Transcript Csaladi valsagtunetek es kezelesuk

Családi válságtünetek és
kezelésük
Családi krízisek és beavatkozási
lehetőségek
Az Oltalom Szeretetszolgálat
részlegei
Oltalom
Szeretetszolgálat
Népkonyha
Nappali
Melegedő
Szenvedélybetegek
Nappali
Intézménye
Éjjeli
Menedékhely
Átmeneti Szálló
Hajléktalanok
Otthona
Családok
Átmeneti Otthona
Családok Átmeneti Otthona
Anyaóvó
 Életvezetési problémák vagy más szociális és családi
krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső
anya és gyermeke befogadása, válsághelyzetben lévő
bántalmazott vagy várandós anya, szülészetről kikerülő
anya és gyermeke befogadása,
 Segítségnyújtás a szülőnek gyermeke szükség szerinti
ellátásához, gondozásához, neveléséhez,
 Az anya és gyermeke(i) számára együttes lakhatás és
szükség szerinti ellátás biztosítása,
 Szociális, jogi, pszichológiai és mentálhigiénés
segítségnyújtás biztosítása.
Családi krízisek
•
•
•
•
•
•
•
•
Normatív krízisek
(Családi életciklus felosztás)
az újonnan házasodott pár
családja;
a csecsemős család;
a kisgyermekes család;
az iskolás korú gyermekes
család;
a serdülő korú gyermekes
család;
a felnövekedett gyermeket
kibocsátó család;
a magukra maradt, még aktív
szülők családja és
inaktív öreg házaspár családja.
•
•
•
•
•
•
Paranormatív krízisek
„Váratlan krízisek”
válás
krónikus betegségek
munkanélkülivé válás
migráció
egzisztenciális veszteség
nagyobb pszichotikus trauma.
Nem lehet, vagy nem tudunk
felkészülni rá.
Paranormatív krízisek feldolgozása
Ezekben a krízisekben valamilyen
értékcsökkenést, veszteséget élnek meg a
családtagok, nagyon fontos a relatív
egyensúly helyreállítása.
HOGYAN?
Ha a család kommunikál a veszteségekről,
és megkeresi azokat az értékeket, melyek
a családban rejlenek, lehetőség van a
krízis feldolgozására.
Egészséges család reakciói
• A családtagok nagy mozgásszabadsággal
rendelkeznek, de úgy, hogy nem
veszélyeztetik a család mint egész
egyensúlyát.
• Nyitott a külvilágból érkező hatásokra,
azokat könnyen befogadja, és rugalmasan
reagál azokra.
• Így képes problémáival kapcsolatban is új
megoldások felkutatására.
Diszfunkcionálisan működő család
Sajátosságok:
• a gyermek felé merev és célszerűtlen
viselkedési minták közvetítése
• a külső környezet hatásai elöl a határok
lezárására törekvés
• instabil belső egyensúly.
Okok:
• értékvesztés miatti fokozott frusztráció
• merev szabályok és struktúra miatt az új
helyzethez való alkalmazkodás nehezítettsége
Súlyosan diszfunkcionális család
• Sokkal szűkebb válaszkészlettel
rendelkezik.
• Kevés figyelmet fordít az egyes
családtagok egyéni érzékenységére,
véleményére.
Támogató funkciók
A „támogató rendszerű” csoportosulások legfőbb jellemzői,
hogy az egyén személyes szükségleteire érzékenyek.
Ezek a csoportok, ha segítséget nyújtanak (akár rövid,
akár hosszú távú), abban mindig fellelhetőek az alábbi
mozzanatok:
• a segítők, mint az egyén számára fontossá vált emberek
arra törekszenek, hogy a „rájuk bízott” személy a saját
lelki erőforrásait mobilizálja;
• a feladatokat felosztják a segítők és a rászorulók között;
• különböző jellegű támogatásokkal (eszköz, pénz,
tanács) azt célozzák, hogy az egyén javíthassa a saját
problémamegoldó készségét.
A család „támogató rendszer”
jellegű funkciói
•
•
A világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője:
sikeresebbé teszi az egyének családon kívüli alkalmazkodását,
ha a családtagok átadhatják egymásnak tapasztalataikat,
ismereteiket, előkészítve egymást az előttük álló feladatokra.
Az információszerzés lehetőségének kiszélesedésével a család
szerepe etekintetben módosult, az információk
rendszerezéséhez, minősítéséhez ad irányvonalat..
Visszajelentő-útmutató rendszer:
a családtagok számára lehetőséget biztosít a viselkedéseik
másoktól jövő reakcióinak begyakorlására. Elfogadó, bátorító
légkörben, ha az egyén érzelmi biztonságot talál, ezeket a
kritikákat be tudja építeni a viselkedéseibe.
A család „támogató rendszer”
jellegű funkciói
•
•
A világról kialakuló kép, az életfilozófia forrása.:
A családban érvényesülő hiedelmek, értékek, viselkedési
kódexek összességének, amelyeket az egyén észrevétlenül vagy
explicit tanítások hatására magába szív. Ezek után
meghatározóvá válnak abban, hogy a társadalomban általuk
követendő útról miként fognak vélekedni. Ha a családban tanultak
egységesek, akkor szilárdak is, és viszonylag biztos iránytűként
hatnak. Mitől válik egységessé a család életfilozófiája?
Elsősorban a szülők őszinte, hiteles, kongruens
megnyilvánulásaitól, amelyeket a gyermekek sokféle helyzetben
megfigyelhetnek. Ennek a bensővé vált érték- és hitrendszernek
énerőt fokozó szerepe van, amely az egyént átsegíti
krízishelyzetein, izoláltságán. Ha újfajta helyzetbe, válaszútra
vagy nehéz döntések elé kerül az egyén, a családból hozott stabil
értékrend és attitűdök sokat segítenek neki.
A család „támogató rendszer”
jellegű funkciói (Caplan)
•
•
A problémák megoldásában eligazít és közbenjár. A
családban sok ismeretanyag és ismeretség
akkumulálódik arra vonatkozóan, hogy milyen
problémákkal hova, kihez lehet fordulni segítségért.
(Megjegyzendő, hogy hazánkban különböző okok
miatt a család közbenjáró segítsége elsősorban a
személyes ismeretségek szférájában hat.)
A családi feszültségek egyik forrása, hogy a
mindenkori problémák megoldásmódjaiban a
tradicionálishoz képest változások, alternatívák
kínálkoznak. Ez a generációk között konfliktusokat
szül.
A család „támogató rendszer”
jellegű funkciói
•
•
Gyakorlati és konkrét segítség forrása. A segítés a generációk
között kétirányú. A szülők részéről még nyugdíjas és idős korban
is jelentős a segítés, amely elsősorban az unokákra való
felügyeletben, de anyagi segítségben is megmutatkozik.
A felnőtt, kereső fiatalok főként az öregek háztartásának
segítésével, a megözvegyült szülő fokozottabb testi-lelki
támogatásával viszonozzák ezt. A családi segítségek a krízisek
és változás idején a legjelentősebbek. A konkrét segítség mellett
a legfőbb értékük az, hogy szükség esetén azonnal elvárhatók,
különösebb kérés nélkül. Ez a krízis miatt sérülékennyé vált
embernek erőt ad, hogy olyasmit kap, amihez joga van, s nem kell
ezért könyörögnie, megalázkodnia, hanem megőrizheti
autonómiáját és önbecsülését.
A család „támogató rendszer”
jellegű funkciói
•
•
A pihenés és regenerálódás színtere. Egymást már
ismerve és elfogadva, a családban elengedheti magát
az ember. Ez az a közösség, ahol a leginkább
individuumként kezelik, vagyis „önmaga” lehet, mert
kölcsönösen tekintetbe veszik és bizonyos mértékig
szolgálják is egymás szükségleteit.
A család a jól ismert működéseivel, egymástól ismert
reakcióival, a családtagok közötti „játszmák”
viszonylagos állandóságával biztonságérzetet ad a
családtagoknak, a teljesítmény általi megméretés
kevésbé szorongató, s „lazítás”, pihenés is
megengedett.
A család „támogató rendszer”
jellegű funkciói
•
Referencia- és kontrollcsoportként hat. A
családtagoknak szükségük van arra az érzésre, hogy
jól ismerik őket, érdeklődéssel viseltetnek dolgaik iránt,
s hogy a többi családtag véleménynyilvánítását
szeretettel, segítő szándékkal teszik, így azok
érdemiek, reálisak. Ezért fokozottan figyelnek a
családból jövő mindenfajta minősítő megnyilvánulásra,
és azok mélyebben érintik őket, mint a kívülről jövő
visszajelentések. A család állandóan kontrollálja
tagjainak viselkedését. A jutalmazó és büntető
viselkedésminták családonként és szubkultúránként
változnak, de minden esetben kifejezik azt is, hogy
milyen mértékben fogadják el, mennyire szeretik az
illetőt.
A család „támogató rendszer”
jellegű funkciói
•
•
Az identitás forrása. Az élet problémáival való boldogulás záloga
az egyén énképének; önértékelésének, identitásának a
letisztultsága, stabilitása, ami viszont a családban kapja meg az
alapjait: testi gondozás, érzelmi bátorság megadása, beszélni
tanítás, modellnyújtás társas viselkedés megtanulásához, norma
és értékrend képviselete, a pszichoszexuális fejlődéshez
szükséges miliő biztosítása, terep biztosítása a viselkedések
gyakorlására, ismeretanyag (életfilozófia) közvetítése.
Krízishelyzetben az ember elbizonytalanodik, külső hatásokra
fogékonyabbá, nyitottabbá válik, ezáltal dependensebbé is. Ilyen
állapotban a család az elfogadás éreztetésével segíthet
stabilizálni az identitásérzést, s az egyén aktuális
gyengeségérzését múltbeli sikereinek, erejének felmutatásával
ellensúlyozhatja.
A család „támogató rendszer”
jellegű funkciói
•
Az érzelmi teherbírást fokozza:
Az érzelmi teherbírástól függ, hogy az
egyén életének a megterhelő, kritikus
időszakait hogyan vészeli át:
konstruktívan, előremutatóan, a fejlődés
irányába, vagy regresszíven, további
problémák kiindulópontjait „termelve ki”
ezáltal.
A család szerepe a krízishelyzetek
feldolgozásában
•
•
•
A krízisek és változások negatív érzelmeket mozgósítanak az egyénben
(szorongás, bűntudat, depresszió, düh, szégyenérzet stb.), amelyek
kontrollálása sok energiát igényel. Ezáltal csökken a realitással való
megküzdésben mozgósítható energia mennyisége, s így lecsökken a
helyzetmegoldó hatékonyság. Ilyenkor a család legfőbb szerepe az, hogy
erősítse az egyént, aki énerejével harcol a negatív érzelmek kézben
tartásáért.
A krízishelyzetben levő egyént a frusztrációk infantilisabb, regresszívebb
lelki munkamódok irányába sodorják, ami további problémák forrása, mivel
nem adekvát megoldási módokat választ. A család ilyenkor szolidaritása,
szeretete kifejezésével javíthatja az egyén frusztrációtűrését, és érettebb
reakciómódjait segítheti érvényre jutni.
A krízisek gyakorta végződnek veszteségekkel (pl. szeretett személy
elvesztése), s az ilyen élmények feldolgozása hosszadalmasabb lelki
folyamatot igényel. Ezt megkönnyítheti, ha a lelki „gyászmunka” idején a
család stabil szeretetével és megértésével oldani próbálja a fájdalmas
élmények okozta nehézségeket.
A támogató funkciók
hatékonyságának feltételei
•
•
•
•
•
közös nyelv, nyílt kommunikáció a családban;
a generációk közötti élő kapcsolat (amely a gyors társadalmi-kulturális
változások miatt a legsérülékenyebbek);
egészséges interperszonális kapcsolatok a családban (kölcsönösség, az
adás-kapás hosszabb távon való kiegyenlítettsége, stb.);
felelősségérzet egymásért és a családi kontroll elfogadása;
bizonyos egyetértés a család és a tágabb közösségi, társadalmi és
kulturális környezet közt, különben az egyén az ezekben való boldogulásért
a családjától kell, hogy eltávolodjon, s ha emiatt elveszíti a családja
támogatását, belső biztonsága egy részt is elveszíti.
Ezek a feltételek igen sok családnál hiányoznak vagy elégtelenül
működnek, s nem képesek kivédeni a krízisek elmélyülését, ill. a kóros
irányba való változást. A deviáns viselkedések és életutak gyakorisága
hazánkban arra utal, hogy a családok nem jelentenek elegendő támogató
erőt a deviancia irányába sodró hatásokkal szemben.
Tradicionális értékek és modellek
gyengülése
• A család élete során változásokra provokáló
hatásoknak van kitéve. Ezek ún. „normális
krízisek” fordulópont jellegű időszakokat
eredményeznek. Igazi krízisek akkor alakulnak
ki, ha a családi funkciók nem tudnak elég
rugalmasan igazodni a helyzethez.
• A rugalmasság egyik feltétele az egyének
nagyfokú stabilitása, s ennek köszönhetően
szerepváltásokra való alkalmassága; de ez a
tradicionális értékek és modellek
meggyengülése miatt, ma nehezebben
alakítható ki.
Családon belüli erőszak
Az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner
kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat,
amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött
hatalmat - testi, anyagi vagy jogi dominanciát - tud
gyakorolni.
Hozzátartozók közötti erőszak:
A méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez
való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan
és közvetlenül veszélyeztető tevékenység,
A méltóságot, az életet, a testi és lelki egészséget
súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás.
Gyermekbántalmazás
„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz
bánásmód) magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi
rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az
elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi
vagy egyéni kizsákmányolás minden formáját, mely a
gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy
méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét
eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a
felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”(WHO)
Gyermek bántalmazása és
elhanyagolása
• Elhanyagolás formái:
• Bántalmazás formái:
•
•
•
•
Fizikai elhanyagolás: a gyermek
fizikai szükségleteit nem elégítik ki
(pl.:éheztetés, orvosi ellátáshoz nem
fér hozzá a gyermek)
Érzelmi elhanyagolás: érzelmi
biztonság, az állandóság, a
szeretetkapcsolat hiányzik, a gyermek
érzelmi kötődését durván elutasítják,
vagy a gyermek jelenlétében
erőszakos, durva magatartást
tanúsítanak más családtaggal
szemben.
Nevelési-oktatási elhanyagolás:
tankötelezettség nem teljesítése.
•
•
Fizikai bántalmazás: pl:
csípés,megszorítás, lökdösés, rázás,
forró vízzel leforrázás, leöntés,
megégetés, sarokba
szorítás,korlátozás, tárggyal
megdobálás, ütés, rúgás, csonttörés.
Érzelmi bántalmazás: a
gyermekekben az értéktelenség, a
szeretetlenség, az ignorálás, a
lealacsonyítás, a kigúnyolás,a
hasznavehetetlenség érzésének
keltése. Pl.:megalázás, érzelmi
zsarolás, kedvenc tárgyak
tönkretétele.
Szexuális bántalmazás: pl.: ide
tartozik a gyermek jelenlétében történő
pornográf filmek vetítése is.
Bántalmazásra utaló
jellegzetességek
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
levertség, szomorúság, csökkent örömkészség
•bizonytalanság, önértékelési zavarok, csökkentértékűség érzése
•túlbuzgóság, teljesítési kényszeresség
•figyelmetlenség, tompaság
•agresszivitás, nehezen kezelhetőség
•mozgásos fejlődési zavarok: túlmozgásosság /hiperaktivitás/, vagy
mozgás-gátoltság
•az autonómiára való törekvés teljes hiánya
•szorongás, depresszió
•fáradtságérzet, sírás
•fejlődési visszaesések (pl. beszéd, mimika, érdeklődés)
•tanulási és szociális zavarok.
A bántalmazás sok esetben generációról-generációra
„hagyományozódik”!
A bántalmazó személyiségjegyei
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Mások problémáira közömbösek
Korlátolt gondolkodásúak
Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek
Hiperérzékenyek
Féltékenyek
Bűnösséget ébresztenek áldozatukban
Bagatellizálják az erőszakot
Tárgyiasítják a nőket ill. a férfiakat
Erőszakosak, durvák a szexben
Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával
Áldozatként tüntetik fel magukat önigazolásként
Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben
Emberi kapcsolat megvonással zsarolnak
Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak
Beszédük durva, bántó
Hisztériás kitörések
A bántalmazás legfőbb
rizikófaktorai
•a család szociális izolációja
•a szülők munkanélkülisége és devianciája
•a szülők bántalmazó gyermekkora
•a szülők mentális betegsége
•kapcsolati, kommunikációs zavarok a családban
•eltérő nevelési értékek a családban
•a szociális és támogató rendszerek hiánya
•a gyermekek fejlődési zavarai.
Családi krízisek kezelése
Megelőzés!
Olyan támogató rendszer, mely hatékony a
diszfunkcionálisan működő családok támogató
funkcióinak megerősítésében.
A súlyosan diszfunkcionális családok esetén
harmadlagos prevenció: a kialakult
veszélyhelyzetekben, akut krízishelyzetekben
azonnali segítségnyújtás,beavatkozás.
Gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer
hatékony működése.
Családi krízisek kezelése
• Személyes gondoskodást nyújtó ellátáshoz, anyaotthoni
elhelyezéshez való hozzáférés biztosítása a rászorulók számára.
Krízisintervenció.
A gondozás során célunk olyan szolgáltatáskör biztosítása, mely
lehetőséget nyújt a későbbi krízishelyzetek megoldásához,
feldolgozásához szükséges készségek, képességek, megküzdési
stratégiák kialakítására, elsajátítására. A család támogató, érzelmi
biztonságot nyújtó funkcióinak kialakítása, helyreállítása,
megerősítése az önálló életvitelre való képesség elérése, a sikeres
társadalmi reintegráció érdekében.
Azoknak a családoknak a körében, melyekben a bekerülést nem
bántalmazás tette szükségessé, és az apa a gyermekek és az anya
számára is támaszt jelenthet, törekszünk a családi kohézió
fenntartására és megerősítésére valamennyi családtag között.
Közvetítjük azokat a mintákat, normákat, értékeket, melyek az
egészséges család funkcióinak betöltéséhez segítik ellátottjainkat.
Köszönöm a figyelmet!