Transcript Molnár György - Autonómia Alapítvány

EU támogatással
Molnár György
Az önfoglalkoztatóvá válás és
mikrohitelezés lehetőségei és korlátai
A Kiútprogram tapasztalatai
"Romák foglalkoztatási helyzete" szakmai műhely
Autonómia Alapítvány és OSI
2013. március 14.
"Ideje lenne ugyanis szembenéznünk azzal a ténnyel, hogy egy
jelentős
létszámú
és
sajnos
újratermelődő
réteg
teljes
mértékben, véglegesen leszakadt a munkaerőpiacról, vagy
legalábbis nagyon messzire került attól, hogy teljesíteni tudja
annak keményedő követelményeit. " [Kiemelés tőlem.]
Munkaügyi Szemle, szerkesztőségi cikk, 2013/1
Előadásom fő célja a konstruktív bizonyítás eszközével, és a
konstruktív türelmetlenség jegyében, rámutatni ennek a fajta
önfelmentő gondolatmenetnek a tévedéseire.
Előzővel szemben:
"Megfelelő társadalmi lehetőségek birtokában az egyének
hatékonyan alakíthatják tulajdon sorsukat és segíthetik
egymást.
Nem
elsősorban
szabad
ravasz
úgy
tekinteni
fejlesztési
őket,
programok
mint
akik
passzív
kedvezményezettjei. Erős érv szól amellett, hogy elismerjük a
szabad
és
fenntartható
cselekvés
–
sőt
a
konstruktív
türelmetlenség – pozitív szerepét."
Amartya Sen: A fejlődés mint szabadság (31. old.)
Mi a Kiútprogram?
 Elsősorban mélyszegénységben élő romákat célzó szociális
mikrohitel program, mely az érintettek saját aktivitására épít.
 Kezdeményező a Polgár Alapítvány 2008-ban.
 A fejlődő országokban működő mikrohitel programok adaptálása.
 Szerződések a magyar kormánnyal (azóta megszűnt); Nemzeti
Felzárkózási Stratégia tartalmazza
 2010-2012: Pan-European Coordination of Roma integration
Methods – Roma inclusion: self-employment and microcredit, EU
DG Regio
 2012 szeptember után folytatás magánforrásból
4
A program víziója
 Szociális támogatás és pénzügyi szolgáltatások nyújtásával elérni,
hogy mélyszegénységben élő emberek – elsősorban cigányok –
önfoglalkoztatóvá váljanak
 Elősegíteni a társadalmi mobilitást és a roma integrációt
 Cél: fenntartható mikrovállalkozások létrehozása
 Eszköz: mikrohitelezés – kis összegű, fedezet nélküli hitelek
nyújtása
 Viszonyítási
programok
alap:
munkahelyteremtő,
aktív
munkaerőpiaci
 Társadalmi hatás versus üzleti haszon
5
Miért választottuk eszközül a mikrohitelezést?
Premisszák:
 Rendszerváltás előtt magas foglalkoztatás a cigányság körében is
 Alacsony képzettség, alacsony foglalkoztatottság
 Előítéletek, társadalmi kirekesztés és térbeli kirekesztés
 Nincsenek munkahelyteremtő beruházások a hátrányos helyzetű
területeken és az alacsonyan képzettek számára.
 Az állami munkahelyteremtő kísérletek kudarca
 A mikrovállalkozások alacsony aránya az egész gazdaságban, a
hátrányos helyzetű térségekben különösen.
Következtetés:
Ebben a helyzetben a mikro- és kisvállalkozások létrehozása
előremutató lépés lehet (a térség minden nemzeti roma stratégiája
tartalmazza, de alig történik valami).
6
A szociális mikrohitel modell fő jellegzetességei
A "normál" mikrohiteltől való legfontosabb eltérések:
 Célcsoport: nyomorban élő, munkanélküli, vagy az informális
gazdaságban dolgozó, vállalkozói képességekkel rendelkezők.
 Jóléti híd szükségessége (VVT)
 Fedezet nélküli hitel, viszonylag kis összeg
 Üzleti értelemben nem lehet önfenntartó. (1 éves túlélési ráta 60 %
körül, hitelezési veszteség: 30-40%).
 A terepmunkások folyamatos jelenléte, szociális munkások és
hitelügynökök egy személyben.
 Pénzügyi és szociális elemek integrációja:
– hitel, megtakarítás, egyéb banki szolgáltatások, korábbi adósságok
kezelése, ingyenes könyvelés, adótanácsadás
– személyes mentorálás (diszkrimináció ellensúlyozása)
– kommunikációs, pénzügyi, üzleti és szakmai képzés.
Nemcsak pénz-, hanem társadalmi tőkét is nyújt a program.
7
A háztartások megoszlása, egy főre jutó és
ekvivalens nettó jövedelme a munkanélküliek*
száma szerint, N=440
Munkanélküliek
száma a
háztartásban
Részarány a
háztartások
százalékában
Egy főre jutó
jövedelem
Ekvivalens
jövedelem
0
18
35000
47800
1
43
31100
42900
2
29
26700
36400
3+
11
25400
35000
Összesen
100
29920
41100
* Közfoglalkoztatottakat és informálisan foglalkoztatottakat nem tekintettük
munkanélkülinek.
8
A megkérdezettek etnikai összetétele, az
összes százalékában, N=438
Másodlagos nemzetiség
Elsődleges
nemzetiség
Nincs más
Magyar
Cigány/
roma
Egyéb
Összesen
Magyar
18,7
0,0
32,0
0,9
51,6
Cigány/roma
11,6
36,1
0,0
0,2
47,9
Egyéb
0,0
0,2
0,0
0,2
0,5
30,4
36,3
32,0
1,4
100,0
Összesen
9
A jövedelmek forrás szerinti megoszlása
Forrás
Munkajövedelem (beleértve közfoglalkoztatás, ápolási díj)
ebből rendszeres
Részesedés az
össz-jövedelemből,
%
42
22
Gyerekekhez kapcsolódó juttatások
27
Munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások
14
Nyugdíjak
8
ebből rokkantnyugdíj
4
Betegséggel, rokkantsággal kapcsolatos juttatások
4
Egyéb
2
Összesen
100
Az aktív korú (15-64 év) potenciális ügyfelek
aktivitás szerinti megoszlása,%, N=436
Hivatalosan foglalkoztatott
8
Informálisan foglalkoztatott
1
Munkanélküli
71
Közfoglalkoztatott
5
Rokkantnyugdíjas, egyéb rokkantsági ellátott
4
Gyesen, gyeden, gyeten van
7
Háztartásbeli
2
Tanuló
2
Egyéb (főleg nem tanuló, nem dolgozó 15-18 évesek)
2
Összesen
100
Hitel-visszafizetés
a 2012. március előtt hitelt kapottakra
Hátralék/fizetési kötelezettség, %
Jelenleg
Hitelfelvétel
utáni 120.
napon
Hitelfelvétel
utáni 180.
napon
13
62
28
33
46
31
44
12
20
87
44
54
20
27
Fő
Működő
vállalkozás
1. ütem
41
2. ütem
Összesen
3. ütemben várhatóan mindenki vissza fogja fizetni!
Becsült túlélési ráta: 60-70%
12
Miért fizetik vissza a hitelt?
 Bizalom szerepe
 Hosszú távú gondolkodás
 Dolgozni akarnak, nem csak pénzt keresni; munkanélküliség
csökkenti a szubjektív jóllétet
 Törekvés az integrációra – ha van fogadókészség
13
Becsült költségek folyamatos működés esetén
o
o
o
o
o
300 ügyfél
20 terepmunkás, 5 dolgozó a központban
folyamatos képzés, jogi tanácsadás, külső kommunikáció
könyvelés az ügyfeleknek
közlekedés, telefon, internet, stb.
 Bruttó működési költségek: 58 000 Ft / ügyfél / hó
 Adók, járulékok nélküli működési ktsg: 37 300 Ft / ügyfél / hó
o becsült hitelezési veszteség 30%, átlagos hitel 500 000 Ft
 Folyamatos üzemelés teljes nettó költsége: 49 000 Ft / ügyfél / hó
Lényegében megegyezik a közfoglalkoztatás költségével
14
Legfontosabb tanulságok
 Az inkluzív szociális mikrohitelezés jó eszköz azoknak a
szegényeknek, különösen cigányoknak az esetében, akiknek
vannak vállalkozói elképzeléseik és képességeik. De: nem általános
érvényű szegénységcsökkentő eszköz.
 Alkalmas a társadalmi mobilitás elősegítésére és fenntartható
mikrovállalkozások létrehozására.
 A közfoglalkoztatásnál sokkal hatékonyabb.
 A jelenleg elérhető képzéseknél sokkal hatékonyabb.
 A gazdasági hálózatépítéssel kiegészítve alkalmas a társadalmi
kohézió erősítésére, a roma integráció elősegítésére.
 A program sikerének alapfeltétele a terepmunkások folyamatos,
intenzív jelenléte és a terepmunkások kettős – szociális munkás és
hitelügynöki – szerepe.
15
A csoportos modellel kapcsolatos tanulságok
 Az eredeti csoportos modell csak nagyon erős közösségek
esetében működik.
 Erős helyi közösség nélkül a szekvenciális hitelezés
diszfunkcionálissá válhat.
 A csoportos hitelezésnek azonban szakaszos hitelnyújtás nélkül is
nagy előnyei vannak az egyéni hitelezéssel szemben:
•
•
•
•
•
A csoport biztonságot ad és védelmet nyújt
Segíti a tapasztalatcserét
Megkönnyíti, hatékonyabbá teszi a terepmunkások tevékenységét
Segíti a kapcsolatépítés gyakorlását
Együttműködési lehetőségeket teremt
16
Szakpolitikai ajánlások a kormányzatok részére
• A szociális mikrohitelezést be kéne venni az Operatív Programokba
• Kiszámítható szabályozási környezet.
• Normatív alapú vállalkozóvá válási támogatás a korábbi
munkanélküliek számára.
• Adó- és járulékkedvezmények az alacsony iskolai végzettségűek,
hátrányos helyzetű kistérségekben élők esetében. Ezeknek ki kell
terjedniük az önfoglalkoztatókra, beleértve az őstermelőket. (A
magyar szabályozás nem terjed ki az önfoglalkoztatókra!)
• A nemzeti pénz- és tőkepiaci szabályozás kiegészítése a
mikrohitelezésre vonatkozó speciális előírásokkal.
• A vállalkozóvá válás adminisztratív terheinek csökkentése,
különösen a mikro- és kisvállalkozások körében. (Pl. úgynevezett
nullás igazolás)
17
Szakpolitikai ajánlások a kormányzatok részére,
folytatás
• A bankok állami ösztönzése annak érdekében, hogy nyújtsanak a
szegények számára is elérhető szolgáltatásokat.
• A nagyvállalati szféra ösztönzése a szociális mikrohitelezés
támogatására (CSR).
• Erősíteni azokat az eszközöket, amelyek biztosítani tudják a
romákkal szembeni diszkrimináció elleni fellépés hatékony
érvényesítését.
• A szakképzési programokat a képzettek és nem a képzők
igényeihez kellene igazítani.
18
Szakpolitikai ajánlások az EU részére
• Szükség van speciális, inkluzív szociális mikrohitelezési programok
indítására:
– A létező Progress Microfinance Facility a következőket nyújtja:
• garancia, kockázatmegosztás a hitelezési veszteség esetére (de:
magasabb megtérülésre van tervezve),
• hitelezési alap.
– Az ESZA-ból lehetőség van kiegészítő pályázásra, de nehéz az
összehangolás.
• Komplex, sokrétű programokra van szükség, melyek szociális és
üzleti elemeket is tartalmaznak:
– Folyamatos, személyes mentorálás.
– A munkaerőpiaci diszkrimináció ellensúlyozása.
– Közösségfejlesztési és kapcsolatépítő tréningek.
– Pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási és szakmai képzések.
– Üzleti hálózatépítés.
19
Szakpolitikai ajánlások az EU részére, folytatás
• Az üzemszerű bevezetés előtt minden országban elengedhetetlen
kísérleti programok végrehajtása, melyek kereteit és finanszírozását
az EU-nak kell biztosítania.
• Az európai szabályozást módosítása annak érdekében, hogy
őstermelőknek a szociális mikrohitelezés keretében való
támogatása ne ütközzön a mezőgazdasági támogatások tilalmába.
• Folyamatba épített, külső intézmény által támogatott monitorozásra
és hatásvizsgálatra van szükség mind a kísérleti programok, mind
az üzemszerű működés esetében.
19