Transcript Szakmai Gyakorlat

Szakmai Gyakorlat
Keszthelyi Katalin
Budapesti Módszertani Szociális Központ
 A Budapesti Módszertani Szociális Központ és
Intézményei a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó
szervezet, állandóan változó, gyarapodó intézményeivel
egyben az ország és a Közép európai régió egyik
legnagyobb szociális szolgáltató szervezete, és az
egyetlen budapesti hajléktalanellátó intézmény amely
állami támogatással működik.
 A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (továbbiakban
BMSZKI) 15 telephelyből, 23 egységből és 2000 szociális és 1000 piaci alapú
(munkásszállók, kiléptető lakások, szobabérlők háza) férőhelyből áll
Budapesti Módszertani Szociális Központ
 A BMSZKI azért is különleges mert centralizáltan
igyekszik működtetni és egyeztetni, a különböző
hajléktalan ellátási formákat, szolgáltatásokat. Így
tehát a központi (Dózsa György úti)épületében, egy
helyen megtalálható a hajléktalan ellátásnak számos
formája.
A következő két fontos és aktuális kérdést szeretném
ismertetni:
 Az egyik, a BMSZKI - ban kialakuló új belső segítő
rendszer modelljének: a KULCSRENDSZER – nek a
bemutatása.
Szeretném bemutatni az átalakítás célját, hatókörét, az
átalakítással járó problémákat
 A másik kérdéskör a hajléktalan szállók és a BMSZKI finanszírozásának
átalakítási nehézségeit szándékszik kielemezni, mind a szociális
munkások, mind a hajléktalan személyek szempontjából.
A Kulcsrendszer kialakításának lényege
• A BMSZKI-ban az átalakítás eredményeképpen két,
egymástól elkülönülő döntési, eljárási
struktúra.
• A változás: nem minden átmeneti szálláson lakó
ügyfelünknek nyújtunk (tesszük kötelezővé az)
esetkezelő szociális munkással való
együttműködést.
• Szükséglet szerint alakul.
A kulcsrendszer
Az átalakítás célja és értelme
• Átláthatóbb, világosabb és rugalmasabb gazdálkodási
•
•
•
•
•
körülmények.
(minimál) szolgáltatás garantálható legyen
tisztább felelősségek és feladatkörök mind a
szállásnyújtás, mind az egyéni esetkezelés tekintetében,
Az esetkezelési és szállásnyújtási szolgáltatás
szétválasztásával az esetmunka intézmény-függetlenné
válik
korlátozott számban is – de éjjeli menedékhelyet vagy
nappali melegedőt használó ügyfeleink is
részesülhetnek benne
jótékony hatással lesz az éjjeli menedékhelyekről az
átmeneti szállások felé irányuló mobilitásra is.
A kulcsrendszer
Az átalakítás célja és értelme
• Az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatás személyre
szabottabb lesz. Jelenleg az esetkezelési segítői
szolgáltatás és a szállásnyújtás „egy csomagban” van, és
minden átmeneti szállást használó ügyfelünk
mindkettőt kapja, ha szüksége van mindkettőre, ha
nincs.
• olcsóbb és hatékonyabb is,.
• Az átalakítás fő iránya, a szállásnyújtás és a szociális
munka szétválasztása, egyúttal a modern, európai
együttműködés
A kulcsrendszer hatóköre
 Az új segítői rendszerre való átállás a BMSZKI szállásnyújtó
•
•
•
•
•
•
intézményeit érinti, de az átalakítás nem teljes körű.
célrendszere speciális, nincs értelme az intézmény
független segítői rendszer bevezetésének, Ezek a
speciális szállások:
Bánya utcai átmeneti szállás
Családok Átmenti Otthona
Dózsa Krízis
Kálvária utcai átmeneti szállás
Vaspálya utcai átmeneti szállás
Alföldi utcai átmeneti szállás AMR részlege
A kulcsrendszer
Feladatmegosztás
• . A jövőben elválik egymástól az esetkezelői és a
szállásnyújtó segítői feladat.
• A teameknek, a kollégáknak dönteniük kell, hogy• a helyi esetkezelésre fordítható kapacitás mértékében
– a munkaidejüknek mekkora hányadában és melyik
szerepkör felé mozdulnak el.
A kulcs szociális segítő feladatai
Döntés az esetkezelés szolgáltatás nyújtásáról:
A szociális segítő teamek irányítása és karbantartása:
• kontrollt is gyakorol az esetkezelői munka fölött,
• Évente beszámolót készít, az
eredményekről,nehézségekről
Az esetkezelő szociális segítők feladatai
• Az új ügyféllel előre megadott szempontok alapján
interjút készít
• Az interjún megtudott információkat részletes
esetleírás formájában leírja,
• Az ügyféllel közösen az első interjú eredményeire
épített esetkezelési stratégiát készít, majd
kidolgozzák az ehhez tartozó konkrét esetkezelési
lépéseket
• Rendszeresen tájékozódik arról, hogyan alakul az
ügyfél élete szállásnyújtó szociális segítővel, szociális
segítő teamjeivel
Szállásnyújtó szociális segítők feladatai
• Intézményenként eltérhet, hogy a feladatokat
rendszeresen, vagy időszakonként megosztják
különböző beosztású munkatársak között
(„recepciósok”, „ügyeletes szociális asszisztensek”,
gondnok stb.).
• Hotel szolgáltatás
• Adminisztráció
• Tanácsadás, információnyújtás, megfelelő helyre
irányítás, kisebb ügyintézések elindítása
Az ügyfél feladatai
• az ügyfél köteles szociális munkásával együttműködni.
• Az esetkezelő kijelölését az ügyfél kérheti, véleményezheti,
•
•
•
•
•
de nem vétózhatja meg.
Ha az ügyfél nem működik együtt elveszítheti az
intézményi férőhelyét, vagy a BMSZKI más szolgáltatását
(pl. adott éjjeli menedékhely használata)
Az együttműködés keretében meg kell jelennie az előre
egyeztetett időpontokban és részt kell venni az esetkezelő
szociális segítővel való megbeszéléseken.
Aktívan részt kell vennie az esetkezelési munkában
Be kell tartania a közösen eltervezett lépéseket, és
igyekeznie kell elérni a kialakított célokat.
élhet, módosító javaslattal!
Az átállás nehézségei
• Az átállás új eljárásokat, (részben) új feladatokat, az
•
•
•
•
egyes feladatokban is más hangsúlyokat jelent majd a
korábbiakhoz képest.
Éppen ezért az átalakítást különböző
készségfejlesztések, tréningek követik
mi az (a minimum) amit meg kell tudnunk egy ügyfélről
ahhoz, hogy megtervezhessük az esetkezelési stratégiát,
hogy milyen célokat lehet / érdemes felállítani ebben.
Mi az a minimum információ, amit egy esetmegbeszélőn
használni lehet stb. Nem beszélve arról, hogy mennyi
mindenre kell majd a kulcs-szociális segítőknek
odafigyelni ahhoz, hogy egy olyan nehéz döntést
meghozzanak: kapjon-e esetkezelőt egy ügyfél, vagy sem.
Kinek mi a feladata?
Az átállás ügyféloldalról
• Az átállás első, szakaszában minden, már intézményi
jogviszonnyal rendelkező ügyfelünk „felülvizsgálata”
fog történni.
• lesz-e esetfelelős szociális segítője, vagy sem
• új beköltözők még a „régi” (mai) rendszer szerint
költöznek be, a FET-en keresztül
• A „felülvizsgálati” szakasz lezárultát követően –
amikor már minden bentlakóval megtörtént ez – a
kulcs szociális segítők az ezt követően beköltözők
beköltözéskori vizsgálatára térnek át.
Finanszírozás nehézségei
Finanszírozási kérdések, nehézségek
A szociális szolgáltatások központi állami normatív finanszírozásának a
problémái
• nyílt végű támogatási kasszát feltételez
• nem ösztönöz eredményességre, hatékonyságra, szükségletorientált
szolgáltatásokra
• fennmaradásra, a normatív finanszírozás előírásainak való
megfelelésre ösztönöz
• („buta, de biztonságos")
• nem differenciál szükségletek szerint
• folyamatosan túlszabályozást indukál
• nem érte el és nem is érheti el az "országos lefedettséget"
• igazságtalan és növeli az egyenlőtlenséget
• a legrászorultabbak által lakott településeken nem lehet hozzájutni a
normatívával
• támogatott szolgáltatásokhoz
•
nem kompatíbilis (sőt ellentmond) az EU-pályázatokkal
A finanszírozás átalakításának irányai
•
A szolgáltatások központi normatív finanszírozásának és szabályozásának
jelentős visszaszorítása
• Új pénzbeli támogatási formák kialakítása – az állami normatívák kiváltására
•
A pénzbeli ellátások körének és normativitásának megerősítése,
szélesítése, szükség esetén mértékének emelése
•
A központi állami támogatások felosztásának, elosztásának,
szolgáltatás-finanszírozás nagy részének regionális szintre delegálása
•
Probléma- és szükségletorientált központi állami programtámogatások
kialakítása (figyelemmel az EU-támogatások keretében létrejövő, illetve létre
nem jövő szolgáltatásokra is)
•
A szolgáltatásokra vonatkozó központi jogszabályok maximális deregulálása
•
A szolgáltatások körében - ahol lehetséges - jövedelemfüggő térítési díj
bevezetése
a
Elvárások, remények az átalakítás után
 (önkormányzatiság) a helyi önkormányzatok szerepe "kötelezett"-ből támogatott
szolgáltatás-szervezővé válna (miközben a döntéseket is a jelenleginél sokkal
hatékonyabban tudnák befolyásolni)
 (szereplők aktív részvétele) a jelenleginél határozottan nagyobb szerephez jutnának
az egyes ellátásnyújtók, ellátásfenntartók a döntéshozatalban
 (ellenőrizhetőség)
számonkérhetősége
egyértelműbbé
válhat
az
egyes
feladatok
végrehajtásának
 (ésszerűség a szükségletkielégítésben) megszüntethető a konkrét szolgáltatásnyújtás
országosan egységes finanszírozása-szabályozása
 (szubszidiaritás) a döntéshozatal közelebb kerülne a valós szükségletek, információk
helyéhez (így lehetőség nyílna a problémaorientált, szükségletorientált sajátos
szolgáltatások finanszírozására, kialakulására)
 (alapszükségletek biztosítása) a központi kormányzat speciális programtámogatási
(illetve regionális elosztási) formákkal, a jelenleginél sokkal célzottabban tudná kezelni
az ún. fehér foltokat, a legelmaradottabb kistérségeket
Az ország egész területén, garanciálisan
működtetni kívánt alapszolgáltatások köre
• Mindenképpen
szükséges:Állami
gyermekvédelem
és
gyámügy
a) Állami munkaügyi, foglalkoztatási szolgáltatások
• A mára kialakult helyzetet is figyelembe véve, ilyen lehetséges
szolgáltatások:
a)
b)
c)
d)
e)
étkeztetés (gyerek, idős, hajléktalan)
házi gondozás
tanya- és falugondnoki hálózat
védőnői hálózat
bentlakásos intézmények, vagy speciális támogatott lakhatási
formák (idős, fogyatékos, szenvedélybetegek, hajléktalan)
Újragondolás
• Annyi
és olyan szolgáltatás, amennyi szükséges és
lehetséges.
• Ez új koncepciót igényel, melyhez újra kell gondolni a
következőket:
a) minimálisan szükséges szolgáltatások köre
b) központi kormányzat szerepe
c) szabályozási kérdések
d) finanszírozás – kapacitásszabályozás
e) szükségletszabályozás
Köszönöm a figyelmet!
Források
 GYŐRI PÉTER- MÓZER PÉTER: A SZOCIÁLIS
SZOLGÁLTATÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK ÚJRAÉPÍTÉSÉNEK
PROGRAMJA