:31.§-beli szabályai változatlanok (régi Ptk.641.§)
- új azonban a dologi és a kötelmi hagyomány törvényi szintű nevesítése
- annak ellenére, hogy a Ptk. már nem tartalmazza az elő- illetve az alhagyomány
megnevezést, tartalmuk szerint továbbra is megtalálhatók a (3) bekezdésben
Az utóhagyomány rendelése változatlanul lehetséges a 7:32.§ részben eltérő szabályai
ellenére: tipikusan dologi hagyományra vonatkozik, de lehet kötelmi jellegű is, és
viszonylag ritka a végrendeleti rendelkezések között
A meghagyás szabályai a 7:33.§-ban megújultak: az örököst terhelő kötelezettség
teljesítése kikényszeríthető az örökhagyó által megnevezett személy részéről, ha ilyen
nincs, a végrendeleti végrehajtó vagy bármely, a hagyatékból részesülő személy által
(közérdekű meghagyást a hatóság érvényesíthet)
- kétség esetén az örököst terheli
- akinek a felelőssége a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint áll fenn
A 7:34.§ szerint a hagyományra és a meghagyásra a végrendeleti öröklés szabályai
megfelelően irányadók
19
Pécsi Törvényszék
7:35 – 36. §
A növedékjognak a 7:35.§-ban leírt szabályai a régi Ptk.639.§-ához képest nem
változtak
- fő szabály a (1) bekezdésben – az érvényesülésének konjunktiv feltételei: két vagy több
nevezett örökös, az örökhagyó a törvényes öröklést kizárta, a kiesés a 7:4.§-ban
meghatározott valamely okbók következzen be, a kieső örökösnek sem nevezett, sem
pedig törvényes helyettes örököse nincs
- kivételek a (2) és (3) bekezdésekben: ha a kieső nevezett örökös egyben az örökhagyó
törvényes örököse is, illetőleg a kieső örökös meghatározott vagyontárgy öröklésére
nevezett örökös
A 7:36.§ - a régi Ptk.641.§ (4) bekezdésével szemben – a növedékjogra vonatkozó
szabályokat kiterjeszti a meghagyásra
20
Pécsi Törvényszék
V.CÍM
A VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS
HATÁLYTALANSÁGA
A végrendeletnek minősülés 7:12.§-ban meghatározott minimális követelményei
fennállta esetén is helye van a törvényi feltételek teljesülése mellett az érvényesség és
hatályosság vizsgálatának.
7:37. §
A Ptk. alapvetően új alapokra helyezi a végrendelet érvénytelenségének és a
hatálytalanságának a szabályait:
21
Pécsi Törvényszék
a végrendeletet érvénytelenség vagy hatálytalanság miatt meg kell támadni,
annak okát (okait) meg kell jelölni,
a megtámadásra meghatározott személyek jogosultak,
eredményes megtámadás esetén a végrendelet kizárólag a felek (inter partes) lesz
érvénytelen vagy hatálytalan,
- a megtámadás joga kötelmi jellegü, ezért elévül (szemben azzal, hogy a 7:2.§ szerint az
öröklési igény - hasonlóan a tulajdoni igényhez – nem évül el)
- a megtámadás joga az (5) bekezdésben foglalt feltételek esetén megszünik
-
Ezek a szabályok valójában a bírói gyakorlatnak a törvénybe történt „átültetésén”
alapulnak, így a korábbi ítélkezés továbbra is fenntartható.
22
Pécsi Törvényszék
7:38. §
A végrendeleti rendelkezés événytelensége annyiban új, hogy a nyilvánvalóan
jóerkölcsbe ütközést is tartalmazza a törvényszöveg, ami a bírói gyakorlatban
(fogalom)elhatárolási problémákat vethet fel
7:39. §
Az új normaszöveg a régihez képest a gondnokság alatt álló személy végrendelete
érvényességének szélesebb lehetőségét nyitja meg, amennyiben a „gondnokság alatt álló”
személyről és nem pedig a „cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló” személyről
rendelkezik
7:40. §
A rendelkezések azonosak a régi Ptk. 649.§-ával, jellemzői továbbra is:
- az akarati hibák köre zárt és a törvényi felsorolás taxativ
- az örökhagyó akarati hibája miatt a végrendeleti részesítés érvénytelenége orvosolható
23
Pécsi Törvényszék
7:41. §
A végrendelet visszavonásának jogkövetkezménye a végrendelet hatálytalanná
válása
A visszavonás történhet: kifejezett nyilatkozattal vagy hallgatólagosan
A régi Ptk.650.§-ának szabályaitól annyiban tér el, hogy a (2) bekezdés szerint
a visszavonásnak újabb írásbeli végrendelettel kell megtörténnie
7:42. §
A végrendelet megsemmisítésének és megsemmisülésének a szabályai érdemben
nem változtak
- alapvető jelentősége az örökhagyó akaratának van
24
Pécsi Törvényszék
7:43. §
A házastársak számára adott lehetőséget a Ptk. a 23.§-ban közös végrendelet
készítésére, amelynek a hatálytalanságra és a visszavonásra vonatkozó, teljesen
új szabályait itt adja meg
- hatálytalanságot eredményez az életközösség – mint a közös végrendelet
tételének egyik elengedhetetlen feltétele – megszakadása, feltéve hogy az
öröklés megnyílásáig nem áll helyre
- a közös végrendelkezés után az egyik félnek gyermeke születik/gyermeket
fogad örökbe
- a (3) és (4) bekezdések az egyoldalú visszavonásra vonatkozó szabályokat
tartalmazzák
25
Pécsi Törvényszék
7:44.§
Az új rendelkezés szerint a közjegyzőnél letett és visszavont magánvégrendelet
mindenképpen hatályát veszti <----- régi Ptk.651.§
- a jogkövetkezmény érvényesülése jogalkalmazási problémákat vethet fel (?)
7:45.
A szóbeli végrendelet hatálytalansága viszonylag ritkán merül fel peres
jogvitában – gyakoribb az érvényességének vitatása -, így nem tűnik úgy, hogy
túlzott gyakorlati jelentősége lenne annak, hogy az új szabályozás a törvényben
meghatározott feltételek megszűnte esetén az ettől számított három hónapról
harminc napra szállította le a szóbeli végrendelet hatályosságának idejét
26
Pécsi Törvényszék
7:46. §
Szemben a régi Ptk.-val, nem sajátos kiesési okként, hanem a végrendelet
hatálytalanságaként értékeli az új szabály a házastárs (élettárs) javára az
életközösség fennállása alatt tett végrendeletet, amennyiben az öröklés
megnyíltakor az életközösség nem áll fenn, feltéve, hogy
a.) az életközösség visszaállítására nem volt
kilátás és
b.) az örökhagyó nem akarta juttatásban
részesíteni házastársát (élettársát)
A hatálytalanság bizonyítása azt terheli, aki örökölni, vagy rá rótt
kötelezettségtől illetve tehertől szabadulni kíván <----- régi Ptk.
27
Pécsi Törvényszék
7:47. §
A részleges érvénytelenség illetőleg hatálytalanság fő szabály szerint nem
eredményezi az egész végrendelet érvénytelenségét illetve hatálytalanságát,
amennyiben
- az örökhagyó eltérően nem rendelkezett, és
- a végrendelet részleges fennmaradása feltehető akaratával nem ellentétes–
favor testamenti -----> ez a további feltétel új
28
Pécsi Törvényszék
2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.)
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V.törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
57.§
Az öröklési jogra és a végintézkedésekre vonatkozó szabályok alkalmazásáról
58 – 62. §
A végrendeletnek a Ptk.7:10 – 24.§-aihoz, a 7:28. (3) és (4) bekezdéséhez, a 7:37.§
(4) bekezdéséhez, a 7:20. és a 7:45.§-aihoz, valamint a 7:46.§-ához
63.§
Az öröklési szerződés 7:48 – 52.§-ához tartalmaz rendelkezésket.
29