Transcript Csalad

A család
Neveléselmélet
A családi életciklus modell
(Hill és Rodgers )
Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül.
Csecsemős család
Kisgyermekes család (2,5- 6 éves korig)
Család iskolás korú gyermekkel (6- 12 éves
korig)
Család serdülő korú gyermekkel
A felnövekedett gyermeket kibocsátó
család
Magukra maradt, még aktív szülők családja
Inaktív öreg házaspár családja.
A családi szocializáció
Társadalmi szeterotípiák, jogszabályok,
szokások, ideológiák,normák befolyásolják
a szocializációt
Újszülöttek „barbár inváziója” utánzás, azonosulás
Az én három formája (Whiting, 1963):
szubjektív (önértékelés)
optatív (vágyak)
tulajdonított (másoké)
A „fontos másik” - referenciaszemély és csoport: azonosulási modellek
A család működése
Család-típusok: nagycsalád, nukleáris,
csonka
Konzekvens mintaadás - az azonosulás
feltétele (anya!)
Internalizált magatartási minták:
motiváció, érték-orientáció
A Pygmalion-effektus (önmagát
beteljesítô jóslat)
A nevelés kölcsönös folyamat: „szülővé
nevelés”
Családi „alku” - interakciós rendszer
Az
anya-gyermek kapcsolat
változásai
A nő munkába állása - családfenntartó
„Gyes-szindróma”, depresszió
A gyermekintézmények felszámolása
Apa nélkül felnőtt generációk - családi
„koalíciók”
Felhasználhatatlan nevelési emlékek
„Elutasító”, „csókoló-verő” anya  negatív
énkép
Túl szoros anya-kötöttség: súlyos
személyiségfejlődési korlát
Család iskolás korú gyermekkel
(6- 12 éves korig)
Iskolaérettség – a képességek
fejlődésének egyéni üteme
Biológiai fejlődéssel járó személyiség- és
magatartásváltozások
Tanulás-segítés, szülői „hozzáadott érték”
Lemaradás, felzárkóztatás
A kortárs referenciacsoport jelentősége
nő: a szocializáció megjelenési stílusát
befolyásolja, a család a tartalmát
Család serdülő korú gyermekkel:
a szülői elbizonytalanodás kora
Prepubertás-kori viselkedés-változások,
hangulati, érzelmi labilitás
Gyermeki függőség lazulása, a
kortárscsoportok megerősödése
Kortárs szubkultúra normái, értékei
átvétele – szembenállás a családdal
De: családi identifikáció nyomai mélyek
Cél: aszimmetrikus kapcsolat helyett
szimmetrikus irányba haladás, kommunikációs és viszonyulási mód változása
A szülők és a gyermekek
kapcsolatából fakadó problémák
(Hansen, 1981 )
Szimbiotikus házaspár hozzáférhetősége túl
csekély  a gyermek figyelme a szülők felé fordul
és elvonódik saját fejlődéséről
Alulmotivált házaspár  a gyermekek számára
túlságosan hozzáférhetőek  a társtól hiányolt
szeretet is a gyermekektől
Testvérek helyzetéből adódó problémák:
egykeség, középső helyzet, differenciálatlan
nevelés, kivételezés
Belmont és Marolla, 1973: 19 év körüli egykék és
testvérek, 386.000 adat: a családi intelligencia
fokozatos felhígulása: az intelligenciaszint a
testvérsorban folyamatosan csökken
A család,
mint veszélyforrás
Szülői bűntudat – túlkompenzáció (kényeztetés) ill.
„leveri a gyereken”
„Bántalmazott gyermek” : pszichés retardáltság,
szorongás,
vegetatív
neurózis,
regresszió,
meghunyászkodás
„Nem szeretve élni” - instabilitás, negatív énkép,
torz értékrend
Túlkövetelés
- saját gyermekkor kompenzációja
vagy rossz képesség-megítélés. Gyermek reakciója:
megfelelési kényszer, cinikus rezignázió
Érzelmi-indulati élet túlterhelése: „hideg-forró”
légkör, parancsolt érzelem, „mártír szülő”
Ingerszegény környezet - hospitalizáció
A családi kommunikáció
A kettős kötés: ha a metakom-munikáció
ellentétes a nyílt közléssel (Bagdy, 1977;
Komlósi, 2000) – gyanakvó felnőtt nevelődik
Játszmák: egyéni haszonért játszott,
manőverjellegű viselkedés, forgatókönyvét
életvezetési ítélet határozza meg. Merev,
ezért rosszul alkalmazkodó viselkedés
Tranzakcióanalízis (Berne, 2000): szülői,
gyermeki és felnőtt én
Szülői nevelési stílusok 1.
Becker és Schaefer, in: Kósa, 2000:
érzelmi melegség és a kontroll.
Az érzelmi dimenzió negatív végpontján állók a
büntetés során a hatalmukat hangsúlyozzák,
kiabálással, megszégyenítéssel, lekicsinyléssel;
A pozitív végponton levők a szeretetet
hasznosítják.
Ranschburg (1993): meleg- engedékeny,
meleg- korlátozó, hideg- engedékeny és
hideg- korlátozó nevelői stílus
Szülői nevelési stílusok 2.
(Baumrind, in Cole, 1997)
Tekintélyelvű:
Engedelmesség, szülő kritikátlan elfogadása
Gyermekeik zömében visszahúzódóak
Engedékeny:
Elfogadja gyermeke kívánságait, nem követel
Gyerekeik főleg az éretlenek
Mérvadó /megkívánó/ irányító :
Elvárja a szabályok betartását, de alkura is
hajlik. Érvel, és a jogokat, kötelességeket
egyaránt fontosnak tartja.
Gyermekik jórészt kompetensek, nagyobb
önállóságot és önkontrollt mutatnak.
A család és az iskola kapcsolata
A kapcsolattartás hagyományos formái
A szülői értekezletek
A fogadóóra
A családlátogatás
Üzenetek
Új kapcsolattartási formák
A szülő, mint tudásforrás
Együttes szülői értekezlet
Közös programok, szabadidős tevékenységek
Gyermekvédelem 1.
1997: a New York- i ENSZ- egyezmény
alapján gyermekvédelmi törvény
A gyermek inkább alanya a
gyermekvédelemnek, mint tárgya
Csak akkor lehet csak beavatkozni a család
életébe, ha a gyermek testi- erkölcsi
fejlődése veszélyeztetett.
A gyermekvédelemben nemcsak állami,
hanem a nonprofit szektor szervezetei,
tagja is részt vesznek
A gyermeki jogok felértékelt szerepe
Gyermekvédelem 2.
Prenatális korszak: szűrés, megelőzés
Speciális gyermekvédelem:
Hátrányos helyzet: rossz szociokulturális
státusz gyengébb iskolai teljesítményét
vagy a tanulással kapcsolatos motivációjuk
hiányát eredményezhetik.
A veszélyeztetett helyzet már a testi, a
lelki és az erkölcsi fejlődést is
akadályozza. A gyermek elhanyagolása,
bántalmazása, a deviáns, alacsony erkölcsi
nívójú környezet.
A családi nevelést segítő és a
gyermekvédelmi intézmények
Az egészségügyi szolgáltatást végző
intézmények: védőnő, iskolaorvos
iskolai és családi védőnő
A személyes gondoskodást nyújtó
szolgáltatások
családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok (pl.
átmeneti otthon családnak, gyermeknek)
Nevelési tanácsadó
Iskolapszichológus
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár