Intenzív családmegtartó szolgáltatás a Józsefvárosban beszámoló szakdolgozat alapján BCE előadás 2011.11.09.

Katona Anikó ELTE TáTK

A szolgáltatás és története

•

A szolgáltatás, a Magdolna Negyed Program II. bűnmegelőzési és szociális alprogramjának részeként jött létre.

•

Tervezett szolgáltatás induló neve/célja:

„Antiszociális és a negyedbe bevándorló családok gondozása”

(önkényes lakásfoglalók is!) – •

Változtatás oka:Bányai Emő doktori disszertációja

A program megvalósulása: 2009. július 1 - 2010. május 31.

A szolgáltatás területe: Bp. VIII. Magdolna-negyed

a város rehabilitációs programmal megegyezően

Módosított neve/célja:

„Intenzív Családmegtartó- és Családtámogató Szolgáltatások”

Általános cél:

2 szociális munkás - 9 hónap alatt - 10 család intenzív gondozását lássa el

Szakmai vezető:

Bányai Emőke

A szolgáltatás célja:

• • • Olyan intenzív segítségnyújtás, amely megakadályozhatja, hogy a gyermeket/ket: védelembe kelljen venni, ki kelljen, emelni a családból, mindezt, a család jobb/hatékonyabb/fenntartható működési dinamikájának elérésével.

• • • • •

A szociális munkás feladatai:

Család dinamikájának/problémáinak a feltérképezése/meghatározása ill. egyéni megoldási stratégiák kidolgozása Családon belüli konfliktusok rendezésében való együttműködés/mediálás/stb.

Család képviselete/segítése/eljárás hivatalos ügyintézésekben Családi szerepek szükség szerinti átvállalása (pl. gyermek-”pesztra”, stb.) Célirányos- és direkt segítség kérés a problémák megoldásához

Öt alapvető cél

(Encyclopedie of Social Work) • lehetővé tenni, hogy a gyermekek biztonságban maradhassanak otthonukban • családi kötelék fenntartása és megerősítése • a kiemelést indokló krízishelyzet leküzdése • készségek és kompetenciák javítása a problémákkal való megküzdéshez • segíteni a formális és informális forrásokhoz való hozzájutást

A szolgáltatást igénybevevők

Magdolna negyedben élő, (de legalább VIII. kerületi lakcímmel rendelkező!), krízishelyzetben lévő családok, amelyekben: 1.

a gyermeket/ket védelembe vették/vagy védelembe vételét/tüket javasolják, 2.

a gyermekkel foglalkozó intézmények úgy érzékelik, hogy a családnak

átmenetileg!

sok segítségre van szüksége, ÉS: önként vállalják a programban való részvételt!

A szolgáltatást nem vehetik igénybe: akiknek nincs gyermekük, - akik nem a Magdolna negyed területén élnek, akiknek nincs állandó, kerületben bejelentett lakcímük, vagy önkényes lakásfoglalók, vagy ahol a szülő/k nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhető/ek (demencia, pszichiátria, függőség, stb.)

A programban részt vevő családok jellemzői:

általában sokgyermekesek (három vagy annál több) élettársi kapcsolatban élnek bérlakásban laknak (lakbértartozás, rossz környezet, stb.) alacsony iskolázottság (8 általános, max. valamilyen szakma) tartósan alacsony jövedelemszint / jövedelem hiánya alacsony önértékelés, motiváció hiánya, bizalmatlanság

Prevenció (Nelson Landman Deutelman-családmegtartó szolgáltatás)

Elsődleges: szülői készségek fejlesztése Másodlagos: kiemelés megelőzése Harmadlagos: a család újraegyesítése A Magdolna Negyed Program II ben: elsődleges és másodlagos prevenciók

Módszer:

Az intenzíven együtt töltött idő és a közös tevékenységek közbeni tevékenységek képzik magát, a családterápiát

Önkéntesség

Bálint Sugárka: „Önként kilábalni” család döntése, hogy igénybe szeretné-e venni ezt a szolgáltatást küldő: Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekvédelmi Iroda Részvétel visszautasítása → együtt jár-e a stigmatizációval a küldő részéről?

Gyakorlat: sajátos megítélést vonhat maga után → megkérdőjelezi az önkéntesség tisztaságát

Szolgáltatás időtartama

4 vagy 6 hét (cél a veszélyeztető körülmények megszűntetése, a 30 napos eljárási rendhez igazodik) a család dönti el, mennyi időre szavaz bizalmat később bekerült elem a: „

hosszabbítás

”(új struktúrák stabilizálása)

Szolgáltatás lépcsői

1. kezdeti esetkonferencia 2. első megkeresés 3. első találkozás Önkéntes együttműködési megállapodás: I.

rész:a szolgáltatás kritériumai (időintervallum, tájékoztatás, krízistelefon használata, jelzéskötelezettség) - transzparencia, megfelelő információ a döntéshez II. rész: problémák, célok megfogalmazása és vállalások ♦ szenzitív a változó problémadefinícióra ♦ a szolgáltatástervezés nem sablonizált ♦ rugalmasság: a család képességei mentén (kis üzenőfüzet)

A szociális munkás szerepe

→ Nyitottabb struktúrájú családok → Zártabb struktúrájú családok A család jelöli ki a szociális munkás helyzetét, ők engedik be Szerepét az határozza meg, hogy a család milyen funkciókban szenved hiányt Ez nem átstrukturálást jelent: segítő → indukál család → maga éri el a képességeinek, készségeinek fejlődését Σ: nem a személye épül be, hanem az általa bemutatott módszer

Dependencia

Utógondozás

nem került eljárásszerű kidolgozásra Bálint Sugárka: állandó elérhetőség biztosítása

Társintézmények

• Szolgáltatás körüli jelzőrendszer jó működtetése (érdeklődés és bizalom az új módszer iránt) • Gyermekjóléti szolgálat és családsegítő → együttműködési megállapodás • Más szervekkel szóbeli megállapodás • Hatóság túlzott bevonása nem szerencsés • Civilek segítsége az éppen aktuálisan felmerülő igényeknél

Hatékonyságvizsgálat

• Nincs mihez hasonlítani • Az eredmény megfogalmazása nem leegyszerűsíthető • • • Bálint Sugárka: kvalitatív eszközökkel lehetséges: 1. milyen állapotban került be a család 2. milyen célok valósultak meg

C

KÉRDÉS 1: Egy családgondozó és egy intenzív családmegtartó szolgáltatást végző szociális munkás KÉRDÉS 2: Az integrált szolgáltatás intézménykörnyezeti szempontból miben különbözik?

Családgondozó versus intenzív családmegtartó szolgáltatást végző szociális munkás

A program szociális munkása elmondása alapján:

túlterhelt családgondozók egyszerre maximum két család → koncentráltabb megismerés (nem csupán jelek és elmondottak) kizárja a tervezett találkozásokat alapegység a család bizalmas szituációkban lehet jelen az általános szociális munkástól eltérő cselekvések: takarítás, bevásárlás kevésbé jár szorongással, pillanatnyi sikertelenség → másnap új stratégia

• Köszönöm szépen a figyelmet!