A családi nevelés pszichológiája

SMALPM 4236

Vázlat I. A családról különböző szempontból II. A család funkciói III. A család típusai III. Életciklus szemlélet a családpszichológiában.

III. A család rendszerszemlélete. IV.

Az egészségesen és a diszfunkcionálisan

működő családok jellegzetességei.

V. Családterápia. konzultáció

I. a) A család személyes megközelítései

Feladat:

-

Kinek mit jelent a család?

- Hogyan definiálnák, határoznák meg a család fogalmát?

1.b) Idézetek a családról Cassatt, Mary: Maternal kiss, 1896 Straka: Der Neugeborene, 1892 (Über Land und Meer)

• Az igazán nehéz helyzetben semmire sincs annyira szükségünk, mint egy szerető családra.

Carolyn Hax • A kötelék mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.

Richard Bach

• A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem, hogy oltalmazza. Az atyák dorgálása efféle tövis: oltalmazza, nem hervasztja a fiakat. Pázmány Péter • Az ember érzi, hogy fontos, ezt azzal is bizonyítja, hogy mások élete fontosabb neki a sajátjánál.

Palotai Boris • Ahol szeretünk, ott az otthonunk - az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem.

Oliver Wendell Holmes

• Soha ne fordulj szembe a családdal, mert nem jó magányosan evezni. Ha bosszantóan kidörzsölték is csuklódat és bokádat a családi kötelékek, akkor se feledd, hogy nélkülük - nos, hát ki lennél?A család melletted áll, ha baj van, és a legtöbb esélyt adja meg neked. Amikor a vetélkedő vezetője azt mondja: "Nevezzen meg valamit, amit a hűtőszekrényben talál", és te azt mondod, "Szótár", mire az ország túlnyomó többsége a tévé előtt azt sikítja, "Ezt a hülyét!", na, ki az, aki tapsol és azt mondja, "Jó válasz, jó válasz!"? Hát persze, hogy a családod, ugyan, ki más lehetne? Dennis Miller

1. c)A család tudományos megközelítése

Családnak nevezzük a

szociológiában

az olyan

együtt élő kiscsoportot

, amelynek tagjait vagy

házassági kapcsolat, vagy leszármazás, vérségi,(

kivételes esetben

örök-befogadási

)

kapcsolat köti össze.

b) A statisztika család definíciója szerint:

a szülőket (vagy egyedülálló szülőt) és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz.

Ennek alapján három családtípust különböztet meg: a házaspárt, a házaspárt gyermekkel, továbbá egy szülőt gyermekkel.

c)

A néprajztudomány

használ) ( tágabb családfogalmat nem csupán az együtt lakó, együtt étkező családtagokat számítja

a családhoz, hanem azokat is, akik - bár külön laknak, esetleg külön háztartást vezetnek, sőt külön is gazdálkodnak egymással szoros kapcsolatban élnek.

Továbbá

családhoz számítják a családjukkal együttélő nagyszülőket és más rokonokat .

d)

A családpedagógiában

formájában értelmezhető: természetes

A család vérségi köteléken alapuló összetartozás, ahol a szülők együtt nevelik a gyermekeiket.

(Vérszerinti kapcsolatok rendszere, amely következmények nélkül nem bomolhat fel.)

II. A család funkciói

1. Biológiai funkció 2. Gazdasági funkció 3. Társadalmi - vagy szocializációs funkció 4. Nevelő funkció 5. Regeneráló- ápoló funkció

1. Biológiai funkció

• • A család - talán - legfontosabb funkciója

reprodukció

: utódok létrehozása, az emberi élet továbbvitele, az utódról gondoskodás

örömszerzés

( a szexuális igények kielégítésének tere)

2. Gazdasági funkció

• termelő egység (?), • háztartás megszervezése, vezetése, • anyagi ügyek intézése, • munkamegosztás;

3. Társadalmi - vagy szocializációs funkció

• A társadalmi különbségek átörökítése • tevékenység és normák ( bennük értékek) átörökítése • Magatartási minták közvetítése Pl. családi munkamegosztással kapcsolatban, a konfliktusmegoldás a családban.

• Szerepek és hozzá tartozó tevékenységek átörökítése

4. Nevelő funkció

• Tudatos tevékenység. A társadalomba beillesztés tudatos elemei (Értékek közvetítése- instrukciók) • valamint a gyermek adottságainak megfelelő fejlesztést, tehetsége kibontakoztatása, a vele való foglalkozás Pl. hogyan viselkedjen az iskolában, a közös foglalkozás, játék, törődés, folyamatos figyelem, felkészítés a családi életre, a konfliktusok megoldására.

5. Regeneráló- ápoló funkció

• Pihenés • Betegségség esetén a fokozott gondoskodás, ápolás.

Családrajzok

c. film megfigyelési szempontjai: 1. Mit tartanak családnak a gyerekek? Milyen jellemzőit emelik ki?

2. Milyen szerepek vannak a családban? Ezekhez milyen jellemzők, feladatok tartoznak? 3. Milyen mintákat közvetítenek a szülők? 4. Konfliktusmegoldás módjairól 5. Milyen családszerkezeteket ismerünk meg?

6. Milyen funkciói vannak a családnak?

III. A család típusai

a.) Kiterjedés( létszám szerint)

•

A nukleáris vagy kiscsalád (családmag

) a szülők és közvetlen leszármazottaik együttélését jelenti. • • A

nagycsalád vagy kiterjesztett család

: a rokonok több mint két generációja él együtt közös háztartásban (általában a nagyszülő(k), szülők és a gyermek(ek).

Csonka vagy hiányos család

ról akkor beszélünk, ha az egyik szülő nem él együtt a kiscsaláddal.

-

b) Házasságtípusok alapján

- Monogám házasság

: egy férfi és egy nő házas együttélése.

Poligám házasság

különíthetünk el: , ahol egy férfinak vagy nőnek több házastársa van. A poligámián belüli a -

poliandriá

nak (többférjűség), amikor egy nőnek több férje, -

poligínián

ak (többnejűség) , egy férfinek több felesége van -

csoportházasság

ról akkor beszélünk, amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban.

c) A pár választása alapján:

homogámia

az a házasságkötés, amikor egy adott társadalmi osztályon, rétegen, etnikumon, vallási felekezeten belül történik,

heterogámia,

amikor a vőlegény és a menyasszony más-más csoport tagja.

d) Milyen a férfi és a nő családon belüli társadalmi szerepe? (Mérei) a/ hagyományos patriarchális - monogám házasság; b/ a férfi és a nő egyenjogúságát elvileg hangoztató, de az egyenjogúságot felemás módon megvalósító házasság; c/ a férfi és a nő teljes egyenjogúságát megvalósító forma.

e) A férfi és a nő érzelmi - szexuális kapcsolata szempontjából a következő típusokat különíti el Mérei: a/ mindkét felet kielégítő, emberi, érzelmi, szexuális monogám kapcsolat; b/ az egyik fél számára megfelelő a kapcsolat, a másik fél számára viszont nem; c/ egyik fél számára sem kielégítő a kapcsolat.

c) A megértés mentén létrejövő családtípusok : Az

izoláló család

: nincsenek közös barátok, külön ügyek és azok megjelenítésének gátlása A

zárt család

: másokkal kielégítően érintkeznek, de csak közösen - nem tűrik meg a külön ügyeket A

szétszórt család

: mindenkinek vannak családon kívüli kapcsolatai - ezeket nem jelenítik meg a családon belül .Nincs összehangoltság Az

egyensúlyban levő család

: lehetővé teszik a családon kívüli kapcsolatok megjelenítését együtt és külön-külön is jól tudnak érintkezni másokkal

II. Életciklus szemlélet családpszichológiában

Haley (1973) vezette be a "

családi életciklus

" fogalmát ,

Célja: kiemelje a családfejlődési szakaszok és átmenetek követelményeit, nehézségeit, problémáit és specifikumait

. A családi élet fejlődési folyamatában elkülöníthető szakaszok vannak, melyek mindig újabb és újabb megoldandó feladatokat hoznak magukkal.

Életciklusok Haley szerint: - az udvarlás periódusa - a házasság korai szakasza - az első gyermek születése, és a vele való törődés időszaka - a házasság középső szakasza – a gyermekek iskoláskora - a gyermekek „kirepülése a fészekből” - nyugdíjaskor és öregkor - a halál és a veszteségek korszaka

Dinamikus családszociológia, Hill és Rodgers féle családi életciklus modell:

A

család

önmegújításán alapszik. Azt emeli ki, hogy a fontosabb eseményi megváltoztatják annak egész interakciós és érzelmi rendszerét.

Ezek a szakaszok a következők: • Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül. • Csecsemős

család

• Kisgyermekes

család

(2,5 - 6 éves korig)

család

•

Család

iskoláskorú gyermekkel (6- 12 éves korig) •

Család

serdülő korú gyermekkel • A felnövekedett gyermeket kibocsátó • Magukra maradt, még aktív szülők családja • Inaktív öreg házaspár családja.

család

Családmesék c.film

III. A család rendszerszemlélete

A család nem különálló egyének halmaza, erős kötelékekkel egymástól függő családtagokból álló rendszer - következmények nélkül nem bomolhat fel, - rendszer fejlődhet, javítható; folytonosságot, s ezzel védelmet biztosít.

- A család működése szempontjából: 1.

erőrendszer 2.

3.

4.

interakciós rendszer strukturális rendszer nevelőrendszer

1. A család a szeretet- kapcsolat erőrendszere

• • •

A szeretet fejlődése

Szintek

Igény (újszülött)

Ajándék (2-3 éves)

• • •

Társ (kamasz) Szolgálat (ifjúkor) Szeretet

Fontosság

ÉN ÉN------------TE

ÉN-------------TE

ÉN TE TE

2. A család interakciós rendszer

Anya Lány Nagypapa Nagymama Apa Fiú

3. A család mint strukturális rendszer

Alrendszerek és szövetségek a családban: 1. Nagyapa - nagyanya ------ nagyapa - nagyanya 2.

Apa-----------------anya 3.

Fiú-------lány

5. A család mint nevelőrendszer

A nevelési funkciót a család értékek, magatartásminták közvetítésével valósítja meg.

Jól akkor funkcionál, ha • a szülők szeretet- szövetségi kapcsolatban vannak, • a gyermekeket egységes elvárásokkal, egészséges, erkölcsös értékrend alapján, • adottságukhoz életkorukhoz alkalmazkodva – • rugalmas követelményekkel és egyéb módszerekkel munkára, családi életre, állampolgári és társas létre, az óvodához/ iskolához/ munkahelyhez alkalmazkodva nevelik

A sikeres családi nevelés feltételei

Párválasztás

(a külső szépség, szimpátia is fontos lehet, de még fontosabb, kivel tudja elképzelni az életét.) A párválasztás feltétele az önismeret (milyen vagyok, milyen legyen a másik) - Hosszas

együtt járás - A jegyesség

( egymás és rokonság megismerésére) – hosszú távú tervezés

- Házasságkötés

A kapcsolatot javítja, ha a felek jelentős ideig csak egymásnak élnek - A

gyermek vállalásának feltétele

: a szülők lelkileg is összekapcsolódtak, megtervezték, hány gyermeket szeretnének és mikor?

IV. Az egészségesen és a diszfunkcionálisan működő családok jellegzetességei

1 .

A család egészségügyi állapota 2. Gazdasági helyzete 3. A család struktúrája 4. Érzelmi viszonyok 5. Kommunikáció 6. Erkölcs 7. Konfliktusmegoldás 8. Hangulat 9. A munkához való viszony 10. Családi szerepek 11. Nevelés 12. Hatása a gyermekre

A dolgozat javasolt szerkezete: 1. A család általános bemutatása (Név nélkül!!!!) 2. A választott család elemzése a megadott szempontok alapján 3. Összegzés. Javaslatok az esetleges problémák megoldására

X. Családterápia, konzultáció

A

családterápia

• „a családot egységként kezelő,

segítő és gyógyító beavatkozás

•

A beteget az egész családdal való foglalkozás segítségével gyógyítja

, ezáltal

a diszfunkcionális családi rendszer maga is rendeződik

" • az

interakció és kommunikáció révén törekszik változást létrehozni

( az élmények átélésének és feldolgozása segítségével)

A családkonzultáció

• olyan szakmailag kvalifikált munka, amely

az egyén és család interperszonális kapcsolataival foglalkozik.

• A mindennapi életvitelben elakadt, de klinikai értelemben nem beteg személyek, párok, családok - konfliktuskezelésének megsegítése, - krízishelyzeteik rendezése - és valamely család fejlődési ciklusban fellángoló problémáik megoldásának facilitálása (közvetítés) képezi a családkonzultáció feladatát. A két módszer közti hasonlóságokat és különbségeket Komlósi és Hardy (2004) nyomán szemléltetjük

Célcsoport

Probléma

Terápia Konzultáció

Család, beteg taggal Egészséges család

Zavarok a testi, lelki, szociális szférában Elakadás a fejlődésben, normatív/paranormatív krízis, kapcsolatzavar Alapképzettsé g Módszertan Orvos, pszichológus Segítő foglalkozású szakember Körülhatároltabb Eklektikusabb Keretek Indikáció Intervenciók Betegségkép Szigorúak Krízis (elakadással) Módszertanilag, irányzatilag tiszta elvűek Lazábbak Elakadás Célorientáltan eklektikusak Rosszul funkcionáló Fejlődésben elakadt