Transcript Szociális munka

Voltak, vannak és lesznek emberek, akik nem
tudnak lépést tartani a változásokkal.

Rendszeres szociális segély
 Szociális munka
Szociális munka – segítő hivatás



Az emberi szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen feltételek
megteremtésében segít az embereknek, akik erre önmaguk
erejéből nem képesek.
Segít, hogy az erőtlenek jövedelemhez, lakhatáshoz, táplálékhoz,
használati tárgyakhoz, értelmes és hasznos tevékenységhez,
gondoskodáshoz, működőképes emberi kapcsolatokhoz, fejlődéshez
és jogokhoz jussanak.
A szociális munkás szerepe a kliens életében az, hogy az
átmenetileg vagy tartósan fennálló szociális problémáiban lehetőleg
olyan segítséget adjon, amely lehetővé teszi számára, hogy úgy
élhessen, mint mások.
Értékeink







Egyenjogúság
Társadalmi szolidaritás
Igazságosság a társadalmi javak
elosztásában
Önrendelkezéshez való jog
Emberi méltóság
Titoktartás
A problémával küzdők pozitív
megkülönböztetése
Értékeink

A szociális munkás hivatása az, hogy a
lemaradók, a botladozók hátrányait és
szenvedéseit csökkentse.
Értékeink




Kiegyenlítse a hátrányokat
Védelmezze az önmaguk védelmére
képteleneket
Motiválja a reményvesztetteket, a
szükséges változtatásokra
Közvetítsen a kliensek és környezetük
közötti
Igénybevevők - kliensek

Kliensek azok, akik segítséget kérnek,
vagy azok, akiket a társadalom arra
kötelez, hogy igénybe vegyék a szociális
munkások szolgáltatásait.
Ilyen klienseink a rendszeres szociális
segélyezettek.
Adatok


A tartósan munka nélkül élők száma
630.400 fő
Regisztrált álláskereső
424.600 fő
rendszeres szociális segélyben részesülő
145.800 fő
Nem regisztrált álláskereső, de rendszeres szociális
segélyezett
60.000 fő
Út a rendszeres szociális segélyig



1997-től a szociális törvény jelentősen
bővítette a jogosultak körét:
Munkanélküli ellátásokból kikerült aktív
korúak, súlyosan egészségkárosodottak,
tartós munkanélküliek
A kérelmezők nem rendelkeznek
jövedelemmel, vagyonnal
Az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
az öregségi nyugdíj mindenkori összegének
80 %-át
Út a rendszeres szociális segélyig




Együttműködési kötelezettség vizsgálata, de
ez még fakultatív
2000-től együttműködési kötelezettség
2006-tól „családi segély”
2007-től a jogosultak köre kibővül az
álláskeresési támogatásban részesülőkkel
A segélyre jogosultak fő jellemzői





A leghátrányosabb helyzetűk
Az ellátottak száma folyamatosan
emelkedik
Életkorukat tekintve – fiatalok,
középkorúak
Nagy arányban vannak az egyedül élők,
gyermektelenek
Az egészségkárosodottak aránya csökken
A munkanélküliségről
A munkahely elvesztése súlyos csapásokkal jár az
egyének és családjaik számára.
 A legáltalánosabb következmény a rendszeres jövedelem
csökkenése vagy megszűnése, a teljes elszegényedés és
az ezzel járó létbizonytalanság.
 Lelkileg legalább ennyire megrázó a fölöslegesség és
értéktelenség átélése, a jövő kilátástalanná válása.
 A munkanélküliség hatással van az egészségi állapotra
is: a hosszú ideig fennálló stressz-hatás testi és lelki
betegségek kiváltó tényezője lehet.
 A közvetlen, egyéni veszteségek mellett megrendítők a
munkanélküliek családját érintő következmények is.

Rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka
jellemzői

A rendszeres szociális segélyezettekkel végzett
tevékenység nem más, mint a munkanélküliek segítése
abban, hogy minél könnyebben, minél kevesebb anyagi,
érzelmi és kapcsolati veszteséggel vészeljék át a
munkanélküliség átmeneti állapotát, minél hamarabb
találjanak megfelelő állást.
A rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka
jellemzői


A munkaerőpiacra való visszasegítés időben elhúzódó
folyamat, hiszen a rendszeres szociális segélyezettek nagy
része évek óta inaktív, ráadásul a tartós munkanélküliség
okaként vagy következményeként összetett problémákkal
küzd.
A probléma rendezése nem azonnal és nem kizárólag egy
szervezettől várható. Eredményt csak akkor lehet elérni, ha
ebben a sokszereplős modellben a különböző szervezetek
saját szolgáltatásaikkal járulnak hozzá a nem foglalkoztatottak
munkaerő-piaci helyzetének javításához.
Szereplők: igénybe vevő + önkormányzat + munkaügyi
szervek + szociális intézmény
Rendszeres szociális segély


A segélyre való jogosultság feltétele, az
együttműködés 1997-től szerepel a
szociális törvényben
A rendszeres szociális segély alapvető
fontosságú jellemzője, hogy a
megélhetéshez nyújtott pénzbeli segély
mellé szolgáltatásokat is hozzárendel.
A rendszeres szociális segélyezettekkel végzett munka jellemzői


A segély feltételéül szabott kötelező együttműködés az
igénybe vevők oldaláról nézve mindenképpen
kényszer. A program tartalmán, szakmai elvein és a
közreműködők szakmai hozzáállásán múlik, hogy ez a
kényszerhelyzet hogyan tud lehetőséggé, pozitív
élethelyzet-változássá és aktív együttműködéssé válni.
Az együttműködési kötelezettségen alapuló
beilleszkedést segítő program támogató (szupportív),
képességfejlesztő (edukatív) és kontroll elemeket
egyaránt tartalmaz.
Rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapítása



Kérelem benyújtása a helyi
önkormányzathoz.
A jogosultság megállapítása.
Kapcsolatfelvétel az együttműködésre
kijelölt szervezettel.
Az együttműködésre kijelölt szervezet lehet:




családsegítő szolgálat,
egyéb szociális intézmény,
az önkormányzat foglalkoztatást végző
szervezete,
a munkaügyi központ,
Az együttműködésre kijelölt szervezet
feladatai




A települési önkormányzatnak helyi rendeletében
nevesítenie kell az együttműködésre kijelölt szervet.
Az együttműködés intézményi feltételeinek
megteremtése valamennyi önkormányzat számára
kötelező.
Együttműködő szervként csak olyan intézmény jelölhető
ki, ahol adottak a feladatellátás feltételei.
A kijelölt szerv szerepe az, hogy végigkísérje, koordinálja
a folyamatot, amely ideális esetben az elsődleges
munkaerőpiacra történő belépéssel zárul.
Az együttműködés eljárási szabályai, lépései:
1. Kérelem benyújtása.
2. Feltételek teljesülése:



A segély megállapításáról szóló határozatot meg kell küldeni az
együttműködésre kijelölt szervnek. A határozat jogerőre emelkedését
követő 15 napon belül az igénybe vevőnek fel kell keresnie a kijelölt
szervet.
Ha kliens nem jelentkezik a nyilvántartásba vételre, akkor a mulasztás
okát vizsgálnia szükséges, és a vizsgálat eredményét a kijelölt szerv az
önkormányzat felé köteles jelezni.
A nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – az
együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenéskor –
nyilvántartásba veszik.
3. Nyilvántartásba vétel az együttműködésre kijelölt szervezettel.
Az együttműködés eljárási szabályai, lépései:
4.Tájékoztatás, esetfelmérés,együttműködési megállapodás megkötése.


Az esetfelelős tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést
segítő program elkészítésének menetéről.
A programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól.
Az együttműködés eljárási szabályai, lépései:
4.
Esetfelmérés, a probléma definiálása

A képességek, adottságok felmérése

A helyzet- és állapotfelmérés során a szociális munkás
elsősorban arra keresi a választ, hogy az igénybe vevő
milyen mozgósítható erőforrásokkal rendelkezik, és
milyen korlátok nehezítik munkaerő-piaci
reintegrációját.
Esetfelmérés

A felmérés kiterjed a szolgáltatást igénybe vevő





bevonható erőforrásaira,
intézményi kapcsolataira,
a foglalkoztathatóságot meghatározó egyéb tényezőkre,
hogy az állásvesztés milyen hatással volt a segélyezettre.
A felmérés során vizsgálják a személyes tényezőket, a környezeti
adottságokat.
Esetfelmérés
A személyes tényezők négy csoportra bonthatók.




Demográfiai tényezők;
Egészségi állapot;
Lélektani tényezők, mentális állapot;
Az egyén változásokkal, változtatásokkal kapcsolatos attitűdje.
A környezeti adottságok három csoportra bonthatok.



Társas kapcsolatok;
Intézményes kapcsolattartás, támogatottság;
A munkaerő-piaci jellemzők.
Esetfelmérés

A helyzet- és állapotfelmérés eszköze az irányított interjú és a
segítő beszélgetés. Színtere az intézmény, vagy családlátogatás
esetén a segélyezett otthona.
Beilleszkedést segítő program


A beilleszkedést segítő program alatt az igénybe
vevő kondícióihoz igazított, személyre szabott
cselekvési, gondozási tervet értünk.
A beilleszkedési terv a közösen
megfogalmazott probléma megoldásának – a
rövid és hosszú távú célok megvalósítását segítő
–, rövid és hosszú távú lépéseinek bemutatása,
eszközök, módszerek, technikák
mellérendelésével.
Beilleszkedési program célja

Elsődleges cél:


a visszatérés segítése a munkaerőpiacra, a segélyezett munkába
állítása.
Másodlagos cél:





a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek társas kapcsolatainak javítása,
az izoláció oldása,
a pszichés támogatás,
az életminőség romlásának megakadályozása,
a hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése.
A beilleszkedési program típusai




tanácsadás (jogi, pszichológiai,
életvezetési, álláskeresési stb.),
csoportos képességfejlesztő,
életmódformáló foglalkozás,
munkavégzésre felkészítő foglalkozás,
oktatásban, képzésben való részvétel stb.
A beilleszkedési program
meghatározása célmegjelölés
alapján




munkaerőpiacra való visszatérést segítő programok,
megváltozott helyzethez való alkalmazkodást
segítő programok,
tartós munkanélküliség okozta traumák
feldolgozását
segítő
hátrányos helyzetből adódó problémák leküzdését
szolgáló
programok,


izoláció oldását segítő programok,
mentális állapotot javító szolgáltatások stb.
A program szervezet szerinti
csoportosítása



Önkormányzatoknál
Munkaügyi központoknál
Családsegítő szolgálatoknál
Beilleszkedési programok a
családsegítő szolgálatoknál

Családsegítő szolgálatoknál:
Munkaképesség-javító programok:






munkára és pályára állítási,
pályakorrekciós csoportfoglalkozások,
munkavállalási és munkakeresési tréningek,
tanfolyamok,
Egyéni foglalkozások,egyéni esetkezelés
Képességfejlesztés,
Szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló
programok,
Beilleszkedési programok a családsegítő szolgálatoknál


Közösségi szakmai programok, –
csoportfoglalkozások: önismereti,
önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs,
személyiségfejlesztő, mentálhigiénés,
motivációs, orientációs, kommunikációs
tréning,
Tanácsadások: egészségügyi, egyéni
életvezetési, életmódformáló, jogi,
mentális, munkaügyi, pedagógiai,
pszichológiai, rehabilitációs.
Az együttműködési terv tartalma





A beilleszkedési tervnek tartalmaznia kell
az együttműködő felek jogait, kötelezettségeit,
nyilatkozatait,
konkrétumokat arról, hogy az egyén milyen típusú
programban vesz részt, ennek módját, feltételeit;
az egyes szervekkel való kapcsolattartás módját,
gyakoriságát;
az együttműködési megállapodás megszegésének
következményeit.
A beilleszkedési tervet módosítani kell

Amennyiben a kitűzött célok határidőre nem teljesülnek.

Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő helyzetében változás következik
be (például előre nem látható események).

Amikor a szolgáltatást igénybe vevő ezt alapos indokkal alátámasztva kéri.

Ha a kapcsolattartás gyakoriságát változtatni kell.
Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei és
következményei



Nem jelenik meg, nem kerül nyilvántartásba.
A beilleszkedési programról a megállapodást
nem köti meg.
A beilleszkedési programban foglaltakat nem
teljesíti.
Megszegés esetei

Ha nem teszi meg az általa vállalt feladatokat a program sikeres
végrehajtása érdekében.

Ha a számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el.

A szankcióban részesített személyek különböző időtartamok eltelte után
válhatnak újból jogosulttá a segélyre.
Beilleszkedési program teljesülése

Értékelés, lezárás
A beilleszkedési tervben foglaltak teljesítését az
együttműködésre kijelölt szervnek legalább évente
értékelnie kell. Az értékelésben a megállapodásban
rögzített feladatok végrehajtása által várható eredményt
vetik össze a tényleges eredménnyel.
Az együttműködés kimenetei

munkavállalás: elhelyezkedés az elsődleges munkaerőpiacon vagy
támogatott foglalkoztatásba kerülés,

képzésbe kerülés (támogatott),

más ellátásba kerülés,

jogosultsági feltételek megszűnése,

az együttműködés megszakadása.
A tevékenység adminisztrációja

Az intézmények különböző dokumentációs formákat,
nyomtatványokat alakítottak ki maguknak.

Az intézmények mindennapi munkája dönti el, hogy az
adminisztráció melyik formáját használják.
Egyénekkel végzett szociális
munka







információadás a munkaerőpiacról;
átképzésben való részvételre motiválás;
állásközvetítésben való közreműködés;
alkalmi munkavállalás elősegítése;
a motiváció és együttműködés kialakítása és
fenntartása;
javaslattétel a csoportos foglalkozásban való
részvételre;
életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás.
Csoportokkal végzett szociális
munka
1)
2)
3)
4)
5)
Álláskereső klub – álláskeresés segítése csoportmunka keretben.
Álláskeresési készségek erősítése, csoportosan.
Munkavégzésre felkészítő csoporttréning.
Személyes hatékonyságát fejlesztő tréning.
Képzésbe-juttatás.


A segítő kapcsolatban legfontosabb eszközünk a
bizalmon alapuló, személyre szóló, megerősítő
kapcsolat.
Az együttműködés folyamatában meghatározó a
kapcsolati elem.
Nagyon fontos, hogy szem előtt tartsuk, és az
együttműködési programot úgy tervezzük, hogy
abban minden igénybe vevővel „ott kezdhessünk,
ahol ő tart”, és a különböző szolgáltatási elemek
személyre szóló kombinációját az egyéni helyzethez
és szükségletekhez alakítsuk.