Transcript Kapcsolatok a szociálpolitika szintjei között

Kapcsolatok a szociálpolitika
szintjei között
Szöllősi Gábor PhD
egyetemi docens
Szintek és kapcsolatok
• A racionalitás típusa szerint
Célracionális versus értékracionális szociálpolitika
M. Weber • Célracionális cselekvés - racionálisan kiválasztott és mérlegelt
céljainak sikeres eléréséhez eszköznek használja;
• Értékracionális cselekvés – a magatartás etikai, esztétikai,
vallásos vagy bármi néven nevezendő ön-értékébe vetett hit
határozza meg, a sikertől függetlenül
A társadalmi problémák konstruálása
• A valóság társadalmi konstruálása
A társadalmi valóság nem a saját jogán létezik, hanem úgy, hogy az emberek
alkotják és értelmezik a kommunikáció folyamata során. (Berger –
Luckmann 1998).
• A társadalmi problémák elmélete
A szociális probléma a társadalom valamely csoportjának az a tevékenysége,
mellyel kifejezésre juttatja panaszait és követeléseit valamely feltételezett
helyzettel kapcsolatban. (Spector és Kitsuse, 1973.)
• A társadalmi problémák definiálása
Valamely társadalmi probléma jelentésének megalkotását úgy kell felfogni,
mint egy játszmát, melyben az a cél, hogy meggyőzzük az embereket, hogy
tegyenek valamit a problémával kapcsolatban. (D. Loseke)
Az értékek szerepe a szociálpolitikában
• szolidaritás értékek versus jogok
• a jóléti állam támogatottsága
• az ellátásra való jogosultság megítélésének
szempontjai
a probléma-konstrukciók két típusa
Dominánsan racionális:
a tényekből következik • a helyzet ártalmassága,
• a beavatkozás szükségessége
• a megoldás jellege
Dominánsan szimbolikus:
az értékekből következik • a helyzet elítélendő volta
• a beavatkozás szükségessége
• a megoldás jellege
A munkakerülés és az iskolakerülés
konstruálása
• Közcélú munkavégzés
• Segélyért munka vs. Segély helyett munka
• Iskoláztatási támogatás felfüggesztése
Célracionális érvek
Értékracionális érvek
Képviselői önálló indítvány
Rendkívül fontos, hogy a családok érezhet ő támogatást kapjanak a gyermekek
felneveléséhez, iskoláztatásához. Ugyanakkor az is össztársadalmi érdek, hogy az
iskolás korú gyermekek maradéktalanul eleget tegyenek tankötelezettségüknek .
A tanulmányok elhanyagolása, a gyakori, valós okkal nem igazolható hiányzások –
amellett, hogy a gyermek személyes életperspektíváját is negatívan befolyásolják, –
rombolják a társadalom morális értékrendjét is.
A társadalom és az állam részér ől is megfogalmazódó elvárás, hogy a szülők eleget
tegyenek gyermeknevelési kötelezettségeiknek, és a gyermekekre tekintettel
juttatott támogatásokat az ő érdekükben használják fel
A javaslat alapvető célja éppen ezért az, hogy az állam egyértelmű üzenetet
fogalmazzon meg arról, hogy az iskolakerülés, az indokolatlan hiányzás tűrhetetlen
magatartást jelent és a családi pótlék tekintetében is következményeket von maga
után .
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője
szerint
• az első polgári kormány alatt hozott hasonló intézkedésnek is az volt az
elsődleges célja, hogy az iskolába nem járó gyerekeket megvédjék a szülői
felelőtlenségtől. Ha a gyerek nem teljesíti a tankötelezettséget, akkor a
gyermekjóléti szolgálatok ettől függetlenül is fi gyelnek a veszélyeztetett
gyerekekre, és súlyosabb esetekben kezdeményezhetik a védelembe
vételüket.
• … Valóban problémát jelent a szociális törvény, a jövőben komplex
megoldási javaslatokat dolgoznak ki, de egyelőre most nem ez van
napirenden.
• – A módosítást mindenképpen meg kell lépni. Az érintett családok
többségében a gyerekek a deviáns szülői magatartás miatt nem járnak
iskolába – szögezi le. – Ne mondhassa egy szülő azt, azért nem jár a
gyereke iskolába, mert nincs cipője. Akkor majd a családgondozó vesz neki
a pótlékból – teszi hozzá. Magyarul: az új szabályozás a „felelőtlen” szülői
magatartás felszámolására irányul.
Az MTA GyEP állásfoglalása
A családi pótlék a gyermek felneveléséhez biztosított közösségi hozzájárulás,
nem jutalmazás vagy büntetés eszköze. Az előterjesztés a probléma
jellegétől független, a probléma csökkentésére nem alkalmas megoldás.
Folytatja azt a gyakorlatot, amely a társadalom egyes csoportjainak
büntetésével kívánja a társadalmi problémákat orvosolni
Már a 2009-es, a családi pótlék 50%-nak természetben történő
folyósítását lehetővé tevő törvénymódosítást megelőzően is jeleztük,
hogy a családi pótlék természetben való juttatását a gyermekvédelmi
törvény alapelveivel, a gyermekek jólétének és védelmének
biztosítását szolgáló szakmai törekvésekkel, valamint a Legyen Jobb a
Gyerekeknek Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel egyaránt ellentétesnek
tartjuk.
Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk
jobbá tétele érdekében
• A szociális segély legmagasabb összege és a minimálbér
közötti különbség a munka kerülésére ösztönöz, óriási károkat
okoz a munkaalapú társadalom elérésében.
• Ma már generációk nőnek fel úgy, hogy nem tudják, mi a
munka, mi a becsületes, tisztességes munka. A segélyezés
jelenlegi formáját haladéktalanul meg kell szüntetni, helyette
más munkalehetőséget kell biztosítani az önkormányzatoknál,
illetve az állami tulajdonú közhasznú társaságoknál.
• Olyan családoknak kell szociális támogatást nyújtani, akik erre
valóban rászorulnak. Az évek óta nem dolgozó és munkát nem
kereső, gyermekeit iskolába, kötelező óvodai foglalkozásra
nem járató, az alapvető társadalmi szocializációhoz a
legcsekélyebb együttműködést sem mutató egyéneknek nem!
• Több generáció nőtt, nő fel úgy, hogy azt látja, nem kell dolgozni, nem kell
iskolába járni, mégis megél a család. Egyre inkább jellemző az
igénytelenség, az alulszocializáltság, az integrálódni nem akarás és nem
tudás.
• A hangsúly a nem akaráson van. Egyetlen dolog, amit szívesen tesznek: a
szociális és a gyermekjóléti ellátások felvétele, mindenáron történő
igénybevétele.
• A jelenlegi jogi szabályozás (védelembe vétel, szabálysértési bírság, kiskorú
veszélyeztetése), az iskolába, óvodába járás biztosítására nem éri el a
kívánt eredményt, ösztönző hatása nincs. Az elzárással is büntethető
szabálysértéseknél, visszaeső vagy többszörösen visszaeső elkövető
esetében lehetővé kell tenni a gyorsított eljárás, valamint az elzárás
azonnali alkalmazását.
A helytelen fogyasztás konstruálása
Lásd:
Iskoláztatási támogatás felfüggesztése
Szociális kártya
Conditional Cash Transfer (CCT)
Célracionális érvek
Értékracionális érvek
Szepessy Zsolt
•
A becsületesen dolgozó emberek és vállalkozások adójából befolyt pénzekből
kifizetett szociálissegélyek és egyéb juttatások sok esetben nem arra fordítódnak,
amire az állam, illetve annak önkormányzatai eredetileg szánták.
• „A rendszert úgy kell kiépíteni, hogy kizárjon minden visszaélési
lehetőséget, és csak olyan elfogadóhelyekkel szabad szerződést kötni, akik
vállalják és garantálják, hogy körültekintően és nagy figyelemmel kísérik a
szociáliskártyák használatát. Az elfogadóhelyeknek garantálni kell, hogy a
szociális kártyával csak a törvényben meghatározott áruk és szolgáltatások
vásárolhatók (pl.: általános élelmiszerek, ruházat, tanszerek, tisztító- és
tisztálkodó szerek, gyógyszerek, valamint tüzelő, távfűtés, víz, gáz, villany,
és lakbér, lakáshitel törlesztés, stb.)” – hangsúlyozta a polgármester.
•
A szociális segélyeket és egyéb pénzbeli juttatásokat igénybevevő emberek egy
része a kapott segélyt alkoholra, cigarettára, kávéra, illetve egyéb, szükségtelenen
élvezeti cikkekre költi. Ezek a támogatások sok esetben a felelőtlen, a jövőre
gondolni nem tudó szülők miatt nem jutnak el a gyermekekhez.
•
Az államtól kapott támogatások és juttatások egy igen jelentős része uzsorával
foglalkozó jól szervezet bűnözői csoportokhoz kerül, ezáltal jelentős anyagi és
politikai befolyáshoz juttatva őket, aminek már nagyon súlyos nemzetbiztonsági
kockázata is van. Szintén országos jelenség, hogy a segélyek és juttatások jelentős
részét alkoholra, cigarettára költik.
•
2. A magyar államot százmilliárdos nagyságrendű kár éri azáltal, hogy a segélyek és
egyéb juttatások jelentős része a szürke-, illetve feketegazdaságon keresztül
bizonyos bűnözői körökhöz kerül, akik kivonják magukat az adófizetési
kötelezettség alól, s egyre jobban megerősödve, egyre több bűncselekményt
követnek el.
•
3. A magyar államot és az önkormányzatokat jelentős kár éri akkor is, amikor a
felelőtlenül elköltött segélyeket és juttatásokat újból pótolniuk kell, hiszen egy
gyermek nem nélkülözhet, továbbá nem szenvedhet, és nem éhezhet azért, mert
felelőtlen szüleik az államtól kapott pénzt nem rájuk költik.
Társaság a szabadságjogokért
•
Az iskolai hiányzások problémájának kezelése látványos, a társadalomban
erősen jelenlevő előítéletességre alapozó szankcionáló jellegű lépések
helyett egyidejűleg pedagógiai, gyermekvédelmi, szociális, szakmaközi és
fókuszált, komplex eszközöket igényelne, ami alapos jogszabály-előkészítő
munkát feltételez.
• Ehelyett a jelenlegi törvénytervezet nem tesz mást, mint kiszolgálja az
elmúlt években hangsúlyosan teret nyerő társadalmi közvélekedéseket,
amelyeknek egyik erős eleme az a vélt meggyőződés, hogy az iskolából
sokat hiányzó gyermekek családjai jellemzően szegények, a szegények
pedig érdemtelenek a társadalmi segítségre, nem tudják a részükre
nyújtott pénzbeli ellátásokat megfelelően felhasználni és felelőtlenek
gyermekeikkel szemben.
• E vélekedésnek a jogalkotás oldaláról való alátámasztása, megerősítése
szankcionáló jellege miatt tovább gyengíti a társadalmi kohézió,
szolidaritás szálait!
Krémer Balázs: Érvek a szociális kártya ellen
Gazdasági érvek:
1. A kártya költséges. 2. Piactorzító hatások
3. Korrupciós hatások 4. Másodlagos piacok
Szociális érvek:
5. A terméklista összeállíthatatlansága 6. A terméklista önkényessége a korrupció
további melegágya:
7. Stigmatizáló, megbélyegző hatások 8. Irreális követelmények 9. A hatalmi
felelőtlenség 10. Kirekesztés:.
Jogi és erkölcsi érvek:
11. Szabadságkorlátozás – csak a törvények által 12. Szociális igazságosság
13. Közbeszerzés:
Közpolitikai érvek:
14. Társadalmi integráció és a szegénység elleni küzdelem
15. Nevezzük nevén: a javaslat célja csupán annyi, hogy a lenézett és megvetett
segélyből élő népesség elleni indulatok, gyűlöleteknek és regulázási törekvések
iránti lakossági igényeknek akár jelentős ráfordítások árán is megfeleljen.
Körics Euroconsulting
• Magyarországon egy 2.000 fős, vagy annál kisebb település
lakói ismerik egymást – ha nem is közvetlenül -, így pontosan
tudják, ki az, aki rászorul, és ki az, aki a törvényi kiskapukat
használja ki. Ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátások aránya
átlép egy bizonyos szintet, az a közösségben irreverzibilis
folyamatokat indít be.
• A településvezetők elmondása szerint általános jelenség, hogy
a segélyezettek egy része nem gyermekeire, hanem saját –
általában élvezeti – szükségleteire fordítja az ilyen jogcímen
megkapott összeget.
• Időzített bombaként ketyeg az az évi 100 milliárd forintra
becsült összeg is, amely a mélyszegénységben élőktől az
uzsorakölcsönöket folyósító bűnözői szervezetekhez vándorol.
Szimbolikus szociálpolitika
A szociálpolitika néhány megnevezése: welfare, workfare, fiscal welfare
A politika egyik típusának megnevezése: szimbolikus politika
A szimbolikus szociálpolitika (symbolic welfare) olyan politika, amely
• az adott társadalomban szociálpolitikai problémaként (is) megfogalmazódó
helyzetek kezelésére,
• szociálpolitikai célokat (is) deklarálva
• olyan megoldásokat alkalmaz, melyek megalkotásában és legitimálásában
nem a célracionális, hanem az értékracionális szempontoknak van
domináns szerepe