Szociális munka elméleti alapjai Különböző diszciplinák felhasználása a szociális munkában Humán öko rendszer szintjei Példák az ismeretek felhasználására I.
Download ReportTranscript Szociális munka elméleti alapjai Különböző diszciplinák felhasználása a szociális munkában Humán öko rendszer szintjei Példák az ismeretek felhasználására I.
Szociális munka elméleti alapjai Különböző diszciplinák felhasználása a szociális munkában Humán öko rendszer szintjei Példák az ismeretek felhasználására I. szint Egészségnevelési (az ember testileg) tanácsadás; gyógyszerek hatása az emberi szervezetre; természetes gyógymódok (gyógynövények); fizikoterápiás kezelés; egészségügyi felvilágosítás Közreműködő szakemberek Ápolók, védőnők, orvosok, egészségnevelő, természetgyógyászok, gyógytornász Humán öko rendszer szintjei Példák az ismeretek felhasználására Közreműködő szakemberek II. szint (Intraperszonális szint) Önismereti tréningek, személyi segítés, önkontroll fejlesztése, problémamegoldó képesség fejlesztő csoportok, terápiás kezelések, (határeset →) pályaválasztási tanácsadás, maga a pszichológia: tanulási nehézségek, neurológia, pszichopatológia, fejlődéslélektan Mentálhigiénés szakember, pszichiáter, pszichiáter, pszichoterapeuta, tanárok, gyógypedagógusok, logopédus III. szint (Interperszonális szint) Kapcsolatteremtő képesség kifejlesztése, azonos problémákkal küzdő egyének csoporttá szervezése, szexuális tanácsadás Konfliktuskezelés pszichológiai ismeretek, szexuális felvilágosítás, szexuális zavarok elhárítása, szexuális problémák kezeléséhez szükséges ismeretek, párterápia, kommunikáció Pszichológus, pszichiáter, szexológus, egyházak képviselői Humán öko Példák az ismeretek felhasználására rendszer szintjei Közreműködő szakemberek IV. szint (a család és más kiscsoportok) Önsegítő csoportok, családsegítés, terápia, nevelési tanácsadás, házas tanácsadás, családgondozás, jogi tanácsadás, törvények Gyámügyi előadók, teológia, hittudomány, egy-házak képviselői, védőnő pszichológus, jogász, kortárssegítés, ügyvédek, családterapeuták, pedagógusok V. Szint ( Közvetítő tevékenység, tájékozódás az adott környezeten belül felvilágosítás, közvélemény kutatás, pályaválasztási tanácsadás, jogi tanácsadás, törvények, munkavédelem, tűzvédelem, munkajog, munkanélküli tanácsadás, környezetvédelem, intézményfejlesztés (szociális oktatás), településfejlesztés, pedagógia, kriminológia – közbiztonság Szociális intézmények vezetői Jogászok, bírók, ügyészek, önkormányzati képviselők, polgárőr, rendőr, tűzoltóság, egyházi képviselők, környezetmérnökök Humán öko rendszer szintjei Példák az ismeretek felhasználására Közreműködő szakemberek VI. szint (az adott kultúra) Hittudomány, néprajz, hagyományok őrzése, tradíciók, népművelés, közművelés Művelődésszervező, egyházi képviselő, tanár, szociokultúrális animátor (meglévő készségekkel foglalkozik) VII. Szint (a Politológia – szociálpolitikai – nemzet, az társadalompolitikai ismeretek, állam, a közgazdaságtan társadalom) Országgyűlési képviselők, rendőrség, honvédség Értékek a szociális munkában Értékek a szociális munkában Érték: a filozófiának és egyéb társadalomtudománynak pl.: jog, etika, társadalompolitika, szociálpolitika legelvontabb kategóriája. Elvont tartalmuk és absztrakt meghatározásuk ellenére meghatározzák az egész életünket. Barnett: az érték a dolgok ideális állapotának azon koncepciói amelyek kritériumként, vagy indoklásként szerepelnek és hasznosíthatók a javasolt, vagy aktuális viselkedés előnybe részesítésére, vagy választására. Az értékek követelményként vannak jelen és értékkategória-párokat alkotnak. Az értékek különböző funkciói Magatartást befolyásoló funkció: A szocializáció révén történik a szereptanulás, alakulnak ki az alapértékek. Alapértékekhez való kötődés értékorientációban fejeződnek ki. Értékorientáció: vélemények, attitűdök összessége. → olyan értéktartomány, amellyel az egyén mélyen azonosul, amely legkönnyebben és legvalószínűbben jut érvényre az egyén viselkedésében. Értékmérő funkció Segítségével minősíthetjük saját, vagy mások veselkedését jónak, vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek. Életminőséget befolyásoló funkció Értékek integráló funkciója Az adott egyén az értékrendje alapján kapcsolódik az adott csoporthoz, közösséghez oly módon, hogy ott a csoportban, közösségben uralkodó, jelenlévő normákat, szabályokat elfogadja, magára nézve kötelezően elviselni. A szociális munkával kapcsolatos filozófiai értékek Élet, Béke, erőszak mentesség, Az ember és a természet kapcsolata, Felelősség, A szociális munka értékei A hivatás alapértékei: Minden embernek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez, hogy el tudják végezni az életük adta feladatokat, meg tudjanak birkózni a nehézségekkel. Szakmai kapcsolatok egyéni értékekre és méltóságra épülnek. Összegzés a szociális munka értékeiről (Szociális munka képzési tanácsa) Szociális munkások szakmai kapcsolatrendszere az egyéni értékek figyelembevételére és a humán méltóságra épít. Elősegíti a közös beleegyezés, a bizalom, a becsület és a konfliktus felelős és tudatos kezelése. Szociális munkások elősegítik, hogy a szociális intézmények, mind humánusabbakká és humán igényekre fogékonyabbakká váljanak. A szociális munkások tisztelek és elfogadják a különböző népek páratlan jellemzőit. A szociális munkások tisztelik azt az emberi jogot, hogy ők maguk dönthessék el a szolgáltatáshoz való viszonyukat és a segítő folyamatban való részvételük formáját. A szociális munkások felelősek saját etikai viselkedésükért, gyakorlati tevékenységük minőségéért és folyamatosan gyarapítják ismereteiket és jártasságukat a szakmájukban. Szociális munka alapértékei közé tartozik A kliens részvétele A kliens önmeghatározása A kliens bizalma Szakmai értékek Egyének, családok, csoportok és közösségek jogait és méltóságát megvédeni, valamint elősegíteni jogaik és felelősségük érvényesítését. Gyakorlatban bizonyítani elkötelezettségük a szakmai értékekhez, mint a privát szféra védelme, titoktartás, a kliensek választási jogának tisztelete. Azonosítani a strukturális hátrányokat, diszkriminációkat és előítéleteket az életkor, nem, osztály, fogékonyság, szegénység, kultúra, iskolai végzettség, etnikum, hit területe. Fellépni ezek ellen. Tiszteletben tartani, sőt erősíteni a közösségben rejlő erőket és készségeket. Hatékonyan, céltudatosan és a legrosszabb helyzetben mellette elkötelezetten tevékenykedni akkor is, amikor konfliktusok vannak a szociális munkás és a kliens, az intézmény, vagy a szakma között. Értékek átültetése a gyakorlatba (Biestek) A kliensnek szüksége van arra, hogy egyénként, és ne típusként foglalkozzanak vele. mind pozitív, mind negatív érzéseit kifejezhesse, elfogadják, mint méltósággal bíró embert, amikor kifejezi az érzéseit, akkor megértő fogadtatásra és válaszra találjon se meg ne ítéljék, se el ne ítéljék azokért a nehézségekért, amelyekkel küzd. saját maga hozzon meg döntéseket saját életére vonatkozóan. biztos legyen benne, hogy a róla szóló bizalmas információkat olyan titokban kezelik, amennyire csak lehetséges. Taktikák a szociális munkában A szociális munkában a szociális szakember bátran használhatja és használja is a taktikák bármelyikét. Különösen abban az esetben kerülnek előtérbe amikor a szakember és a kliens problémabelátása, és a megoldás mikéntje különbözik, ugyanakkor a szakember meggyőződése az , hogy ő látja objektívebben az összefüggéseket. TAKTIKA: eszköz mellyel a szociális szakember eredményesé teheti a probléma megoldását. Támogatókat szövetségeseket találhat és számolnia kell az ellenfelekkel is. A szociális munkás ezzel próbálja meg növelni vagy csökkenteni a működő erőket. Rövidtávú és specifikus viselkedésmód. TAKTIKÁZÁS: egy olyan magatartásmód melyben a folyamat résztvevői a cél érdekében a szakmai elvárásoknak megfelelő módszerek alkalmazása által befolyással lehetnek a viselkedésre. Természetesen a jobbító szándéktól vezérelve Kollaboratív taktika Célja :A szelíd meggyőzés, hogy a szociális szakember elfogadtassa álláspontját a másik féllel. Jellemzői nyílt kommunikáció nyílt beszéd a problémáról az interakciókat a puhatolózás jellemzi Felvilágosítás: a szociális munkás megosztja a birtokában lévő információkat mellyel a másik fél nincsen a folyamatban jelen van a befolyásolási szándék a szociális munkás célja a változtatni akarás a probléma megoldásban szükséges a probléma alkalmazásakor az egyetértés, a megállapodás ,a feladatok felosztása a kliens és segítője között. hangvétele lágy tiszteletben tartja a kliens szabad akaratát, számít a kliens együttműködésére, elfogadására megosztják egymás közt a feladatokat ( KLIENS-SZ.M )-KÉPESSÉTEVÉS. Ez a taktika alkalmas: közös cél elérésére közös akciók tervezésére. Kampány taktika A kollaboratív és a konfliktusos taktika sajátos keveréke. Célja :az erősebb meggyőzés a másik félre gyakorolt hatás által az álláspontja elfogadtatása. Jellemzője: manőverezés, alkudozás, tárgyalás kemény meggyőzés enyhe erőszak Kemény meggyőzés: ha a szociális munkás úgy próbálja meg elfogadtatni az álláspontját hogy a célágens érdekére és érzékenységére próbál hatni. A tényeket tudatosan úgy választja meg, hogy minél nagyobb hatása legyen a hallgatóra. Politikai manőverezés: mások manipulálása. Az információ megosztás látszatát kelti. Jellemzője a szembenálló félre gyakorolt burkolt befolyás, bár nem kizárólagosan titkosak az akciók. Alkudozás, tárgyalás: a források, egymásnak tett szolgáltatások, jutalmak cseréjét jelenti. Cél, hogy az üggyel kapcsolatban kölcsönösen elfogadható álláspontot tudjanak kialakítani az érintettek. az alkudozás, ill. tárgyalás foglalja, ill. tartja egyensúlyban a kollaboratív és küzdő taktika elemeit. Enyhe erőszak: nyomásgyakorlás vagy negatív szankció kilátásba helyezése a cél-ágens számára. A szociális munkás általában kerüli a nyilvánosságot. Küzdő taktika A küzdő taktika továbbmegy az erőszak alkalmazásán, felhasználva a nyilvános konfliktus helyzeteket. Cél: érdekképviselet, a kritikai tudat az öntudat kialakítása. Eszköztára: vélemények heves ütköztetése( pl.: vérremenő viták) normatív viselkedésformák megszegése( pl.: tüntetés, vérremenő akciók) szélsőséges esetben törvény megszegése(pl.: intézmény működésének megakadályozása ülősztrájkkal) E taktika alkalmazásával változásokat lehet elérni egy csoport, közösség, társadalom érdekeinek képviselete céljából. Fontos hogy a szociális munkás válasszon a három taktika közül. A választásnál döntő szempont: a taktika miként hat a cél-ágensre és más személyekre. A taktika megválasztásának szempontjai: A szakember és a cél-ágens céljainak hasonlóságát eltérését - ezzel kapcsolatban a cél ágens hatalmi forrásait és hogy ezek a források milyen taktikák használatát igénylik. és kettejük kapcsolatának milyen a természete. A taktika kiválasztása szakembertől függ!!! A „titkos tevékenység” ismeretének jelentősége A titoktartás a szociális munkás egyik legfontosabb alapszabálya, a hivatása megfelelő gyakorlásához. Titoktartás elve: a szociális szakember a kliensei adatait bizalmasan kezeli. A szociális munkás szakmai tevékenysége során a titoktartást és az információk bizalmas kezelését tartja szem előtt. A szociális munkás biztosítja a kliens jogát a bizalmas, titoktartáson alapuló kapcsolathoz. Információt nem ad ki a kliens tudomása, beleegyezése nélkül, kivéve ha ez súlyosan veszélyeztet bárkit. Erről azonban tájékoztatja a klienst. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang-, és képanyagra , rögzített és az abból kikövetkeztethető információra vonatkozik. Szervezetek titkai: nyílt titok: mindenki tud róla habár elméletileg a tevékenység, információ titkos stratégiai: a cél elérése érdekében történő " titkolózás" sötét: senki nem tudhat róla. Napvilágra kerülése a szervezet működését veszélyeztetné. Ideológiák és elméletek a szociális munkában Howe, 1987. alapján Ideológia: Valamely osztály, politikai párt, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különféle formájban jut kifejezésre. Társadalmi lét tükröződése az emberek tudatában. Liberális modell Csak a közösség szegényebb tagjainak nyújt minimális segélyt, az igénylők jövedelmének, vagyonának felmérése alapján. Jövedelemigazoláshoz kötött segélyezés, Rászorultságot szociális technikákkal mérik (környezettanulmány, jövedelemigazolás) A támogatás a fentiek miatt stigmatizáló, kirekesztő. Szigorúan szűk körben nyújt támogatást, A piaci megoldásokat helyezi előtérbe: A piac differenciál, az állami támogatást csak a nagyon szegények kapják. A piac logikája utalja, az állam ösztönzi a magánjellegű piaci ellátási formákat (magánbiztosítók, magánintézmények), A jóléti ellátások nem gátolják a munkavállalási hajlamot. USA, Kanada Konzervatív modell A szociális ellátórendszerek kiegészítése olyannyira, hogy magukban foglalják a középosztályt is. A szociális jogok megadása, de osztályhoz és státuszhoz differenciáltan kapcsolva. Kisméretű újraelosztás. A tradicionális család fenntartása és bátorítása Tradicionális női szerepek elkötelezettje, Hagyományokra épül, erős egyházi hatásokkal, Az állam csak akkor segít, ha a családtagok vagy kisebb természetes közösségek segítő kapacitása kimerült Németország, Franciaország, Olaszország Szociáldemokrata modell Egyenlőségre törekvés, A középosztályt is magában foglaló ellátás inkább optimista, mintsem minimumra törekvő színvonalon. Univerzális, de keresethez kapcsolódó programok, A család és a nők emancipációja. Teljes foglalkoztatottság politikája: Munkalehetőségek biztosítása, mert a szolidarisztikus univerzális jóléti államot úgy lehet fenntartani, ha minél többen dolgoznak. Az államot az összes állampolgár szociális jogainak érvényesítését biztosító alapvető eszköznek tekintik Skandináv országok A szociális Elméleti munkás példák egyénisége Probléma értelmezés Célok Példák a módszerekre A helyretevő Pszichoanalitikus iskolák, beheviorista iskola Nem jól működik a rendszer, egyéni patológia Az egyén/ rendszer megfelelő egészséges és harmonikus működésnek helyreállítása Az egyén segítése a változásra, a rendszer segítése a harmonikus működéshez. A definíciók világossága tette a kommunikáció javítása, alrendszer negatív életstílusok felvázolása Az értelem keresője Kliensközpontú megközelítési módok, kommunikáció elmélet A kliens problémaértelmezése a fontos. A szociális munkásnak meg kell értenie ezt a szubjektivitást Új értelmezés és megértés erősítése az emberek között egy adott helyzetben A definíciók világossá tétele, a kommunikációk javítása alternatív életstílusok felhasználása A szociális Elméleti munkás példák egyénisége Probléma értelmezés Célok Példák a módszerekre A tudatosság felkeltője Az egyén problémákat politikai okokra vezeti vissza Az önismeret fejlesztése és a szolgáltatások nagyobb mértékű ellenőrzése a kliens által Az egyén és a csoport hatalommal való felruházása, csoporttudat fejlesztése, egyéni öntudat fejlesztése Az okok a kapitalista termelési módban és az egyenlőtlen ségben van Az értékek és a státuszhatalom újrafelosztása Közös fellépés a társadalmi konfliktusok ellen, harc a jóléti jogokért Radikális szociális munka, feminista iskolák A Radikális forradalmár szociális munka, marxista szociális munka Etikai kódex Etika: filozófiai tudomány, amely a történelem során kialakult értékekkel, normákkal, szabályokkal foglalkozik. Azokat kutatja, vizsgálja. Ethosz: görög eredetű szó. Arisztothelesz használta először. Nikhomakhoszi jóra. etika: minden ember képes a Az etika tárgya az erkölcs. Normarendszer A történelem során kialakult értékek, normák, szabályok összessége. Az etika magasabb szinten reflektál a cselekedetekre. Erkölcs: az itt és most, az adott szituációban mutatja meg, hogyan kell viselkedni. Hogyan kell cselekedni, mit kell tenni az adott helyzetben, mik az etikai elvárások, szabályok, amit önmagamra nézve kötelezően elismerek. Erkölcsi tudat: Szocializáció révén alakul ki (asztalra mászik a gyerek) Az ember önmagának oka: Aquinoi Tamás Felelősség – gyilkos személy részéről. Jog erkölcs kapcsolata: Összetartozó kategória, A jog alkalmazott etika, Lelkiismeret: Belső szabályrendszer A magyarországi etikai kódex születése I. Magyarországon a két világháború között nem létezett szociális munka. 1980-as évek, oldódó politikai légkörben már lehetett beszélni a szociális munka fontosságáról. „mindenről gondoskodó állam” csak idea. A magyarországi etikai kódex születése II. 1987. február 10. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület alakuló közgyűlése 76 taggal. 1987. június 4-én megalakult a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete – szociális munkás végzettségű személyeket fogja össze. Családsegítők Kamarája. Iskolaszövetség. A magyarországi etikai kódex születése III. 1988-ban a Szociális Munkások Nemzetközi Egyesülete Puerto Rico-i ülésén elfogadta „Az etikus viselkedés irányelvei” című munkát. Etikai munkacsoport jött létre (4 Egyesület 1-1 képviselője, 1 független szakértő). A magyarországi etikai kódex születése IV. A kódex előkészítésének fázisai: Adatgyűjtés Esetelemzések a magyar gyakorlatból Az etikai kódex első változatának megírása Konferenciák Az Etikai Kódex munkaváltozatának elkészítése 1995. január 26-28. megrendezték az első Etikai Kódex Konferenciát Szekszárdon. 2005. április 29. módosításra került. Etikai választások a segítő foglalkozásban Mit jelent az etika szó? Görög ethosz szóból származik, jelentése erkölcs, érzés. Az etika az erkölcs, az erkölcsi elvek rendszere, illetve valamely hivatás erkölcsi és magatartásbeli szabályainak összessége. Segít a konkrét helyzetekben az erkölcsi problémák felismerésében és eligazítást ad, hogy hogyan cselekedjen az ember. Az etika az értékekből ered, és összhangban van velük. Etikai elméletek Az etikai elvek mindegyikének három eleme van: Átfogó célok (az események olyan eredményei, amelyeket önmagukban jónak tartunk) Egyéni kötelességek (a személyek kötelessége véghez vinni bizonyos tevékenységeket, vagy tartózkodni tőlük) Egyéni jogok (állítások vagy jogosítványok, amelyeket az egyén birtokol) Haszonelvű vagy célalapú elmélet Alapvető 1. cél 2. jogok Leszármaztatott 2. kötelességek Kötelességalapú elmélet Alapvető 1. kötelességek Leszármaztatott 2. jogok Alárendelt 3. célok Leszármaztatott 4. jogok 4. kötelességek Jogalapú elmélet 1. jogok Alapvető 2. kötelességek Leszármaztatott 3. célok Alárendelt 4. jogok Leszármaztatott 4. kötelességek Szituációs elmélet Az alapvető társadalmi célokra, kötelességekre és jogokra vonatkozóan nem tartalmaz előzetes sorrendet. Előszó I. 1. A Szociális Munka Etikai Kódexe a szociális munka gyakorlását meghatározó szakmai, etikai normákat tartalmazza. 2. A Szociális Munka Etikai Kódexe az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az ENSZ a Gyermek Jogairól szóló Egyezményre, az Emberi Jogok Európai Egyezményére valamint a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik. 3. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában résztvevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését szolgálja, valamint elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. Előszó II. 4. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül – a tevékenység szolgáltató vagy hatósági jellegének megfelelően – nyújtson szakmai szolgáltatásokat. 5. A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül. 6. A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, a munkaadókkal, egyéb szakmák képviselőivel való együttműködésre terjed ki. 7. A szociális munkás felelősséget vállal a kliensek érdekeinek érvényesítésében. Alapelvek I. 8. A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait, céljait és szándékait. 9. A szociális munkás – az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének megfelelően –a kliens vagy kliensek hátrányos megkülönböztetése nélkül végzi munkáját. 10. A szociális munkás felelőssége a döntéshozók, valamint a közvélemény figyelmét felhívni mindarra, amiben a kormányzat, a társadalom vagy egyes intézmények felelősek a nélkülözés és a szenvedés kialakulásáért, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését. A szociális munkás joga és kötelessége, hogy ennek érdekében szakmai és társadalmi érdekérvényesítő szervezetekhez forduljon. Az Etikai Kódexet aláíró és csatlakozó szakmai szervezetek joga és kötelessége eljárni ezen ügyekben. Alapelvek 11. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését, de társadalmi felelőssége vagy egyéb kötelezettségek módosíthatják ezt a felelősségét, amit mindenkor a kliens tudomására kell hoznia. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített és az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra, esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik. 12. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza. Munkája során a segítségnyújtás a döntő, és csak ennek részeként, az együttműködés érdekében végez kontroll tevékenységet –különös tekintettel az együttműködésre kötelezett kliensekre. 13. Az Etikai Kódexet aláíró szervezetek biztosítják, hogy tagjaik megfelelhessenek az etikai elvárásoknak. A kliens és a szociális munkás kapcsolata I. 14. A szociális munkás a kliens érdekeit képviseli, de tiszteletben tartja mások érdekeit is. 15. A kliens és a szociális munkás kapcsolata a bizalmon alapul. 16. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások - megkülönböztetés nélkül mindenki számára elérhetőek legyenek. 17. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens közötti rokoni, baráti, közvetlen munkatársi, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló) kapcsolat. A kliens és a szociális munkás kapcsolata II. 18. A kliens megválaszthatja a szociális munkást, amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális munkás - szakmai megfontolás után, és/vagy összeférhetetlenség esetén - megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a kliens további szakmai segítéséről. 19. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos munkavégzését gátolja. 20. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nem részesülhet. 21. Az intézmény számára juttatott javakból a szociális munkás részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belső szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi. A kliens és a szociális munkás kapcsolata III. 22. A szociális munkás előzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. 23. A szociális munkás nem használhatja fel a segítő folyamatot pártpolitikai célok vagy a vallási meggyőződés befolyásolása érdekében. 24. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele kötött valamilyen elkötelezettséghez, azt a klienssel előre közölni kell. 25. A kliens –a szociális munkásra vonatkozó panaszát az érintett felek bevonásával meg kell vizsgálni. 26. A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba. A szociális munkás és a szakma kapcsolata 27. Az önkéntesek, a laikusok, a gyakornokok szolgáltatásba való bevonásáért, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé, illetve az intézmény vezetőjéé a felelősség. 28. A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő folyamatért, annak minőségéért. 29. A szociális munkás ne vállaljon el olyan feladatot, amelyben tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel. 30. A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális szférában tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek együttműködjenek, szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat hozzanak létre. 31. A szociális munkás kötelessége, hogy folyamatosan kövesse nyomon a szakma fejlődését, a változását és azt alkalmazza munkájában. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata I. 32. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték az együttműködés. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van képzettségükre és kötelezettségeikre. 33. A szociális munkás munkatársaival való kapcsolatát a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai problémákat. 34. A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai információit munkatársaival megosztja, különös tekintettel a pályakezdőkre és a gyakornokokra 35. Más szakemberekkel történő együttműködés során a szociális munkás azok kompetenciahatárait tiszteletben tartja, ez azonban saját felelősségét az eset további kezelésében nem csökkentheti. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata II. 36. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai és más szakemberek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét, kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot. 37. A szociális munkást munkatársaival való magánjellegű kapcsolatai nem befolyásolhatják abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése szerint végezze. 38. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt esetleges összeütközésekben. 39. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára. 40. A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön közvetlen kliens-közelbe. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való viszonya I. 41. A szociális munkás arra törekszik, hogy munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei érvényesüljenek. Az Etikai Kódex kerüljön be az intézmény szervezeti és működési szabályzatába. Amennyiben a fenti célok elérésében a szociális munkást huzamosabb ideig akadályozzák, akkor segítségért az Etikai Kollégiumhoz fordulhat. 42. A szociális munkás arra törekszik, hogy munkahelye szakmapolitikáját és gyakorlatát javítsa, növelve ezzel a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében vegyen részt esetmegbeszélő csoporton, szupervízión vagy más szakmai továbbképzéseken. 43. A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, intézményével vagy kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha az etikai sérelem akár intézmények, akár személyek részéről éri, védelemért munkáltatójához, illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulhat. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való viszonya I. 44. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens jogsérelme, bántalmazottsága, vagy függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, vizsgálatot kezdeményezhet, és az Etikai Kollégiumhoz fordulhat bejelentéssel. 45. A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma, párt, egyház, szervezet stb.) nyilatkozik vagy cselekszik. 46. A Szociális Munka Etikai Kódexe az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező. A szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása és törekszik annak betartatására, abban az esetben is, ha nem szociális intézményben végzi munkáját. Záró rendelkezések 1. Az Etikai Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai kötelezettségeknek. 2. Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma működési feltételeit: a kiépült intézményhálózatot, a szükséges tárgyi feltételekkel együtt, a szakemberek felkészültségét, a szakmai szabályok ismeretét, a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit, a szociális munka társadalmi presztízsét, az érdekvédelmet. 3. A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatást igénybe vevők és az együttműködő intézmények / szervezetek számára hozzáférhetővé kell tenni. 4. Az Etikai Kollégium állásfoglalásai nyilvánosságra kerülnek. 5. A Szociális Szakmai Szövetség legalább ötévente vizsgálja felül a Szociális munka Etikai Kódexét. A benyújtott változtatási javaslatokat szakmai nyilvánosság előtt, konferencián kell megvitatni. Budapest, 2005. április 29-én Záró rendelkezések Az Etikai Kódexet aláíró szervezetek: Hajléktalan Szolgálatok Tagjainak Országos Egyesülete Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Kurt Lewin Alapítvány Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége Regionális Forrásközpontok Országos Egyesülete Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete Szociális Intézmények Országos Szövetsége Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete Értelmező rész: A Küldöttgyűlés felhatalmazza az Elnökséget, hogy az Etikai Kollégium javaslata alapján megtárgyalja és elfogadja az értelmező részt. Határidő: 90 nap. Etikai dilemmák a szociális munka gyakorlatában A szakember munkája során etikai dilemmák sorával találja magát szembe, ezeket fel kell oldani – etikai kódex. Ok-okozat folyamatos vizsgálata. Beavatkozás dilemmája I. 1601. I. Erzsébet – „szegénytörvény” A szegények segélyezése minden község kötelessége (nyílt gondozás). Ahol a pénzsegélyt nem tudják megoldani, ott intézményt is létrehozhatnak (zárt gondozás). Van-e jogom beavatkozni a másik ember életébe? Szociális szakma oldotta fel: igen, vannak helyzetek, amikor be kell avatkozni. Beavatkozás dilemmája II. Angolszász országok (liberális) Minden esetben segítséget kell nyújtani, ha ezt a kliens kéri. Szakember csak akkor avatkozik be, ha a kliens érdekelté válik (mentális betegségek). Német nyelvterületeken Meg lehet győzni a klienst, hogy a segítséget igénybe vegye, elfogadja. Beavatkozás dilemmája III. Kin akarok segíteni? Mit akarnak, vagy akarnak-e érte tenni mások? Nekem mint szakembernek mit kell tennem, mit szeretnék tenni? Az én és a kliens értékrendszere. Önkéntesek bevonása a segítő tevékenységbe. Értékelés dilemmája I. Szociálpolitikában szelekció fogalmához köthető – érdemes, érdemtelen. Kultúra, értékrend nagy szerepe. A szakember az adott társadalmat is képviseli, törvényi keretet is figyelembe kell vennie. Elkötelezettség dilemmája Egy-egy adott szituációban, konfliktus helyzetben ki mellé kell állnunk, ki mellett kell elköteleznünk magunkat, hogyan foglaljunk állást, milyen érdekeket kövessünk? A segítő mindig a gyengébb oldalán kötelezi el magát. Kontroll dilemma Bismark-i társadalompolitikai rendszerhez kapcsolódik, a tb. megjelenéséhez. Adott szolgáltatások minőségét, és igénybevételük jogosságát is vizsgálni kell. Szubszidiaritás elve. Szerződéskötés – miért kér segítséget? mert a problémáját egyedül nem tudja megoldani. Autonómia dilemma A kliens szabadsága, hogy dönthessen az őt érintő kérdésekben. A szociális szakember akkor végzi jól a munkáját, ha a kliens képessé válik a problémái megoldására. Ennél nagyobb szabadságot az ő számukra biztosítani nem lehet. Elméletek a szociális munkában Az elméleti rendszerek a fejlődés különböző szintjein állnak, Mindegyik másféle aspektusból vizsgálódik, Az egyes rendszereket nem szükséges mereven elválasztani egymástól, összekapcsolásuk fejlődést inspirálhat, Azonosság, hogy a kliens és a pszichoszociális helyzete van a középpontban, Hangsúlybeli eltolódások a valós helyzet és a változás lehetőségeinek megítélésében, Hasonló végkifejlet. A fejlődés 7 nagyobb szakasza: 1. 2. 3. Adatgyűjtés szakasza (XIX-XX. század századfordulója): cselekvés és nem a gondolkodás jellemezte. Még nem alkalmaztak elméleteket. Pszichoanalízis szakasza (1920-30): első meghatározó elmélet. Diagnosztikus és funkcionalista iskola: a változás középpontja a kliens kell hogy legyen, Otto Rank nevéhez fűződik, itt és most helyzet jelentősége. 4. 5. 6. 7. A begyűjtés szakasza (1960-as évek): az eddig kialakult elméleteket gyűjtötték össze. Leltározás szakasza: a begyűjtött adatokat számba vették, listát készítettek, hogy mi mindennel rendelkezünk. A cél és az elmélet egyesítésének szakasza (70-es évek végéig): rendezőelv a bőség zavara miatt. A 22 féle elmélet osztályozása Irányzatok egybevetésének tényezői Mindegyik elméleti rendszert történelmi eredete, specikusságának jellege és empirikus megalapozottságának foka szerint kell értékelni. Minden egyes irányzatnál elemezni kell, hogy az miképp gondolkodik az egyén természetéről, az egyént megítélő értékfeltevésekről, és a személyiség lényegéről. Mindegyik irányzat kialakította a maga álláspontját a viselkedés jellegéről, a személyiséget meghatározó tényezőkről, az egyes külső hatások súlyáról, a működési zavarok okairól és a személyiség változásának módjáról. Elméleti rendszerenként azonosítani kell a terápiás folyamat jellemzőit és a változást előidéző tényezők mibenlétét és jellegét. Mindegyik elméleti rendszernél részletezni kell, hogy a sikeres terápia miféle tudást és készségeket feltételez a terapeuta részéről. Mindegyik elméletei rendszernél azonosítani kell alkalmazhatósága spektrumait. Pszichoanalitikus elmélet Funkcionális elmélet Gestalt-elmélet Kognitív elmélet Viselkedésmódosító (behaviorista) irányzat Meditáció Egzisztencialista megközelítés Kommunikációs elmélet Problémamegoldó irányzat Feladatközpontú irányzat Kríziselmélet Neurolingvisztika Ego-pszichológia Kliensközpontú irányzat Családterápiás elmélet Tranzakcionális analízis Pszichoszociális irányzat Rendszerelmélet Szerepelmélet Feminista elmélet Marxista elmélet Életmodell