Lewis Henry Morgan és az ősi társadalom
Download
Report
Transcript Lewis Henry Morgan és az ősi társadalom
Lewis Henry Morgan
és az ősi társadalom
Késztette: Tóthné Hochmann
Csenge
Informatikus könyvtáros MA I. évf.
Élete és munkássága
1818-1881
keresztény középosztálybeli polgár
iskoláit kitűnően végezte
jogot tanult
amerikai indiánok (irokézek)
tanulmányozását
Irokéz indiánok
„Gordiuszi Csomó” → „Irokézek Nagy Rendje”
Elmélyedni az indiánok tanulmányozásában
Előmozdítsa ügyüket
Segítse művelésüket
Védelmezze jogaikat az agresszív és igazságtalan
kormányzati politika ellen
több irodalmi csoport tagja volt:
National Academy of Science (Nemzeti
Tudományos Akadémia)
American Association for the Advencement of
Science (Amerikai Egyesület a Tudományos
Haladásért)
Művei
League of the Iroquois
(Az irokézek szövetsége) – 1851
The American Beaver and His Work
(Az amerikai hód és építményei) – 1868
ma is jelentős mű
Az ősi társadalom – 1877
(legismertebb műve)
Az ősi társadalom
az emberiség pályafutását a fejlődés
legmélyebb pontján kezdte meg
szintek
Vadság
Barbárság
Civilizáció
kutatása két, egymástól független vonalat követett
találmányok és felfedezéseken keresztül
intézményének keresztül
bizonyos eszmék és törekvések fokozatosan alakultak
ki. Ezek a következők:
Létfenntartás
Társadalomszervezet
Nyelv
Család
Vallás
Otthoni élet és építkezés
Tulajdon
Létfenntartás
a létfenntartási javakat termelését fokozták és
tökéletesítették a technikai vívmányok
Társadalomszervezet
a társadalomszervezet csiráját a vadság korában a
nemzetségi szervezetben kell keresnünk, ami elér
egészen a politikai társadalom kialakulásáig
Nyelv
az emberi beszéd a legkezdetlegesebb és
legegyszerűbb kifejezési formákkal fejlődhetett ki
lépései: gondolkodás → egyszótagú nyelv→
többszótagú nyelv
Család
fejlődési fokozatai konszangvinikus és affinális
rokonság rendszeriben, valamint a házassági
szokásokban mutatkoznak meg
Vallás
a tudásnak olyan bizonytalan elemein alapszik,
hogy nincsen primitív vallás, mely ne groteszk
módon és bizonyos fokig érhetetlenként jelenne
meg előttünk
Otthoni élet és építkezés
mivel a családformával és az otthoni élet rendjével
szoros kapcsolat áll az építészet, megközelítően teljes
képet nyújt arról a fejlődésről, amely a vadság kora és
a civilizáció között ment végbe
Tulajdon
a tulajdon eszménye lassan alakul ki
első ízben a vadság korában formálódik ki és
megjelenik a barbárság korában is
a tulajdon által sikerült létrehozni egy területen és
mangánterületen alapuló politikai társadalmat
minden társadalomszervezeti forma két
általános alapformára vezethető vissza:
kizárólag
személyi kapcsolatokra épülő társadalom
a területen és magántulajdonon alapszik. Létrejött a
politikai társadalom, melynek szervezete
földterületen alapszik, s a tulajdonhoz, továbbá a
személyhez való viszonyát a területi kapcsolatok
határozzák meg.
görögök, rómaiak létrehozzák a községet
(démos) és a városi kerület
az ősi társadalomban a területen alapuló
szervezet ismeretlen volt
A fejlődés szakaszai
Szakaszok
Fokok
A vadság régebbi szakasza
A vadság alsó foka
A vadság középső szakasza
A vadság középső foka
A vadság késői szakasza
A vadság felső foka
A barbárság régebbi szakasza
A barbárság alsó foka
A barbárság középső szakasza
A barbárság középső foka
A barbárság késői szakasza
A barbárság felső foka
A civilizáció állapota
A civilizáció állapota
A vadság alsó foka
az emberi nem
gyermekkorával kezdődik
haltáplálkozással, valamint a
tűz használatának a
megismerésével végződik
az emberiség ekkor még
eredeti lakhelyén élt
gyümölcsökkel táplálkozott
a tagolt beszéd kialakulása
A vadság középső foka
a halnak a táplálékban
való felhasználásával és
a tűz használatával
kezdődik
az íj és nyíl feltárásával
fejeződött be
az emberiség ezen a
fokon népesítette be a
Föld felületének nagyobb
részét
A vadság felső foka
az íj és a nyíl
feltalálásával
kezdődik
a fazekasság
elterjedésével ért
véget
A barbárság alsó foka
a fazekasság elterjedésével kezdődik
a fazekasság a választóvonal a vadság és a
barbárság között
a barbárság alsó fokából a középsőbe való
átmenetet jelzik a következők:
a
keleti félgömbön az állatok domesztikálása
a nyugatik pedig a kukorica és más kultúrnövények
öntözéses termesztése
a házépítésben a napon szárított vályogtégla és a kő
felhasználása
A barbárság középső foka
a keleti félgömbön az
állatok domesztikálásával
kezdődött
a nyugatin az öntözéses
földműveléssel, valamint
az építészetben a napon
szárított vályogtégla és a
kő használatával
kezdődött
vége – a vasércolvasztási
eljárások feltalálása
A barbárság felső foka
a vas megmunkálásával kezdődött, és a
fonetikus ábécé feltalálásával
az írásnak irodalmi művekben való
felhasználásával végződik
Homéroszi kor görög törzsei
A civilizáció állapota
a fonetikus ábécé használatával és
irodalmi művekkel kezdődött
antik és modern szakaszokra osztható
kőre vésett hieroglifikus írás
Miért fontos a cserépedények
készítése?
előfeltétele a letelepedett életmód
elősegítette az életmód javulását
kényelmesebbé tette az otthoni életet
előtte:agyaggal tapasztott kosarakban,
bőrrel bélelt földkemencében s izzított
kövekkel főztek
A létfenntartás módja
Az ember 5 forrásból szerezhet magának
táplálékot, és ezáltal 5 szakasz különíthetünk el:
Gyümölcsökön
és gyökereken alapuló természeti
létfenntartás az emberiség lakóhelyén
Haltáplálék
Táplálkozás liszttartalmú termesztett növényekkel
Hús –és tejtáplálék
Korlátlan élelemteremtés szántóföldi műveléssel
Gyümölcsökön és gyökereken alapuló természeti
létfenntartás az emberiség lakóhelyén
primitív korszakban
kevés ember élet a Földön – létfenntartási
technikájuk egyszerű volt
eredeti lakóhelyükön életek (tropikus –
szubtropikus éghajlaton)
nyelv kialakulása
Haltáplálék
a halat a mesterséges
táplálék első
formájának tartjuk
gabona nem volt
a vadászat
eredményessége
pedig túlságosan is
bizonytalan volt
Táplálkozás liszttartalmú
termesztett növényekkel
A gabonanövények és kultúrnövények
termesztését a nyugati félgömbön nem ismerték
A két félgömb egyenlőtlen természeti adottságai
félgömbön – az összes domesztikálható állat
(egy kivételével)
Nyugati félgömbön – egyetlen művelésre alkalmas
gabonaféle volt, ami tökéletesen megfelelt a
termesztés céljainak
Keleti
Hús –és tejtáplálék
A háziállatok azzal, hogy biztosították a hús- és
tejtáplálékot, lehetővé tették, hogy a
domesztikált állatokkal bíró törzsek kiváljanak a
többi barbár törzs tömegéből
Nyugati félgömbön – hústáplálék szerzése csak
a bizonytalan vadászat által volt lehetséges
Keleti félgömb – állattartás lehetővé tette az
állandó állati táplálékot (tejet is)
Állatok domesztikálása – új életmódhoz vezetett
→ pásztorkodás
Korlátlan élelemteremtés
szántóföldi műveléssel
Háziállatok - az emberi izmok erejét állati erővel
egészítették ki
Vastermelés – egyre jobb ásók, balták által
kertművelésből szántóföldi művelés lett
korlátlan lett az élelem termesztése
csökkent az erdőtelepítés – hogy nagyobb
földterületeket tudjanak művelni
lehetővé vált továbbá, hogy kis területen sűrű
lakosság éljen
A család fejlődési fokai
Vérrokonsági
család
Punalua család
Páros család
Patriarkális család
Monogám család
Vérrokonsági család
fivérek és nővérek csoportházasságán
alapszik
Maláji vérrokonsági rendszer
Vadság korszakára jellemző
Punalua család
több fivér feleségeivel együtt, a több nővér
férjeivel együtt csoportházasságban él
fivér = az első, második, harmadik, sőt
még távolabbi férfi unokatestvér
vadság korszakára jellemző
Páros család
Egy férfi és egy nő házasságára alapul, anélkül,
hogy a férfinak más nővel való nem közösülése
tilos lenne
Monogám család csirája
Válás lehetséges volt bármelyik fél kívánságára
bármikor
Ez a forma nem hozott létre rokonsági rendszert
Patriarkális család
Egy férfi több feleséggel való házasságán
alapszik
Nem terjedt el általánosan
Monogám család
egy férfi és egy nő házasságán alapszik,
mindenki mást kizár a viszonyból
civilizált társadalom
ez a családforma létrehoz egy önálló rokonsági
rendszert
Az emberi fejlődés mértéke
civilizáció feltételei
minden korszakban megtalálható a fejlődés
az emberiség fejlődése a vadság korszakában a
fejlődés egészéhez képest nagyobb arányú volt,
mint a vadságot követő barbárság 3
szakaszában
A vadság korában alakult ki az emberi faj
A barbárság nagy korszakát 4 igen fontos
esemény jellemzi:
Az
állatok domesztikálása
A gabonaneműek felfedezése
Az építészetben a kő használata
A vasérc olvasztásának feltalálása
Köszönöm a
figyelmet!