Transcript A szociálpedagógia színterei

A szociálpedagógia színterei
WJLF Pedagógia BA
Pedagógiához közelítő áramlatok
Joggyakorlat
különbség gyermek-,ifjú- és felnőtt bűnöző között /a fiatalok
büntető eljárása nevelő jellegű
Egészségügy
- morbiditás-mortalitás társadalmi réteghez kapcsolható
- megelőzés, fiziológiai betegség-mentális betegség
Szociálpolitika
- tankötelezettség
- gyermekkori munkavállalás szabályozása
- anyák munkavállalásának szabályozása
- gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek jönnek létre
2
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok
képzési és kimeneti követelményeiről
„képesek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, szociális és mentális
problémáit komplex rendszerben kezelni és az érintett személyekkel együttműködésben
segíteni, továbbá a gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát fenntartani, helyreállítani,
fejleszteni. A képzés multidiszciplináris ismereteket nyújt, valamint azokat a képességeket,
készségeket fejleszti és értékeket közvetíti, amelyek segítségével a szociálpedagógusok
hatékonyan működhetnek közre a szociális problémák megelőzésében, megoldásában és
az érintettek társadalmi integrációjának az elősegítésében.
A képzés jogosít a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális ellátás, a speciális szükségletű,
sérült, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő szolgálatokban; a
helyettes- és nevelőszülői hálózatokban, gyermekvédelmi központokban, a családsegítésben,
gyermekjóléti szolgálatokban, kisebbségi intézményekben; kollégiumokban; gyermek és
ifjúsági szabadidős és üdülési programokban; a fogyatékossággal élők
intézményrendszerében; a nevelési-oktatási intézményekben; bűnmegelőzési és végrehajtási
intézetekben szociálpedagógiai szakmai munka végzésére;
- a különböző helyzetű gyermekek, fiatalok és csoportjai, családjai, valamint pedagógusai
számára szakszerű szolgáltatásnyújtásra a nevelés, oktatás, szabadidő-pedagógia,
szociálpedagógia, szociális munka korszerű eszközeivel; továbbá ezeknek a folyamatoknak a
tervezésére, kivitelezésére és elemzésére;
- a szociális szakmai tevékenységhez szükséges prevenciós és problémakezelő módszerek,
technikák hatékony alkalmazására.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel;
kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és
önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során
személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; egyéni döntéshozatalra és
csoportmunkára, szakmabeli, illetve szakmaközi együttműködésre való képességgel;
idegennyelv-tudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással.
3
Szociálpedagógiai tevékenység célja
A gyerek és az ifjú korosztály
kapcsolati, tanulási, szociális
stb. problémáit egységben,
komplex rendszerben kezelve,
elsősorban az érintett
személyekkel, csoportjaival,
valamint családjukkal
együttműködve, másrészt a
környezet erőforrásait
mozgósítva segít a gyerek, fiatal
és környezet egyensúlyát
megtartani, ill. a megbomlott
egyensúlyát helyreállítani.
hozzájárul a
felnövekvő
gyermek és fiatal
optimális
életvezetéséhez.
A gyerek és az ifjú korosztály
kapcsolati, tanulási, szociális stb.
problémáit egységben, komplex
rendszerben kezelve, elsősorban az
érintett személyekkel, csoportjaival,
valamint családjukkal
együttműködve, másrészt a
környezet erőforrásait mozgósítva
segít a gyerek, fiatal és környezet
egyensúlyát megtartani, ill. a
A szociális munka, a gondozás, a nevelésmegbomlott egyensúlyát
oktatás, a szabadidő-pedagógia
helyreállítani.
eszközeivel nyújt segítséget a különböző
szociális helyzetű gyerekek, fiatalok
Fontos, hogy
részére, illetve a családnak, vagy a
együttműködjön más
pedagógusoknak. Kapcsolatot tart fenn a
szakemberekkel, például
megelőzést szolgáló állami (szociális,
orvosokkal,
oktatási, egészségügyi) intézményekkel,
pszichológusokkal,
valamint a társadalmi (szociálpolitikai, jogi,
gyógypedagógusokkal,
érdekérvényesítő, gyermekjóléti és –
jogászokkal, szociális
védelmi) intézményekkel.
munkásokkal.
4
Tevékenységi színterek
Egészségügyi
intézmények
Oktatásinevelési
intézmények
Kultúrát
szolgáló
intézmények
Családsegítő
intézmények
szociálpedagógus
Civil
szervezet
Gyermek- és
ifjúságvédelem
színtere/gyermekjóléti szolgálat,
gyámhivatal,
gyermekvédelmi
intézmények/
Utca,
játszótér
5
Tevékenységi formák









Megfigyelés
Vizsgálat/környezettanulmány, családlátogatás,
interjú/
Gondozás, egyéni foglalkozás, problémamegbeszélés
Tanácsadás
Tanulás segítése különböző formában
Szabadidő szervezés, animálása
Érdekképviselet
Szupervízió
Mentálhigiéné
6
Iskolai szoc.ped. kliensei /általánosságban/
1. azok csoportok, egyének, akik nem tudják a hatékony szociális
működéshez szükséges képességeket kialakítani,
2. Olyan alulprivilegizált társadalmi csoporthoz tartoznak, amely
nehezíti az iskolai színtéren a mentális és szocializációs
megfelelést
3. Olyan traumatikus élményeket elszenvedett vagy folyamatosan
megélő tanulók, ennek ezek pszichés következményeként nem
tudnak megfelelni az iskolai viselkedési és teljesítmény
normáknak
7
Iskolai szoc.ped. kliensei /konkrétan/










Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett
Vándorló családok
Más nyelvi környezetből érkező tanuló
H.h. cigány etnikum
Elhanyagolt, durva környezetből érkező gy.
Iskolakerülő, csavargó
Alkohol, drogfogyasztó
Teljesítmény-problémás, viselkedészavaros
Bűnelkövető fiatal
Terhes diáklány
8
Iskolai szociálpedagógia
Németországban (Heinz J. Kersting)

Feladatok:




Hátrányos körülmények között élő tanulók segítése,
rétegspecifikus gátlások, nehézségek leépítése a
szocializáció folyamán
Szerepelvárásokkal, a társ.i követelményekkel való
megismertetés szociális háttértől függetlenül
Személyes és továbbtanulási előrelépés elősegítése
Potenciális vagy meglévő konfliktusok
Iskolarendszer: zárt rendszer
Iskolai szocped. önkéntes alapon vagy
intézményesítve (integráltan, kooperatív formában)?
9
Iskolai szociálpedagógia
Németországban (Heinz J. Kersting)
Németországban széles spektrumú megoldások,
kezdeményezések
Kooperáció
teljes elkülönülés



Elemi iskolák: nincs iskolai szocped.
Klasszikus szociális intézmények (napközi otthon, egész napos
iskola)
Középiskola:
 Szakmunkásképzők/szakiskolák, kisegítő: helyi kezdeményezésű
civil, egyházi szervezés, ifjúsági egyesületek (tanulási- játék, házi
feladat elkészítésének segítése, külf. munk.váll. gyerekei…)
 Szakközépiskola: ’70-es évek második felétől munkaügyi hivatal
szervezésében – az ifj.munkanélk. nyomására
 Gimnázium: kevésbé jellemző (hh)
10
Tevékenységi kör sokfélesége
11
Iskolai szociálpedagógia
Németországban (Heinz J. Kersting)
Tevékenységi kör sokfélesége:




Szünetek alatti felügyelet, helyettesítés,
egyéni oktatás, korrepetálás, házi
Osztálykirándulások, szünidei foglalkoztatás,
vakáció hasznos eltöltése, teaház
Szociális segítségnyújtás, tanácsadás,
szülőkkel folytatott munka, külföldi gyerekek
integrálása
Tanácsadás, szupervízió, továbbképzés
tanárok számára
12
Magyar viszonyok és iskolai
szociálpedagógia




Miként integrálható hazánkban?
Mire fókuszáljon a szociális tevékenység a
különböző hazai iskolatípusokban?
Külső vagy belső szakemberként
alkalmazandó az iskolai szociálpedagógus
hazánkban?
Készítsünk listát az iskolai szociálpedagógia
előnyeiről és gátló tényezőiről!
13
Iskolai szervezetben vs. önálló intézményben
Integrált jelenlét
mellette pl:




Folyamatos tevékenység
az int. felelős azért, ami
ott történik
Szorosabb
együttműködés
lehetősége
Szülői partnerség
ellene lehet:



Más szocializációs
tevékenység, módszerek,
stratégiák
Státuszkülönbségek
miatt: alárendelődne
Túl bürokratikus az iskola
A két csoportosulás önállósága teszi lehetővé az együttműködést!
Két partner!
14