Transcript Szociálpolitika-Gombos Erik

Szociális ügyek és foglalkoztatás
Készítette: Gombos Erik
III. évf. Történelem
A szociálpolitika fejlődése
1951- Európai Szén- és Acélközösség
1960- Európai Szociális Alap
1989- Munkások Alapvető Szociális Jogainak Chartája
1993- Fehér könyv
1994- esseni stratégia
1994- Szociálpolitikai megállapodás (Maastrichti Szerződés)
1997- Amszterdami szerződés; luxemburgi folyamat
1998- cardiffi folyamat
1999- kölni folyamat; Európai Foglalkoztatási Paktum
2000-2010 Lisszaboni stratégia
2010-2020 Európa 2020 stratégia
Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv. 2011. 399. o.
A munkaképes korú népesség becsült csökkenése, 2000-2025
Forrás: Farkas-Varnay: Bevezetés az EU. 2008. 46. o.
Európa 2020 stratégia
munkahelyteremtés:

20-64 éves nők és férfiak foglalkoztatási
rátájának 75%-ra növelése

társadalmi befogadás elősegítése
A közösségi és a nemzeti szociálpolitika
különbségei

nemzeti szociálpolitika a szociális ellátásokat
(munkanélküli segély, rokkantsági nyugdíj) és az
azokat nyújtó szociális ellátórendszert
(társadalombiztosítás) jelenti

közösségi szintű szociálpolitika a szabad
mozgásra, illetve a munkavállalók élet és
munkakörülményeinek javítására koncentrál. Magába
foglalja a közösségi sz. jogot és a nyitott
koordinációt a foglalkoztatáspolitika és a szociális
védelem terén. Ezt szociális dimenziónak is szokás
nevezni.
Európai Közösség szociális jogalkotási
hatásköre
Erősen korlátozott: a munkavállalók jogainak
védelme, a munkahelyi egészség és
biztonságvédelem, illetve egyenlő bánásmód
biztosítása.
 Nyitott koordináció: a közösen elfogadott
szakmai stratégia végrehajtását kéri számon a
tagállamok kormányaitól. Ma már kiterjed a
szociális védelem egyes területeire
(nyugdíjrendszer) de nem korlátozza a
tagállamok szabályozási hatáskörét. Továbbá
fontos feladatának tartja a versenysemlegességet

A szociálpolitika szereplői
Nemzeti szociális jog: két fő szereplő az
állam és az egyén. Az állam az alkotmányban
elismeri az egyén alapvető szociális jogait és
biztosítja azok érvényesülését.
 A közösségi szintű szociális jog: szereplők a
közösségi intézmények (Európai Bíróság,
Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament) és a
tagállamok


mellékszereplők az egyház és a civil szervezetek
A közösségi szociálpolitika
területei

Személyek szabad mozgása

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

Munkavállalói jogok védelme

Foglalkoztatáspolitika és
szociális védelem
Személyek szabad mozgása az európai
integrációban






az állampolgársági alapon történő
megkülönböztetés általános tilalma
szociális jogosultságok: lakhatás joga, a tanuláshoz
való jog és a továbbképzéshez való jog +
adókedvezmények
szociális biztonsági koordináció: a migránsok és
családtagjaik más tagállamokban a szociális
biztonsági ellátások bizonyos formáinak az
igénybevételére jogosultak legyenek
gazdaságilag inaktívak mozgása
uniós polgárság
a legtöbb tagállam megpróbálja korlátozni a
szabad mozgás szociális oldalát
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség



egyenlő bánásmód: a diszkrimináció
tilalmát, vagyis a hátrányos
megkülönböztetéstől mentes élethez való
jog garantálását jelenti.
8 irányelv: céljuk a nők és férfiak
jogegyenlőségének megteremtése
esélyegyenlőség: azt a célt szolgálja, hogy a
nők a férfiakkal egyenlő eséllyel
érvényesülhessenek az élet legkülönbözőbb
területein (oktatásügy, egészségügy,
munkaerőpiac, szociális biztonság).
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség
1-2. egyenlő bér elvének gyakorlati alkalmazása
3-4. szociális jogok diszkrimináció mentesítése
5. kiterjesztik az egyenlő bánásmódot az önfoglalkoztatókra
6. terhes nők munkahelyi egészségének és biztonságának javítása
7. gyermeknevelés megosztása
8. jogsértettek jogérvényesítése
Munkavállalói jogok védelme
Munkajog:
 1.munkavállalók védelme válsághelyzetekben
 2. atipikus munkaviszonyok
 3. munkafeltételek egységes szabályozása
 4. kollektív munkajogi szabályok
Munkahelyi egészségés biztonságvédelem joga:
 a munkahelyi balesetek és foglalkozási
betegségek számának csökkentése
 a versenyt torzító hatások kiküszöbölése
Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika
és a szociális védelem terén
Luxemburgi folyamat
Amszterdami Szerződés:
 Az Európai Tanács és a Bizottság évente
jelentésben elemzi a Közösség foglalkoztatási
helyzetét.
 A tagállamok Nemzeti Foglalkoztatási
Akcióterveket dolgoznak ki.
 A Tanács értékeli a tagállamok
foglalkoztatáspolitikáját.
 Az Európai Tanács elfogadja a következő évre
szóló foglalkoztatási irányvonalakat.
Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika
és a szociális védelem terén
nemzeti foglalkoztatáspolitika: munkavállalókat,
munkáltatókat, munkanélkülieket közvetlenül érintő
állami tevékenység
 a közösségi foglalkoztatáspolitika: a nemzeti
foglalkoztatáspolitika alakulását kívánja befolyásolni

Együttműködés területei:
 szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni
küzdelem
 nyugdíjrendszerek
 egészségügyi és idősgondozási rendszerek
fenntarthatósága
 a munkavállalás kifizetődővé tétele
Felhasznált források:





Farkas Beáta- Várnay Ernő: Bevezetés az Európai
Unió tanulmányozásába. Szeged, JATEPress
kiadó, 2011.
Kende Tamás- Szűcs Tamás: Bevezetés az
Európai Unió politikáiba. Budapest, Complex
kiadó, 2011.
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról.
Budapest, HVG-ORAC kiadó, 2011.
http://www2.eco.uszeged.hu/kepzesi_programok/pdf/rkg_ma/Farkas
-Varnay_EU_konyv_kiegeszites_2008_julius.pdf
Sziklai István: Az európai unió szociális politikái.
Budapest, E-jegyzet, 2012. (2014.04.22.)
Köszönöm a figyelmet!