Transcript Szociálpolitika, szegénypolitika, a szegénység kriminalizálása

I/1. Szociálpolitika, szegénypolitika,
a szegénység kriminalizálása
Kósa Eszter
Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ
2012. április 18-19-20.
május 16-17-18.
A szociálpolitika lényege
• Újraelosztás (Elvenni onnan, ahol „többlet” van és eljuttatni
oda, ahol szükség van rá)
• „Perverz újraelosztás”: amikor onnan veszünk el, ahol
kevésbé van, és oda juttatunk, ahol nincs rá szükség
• Pl: fordított adóztatás, tehetősebbeknek kedvező
intézkedések, szegényebbeket sújtó elvonások, stb.
A szociálpolitika fő eszközei
• Központi szabályozás alapján
– Pénzbeni / természetbeni
– TB alapon, nem TB alapon
– Univerzális / jövedelemhez, vagy más kondícióhoz kötött
• Helyi
– Segélyek
– Helyi természetbeni ellátások
Szociálpolitika vs szegénypolitika
Szociálpolitika
Szegénypolitika
Csoportos célzás
Egyéni célzás
Jogosultság
Érdemesség
Átlátható döntések
Diszkrecionalitás
Szolgáltató
Büntető
Partneri viszony Horizontális
Kiszolgáltatottság –
Hierarchikus
Befogadó
Kirekesztő, megbélyegző
Rövid történeti áttekintés I.
Két világháború között: tömeges nyomor
• Klasszikus szegénypolitika
• Egri norma: közfelügyelet mellett egyház
karitatív szerepének erősítése, jótékonyság
• Önhibás és érdemes szegények
megkülönbözetése
• Közmunka bevezetése (piaccal nem konkurál,
bérezése nem mérhető a munkához)
• Szabályok: ki, milyen feltételek mellett kaphat
segélyt. Nem: mik a szükségletek
Rövid történeti áttekintés II.
II. világháború után
• A rendszer lényegéből adódóan felszámolja a
szegénységet, nincs szükség külön
szociálpolitikára
• Társadalombiztosítás és munkavédelem
• Parasztság másodrendű állampolgárként való
kezelése (75-ig)
• Demokratikus érdekvédelem elsorvasztása
• Juttatások: politikai jutalmak
Rövid történeti áttekintés III.
1957-1977: A szociálpolitika csendes
feltámadása
• 1957-től: javuló életkörülmények egyre szélesebb
körben
• Kiteljesedő TB (felosztó-kirovó nyugdíjrendszer)
• Ideológiai okokból visszaszorul a
társadalomkutatás
• 1958: első statisztikai felmérés a jövedelemeloszlásról
• 1962: rétegződési kutatás és társadalmi mobilitás
vizsgálata
• ’70-es évek: társadalompolitika, szociálpolitika
tudományos törekvések
Rövid történeti áttekintés IV.
• 1978-1985: egyre nőttek a társadalom terhei
• Visszaszorították a lakosság vásárlóerejét:
áremelések
• Nyugdíjkorrekciós rendszer, családsegítő hálózat
• Visszatért egy 1949 óta ismeretlen jelenség: az
alacsonyabb jövedelműek nem tudták kifizetni a
lakásrezsit, fenntartási költségeket
• A munkanélküliség 1985-ös megjelenésére nem
volt eszközrendszer (pl. nyugdíjaztatás,
rokkantosítás)
Rövid történeti áttekintés V.
Rendszerváltást követően:
• Tömeges munkanélküliség
• Nyugdíjak elértéktelenedése
• Hajléktalanság megjelenése
• Szociális segítő hálózatok alig léteztek
• Társadalom addig nem tapasztalt mértékű
polarizálódása
• Leszakadó térségek, válságövezetek
Mi történik mostanában?
• CSP iskoláztatási támogatássá minősítése
• Adójogszabályok változása (progresszív sávos
helyett egykulcsos + családi kedvezmény)
• Munkanélküli ellátás radikális csökkentése
• Segély munkához kötése
• Közmunka megalázó „bérezése”
• Budapest hajléktalan politikája
• Helyi segély rendeletek
A szegények büntetése
• Történelmi előzmény: dologházak
• Filozófia: önhibás és másokra veszélyes,
segítségre méltatlan és büntetendő, elzárandó
A szegénység kriminalizálása
Magyarországon
• Kádár-rendszer: KMK, kényszerintézetek,
csövesek üldözése
• Rendszerváltással az addig fél-illegális
szervezetek (SZETA) legalizálása, segítő munka
szakmává válása
• Utóbbi évek tendenciái: Út a munkába, majd
kötelező közmunka, hajléktalanok büntetése,
apró lopások elzárással büntetése, stb.
Gyakorlat
3 kiscsoportban konkrét intézkedések elemzése az
alábbi szempontok szerint
• Mi lehetett a döntéshozó előfeltevése?
• Mi lehetett a döntéshozó szándéka?
• Mi lehet az intézkedés hatása?