Családi szocializáció

Download Report

Transcript Családi szocializáció

Család - Szocializáció
Családi vállalkozások szempontjából
Hatékonyan működő család feltételei
• a családtagok felelősséget érezzenek
egymásért, elfogadják a családi kontrollt,
• a kapcsolatok kölcsönösségen alapuljanak,
• a kommunikáció nyílt, közös nyelvet beszélnek
a családtagok,
• a generációk között kapcsolatok épülnek ki és
működnek,
A család életciklusa
 Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül.
 Csecsemős család
 Kisgyermekes család (2,5- 6 éves korig)
 Család iskolás korú gyermekkel (6- 12 éves korig)
 Család serdülő korú gyermekkel
 A felnövekedett gyermeket kibocsátó család
 Magukra maradt, még aktív szülők családja
 Inaktív öreg házaspár családja.
Szocializáció fogalma
A pszichológia
◦ a személyiség kialakulásának folyamatát,
◦ a környezetből kiemelkedő individuum kifejlődését
nevezi szocializációnak.
Ebben a döntő időszak a gyermekkor.
A szociológia azt a folyamatot nevezi
szocializációnak, amelyben a gyerekek
megtanulják,
◦ hogyan kell a társadalomban élni,
◦ elsajátítják a társadalom normáit, értékeit,
◦ magukévá teszik a társadalmi szerepeket.
Szocializáció fogalma
Klasszikus megfogalmazásban a szocializáció az a
folyamat, amelyben az egyén olyan tudásra,
képességekre tesz szert, amely alkalmassá teszi arra,
hogy társadalom hasznos tagjává váljon.
Az antropológia szerint a szocializáció az adott kultúra és
szociális viselkedés elsajátítása.
A rendszerszemlélet szerint a szocializáció az emberi
életet átszövő folyamat, amely során egyéni jegyekkel,
társadalmi viszonyokkal gazdagodik személyisége,
alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz, kulturális
jelenségrendszerekhez.
A szocializáció folyamata:
•
•
•
•
•
az egyén társadalmi lényé válik
beépül a társadalomba
társas viszonyokkal gazdagodik
alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz
alkalmazkodik a kulturális jelenségrendszerhez.
A szocializáció színtere:
• Elsődleges a család,
• Másodlagos a szocializációs
(óvoda, iskola).
intézmények
Másodlagos színtér
• Kortárscsoportok – testvérkapcsolatok.
• Óvoda, iskola – adottságok kifejlesztése,
feladatteljesítés megtanulása.
• Média – információáradat, élmények.
• Munkahely, szomszédság – emberformáló.
Egyén
Szocializáció
Gyerek
Új generáció
Közösség
Szülő
Régi generáció
Családi vállalkozás szempontjából
fontos fogalmak
Internalizálás: meggyőződésből követi a normákat, elsajátítja és bevési az
értékeket és viselkedési szabályokat
Individualizáció: egyéniséggé alakulás
Szocializáció: közösségi lénnyé válás
Mentálhigiéné: lelki egészség szolgálata, jó környezet, önbecsülés, érzelmi
érettség, önuralom megteremtése.
Családi szocializáció
A családi szocializáció célja,
• gyermekek képesség váljanak az egészséges identitás kialakítására,
• a megfelelő pár megtalálására,
• a vele való szoros kapcsolat kialakítására és fenntartására,
• gyermekeik összhangban történő nevelésére.
• (vállalkozás továbbvitelére)
A család, az egyén és a társadalom
közti közvetítő kiscsoport.
A család elsődlegessége abban áll, hogy:
• a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre
• érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszan tartó hatása alapvető
érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe.
A család szocializációs funkciója többszintű.
• Biológiai gondozás, biztosítja azokat a biológiai feltételeket, amelyek az
éréshez és fejlődéshez szükségesek,
• meghatározott magatartási és szerepmintákat is közvetít
A családban felnövő személyiség kétfajta, állandóan érvényesülő hatás
jelenlétében fejlődik:
• Tudattalan hatás. A család rejtett, spontán megnyilvánuló, szándéktalanul
is közvetített, természetes életviszonyaiban gyökerező hatásainak
közegébe,
• Tudatos hatás. Tudatosan irányított és közvetített nevelési ráhatások
erőterében.
Mindkettő nagyon fontos. Ezek lenyomatát nyilvánvalóan tükrözi a gyermek
magatartása, másokhoz való viszonya. A primer, tapasztalásos, szociális
tanulás a gyermek szándéktalanul, „belenövéssel” elsajátított viselkedési
mechanizmusait foglalja magába. A családi közösséghez tartozás kialakítja
az un. családi identitást, amelyet kollektív szimbólumokkal is kifejezésre
juttatunk. ( pl.: családi név viselése)
Maccoby és Martin komplex modellje
Korlátozó,
követelő,
ellenőrző
Gyermekközpontú,
elfogadó válaszolókész,
Szülőközpontú,
elutasító, nem válaszoló
Engedékeny,
követelő,
kontrolltörekvés
nem
alacsony
Autoritatív
(mérvadó)
Elkényeztető
Autoriter
Elhanyagoló