Goldstein

Transcript Goldstein

ÚJ MÓDSZEREK A PÁRTFOGÓI TEVÉKENYSÉGBEN ART szociális készségfejlesztő, agressziókezelő csoportos módszer

2008. szeptember 04.

Az alkalmazás jogszabályi háttere I.



Az Európai Unió Tanácsának a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszeréről szóló 20/2003. sz. ajánlásának kommentárja kimondja: „Az egyik leghatékonyabb beavatkozási módnak számítanak a kognitív magatartás alakítás módszerei (indulatkezelés, problémamegoldó technikák, a társadalmi életben való jártasság növelését szolgáló tréningek.”

Az alkalmazás jogszabályi háttere II.

2005. szeptember 1 jétől módosult a Btk. 82. §-ának (5) bekezdése



A bíróság és az ügyész a pártfogó felügyelet céljainak elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő.



Egy részük valamilyen távoltartás, nyilvános helyek látogatása, szeszes ital fogyasztása).

magatartást tilt (kapcsolattartás,



Más részük valamilyen munkaügyi terület, tanulmányok folytatása, gyógykezelésen részvétel).

magatartást ír elő (jelentkezés,



A Btk. 82. §-a (5) bekezdésének i) pontja nem hatályos

„ … vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.”

Kezdetek

  

MATRA projekt: „A pártfogó felügyelet új szerepe és pozíciója az igazságszolgáltatás rendszerében” 9-es sz. projekt: „A börtönből szabadultak utógondozási és visszailleszkedést segítő rendszere” „Nyíljon 100 virág” 13 hivatalban összesen 31 program 2005. év során, közösségi foglalkoztató (Jóvá Tett Hely)

Cél



Szociális készségfejlesztő tréning



Munkaerőpiaci tréning

A 9-es sz. projekt 2007-

       

2007. február 14-16.: előkészítés 2007. március 26-30.: képzés I. (8 fő pártfogás területén, 4 fő büntetés végrehajtás területén) Gyakorlat – tréningek 2007. június 13-15: képzés II. + értékelés Gyakorlat – tréningek 2008. január 9-11.: képzés II. (szupervízió) Gyakorlat – tréningek Képzők képzése?!..............TÁMOP

Miért ilyen módszerrel?



A pszichoterápia megköveteli a kliensektől: önvizsgálatot magas fokú verbális készséget hosszú távú kezelés



Ebből következően nem kapcsolódik az alacsonyabb, iskolázatlanabb társadalmi rétegekhez

A tréning alapfeltevései

    

Az agresszív viselkedés tanult viselkedési forma A büntetés elégséges vagy fegyelmezés önmagában nem eszköz az agresszív viselkedés csökkentésére Fontos a hiányzó szociális készségek pótlása A viselkedésben történő változás attól függ, hogy az illető hisz-e kivitelezésére elsősorban abban, hogy képes lesz bizonyos viselkedési minták Az antiszociális fiatalok erkölcsi érvelése éretlen, az erkölcsi fejlődésben való lemaradásuk akadályozza őket a pozitív lehetőségeik megvalósításban

A módszer olyan feltételeket kíván megteremteni, amelyek segítségével a kliensek:

0 0 0 0 fejlesztik szociális készségeiket hasznos viselkedési mintákat tanulnak csökkentik szociális szorongásukat reális elvárásokat alakítanak ki a résztvevőkben a minták gyakorlati értékével saját kompetenciájukkal kapcsolatban

Néhány elem

   

M INTAÁLLÍTÁS (imitálás) VISELKEDÉSI GYAKORLATOK MEGERŐSÍTÉS TRANSZFER-TR ÉNING (anticipálás, rekonstruálás)



A tréning megalkotói



Szociális készségfejlesztő komponens: Goldstein

 

Indulatkontroll komponens: Novaco, Feindler Erkölcsi érvelést fejlesztő komponens: Gibbs, Potter, Goldstein

Szociális Készségek

         

Panaszkodás Beleérző képesség Megállapodás Dühre való reagálás Verekedés elkerülése Segítségnyújtás Megvádolás Ellenállás a csoportnyomásnak Érzelmek kimutatása A kudarc elviselése

Indulatkontroll komponens elméleti háttere



Novaco:

–

Az indulatos viselkedés a stresszre adott affektív reakció.

– –

A düh két elem kombinációja :

• •

egyrészt fiziológiai felindultság, másrészt a felindultságnak a „düh” kognitív címkével való ellátása.

A düh az ellenszenvet keltő események sajátos megítélésének az eredménye. A külső körülmények csak indirekt módon – az egyén értelmezése révén – járulnak hozzá a düh kialakulásához.

Erkölcsi érvelést fejlesztő komponens elméleti háttere



Yochelson Samenow és Gibbs – Potter munkásságára építve Komoly gondolkozásbeli torzulások :

– – – –

Egocentrikus gondolkodás A legrosszabból kiindulni, a legrosszabbat feltételezni Mások hibáztatása Bagatellizálás és rossz címkézés

Erkölcsi érvelés



1. szint: Erő - „Az erőseké a jog.”



2. szint: Egyezségek - „Te vakarod az én hátamat, én a tiédet.”



3. szint: „Úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak”



4. szint: „Hasznára válsz a társadalomnak?”

A résztvevők

  

Nem csak önkéntességen alapuló részvétellel működik Legfőbb kritérium az alapvető készségek (szociális készségek, indulatkontroll, erkölcsi érvelés) terén jelentkező jelentős mértékű lemaradás A csoport ideális létszáma 6-8 fő

ART tréning



Számos országban használják!



Magyarországon eddig: 20 csoport (3 komponens), 100 elkövető

ART és más tréningek - Folyamat