Transcript Szociálpedagógia elmélete és gyakorlata I-II. NYME BEPK Závoti Józsefné főisk.doc.

Szociálpedagógia elmélete és
gyakorlata I-II.
NYME BEPK
Závoti Józsefné főisk.doc.
Szociális és Neveléstudományi Intézet
• Magyarországon a szociálpedagógus
képzés 1992-ben kezdődött meg
• Sajátos történelmi, gazdasági, politikai
helyzet
• Több évtizedig létjogosulatlannak ítélt
szakmai tevékenység újraélesztése
• Főiskolai képzés új szakterületet,
rangot adott a segítő tevékenységnek
• A szociális munkásképzés paralel kezdeti
folyamatokkal indult
• Eredete angolszász gyökerekből
merítkezik /social work/
• A szociálpedagógia német alapokon
nyugszik /Sozialpadagogie/
• Diesterweg alkalmazza először 1850.
• Sokrétű szellemi tőke koncentrálódott az új szakterület
- tudományosságának
- gyakorlati hasznosíthatóságának
megalapozására
• Az interdiszciplinák találkozása azonban
/pszichológia,pedagógia, szociológia, teológia, jog,
gyógypedagógia, egyéb/
- többféle értelmezést
- tudományspecifikus definiálást adott a
szociálpedagógiának
• A gyakorlati szakemberek is keresték a saját
szakterületük és a segítő szakma közös pontjait,
érintkezési felületeit
/pl. óvoda-és iskolapedagógusok,
gyógypedagógusok, nevelőtanár, pap,
mentálhigiénés, terapeuta, pszichológus /
• A segítő szakma /szociálpedagógia és a
szociális munka/ tartalmi és gyakorlati
megjelenése a képzésben és a tevékenységben
különbözőségeket és hasonlóságokat mutatnak
• Országonként változó a tevékenység
keletkezésének háttere,
• szakmai megnevezés,
• szakmai behatárolás
• A segítő szakma kialakulásának vannak közös
/azonos/ tényezői
•
- ipari fejlődés
proletáriátus
•
- iskolakötelezettség, szociálpolitika
elterjedése
•
- szekularizáció /világiasít/
A szociálpedagógiai tevékenység
célja
• Bäumer azóta elhíresült 1929-es
definíciója tűnik lezárni. Szerinte
szociálpedagógia alatt „…minden olyan
fajta nevelés [értendő], amely nem az
iskolában és nem szülői házban történik".
• Szociálpedagógiai tevékenység célja:
• A gyerek és az ifjú korosztály kapcsolati, tanulási,
szociális stb. problémáit egységben, komplex
rendszerben kezelve, elsősorban az érintett
személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal
együttműködve, másrészt a környezet erőforrásait
mozgósítva segít a gyerek, fiatal és környezet
egyensúlyát megtartani, ill. a megbomlott egyensúlyát
helyreállítani.
• Mindezzel hozzájárul a felnövekvő gyermek és fiatal
optimális életvezetéséhez.
Szociálpedagógia feladatai
1.
2.
3.
4.
5.
6.
A társadalom valóságos működési szabályszerűségeit felismeri és
elemzi
A gyereket, fiatalt érintő társadalmi egyenlőtlenségek,
problémahelyzetek és az ezeket kiváltó okok kielégítetlen
szükségletek, veszélyeztető tényezők komplex szemléletű elemzése
Az ember és környezete viszonyrendszerében a gyerek és fiatal
személyiségfejlődése, szocializációja és tevékenysége
sajátosságainak, törvényszerűségeinek átfogó elemzése
A különböző szociális helyzetű gyerek és fiatal, csoportjaik és
közvetlen családjaik és pedagógusaik számára adekvát
segítségnyújtás a szociálismunka, a gondozás, a nevelés-oktatás,
szabadidő pedagógia, a gyógypedagógia stb. korszerű eszközeivel,
ezen folyamatok tervezése, kivitelezése, ellenőrzése, értékelése és
rendszerezése
A gyerek, fiatal és csoportjaik összekapcsolása problematikus
élethelyzetek megelőzését, javítását szolgáló állami /szociális,
oktatási, egészségügyi/ intézményi és társadalmi /szoc.pol.-i, jogi,
érdekérvényesítő, gyermekjóléti és védelmi stb./ szolgáltatásokkal
és erőforrásokkal
A kompetencia határok ismeretében szakmai partneri kapcsolatok
kialakítása és együttműködés más szakemberekkel /orvos,
pedagógus, pszichológus, szociális munkás, gyógypedagógus stb./
Tevékenységi színterek
• Gyermek- és ifjúságvédelem
színtere/gyermekjóléti szolgálat,
gyámhivatal, gyermekvédelmi
intézmények/
• Oktatási- nevelési intézmények
• Egészségügyi intézmények
• Kultúrát szolgáló intézmények
• Családsegítő intézmények
• Utca, játszótér
• Civil szervezet
Tevékenységi formák
• Megfigyelés
• Vizsgálat/környezettanulmány, családlátogatás,
interjú/
• Gondozás, egyéni foglalkozás,
problémamegbeszélés
• Tanácsadás
• Tanulás segítése különböző formában
• Szabadidő szervezés, animálása
• Érdekképviselet
• Szupervízió
• Mentálhigéne
Szociálpedagógia kialakulása
• A szociálpedagógia sokat foglalkozik az
elhanyagoltság (Verwahrlosung) fogalmával, s
egyik legfontosabb feladatának az ebből
keletkező károk orvoslását tekinti.
• A szociálpedagógia keletkezése előtt az emberi
közösségek az átlagostól eltérő
viselkedésformákat,veszélyeztetettséget, a
viszonyulást és cselekvést különböző módon
kezelték
• Ókori népek szabályozó törvényei az
együttélés normáit is tartalmazták,
amelyben a másik emberről való
gondoskodás alapjait meghatározták
• Babiloni birodalom Hammurapi törvényei
Egyiptomi halottak könyve /erények-bűnök
• Hettiták törvényei
• Mózes – Tíz parancsolat/
• Hammurapi elsősorban a legrégebbről ránk
maradt teljes „törvénygyűjtemény” révén ismert.
Ez prológust, 282 cikkelyt és epilógust tartalmaz.
A teljes „törvénykönyv” egy 2,25 méter magas
diorit kőoszlopra, egy úgynevezett sztélére
vésve maradt ránk. Ezt a sztélét Szúszában
1902-ben egy ásatás során találták meg.
Származási helye ismeretlen. Feltehetőleg
hódítás során egy babiloni városból került
Szúszába. A sztélé ma a párizsi Louvreban
található.
•
Alaposan felkészültek a túlvilági
életre az ókori egyiptomiak. A
Halottak könyvéből mondásokat
vittek magukkal, melyek
védelmül és az istenek világába
való belépőül szolgáltak. A
mondások ezen felül belépést
biztosítottak az istenek
világába. Eddig csaknem 200
különböző ilyen mondatot
találtak az egyiptológusok
• A tízparancsolat (héb: Aseret haDibrot)
vallási és erkölcsi parancsok gyűjteménye,
amelyet a Biblia szerint Jahve adott
Mózesnek a Sínai hegyen, két kőtábla
formájában. A judaizmusban és a
kereszténységben a legfontosabb vallási
előírások közé tartoznak.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Uradat, Istenedet
imádd, és csak
neki szolgálj!
Isten nevét hiába
ne vedd!
Az Úr napját
szenteld meg!
Atyádat és anyádat
tiszteld!
Ne ölj!
Ne paráználkodj!
Ne lopj!
Ne hazudj, és
mások
becsületében kárt
ne tégy!
Felebarátod
házastársát ne
kívánd!
Mások tulajdonát
ne kívánd!
Tíz parancsolat a szociálped.-i tevékenység
viszonyában
Problémahelyzet
•
4. Atyádat és anyádat tiszteld!
•
Szülő-gyerek konfliktus,elmag. öregek
•
5. Ne ölj!
•
Mások lelki, fizikai bántalmazása
•
6. Ne paráználkodj!
•
Nemi erkölcsi normáktól eltérés
•
7. Ne lopj!
•
Devianciák, szociális probl.
•
8.Ne hazudj!
•
Devianciák, más becsületének sértése
•
9. Felebarátod feleségét el ne kívánd!
•
Házastársi hűség, válás
•
10. Se házát, se mezejét, se másféle
jószágát el ne kívánd!
•
Személyes jogok sértése, tulajdon
tisztelete
A középkor hatása a segítő szakma
kialakulására
• Az ember viselkedését az keresztényerkölcs
határozza meg
• Az elesettek iránti viszonyulást az alamizsna
fogalom eredeti értelmezésében fogható fel
• „Szeresd felebarátodat úgy, mint önmagad!”
• „Könnyebb a tevének a Tű fokán átjutni, mint a
gazdag embernek a mennyekbe bejutni.”
/Újszövetségi Szentírás/
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Név:Aquinói Szent Tamás
Született:1225, Roccasecca
Meghalt:1274. március 7.,
Fossanova
Iskola/irányzat:Skolasztika
Érdeklődés:Teológia, Metafizika,
Etika, Ismeretelmélet
Fontosabb nézetei:
Istenbizonyítékok, Lét és Létezés,
Forma és Anyag
Befolyásolta:
Fontaines, Jacques Maritain, G. E.
M. Anscombe, John Locke, Dante,
Hegel
Hatással voltak rá:
Arisztotelész, Platón, Eriugena,
Maimonidész, Szent Ágoston
Aquinói Szent Tamás egyesíti Arisztotelész filozófiáját az egyházi tanítással, ezzel megalkotva a középkor
legátfogóbb filozófiai rendszerét.
Filozófiáját Tamás az arisztotelészi filozófiával azonosítja a természetes értelem tudománya. Alapját a logika
és a metafizika alkotja, világmagyarázatának központi gondolata az okság fogalma. A hit igazságait a
természetes értelem nem éri fel: ezek értelmen túli, ám nem értelem ellenes igazságok.
Az irgalmasság testi cselekedetei
• Mai adaptációja
1. Az éhezőknek enni adni
2. Szomjazóknak inni adni
3. Szegényeket ruházni
4.
Az utasoknak szállást
adni
5. A fogságban levőkért
imádkozni
6. A betegeket látogatni
7. A halottakat eltemetni
Szociális támogatások különböző
formái
Hajléktalanok, menekültek kezelése
Függőség, kiszolgáltatottságból
adódó problémák kezelése
Betegsegélyezés, Hospic-szolgálat
Anyagi, lelki támogatások formái
• Az irgalmasság lelki cselekedetei:
1. a bűnösöket meginteni,
2. a tudatlanokat tanítani,
3. a kételkedőknek jó tanácsot adni,
4. a szomorúakat vigasztalni,
5. a bántalmakat békével tűrni,
6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,
7. az élőkért és holtakért imádkozni.
Oktató és nevelő kongregációk és társulások
• Szerzetesrendi, kongregációs, szövetségi és társulati szervezetek a
segítő tevékenység első szervezeti formái
• Közös vonás: a hit belső elmélyítése és a külső terjesztése
missziós szolgálat
Tanítás és karitatív tevékenység
/J.B. de La Salle testvérei, Angol kisasszonyok, Szalézi leányai, Szent
Vince leányai, Ferencesek stb./
A szervezetek tagjaira jellemző a saját szükségleteiről lemondás,
önfeláldozó, nem anyagi jellegű alamizsnanyújtás
A szervezet tagjait a szakrális kapcsolatok erősítik, nem áll közel a
szekularizált hivatáshoz
A szegénység és gazdagság viszonya kölcsönös, a szegénység hálát
ad a gazdagnak, a gazdag segíti a szegénységet
A szegénység és a gyermekkor
• humanizmus
• reformáció
• Kapitalizálódás
•
megváltozik a
a szegénységről
alk. kép
-egyéni kudarc kifejeződése
-jellembeli fogyatékosság
-nem kötelesség a szegényt segíteni
Humanizmus, reneszánsz kor viszonya az
elesettekhez
Munkára való hajlandóság alapján ítél
• Méltányos szegények /a sorsa alakulása viselkedésétől független/
• Méltánytalan szegények /sorsa alakulását személyiségéből eredő
hiányosságok befolyásolják/
• A rászorultság megítélésben kezdetlegesen megjelenik a
pedagógiai magyarázat
Felvilágosodás kora
Ludvig Vives nevelési programja: munka által munkára
nevelés
XVII..sz-ban franciaországból indul ki a gyermeki szellem tisztelete
- a gyermek Jézus - romlatlan ember, gyermeki ártatlanság
- Lock – tabula rasa
- Rousseau - a gyermeket a társadalmon kívül, ártó környezettől
mentesen kell nevelni /Emile/
a gyermekeket távol kell tartani a rossz példát nyújtó erkölcstelen
felnőttektől a dolog és szegényházakban
Szegényeket nevelők
• Oberlin – steintali lelkipásztor fiatal
lányokat képez ki a szegény gyermekek
gondozására, nevelésére:
• „A gyermekkor évei azok az esztendők,
amikor a szív a legérzékenyebb,
leghajlékonyabb. Amit oda elültetnek, azt
aligha lehet valaha is onnan kipusztítani.”
•
• Pestalozzi
Johann Heinrich Pestalozzi (1746. január 2.,
Zürich – 1827. február 17., Brugg) svájci
pedagógus, a neveléstörténet egyik legnagyobb
alakja.
• Szegény elárvult gyermekeknek
szegénynevelő intézetekben nevelési
koncepciót alkalmaz.
• A gyermeket elválasztja a bűnöző
felnőttektől
• A bűnözés megelőzése nevelési cél
• Intézményeit vidéki övezetekben
helyezi el,ahol a mezőgazdasági-ipari
struktúra új szociális problémákat és
nevelési feladatokat vet fel
• Az intézmények fenntartására az állami
segítséget sürgeti
• A gyermek számára a fedhetetlen
erkölcsű felnőtt pedagógus mintakép
• „A szegényt a szegénységre kell
nevelni, és eeben van a gordiusi
csomó”
Fellenberg, Wehrli
• Fellenberg - Európai szociálpedagógia legvállalkozóbb alakjai közé
tartozik. A szegények intézete vagy más néven ipari-iskola és
szegények iskolája az alsóbb rétegekből származó, elhanyagolt
vagy kolduló, árvagyerekek részére alakult. Ezeket gyerekeket úgy
nevelték, hogy szegényként is tudjanak küzdeni az élet
nehézségeivel.
• Wehrli , svájci pedagogus, 1790 -1855
• 1810. pedig Hofwylba ment, hol Fellenberg szegény gyermekeket
nevelő intézete élére állítota. 24 évig vezette ez intézetet, melyet
róla egyszerűen W.-iskolának neveztek s amely mintája lett a
hasonló intézeteknek nemcsak Európában, de Amerikában s az
egész föld kerekségén.
• Zellweger – A Fellenberg-féle alapelvek szerint működő svájci
szegények iskolája /1845./
• Mesterképzés – ismert intézeti atya keze alatt dolgozó szegény
nevelő intézetből kibontakozó fiatal pedagógus
Képzés
A szegények nevelőintézetéhez tanítóképzőket kapcsolnak
• Több funkciós feladatrendszerrel tevékenykednek
• Oktató
• Nevelő
• Mezőgazdász
• Intéző
• Gyermekek iskolán kívüli nevelése
• Európa szerte állami tanítóképzők
falusi tanítók
Pauperizmus kezelése
•
Iparosítás
társadalmi struktúra átalakulása
proletáriátus
•
Pauperizmus = tömeges elszegényedés
• Megoldási irányok
1. konzervatív vonal – vallásos változat a szoc.ped. munka új formáinak
létrejöttét segíti évszázados hatékony módszereivel ötvözve
• nevelést használják fel lélek megmentésére
• Testületek szerveződnek a mentés szolgálatába
• Megfelelő személyiségekre van szükség az elzüllött fiatalok és felnőttek
megmentésére
• Protestáns oldal: Rauhen Házi testvérek /Wichern/
Kaiserswerti diakonisszák
Heldring alapítván
Katolikus oldal: Don Bosco János
Szent Vince Leányai
Pauperizmus kezelése
2. forradalmi vonal /Marx-Engels/
A szociálpolitika pedagógiai megoldása iránt nem érdeklődnek
A termelőeszközöket a munkásság kezébe kell adni
Ezt csak a kapitalista rend megdöntésével lehet elérni
3. reformisztikus vonal
Pedagógián kívüli területeken is felfedezik a nevelői ráhatás
jelentőségét
szociálpedagógia
Iskolára koncentráló pedagógia iskolán kívüli területekre is kiterjed
• Pedagógiához közelítő áramlatok
Joggyakorlat
• - különbség gyermek-,ifjú- és felnőtt bűnöző között /a fiatalok
büntető eljárása nevelő jellegű
Egészségügy
• - morbiditás-mortalitás társadalmi réteghez kapcsolható
• - megelőzés, fiziológiai betegség-mentális betegség
Szociálpolitika
• -iskolakötelezettség
• -gyermekkori munkavállalás szabályozása
• - anyák munkavállalásának
„
• - gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek jönnek létre
• A szakmai önazonosság keresése
több mint 100 éves vitatéma
- Diesterweg /1850/ a német tanárképzésben
alkalmazza először a kifejezést
- A szociálpedagógia megalapozói
Natorp /1854/ - közösség általi nevelés,
Nohl /1908/ - a gyerek érdekét tekinti, de a szakember
az államot képviseli és
Baumer /1929/ is eltérő értelmezésüket fogalmazták
meg
• Míg a húszas évek szociálpedagógiai mozgalma
az iskolán kívüli területek pedagogizálását
indította el
• az 1960-as években egy új, realista fordulat”,
„emancipációs fordulat”, illetve a „kliensek
mindennapi életvilága felé fordulás” korszaka
jellemző
• Az elmúlt évtizedben mindinkább fontossá vált a
tanácsadás, a segítő erőforrások, helyek,
struktúrák megszervezése
Werner Thole /1994/
„A szociálpedagógia önazonossága egyelőre változatlanul
az azonosság hiányában rejlik:
a szociálpedagógiának nincs egyértelmű és világos
helye a gyakorlatban,
a képzésnek nincs egységes arculata,
nincsen minden képviselője által egyaránt elfogadott
tudományos alapja,
nem rendelkezik stabil elméleti, tudományos és szakmai
koordinátákkal és hivatkozási pontokkal.”
• Heinrich Tuggener megfogalmazása
szerint:
„…a szociálpedagógia végső célja az
egyén nevelése a társadalomba való
beilleszkedésre…”
elismeri az amerikai „social work”
beáramlásának hatását
• Thiersch /1981/gondolata:
„ A szociálpedagógia …mára kiszélesedett, és másfajta
hagyománnyal keveredett, a szegénygondozás és a
szociális munka hagyományaival, a kliens mindennapjai,
életvilága felé kell fordulni a segítőnek.”
Mollenhauer – a mai szociálpedagógia értelmezése
Gyermekvédelem, ifjúságnevelés
hazai úttörői
• Nemes Lipót- szociális helyzet ártó hatását
hangsúlyozza
• Ranschburg Pál-pszichológiai labor létrehozója
• Klebersberg Kunó – oktatás, nevelés a jövő
záloga
• Nagy László- gyermek érdeklődésének lélektana
• Imre Sándor – nemzetnevelő filozófia
• Karácsony Sándor – ifjúságnevelés
Szociálpedagógus tevékenységi színterei
Család
•
•
•
•
•
•
•
•
Szociológiai definíciója – együtt élő /egy helyen, lakásban lakó/ kis
elsődleges csoportot, amelynek tagjait házassági kapcsolat vagy
leszármazási kapcsolat /örökbefogadás/ köti össze.
kis csoport = taglétszáma kicsi, a csop.tagok egymást személyesen
ismerik és egymással többé-kevésbé szoros kapcsoalatban vannak
/pl. munkahelyi, lakóhelyi, iskolai közösségek, kis egyesületek stb./
elsődleges csoport = olyan kiscsoport, amelyben a csop.tagok teljes
személyiségükkel vesznek részt, ezért csoporton belüli kapcsolatok
sokoldalúak és érzelmileg színezettek /pl. család, baráti közösség stb./
Statisztika csak a családmag tagjait számítja családnak
- házaspár gyermek nélkül
- házaspár gyermekkel
- egy szülő gyermekkel
háztartás /együttlakó, megélhetési költséget megosztó, együtt
fogyasztó személyeket jelent
A család funkcióinak különböző
értelmezései
•
"A feladatok, amelyeket a családnak Isten akaratából kell
végrehajtania az emberi történelem folyamán, a család belső természetéből
fakadnak, s megmutatják fejlődését.
•
Minden család megtalálja és felfedezi önmagában a hivatást, amelyet
soha nem lehet elvenni tőle, s amely egyúttal méltóságát és
kötelességét is meghatározza.
•
Mivel Isten terve szerint a család az élet és a szeretet bensőséges
közössége, ezért feladata, hogy egyre inkább azzá váljon, ami, tudniillik
váljon az élet és a szeretet közösségévé.
•
Azt kell mondanunk, hogy a család lényegét és feladatát végsősoron a
szeretet határozza meg, emiatt a családnak az a
küldetése, hogy őrizze, kinyilvánítsa és közölje a szeretetet"
•
(II. János Pál - Familiaris consortio 17.).
Három álláspont a család mai társadalmi
helyzetéről
1. A család válságban van
2. Nincs válságban, de átalakulását éli
3. Az emberi társadalom alapvető, egyetlen
intézménye,mely bármilyen társadalmi,
gazdasági változások ellenére fenn fog
maradni
Negatív mutatók a család válságában /2007./
• Házasságkötések száma csökken - 28 884 házasságkötés történt,
csaknem 2600-zal (8,2 százalékkal) kevesebb, mint az előző év
azonos időszakában.
• Válások aránya növekedik minden második házasságkötés válással
végződik
• Házasságon kívül születettek aránya nő
• Gyermekvállalási kedv visszaesik
Az előzetes adatok szerint 2007 első nyolc hónapjában
64 410 gyermek született és 89 079 lakos hunyt el /2007/
Magyarország lélekszáma 10.053.000, a lakossági fogyás 13.000 fő
• Átlagos családnagyság csökken /2 gyermekes család/
• Termelői funkciót felváltotta a családon kívüli fogyasztói funkció
• A gyermekek szocializáció sérült a családban
• A felnőtt családtagok lelki támogatása kevésbé érvényesül
• Családkutatások az 1950-es években indulnak el
• A házasságban élő csoportok jobb mutatói:
- kisebb halálozási, megbetegedési arány
Magyarázatok:
- szelekciós hipotézis
- házasság során kialakuló alkalmatlanság
stressz hipotézis
támogató hipotézis
A szubpopulációkban, ahol az egyénekre támogató rendszerek hatnak
a fizikális és mentális megbetegedések kisebbek
G. Caplan a támogató rendszerű
csoportok funkciói:
Az egyént – sajátos individuumként kezelik
- Személyes módon érdeklődnek iránta
- Az ő nyelvét beszélik
- Nyílt elvárásokkal vannak iránta
- Nyíltan minősítik a teljesítményét
- Jutalmazás, büntetés egyaránt érvényesül
- Az egyén személyes szükségleteire érzékenyek:
Ha segítő csoportok:
- az egyén saját lelki erőforrásait mozgósítják a tagok
- a feladatokat felosztják egymás között
- Különböző támogatásokkal /pénz, eszköz, tanács/
segítik az egyén saját problémamegoldó készségét
Caplan: A család „támogató rendszer”jellegű
funkciói:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
A világra vonatkozó információk összegyűjtője és
terjesztője
Visszajelentő-útmutató rendszer
A világról kialakuló kép, életfilozófia forrása
A problémák megoldásában eligazít és közbenjár
Gyakorlati és konkrét segítség forrása
A pihenés és regenerálódás színtere
Referencia és kontrollcsoportként működik
Identitás forrása
Az érzelmi teherbírást fokozza
A funkciók hatékony működésének feltételei:
• közös nyelv
• Generációk közötti élő kapcsolat
• Egészséges interperszonális kapcsolatok
• Felelősségérzet egymásért
• Bizonyos egyetértés a család és a tágabb
társadalmi környezet között
Ezek a feltételek sok családnál hiányoznak vagy
elégtelenül működnek
• Krízisek akkor alakulnak ki, ha a családi funkciók
nem tudnak rugalmasan igazodni az új
helyzetekhez
• A család működését befolyásolja a család
struktúra épsége
Alrendszerek tagolódása, szerep definíciók
világossága
Szülő - gyermek koalíció jellemzői
- anya-fiú
- apa-lány
veszélyei, jellemzői
Pálhegyi féle családtípusok a mai
társadalomban
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Diktátor
Anyakirálynő
Veszekedők
Elszigeteltek
Gyermekbálvány
Csonka /egyszülős/család
Marionett-mester
Egyenlősdi
Cipekedő
Pásztor és nyája
Családtípusok karikatúrája
Családgondozási folyamat módszerei
A családgondozási folyamat tervezési szempontjai:
• hosszú folyamat, nem egy személyre, nem egy
problémának szól
• Körülménykereső
• Széles horizontú, kis lépések elve
• Hosszú távú, szakaszos
• Minimális, maximális célok
• Családhoz közelítés, majd távolodás
• Szemléletformálást a cselekvések előzzék meg
• Változtatás,stabilizálás, beavatkozás, hatásmegfigyelés
• Változtatni valók sorrendje
• Fókuszban a gyermek
Családpedagógiai vizsgálat:
• család történetére
• Struktúrájára
• Kapcsolatrendszerére
• Státuszára vonatkozik
Családgondozás fázisai
1. Bizalomépítés, támogatás fázisa
a./ Kapcsolatfelvétel
b./ megfigyelési
c./ Irányított beszélgetés
d./ probléma megoldó,tervező
e./ közvetlen segítség és irányítás
f./ elért eredmények értékelésének
szakasza
2.Családi összefogás kiváltásának fázisa
/intenzív változtató és együttműködő fázis/
a./ aktív intervenció
b./ eltávolodással változtatás
3. Stabilizálás
a./ Gyermek egyéni megerősítése
b./kapcsolattartás
c./tanácsadások szakasza
•
•
•
•
•
•
4.Önállósítás fázisa
A./ visszavonulás szakasza
B./ az eset befejezése
D./ Kontroll
Genogram fogalma:
A családtagok érzelmi viszonyulásának és
kapcsolati minőségének grafikus
megjelenítése
férfi
nő
Családgondozás beavatkozási sémája
•
•
•
•
•
•
Esetismertetés
Felkínált probléma
Családtagok által felkínált probléma
Kimeneti cél
Megcélzott rendszer
Beavatkozási irány, konkrét feladat
Családgondozás beavatkozási sémája
Családtagok,
felkínált probléma
Kimenetei cél
Megcélzott
rendszer
Beavatkozási irány,
konkrét feladat
E.ü.-i intézmény,
kórház,
addiktológiai
osztály,
addiktológus
A.A klub
Apát rávenni az
elvonókúra
megkezdésére
Időpont
egyeztetés az
e.ü.-i int.-tel,
szakemberrel,
elkísérni a
szakrendelésre
Apa
Alkoholizmus
Alkoholizmus
kezelése,
jövedelemproblém Munkahely
keresés
a
Munkaügyi
központ, átképző
intézmény
Munkaügyi
központ
megkeresése,
időpont
egyeztetés,
átképző int.
Program
Szociálpedagógus az óvodában és
az iskolában I.
•
Óvodai színtér a szoc.ped. Tevékenység tükrében
•
Törvényi megalapozottság:Közoktatási törvény 1993.
•
Gyermek- és ifjúságvédelmi törvény 1997. xxxI.
•
•
Egyéni probléma felismerés az óvodai csoporton belül
Intézmény pedagógusa jelzés alapján
Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő inzézmények
Egészségügyi ter /gyermekorvos, védőnő /. jelzése
Privát szféra
Szociálpedagógus az óvodában
• Probléma jellege szerint :
- magatartási, viselk., telj.zavar
- Szocializációs zavar
- Szocioökonómiai probl.
Kezelés: szakember bevonásával,
szakint.,család óvoda összekapcsolásával
Beavatkozás I. - Családi háttér
megismerése
Családi háttér megismerése
• Családlátogatás
• Környezettanulmány
• Exploráció
• Családstruktúra felvázolása
• Család történetének megismerése
• Csal.tagok kapcsolatainak megismerése /genogram/
• Kezelés:szükség esetén családgondozás /tanultak
alapján/
• Jellemző problémák speciális kezelése
Beavatkozás II. - Óvodai héttér
megismerése
• Gyermek-óvónő kapcsolat megismerése
• Óvodai csoport és azon belül a gyermekek
egyéni elfogadása vagy elutasítása
• Óvónő és felnőtt környezet
/szülő,kolléganő, dadus,vezető/
kapcsolata
• Kapcsolati problémák kezelése,
szakember,szakintézménye bekapcsolása
• szupervízió
Iskolai szociálpedagógia I.
• W.Gordon-Barlatt: az iskolai szoc.munka, szoc.ped. A különféle
érintkezési pontok találkozására lokalizálódik, ahol az emberek
küzdelmének módszerei a napi problémákkal és környzetük ütköző
felületeinek minőségeváltozásával függ össze.
• Az isk.szoc.ped. Munkálkodik az emberrel, a környezettel és
mindkettővel
• Összehangolja a problémamegoldás szükségleteit a környezet
követelményeivel
• Megerősíti a kliensbe azt a képességét, hogy meg tud bírkózni a
problémával
• A környezetet minőségét javítja, a személyiséget és a környezetet
egységes egészként kell kezelni, ahol a tényezők egymásra hatása
folyamatos
• - személyiség és környezet komplexitása
• - beavatkozást együttes mechanizmusában ékell tervezni, kivitelezni
Iskolai szociálpedagógia
• Célkitűzések
• Segítse a gyermeket koruknak megfelelő
kompetencia kialakításában
• Tegyék érzékenyebbé az iskolát a gyermek
szükségleteire
• Ott kell működnie, ahol:
• - gyermek-iskola hatóköre találkozik
• - család-iskola hatóköre
„
• - Közösség-iskola Hatóköre „
• Segíteni tud a gyermek, szülő, iskola,
társadalom szociállis kompetencia
kialakításában
Iskolai szoc.ped. kliensei /általánosságban/
• 1. azok csoportok, egyének, akik nem tudják a hatékony
szociális működéshez szükséges képességeket
kialakítani,
2. Olyan alulprivilégizált társadalmi csoporthoz tartoznak,
amely nehezíti az iskolai színtéren a mentális és
szocializációs megfelelést
3. Olyan traumatikus élményeket elszenvedett vagy
folyamatosan megélő tanulók, ennek ezek pszichés
következményeként nem tudnak megfelelni az iskolai
viselkedési és teljesítmény normáknak
Iskolai szoc.ped. Kliensei
/konkrétan/
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett
Vándorló családok
Más nyelvi környezetből érkező tanuló
H.h. Cigány etnikum
Elhanyagolt, durva környezetből érkező gy.
Iskolakerülő, csavargó
Alkohol, drogfogyasztó
Teljesítmény,viselkedészavaros
Bűnelkövető
Terhes diáklány
Vonjon párhuzamot a tantárgyi
pedagógus és a segítő szakember
jellemző tevékenysége között
• Részletezze a szakirodalom alapján a
gyermekvédelemmel megbízott
pedagógus tevékenységi körét, feladatait!
Állami gondoskodásban élő gyermek és fiatal sajátos nevelési
feladatai
1997.évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi
igazgatásról – határozza meg a gyermekvédelem rendszerét
• pénzbeli és természetbeni ellátások
• Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
• Személyes gondoskodást nyújtó szakellátások
nevelőszülőnél
gyermekotthonban /kis létszámú, vagy lakásotthon/
más bentlakásos int.-ben /spec. Otthon, fogy.otth., szenv.b./
• Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági
intézkedések /védelembevétel, családba fogadás, ideiglenes
elhelyezés, átmeneti nev.-be vétel, tartós nevelésbe vétel,
utógondozásba vétel, utógondozói ellátás/
Gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban
rászoruló csoportok
1. Hátrányos helyzet /akiknek alapvető szükséglet kielégítéseik
korlátozottak - negatív szülői SES
2. Veszélyeztetett /test,lelki,erkölcsi fejlődés nem biztosított
3. Betegség, fejl. Rendellenesség
4. Fogyatékosság
5. Nehezen nevelhetőség
6. Szociális inadaptáltság
7. Deviáns viselkedés
8. Tanulási- és viselkedészavar
Intézményes struktúra
• Gyermekotthon /max. 40 nevelt/
• Lakásotthon /10-12 nevelt/
Intézményes nevelés célja
• A gyermek, fiatal számára biztonságnyújtás
érzelmi
mentális
szomatikus fejlődés
anyagi körülmények terén
• Család modell megteremtésére törekvés
interperszonális kapcsolat /elsődleges kötődés, érzelem gazdag/
csoportalakítás /vérségi kapcs., baráti kapcs./
felnőtt pedagógus /apa, anya modell/
tárgyi környezet
közösség - individum érdekeinek összehangolása
Pedagógiai attitűd követelményei
• Többet helyeset tegyen, mint helytelent
• Érezze, tudja, mire van szüksége a rábízott
gyermeknek
• Több lehetőséget biztosítson a gyermek
tehetsége, jó tulajdonsága kibontakozásában
• A gyermek javát akaró, jószándékú nevelés
• Ismerje el, hogy a gyermek is hat a ped.
Viselkedésére
• Jutalmazás, büntetés ne konvencionális legyen
Intézménybe került gyermek jellemző
viselkedései
•
•
•
•
•
•
•
•
Beutalása előtt már érzelmileg sérült
Családi háttér rendezetlen
Sajátos, örökletes tulajdonságaik
Környezeti hatások
Sértett, érzelmi sebeket hordoz
Kisebbségi érzet
Félelem
Védekező
Sajátos nevelési feladatok
•
•
•
•
•
•
•
•
Családi élet funkcióinak átvállalása
Otthonba beillesztés segítése /jól működő, helyes szokások kialakítása az
intézményben, nevelő humánus, személyre figyelő magatartás/
Új életmód elfogadtatása
Gyermek megismerése
Családi háttér ismerete, kezelése /más segítő intézménnyel/
Otthonosság, anyagi, érzelmi védettség biztosítása
Felnőttek iránti bizalom visszaállítása /átmenetileg nehezen
megközelíthetők/
Lépései: 1. éreztetni,fontos a személye a pedagógus számára
/megismerni/
2. rossz helyzetből van kiút, az otthon segít
3. tervek, célok megfogalmazása
4. együttlétek során a pedagógusról jó tapasztalatok sz.
Önálló életre felkészítés /praktikus, erkölcsi tudás/
Sajátos nevelési feladatok
•
•
•
•
•
Családi életre nevelés
Módszerei: Pedagógus-gyermek érzelem gazdag kapcsolata
azonosulás a pedagógussal
értékátadás
gyermekek között felelősségteljes kapcsolat
egyéni, csoportos beszélgetés
praktikus ismeretek, gyakorlat
nemi identitásra épülő felnőtt státuszok /apa, anya, férj,
feleség/
drámapedagógiai módszerek
szexuális felvilágosítás
Tanulás segítése /pedagógus kapcsolata az iskolával, fejlesztőped./
Pályaorientáció /továbbtanulás, munkába állás segítése/
Utógondozás
Kapcsolattartás a családdal
Befogadás és beilleszkedés ambivalenciái a
cigány etnikum problémakörében
Cigányság definiálása – ki a cigány?
1. Indiai eredet elmélet /nyelvészeti alap/
2. Vándorláson alapuló életmód
/kultúrantropológiai alap/
3. Modern jog elmélete /elméleti és politikai
elemek/
1. Indiai eredet elmélet
•
•
•
•
•
•
•
•
Cigányság eredete
Indiai származás
Vályi István /Leideni diák/
Malebári diáktársai és a m. cigányok nyelvében közös
vonások
Cigánykutatás kezdete /Grellman, Gierson/ 1887.
a roma és a hindi nyelv közel áll egymáshoz
Közös ős, nyelv, történelem, föld
Vándorlás során
nincs egységes
nyelv,történelem, lakóhely változik
Kezelés – kizárás, rendfenntartó erők feladata
2. Vándorló életmód /peripatetikus elmélet/- kultúrantropológiai
elmélet
•
•
•
•
•
•
Más életstratégia
Nem termelésből tartja fenn magát
Endogámia
Kereskedelem fejlett
Szubkultúra
kizártság veszélye
ellenállás a nagyobb
közösség által
• Kezelés emancipálás, rehabilitálás
3. Modern jog /elméleti és politikai elemek/ - Fraser, 1995.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Cigány szót nem említi negatív töltetű, kizárást erősíti
Lehetséges rasszizmus kivédését is szolgálja
Cigányok=
akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel
Rendszeres jövedelemmel normális életvezetés
lehetetlen
Direkt kerüli az eredet lmeghatározást
Nem veszi figyelembe a sajátos egyedi szubkultúrát
A peripatetikus jelenséget, életmódot nem az etnikum,
hanem a társadalmi egyenlőtlenségek patologiás
jelenségére vezeti vissza
Kezelése - befogadás, asszimiláció, integráció
szociális munkás, szoc. ped.
Magyarországi történetük
• Bizánci birodalom évszázadok óta befogadta cigány
törzseket
• XIV.-XV..sz.-ban menekültek a törökök elől
• Magyarországon át eljutottak Nyugat-európába
üldöztetés.
• M.o.-on Mátyás király letelepedési engedélyt ad
számukra.
• XVI. sz. M.o. már otthonukká vált
• Habsburgok uralkodás idején az örökös tartományokban
nem telepedhetnek meg
• XVIII. sz.-ig jól megfértek a magyarokkal
• Habsburg adóztatási politika – cigányokat állandó
lakóhelyhez korlátozzák /demosztikálás/ - ellenállásba
ütközik – feszültségek - üldözések
• 1893. összeírás alapján 200.000-300.000 fő – kóborlók
Magyarországi történetük
• 1920-as évek Trianoni tragédia a magyar nemzet problematikája
• 30-as évek nemzeti szocializmus révényesülése
• 1945-61 – a romák haladjanak együtt a munkásság és parasztság
felemelkedésével – „…az egyenlőtlenekkel egyenlően bánni a
legnagyobb igazságtalanság.” /Arisztotelész/
• Szakképzetln munkaerő
• Asszimilációs törekvés – buldózerekkel a telepeket megszüntetik
• Lakótelepekre kényszerülnek – társadalmi ellentétek erősödnek
• 80-as évek vége felé a roma értelmiség erősödik – klubok, ujságok,
iskolák – nemzetiségként jelentkeznek a társadalomban
• Rendszerváltozás – képzetlen emberek számára elkezdődik a
leszakadás
Társadalmi kiszolgáltatottság, szegénység jellemző
Rossz életkörülmények
komponensei:
• Lakáshelyzet
• Munkanélküliség
• Oktatás
• Higiéne-kultúra
• Fogyasztás egyoldalú
szerkezete
• Közélettől távolmaradás
• Analfabétizmus
• Alkoholizmus
• más erkölcsi értékek
• Negatív életmód
• Szegénység kultúra
jegyei
Társadalmi kirekesztődés fogalma
• Akik korlátozva vannak abban, hogy
maradéktalanul részt vegyenek a gazdasági,
társ.-i és civil életben , alacsony jövedelmük,
egyéb személyes, családi, társ.-i és kulturális
körülményeik lehetetlenné teszik számukra,
hogy elérjék a társ.-ban elfogadhatónak tartott
életszínvonalat és életminőséget.
• Nem képesek emberi jogaik érvényesítésére
• Akik a politikai hatalomtól oly mértékben távol
kerülnek, hogy társadalmi kompetenciákat
képtelenek érvényesíteni
Cigányság demográfiai és képzettségi adatai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Kemény István felmérése:
1971.
320 ezer magát cigánynak valló
1993.
457 ezer
„
2001-2002. 600-700 ezer „
Rendszer változás ------munkanélküliség
Felértékelődik a minőségi munka -----alapjai:
tanultság
szakképzettség
érettségi, diploma
1893. népszámlálás --- 280 ezer cigány lakosság----tankötelesből
69 % nem jár iskolából
214 ezer analfabéta
184 személy szellemi munkakörben dolgozik /0.1 %/
• 1971. 73 %-os analfabétizmus
Képzettségi adatok napjainkban
Ált. iskolai végzettség /14 évesen/ 31 %
• 40-50 évesek 1,5 % érettségizett
• 35-39 évesek 2,3 %
„
• 25-29 évesek 2 %
„
Oki tényezők:
1.60-70-es évek differenciáló pedagógia--szegregáció alapja
2. Szociálisháttér
3. Nyelvi tényezők
Oktási struktúra a cigány tanulók
esetében
-szegregált /pozitív-negatív/
-integrált - mai tendencia
közoktatási törvénymódosítás /hátrányos megkülönböztetés büntetése/
esélyegyenlőség bizt. - felzárkóztató programok /külön finanszírozás/
Halm.hátr.helyzet támogatás /társadalmi kohézió/
Tanulók sikerességét segítő programok:
Óvodai hálózat kiépítése roma telepek közelében/
Képesség fejlesztés min. 2 éven át
Rugalmas nyújtott iskolakezdés
Egész napos iskola
Eltérő módszerű, ütemű iskola
Hiánypótló évfolyamok
Kisegít isk.-át végzetteknek moduláris szakképzés
Felzárkózást elősegítő folyamatok
az iskolán kívül
Szülők felé nyitni
- tanulás, képzés, átképzés
- Iskolát fogadóképessé tenni a felnőttek
továbbtanulási szándékában
Spirituális érzékenységük alapján a vallásos
életvitel megismertetése, hitgyakorlásra
felkészítés
Deviancia a szociálpedagógia oldaláról bűnelkövetés
• Patologikus jelenség-e a bűnözés a
társadalomban?
• Kor értékrendjétől függ /pl. Szokratész/
Magyarországi bűnözés aránya
1964- 109.225 bűncs./Egységes Rendőri Ügyészi
Bűnügyi Statisztikai Rendszer/
1985- 165.816 bűncs. / 20 év alatt 50 %
növekedés/
1989-90 – 50 % emelkedés
Korspecifikumok a bűnözés terjedésében
• Szocializmus évei: Totalitárius államvezetés – állampolgárok
megfélemlítés ---szabálykövetés /Orwell:1984/
• 80-as évek végétől
• Gazdasági változások – anyagi színvonal különbsége nő a lakosság
körében
• Fogyasztói társ. által gerjesztett vágy és a jövedelem között eltérés
hatalmas
• Munkanélküliség
• Technikai haladás
• Városiasodás /szórakozási lehetőségek,veszélyeztető tényezők,
anonimitás
• Demográfiai tényezők /Vétőképes korosztály/
• Család normarendszere változik
• Vallásos nevelés hiánya
• Média hatása az erőszak kialakulásában
• Alkohol-drogfogyasztás
• Roma-bűnelkövetők aránya
Fiatalkori bűnözés jellemzői
•
•
•
•
•
•
•
•
Stagnálás, minimális számszerű változás évente
14 év alatti bűncselekmény típusok
lopás 68 %
betöréseslopás 19 %
egyéb vagyon elleni b. 12 %
járműlopás
1%
Szervezettség, durvasága erősödik
Felnőtt bűnözők kihasználják erősödik
Kiskorú elkövetők számának alakulása
•
•
•
•
•
•
Év Gyk.elkövetők
2001
3.730 fő
2002
3.959 fő
2003
3.553 fő
2004
3.963 fő
2005
3.697 fő
Fk.elkövetők
11.631 fő
11.689 fő
10.473 fő
12.325 fő
12.197 fő
Összes elkövető
120.583 fő
121.885 fő
118.145 fő
130.182 fő
133.790 fő
• Lányok aránya átlagosan 10 % - erősödik a hangadó
szerep
•
- kegyetlenség
Bűnelkövető magatartás alapja /Volentics A./
Alkalmazkodási képesség zavara
viselkedés zavar
Súlyosság szerint
teljesítményzavar
nehezen
nevelhetők
inadaptáltak
enyhébb
súlyosabb
Alkalmazkodási zavar oki sémája
okok
Szem.fejlődési zavar
okok
Szocializációs foly. zav.
A fejlődés minősége
A
fejlődés minősége
-neurotikus
-antiszociális
-pszichotikus
- hiányos
- eltérő
Bűnelkövetésben közrejátszó oksági tényezők
• Az összetett oki háttér kutatása a rendőrség
által hiányos
• Az eljárások 14,38%-ban jelöltek meg,
valamilyen szubjektív okot, ezek:
• Egyéb: 11,46%
• Fegyelmezetlenség: 2,22 %
• Figyelmetlenség:0,35%
• Kábítószer függőség: 0,2%
• Iszákos életmód: 0,1 %
• Munkakerülő életmód: 0,05%
Objektív okok
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Rossz baráti környezet: 30,63%
Átmeneti pénzzavar: 17,39%
Alacsony jövedelem: 6,17%
Családi problémák:4,48%
Helytelen nevelés: 3,33%
Rendezetlen családi élet: 2,67%
Lakóhelyi konfliktus: 2,42%
Bűnöző családi környezet:2,31%
Alkoholista családi környezet:0,13 %
Egyéb: 27,46%
Elvált szülők gyermekei : 13 %
Iskolai hatások:
Iskolai konfliktus: 2,13%
Kimaradás az iskolából: 0,48%
Rossz tanulmányi eredmény, bukás: 0,4%
Oki háttér
Családi háttér
szülői viselkedés
• - negatív szülői attitűd
• - elhanyagoló szülői stílus
• - elkényeztető szülői stílus
Rossz szociális háttér
Iskolai közeg – gyermek tanulási és viselkedési
problémáit nem jól definiálja
Kortárs kapcsolatok
Gyermek korú bűnelkövetések
4000
3900
3800
3700
gyermekkorú
elkövetők
3600
3500
3400
3300
2001
2002
2003
2004
2005
Fiatalkorú bűnelkövetések
12500
12000
11500
fiatalkorú
elkövetők
11000
10500
10000
9500
2001
2002
2003
2004
2005
Fiatalkorú bűnelkövetők személyiség típusai /van Evra
szerint/
1.szocializált bűnelkövető
2.Befolyásolható, labilis szem.
3.szociopata, pszichopata
bűnmegelőzés- prevenció
elsődleges prevenció
Elsődleges megelőzés célja:
• A lakosság biztonságérzetének növelés
• Bűnalkalmak csökkentése
• A devianciák reprodukciójának a fékezése
Ezen a szinten a sértetti és elkövetői oldal még nem válik
külön.
A társadalom egészének működése, értékközvetítés,
biztosítás /családpolitika, oktatáspol.,egészségügyi,
foglalk.pol. stb./
Kiterjed az egész gyermeknépességre
Legnagyobb szerepe van a jól működő, erkölcsös
családoknak, értékközvetítő oktatási intézményeknek,
pedagógusoknak
Szakemberek is megjelenhetnek ezen a szinten, mint
segítő-szolgáltató közeg
Prevenció
másodlagos prevenció
Már kirajzolódik
• a magatartásban,
• viselkedésben,
• gondolkodásban
• az érzelmi életben
a kriminalitás csírája
A beavatkozást szakembereket végzik:
Felkészített pedagógus, szoc.ped.,
szoc,pol.,rendőrségi bűnmegelőző
Intézményes háttérrel:
Gyámhatóság, rendőrség, nevelési tanácsadó,
gyermekgondozó
Prevenció
harmadlagos prevenció
A büntető igazságszolgáltatás
• Büntetésvégrehajtási intézmények, javító
intézetekben végzett:
Átnevelés
Rehabilitációs
Reszocializációs szakmai tev.
• Utógondozás
• Pártfogói munka
Az elkövetők alternatív büntetési
formái
Cél: a szociális megbékélés a társadalmi
környezet és a fiatal között
Módszer:
• Kibékítés-megbocsájtás
• Kárjóvátétel
• Közhasznú munka
• Ambuláns folyamatban
Előnyei: átélés, felelősség, tettük
átértékelése,személyiségváltozás
mentesül a bírósági procedúrától,a stigmálástól
bűnmegelőzési módszerek:
• különböző közösségfejlesztő programokba,
• színházba, zenébe, táncba,
• „mural painting” /közép-amerikai
/közösségfejlesztő módszer társas
együttműködésre és képzőművészetre épül.
resztoratív technikák / célja, hogy a bűnelkövető
fiatalok részt vegyenek az általuk okozott kár
jóvátételében, és ezáltal megtanulhatják viselni
tetteik következményeit
• Egyéni, személyre szóló pszichológiai és
mentálhigiénés módszerek
Konkrét prevenciós programok
Többségében külföldi adaptált programok
1.Iskolai egészségnevelés /amerikai/
10-14 éves kororosztálynak
- Táplálkozás és az egészség
- Szexualitás
- Dohányzás
- AIDS
- Alkohol, drog
- A jó döntéshozatal kialakítása
2.Egészséged testben, lélekben /CHEF Hungaria Alapítvány/
- Személyiségfejlesztés
- drog-alkohol megelőző program
3. NEVI /Kölni Nemzeti Egészségnevelési Intézet/
Cselekvési alternatívákra ösztönzi a tanulókat, melyek a csábítás esetén a jó
védekezést alakítja ki.
4. ismeretek és készségek /magyar/
Személyiségfejlesztés, drogmegelőzés
5.DADA
A hazai bűnmegelőzési
rendszer
Deviancia egyéb formái
Alkohol-drogfogyasztás, szenvedélybetegségek
• A szenvedély kialakulásának alapja: kötődni ahhoz, ami jó.
• Jó
- ami örömöt
- kielégülést ad
- megszüntet valami kellemetlent
- Kellemes izgalmat vált ki
- Újszerű élményt ad
Vannak dolgok, melyek azonnal ilyen érzeteket keltenek
Használatuk a hozzászokás veszélyét hordozza---a szenvedély
elindítója
Szenvedély kialakulásának eszközei lehetnek:
Élvezeti szerek: alkohol, drog, nikotin, koffein, csokoládé
ennivaló
Viselkedések: játék, veszélyes sportágak, TV, számítógép
szexuális abúzus
Fogalmak
Szenvedély – valamilyen lelki betegség öngyógyítási vagy
kompenzációs kísérlete, a pszichiátriára és a klinikai pszichológiára
tartozik
Mérték- szerek mértékletes, alkalomszerű használata, melynek káros
tartós következménye nincs, a társadalmi normákon belül történik
Visszaélés – szer használata a társadalmi tilalom, erkölcsi megítélés
ellenére történik a jó hatás érdekében, nem rendeltetésszerű
használat
Hozzászokás- visszaélésnél kezdődik, a szenvedély kialakulásának
első stádiuma
Tolerancia – a szer vagy a viselkedésmód kárait az illető jobban viseli
egyre nagyobb mennyiség szükséges a kívánt hatás eléréséhez
Függőség – a szer használata nélkül már nem tud élni vagy nem
megfelelő kielégítettséghez jutni
Hajlamosító tényezők
Genetikai hajlamosító tényezők – alkoholtolerancia, alk.lebontó
képesség, agyi alkoholhatás individuális eltérései
Szociálisminta /családban, kortársak hatása/
Lélektani hajlamosító tényezők
- nehéz gyermekkor, szülők hiánya, gyermekkori viselkedészavarok,
beilleszkedési zavarok, karakterfejlődés zavarai, gyermekkori lelki
sérülések, önértékelési zavar, teljesítményzavarok
- örömhiány,örömdeficit
- Folyamatos stressz
- Szexuális gátlás oldása
- Negatív pszichés állapot /szorongás, lehangoltság, bűntudat, nihil
- Izgalom élménye
Társaslélektani tényezők – kiscsoport használja, közös megtervezett
lélektani élmény
Nevelési folyamatok – pszichoszexuális fejlődést meghatározó szülői
viselkedés
Alkoholizmus
• Beteges, kényszeres alkoholfüggőség, az ember vágya
az után, hogy az alkoholból mindig újabb és újabb
mennyiséget vegyen magához annak érdekében, hogy a
teljesség, boldogság és békesség iránti vágyát
kielégítse, hogy örömérzéshez jusson
• Az alkoholfüggő viselkedésmintáját az alkohol
fogyasztására irányuló leküzdhetetlen vágy, ill. az
elvonás utáni visszaesésre való erős tendencia jellemzi
• Az alkoholtól általános pozitív érzést vár, ivási uralmát
elveszíti, tisztában van az ártalmasságával, ennek
ellenére nincs kontroll, lemondás
• Fokozatosan elveszíti intim, érzelmi igényeit
Jelinek-féle alkoholbetegség típusai
• Alfa ivó – fizikai, érzelmi fájdalmak enyhítésére
használja, fennáll a familiáris vagy szociális
komplikáció veszélye
• Béta ivó – függőség még nem alakult ki, de a
szomatikus elváltozások megjelennek /máj,
gyomor problémák/
• Gamma ivó – ivás feletti kontroll elvész,
tolerancia fokozódik
• Delta ivó– nagy mennyiségű borfogyasztó
• Epszilon ivó – rendszeres teljes lerészegedés,
dipszománia
Alkoholizmus oki tényezők
Genetikai-örökletes tényezők
Személyiség tényezők
Korai személyiségfejlődést károsító tényezők
-korai árvaság
- Tartós távollét a szülőktől,idegenbe nevelkedés
- Szülők válása, tartós különélés
- Szülők alkoholizmusa
- Extrém rossz családi helyzet, szülőkapcsolat
Közösségi tényezők
Alkoholizmus tünetei
• Szomatikus
-Érrendszeri, emésztési, daganatos betegségek
• Pszichés
– folyamatos intellektuális és érzelmi beszűkülés
- Bűntudat, szorongás,
- Szociális, társadalmi egzisztencia elvesztése
- Elmagányosodás
- Dementáció
- Delerium tremens
Alkoholizmus kezelése
• Medicinális megközelítés
szövődménykezelés
Gyógyszeres beavatkozás /Esperal inplantációs tabletta/
Méregtelenítés---elvonási tünetek
• Hagyományos pszichoterápiás kezelés
Alapjai:
Diagnózis alapján kezel
Beteg múltjának feltárása, a probléma gyökerének keresése, rátalálás
segít a változtatásra
Transzfer – indulati kezelés
Tudattalan lelkivilágába kell beletekinteni, hogy megértse viselkedését,
tudatosítani kell az elfojtott élményeket
A betegség alapján nincs szükség erkölcsi felelősségre vonásra
A terápia magával hozza a megfelelő viselkedést, nincs szükség
erkölcsi tanításra
Csoportos kezelés - Anonim Alkoholisták Mozgalma
•
•
•
•
Legsikeresebb az alkoholizmus kezelésében
USA-ból indult el 1930-as években
Magyarországon több évtizedes múltja van
„ A névtelen alkoholisták olyan férfiak és nők
társulása, akik megosztják egymással
tapasztalatukat, erősségüket és reményüket,
hogy megoldhassák közös problémájukat és
segítsenek másoknak felépülni az
alkoholizmusból”
• Elsődleges céljuk, józanok maradni és segíteni
más alkoholistát a józanség elérésére
• Isten gondviselésében bízva
Drogfogyasztás, drogfüggőség
• Kábítószeren értünk minden olyan anyagot, amely már
egyszeri használat mellet is bódulat keltésére,
időlegesen megváltozott tudatállapotot és ennek
megfelelő magatartás előidézésére alkalmas, a
hozzászokás veszélyét rejti magában, ismételt
használatra ösztönöz, tartós élvezete pedig a lelki és
testi egészségre ártalmas.
• A kábítószer élvezetnek a kábulat keltésére szolgáló
anyagok visszaélésszerű használatát abuzusnak
nevezzük, míg a hozzászokás akkor alakul ki, amikor a
szer használója és a szer között pszichikai és fizikai
függőségi állapot dependencia jön létre
• Dependencia stádiumai
• 1. próbálkozó
• 2. pszichikai tapasztalatok, érzések szerzése
• 3. intravénás használat
• 4. drog az egyetlen motiváció – teljes függőség
Droghasználók felosztása
• 1. Próbálkozók
• 2. kényszeres drogvisszaélők
• 3. rekreációs /hétvégi/ droghasználók
Oki tényezők
• Család
• Kortársak
• Személyiség
Pedagógus szerepe
• Miről lehet felismerni a drogfogyasztót?
• Kezdeti fázisban nehéz
A függő fázisban felismerhető tünetek
- magatartásában, tanulmányi eredményeiben
bekövetkező hirtelen változás
- igazolatlan, gyanús hiányzások az iskolából
- durva, agresszív viselkedés
- ingerlékenység, feltűnő érzékenység
- túlzott költekezés
- álmatlanság, aluszékonyság
- gátlástalan viselkedés, nyílt dacolás,
- bódult állapot, réveteg tekintet, kiábrándultság
Gyanút keltő használati tárgyak a gyermek
és fiatal környezetében
• Alufólia darabkák, különlegesen hajtogatott
pakett
• Ismeretlen színes tabletták, cukordarabkák, por,
fő
• Injekciós felszerelés, kis üvegecsék
• Szokatlan, eszközök /levélmérleg, spirituszégő/
• Égetett kanál
• Üres vagy kitöltött orvosi vények
• Napszemüveg feleslegesnek tűnő használata
Pedagógus feladata
•
•
•
•
•
A hátrányos helyzetűekre figyelem
Fokozott törődés szülőkkel együttműködve
Szabadidő szervezés
Kapcsolattartás más intézményekkel
Jelzés a megfelelő intézmény, hatóság
felé
Prevenciós módszerek, programok
•
•
•
•
•
•
Drogambulanciák
Kortárssegítő szervezetek
Mentálhigiénés programirodák
Önsegítő csoportok
Telefonos szolgálatok
Szabadidőn belül – drámapedagógia,
sportrekreáció, munkaterápia, művészeti
tevékenység
• Medicinális beavatkozás
• -pszichiátriai, addiktológiai kezelések
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Rehabilitációs házak, otthonok
-munkaterápia
-művészetterápia
-pszichoterápia
Folyamatos orvosi kísérés
Elvonási tünetek kezelése
Reszocializációs folyamatban:
kommunikáció
személyiség építése
humán kapcsolatok visszaállítása
normális életre felkészítés mintái
Drogprevenciós programok
• Party Service
• Kék Pont
• DADA
• Drogbusz
• Légy észnél
Egyházi és civil szervezetek, alapítványok:
Chenacolo Mozgalom
Emberbarát Alapítvány
Zsibriki rehabilitációs otthon
„ A hely” – drogprevenciós csoport
Szuicídium
• Emelkedő tendenciát mutat
• KSH 100.000 halálból /20 eset átlagosan
Öngyilkosság, szuicídium
• Összefüggésben van az alkohol és drogfogyasztással
• Fogalmak:
• Öngyilkosság: minden olyan haláleset, amelyet
közvetlenül vagy közvetve magának az áldozatnak
valamilyen negatív aktusa idézett elő, ha tudta, hogy
aktusa szükségképpen erre az eredményre vezet
• Öngyilkossági kísérlet: az előbbihez hasonló, azonban a
végeredmény bekövetkezte előtt beavatkoznak
Öngyilkossági kritériumok:
• - a meghalás tudatos szándéka
• -az élet kioltására alkalmas módszer képzete
• az előbbi módszer cselekménysémájának megvalósítása
• Öngyilkossági kísérlet kritériumok
- Meghalás szándéka nem elég erős
- A végrehajtás módszere nem eléggé
hatékony
-A cselekedet hibás vagy inadekvát
-A halál beállta előtti külső közbelépés
Öngyilkossági okok:
• Elöregedés
• Elmagányosodás
• Cél elérése
• Alkohol
Gyermek vagy fiatalkorúaknál
• Szeretethiány
• Érzelmi instabilitás
• Drog, alkohol
Beavatkozás:
Orvosi, pszichiátriai, klinikai pszichológiai
/nem megoldott a prevenció/
Tennivaló: telefonsegély szolgálat
Kríziscentrum
Családvédelmi szolgálat
Hajléktalanság
• Ki a hajléktalan? 1930-as meghatározás:
-Aki képtelen arra, hogy családjának lakást biztosítson
1800-as évek – évente 30.000-rel több ember kerül fel
Pestre és Budára ---éjjeli szállók jönnek létre – melyet a
hatóság szabályozni fog
1881. IX. Ügyosztály – szegénygondozást rendeli el
Menhelyek jönnek létre /1100 ágyas/ rászorulók 387.156 fő
1913 – felépül egy 1240 férőhelyes menhely
1930- világválság – munkaszolgáltatással egybekötött
menhelyi elhelyezés
Pályaudvari Misszió
Jellemző a korra:
lakáshelyzet megoldatlan
Alacsony jövedelem
Hatósági kilakoltatások
Menekültek, bevándorlók
• 1945-90 között
Nincs szociális intézkedés
„lumpen elemeknek” tekintek a lakástalanokat
Paradigmaváltás ---”önmagukról gondoskodni
képtelenek” bekerülnek a tanácsi bérlakásokra
jogosultak közé
1989- tömegdemonstráció – Csepeli Menhely
kivonul a bp-.i Blaha Lujza térre
Rendszerváltozás időszaka:
Győri Péter cikke: szükséglakások más célú
felhasználása, albérleti díj emelkedés,
munkásszállók megszűnése, munkanélküliség
• 1987. Hajléktalanok éve /ENSZ/
• Ki a hajléktalan? – kiszolgáltatotti státusz
• 1990. Népjóléti Minisztérium –
Szociális Válságkezelő Program Iroda
- prevenció nincs, tűzoltó munka, népkonyhákat,
menhelyeket hoznak létre
1993. Szociális törvény III. meghatározása:
”hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem
rendelkező személy, kivéve azt, akinek
bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.”
Hajléktalanság okai
•
•
•
•
•
•
Szétesett családi háttér
Csövező életmód fiatalkorban
Állami gondozottság múlt
Elvált állapot
Munkanélküliség
Alkoholizmus
Hajléktalan ellátás fajtái
- időskorúak járadéka
- munkanélküliek jövedelempótló támog.
- rendszeres szociális segély
Intézmények
- nappali melegedő
- éjjeli menedékhelyek
- átmeneti szállások
- hajléktalanok otthona
- hajléktalanok rehabilitációs otthona
• Utcai szociális munka
• Krízisvonal
• Népkonyha
A hajléktalanellátó rendszer
feladata :
•
•
•
•
hajléktalanok felkutatása
ellátása
fejlesztése,
az önálló életvitelhez szükséges
képességek helyreállítása
• habilitáció, rehabilitáció
Krízisvonal:
•
•







regionális diszpécserszolgálatok segítik a
krízishelyzetbe került, hajléktalan, vagy
hajléktalansággal veszélyeztetett személyeket,
családokat
Felmerülő problémák:
egyéni válsághelyzetek
Munkahelyi problémák
válási krízis
személyközi kapcsolatok nehézségei
szingli életmód problémái
beilleszkedési nehézségek
internetfüggőség, játékszenvedély
Szociális Információs Szolgálat :
• feladata
a
hajléktalanok
ügyintézésének
támogatása, iratpótlás
• célja, hogy az a törvényben meghatározott,
illetve
egyéb,
a
szociális
biztonság
megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és
szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást
kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és
az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal
kapcsolatban
Átmeneti szállás,
Hajléktalanok rehabilitációs intézménye:
• Átmeneti szállás: feladata szállás és kiegészítő
szolgáltatások biztosítása meghatározott
időtartamra (általában 3 hó és 2 év között)
• Hajléktalanok rehabilitációs intézménye:
feladata a hajléktalan személyek rehabilitációja
az önálló életvitelhez szükséges képességek
kialakítása
Hajléktalanok otthona:
• hajléktalanoknak tartós szállást nyújtó
intézmény, amelynek feladata az átmeneti
szálláshelyen egészségi állapota, vagy
kora miatt nem gondozható hajléktalanok
ellátása, ápolása, gondozása
Krízis, krízisintervenció
KRÍZIS - Válsághelyzet,
helyzet, amely megérett a
változtatásra
KRÍZISINTERVENCIÓ - Válságkezelés, a
válsághelyzetbe avatkozás
Interdiszciplinái:
• Pszichológia, pszichiátria, szociológia, szociális
munka
– jellemzői, szakemberek,
•
elméletek, típusok
Caplan-féle krízis meghatározás:
• Ha az egyén fontos életcéljainak
teljesítése közben olyan akadályba
ütközik, mely a szabványos
problémamegoldási módokkal
megoldhatatlan.
2 formáját jelöli:
- életfolyamatokhoz köthető
- véletlen, akut helyzetek alakítanak ki
Krízisintervenciós elvek:
• Krízis kialakulásának folyamata Caplan
szerint
• Beavatkozás idejére vonatkozó elméletek
• Krízis megélésének formái /3 féle mód/
Krízisintervenciós formák:
• Egyéni
• csoportos