Transcript letöltés
A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE Zsolnai Anikó Szegedi Tudományegyetem, Szociális Kompetencia Kutatócsoport www.edu.u-szeged.hu/nt Diagnosztikus mérések fejlesztése Oktatáselméleti Kutatócsoport A szociális kompetencia fogalma Topping és munkatársai (2000): „A szociális kompetenciát azon képességek meglétével és használatával definiálhatjuk, amely révén a személy integrálja gondolatait, érzéseit és viselkedését, annak érdekében, hogy elvégezzen olyan társas teendőket, elérjen olyan szociális kimeneteleket, amelyeket az adott kontextusban és kultúrában értékelnek.” A szociális kompetencia fogalma Nagy József (2000, 2007): „A szociális kompetencia szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a szociális viselkedést.” A szociális készségek jellemzői • A szociális készségeket tanulás útján sajátítjuk el. • A szociális készségek speciális verbális és nem verbális viselkedési formákat tartalmaznak. • A szociális készségek szituáció függőek, s hatással vannak rájuk a körülményekből fakadó elvárások és követelmények. Hazai kutatási eredmények • óvodások: megküzdési stratégiák, minták (agresszivitás, proszocialitás), szociális készségek (Zsolnai, 2007; Zsolnai, Lesznyák és Kasik, 2011), • kisiskolások: szociális készségek (Zsolnai és Józsa, 2002; Zsolnai és Kasik, 2010; 2011; Kasik, 2010), • serdülők: szociális készségek és képességek, személyiségvonások (Zsolnai, 1999; Kasik, 2007), • a vizsgálatok alapján alig van, illetve nincs spontán fejlődés → tudatos fejlesztés szükségessége A szociális készségek és képességek fejlesztésének főbb koncepciói • A megfigyelhető viselkedést hangsúlyozó (1970-es évek; pl. Spivack és Shure,1976) • a gondolkodási folyamatokat hangsúlyozó (1980-as évektől; pl. Shure, 1999), • az érzelmek viselkedésszabályozó szerepét hangsúlyozó (az 1980-as évek végétől; pl. Dowling, 2000), • az integratív megközelítésű (az 1990-es évektől; pl. Bremer és Topping, 2000) fejlesztési koncepciók A direkt és indirekt fejlesztés • közvetlen (direkt) fejlesztés: egy adott szociális készség/készségcsoport, képesség nem tantárgyi tartalmakba ágyazott fejlődésének segítése (pl. Sütőné, 2005) • közvetett (indirekt) fejlesztés: egyes tantárgyakhoz és tananyagokhoz kapcsolódik (pl. Chen, 2006) A szociális készségek fejlesztésének módszerei • A leggyakrabban használt szociáliskészség-fejlesztő technikák: • modellnyújtás, • problémamegoldás, • megerősítés, • szerepjáték, • történetek megbeszélése. Óvodai és iskolai fejlesztőprogramok Magyarországon • Csendes Éva (1997): Életvezetési ismeretek és készségek fejlesztése: óvodai és I-IV. osztályos program, • Konta Ildikó és Zsolnai Anikó (2002): program kisiskolás korú gyerekek számára, • Sütőné Koczka Ágota (2005): Serdülő korú gyerekek fejlesztésére szolgáló program, • Gádor Anna (szerk., 2008): Tanári kézikönyv a szoc. komp. fejlesztésére 1-12. évfolyam, • Zsolnai Anikó (2006): A szocialitás fejlesztése 4-8 éves korban. A szociális készségek fejlesztése kisiskolás korban kétéves program másodikos tanulók számára minta: kísérleti csoport.:42 fő, kontroll csoport: 51 fő; A fejlesztésbe bevont készségcsoportok: személyközi,önmaga,feladatvégzés, környezeti viselkedést működtető sz. készségek köre A szociális készségek fejlesztése kisiskolás korban • A két éves kísérletben részt vett 8-9 éves gyerekek vizsgált szociális készségeiben átlagosan 52% fejlődés mutatható ki. • A fejlődés mértéke nem függött a nemtől és a tanulmányi előmeneteltől. • A kontroll csoportba tartozó gyerekeknél 5% spontán fejlődés mutatható ki. (Zsolnai és Józsa, 2002, 2003) A pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében • Csak fejlett szociális kompetenciával rendelkező pedagógus tud szociális készségeket fejleszteni. A pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében (2) • Empátia: az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló beleérző képesség, amely a másik fél érzéseinek a megértése és a lehető legpontosabb visszajelzése. A pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében (3) • kongruencia: az ön azonosság, amelyben az önelfogadás és az értékeinkben való bizonyosság fejeződik ki. Az a pedagógus hiteles, akinek a verbális és nem-verbális kommunikációja összhangban van. • • kommunikáció: A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a „pedagógus a kommunikációs modell mindkét szerepében (üzenő, befogadó) hatékony tud lenni” A pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében (4) • együttműködés képessége: Ennek fontos összetevője a mások véleményének az elfogadása, a kompromisszumra való hajlandóság. • pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége: Ennek a képességnek a megléte feltétlenül szükséges a kellő korrekciók megtételéhez, valamint a pedagógus önfejlődéséhez.